Somogyi Néplap, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-10 / 239. szám

SOMOGYI NÉPLAP 10 Vasárnap, 1965. október 10. uij lJuuüuLiIjyj J Milyen szerszámokat használnak majd az űrhajósok? Leonov és White »űrsé­tája« után az űrrepülési szak­körökben egyre többet beszél­nek a világűrben végzendő szerelőmunkákról. A nemré­giben végrehajtott amerikai Gemini-kisérlet során már arra számítottak, hogy a Ti­tan típusú hordozórakéta utolsó fokozata a keringéskor az űrhajó közelében marad, az űrkabinból kilépő White a tarlókábelen keresztül el­jut a rakétáig és megérint­heti azt. Ez a művelet lett volna a bevezetése a további kísérleteknél végrehajtandó összekapcsolásnak, s az em­ber elvégezhette volna az első szerelési munkát az (űrhajon kívül) a világűrben. Mint is­meretes a Gemini-kisérletnek ezt a célkitűzését nem sikerült végrehajtani, mivel a kiégett utolsó rakétafokozat eltávolo­dott az űrhajó keringési pá­lyájától. Egészen bizonyos azonban, hogy a szerelőmunkák rövid időn belül megkezdődnek ■ Hő- és fagyálló űröltözék Szerelés a világűrben o világűrben. Ezt természe­tesen megfelelő hő-fagyálló, nyomásszabályozott speciális űröltözékben végzik majd az űrhajósok. Ezeket a készülé­keket mind szovjet, mind amerikai részről kipróbálták a legutóbbi űrséták alkalmá­val, és be is váltották a hoz­zájuk fűzött reményeket. Az amerikaiak szerint az űrhajósok háromféle szer­számmal fognak dolgozni; egy kombinált sokcélú kulcs­csal, amely rendeltetését ille­tően talán a franciakulcshoz hasolítható, egy speciális kulccsal, amellyel az űrhajó nehezen hozzáférhető részeit szerelik majd és egy fix mé­retű csavarkulccsal, amely az űrhajó csavaranyáinak meghúzására szolgál majd. Az űrszerszámok tervezésé­nél figyelembe kellett venni azt a körülményt, hogy az űr­hajósok a súlytalanság álla­potában nagy kesztyűkben lesznek kénytelenek dolgozni, ezért az »űr szer számoknak« a nyele hosszabb, mint a föl­dön használatos szerszámoké. Érdekes szerelési segédesz­köz lesz egy gyűrű alakú mágnes, amelynek segítségé­vel a fémlemezeket és ido­mokat összefogó csapszegeket és karmantyúkat »fogják meg«. A mágnes tehát egy harmadik kéz szerepét tölti be, amikor egyrészt összefog­ja a csapszegeket és karman­tyúkat, másrészt ráerősíti a szerelendő felületre ezeket a szerelés időtartama alatt. Remélhető, hogy a közel­jövő már el fogja dönteni a tervezett »űrszerszámok* használhatóságát és gyakor­lati értékét. ( E. I.) WIT TUII az új mezőgazdasági repülőgép ? A csehszlovák mezőgazda­ságban a trágyaszórás­ra, permetezésre ed­dig a »Brigadyr« típusú, me­zőgazdasági célokra átalakított repülőgépet használták. A gép lényegében egy régi típusú felderítő repülőgép módosított változata. : Jó szolgálatot tett, de időközben elavult, és a mai nagyobb követelmények szük­ségessé tették új típusú gép megszerkesztését. A feladatot a kunovics- ostrokovicei Első ötéves Terv Repülőgépgyár oldotta meg. Miroslav Langr mérnök fő- konstruktőr kollektívájával igazán körültekintően oldotta meg a feladatot — ugyanis nemcsak repülőgépet tervezett, hanem elérte azt is, hogy az új technikát új munka- módszerek is kísérjék Gyakran megtörtént, hogy repülőgépekkel végezték a műtrágyázást egy-egy falu határában, de a repülőgép mellett hat-hét ember vízözön előtti technikával — lapáttal — töltötte meg a gép tartá­lyát. Az otrokovicei konstruk­tőrök az új géphez egyúttal rakodóberendezést is szerkesz­tettek külön a műtrágya, kü­lön a folyékony vegyszerek számára. Ez azt jelenti, hogy a gép kezeléséhez csak három ember szükséges — a pilóta, a rakodó és a gépész. A Dongó sebessége 200 km Az új repülőgép neve: Z—37, másképpen »Dongó«. Legna­gyobb sebessége 200 kilométer óránként, legkisebb 60 kilo­méter. Ez az utóbbi azért je­lentős, mert rögtönzött repü­lőtereken, néha tenyérnyi ré­ten, tisztáson kell leszállnia, a kis sebességnél kifutási tá­volsága is csökken. A »Dongó­fel- és leszállására elegendő egy 120 méter hosszú lapos földterület. Munka közben a repülőgép 110-120 kilométeres óránkénti sebességgel száll, hogy egyenletes legyen a szó­rás. Átlagosan 150 hektái műtrágyát naponta (ez ter­mészetesen az egy hektárra jutó mennyiségtől függ). 310 lóerős motorja lehetővé teszi, hogy egyszerre 600 kg vegyi anyagot szállíthasson. Könnyedén fordul A Z—37 egyfedelű, alsó­szárnyú csillagmotoros gép Magasra kiemelkedő vezető­fülkéje igen jó kilátást bizto­sít a pilótának. Kis gép: fesz­távja csupán 12 méter, ami csekély magasságban is éles kanyarokat tesz lehetővé. Ke­rekeit hosszú tartókra építet­ték, sőt hátsó kereke is ma­gasra emeli a törzset. Ez a magas fűben való le- és fel­szállást könnyíti meg. Légcsa­varja fémből készült, átállít­ható. Gyors és olcsó Az új gép berepülő pilótái egybehangzóan dicsérik a gép repülő tulajdonságait. Ez azt jelenti, hogy nem esik »dugó­húzóba« — tehát Ids sebes­ségnél nem zuhan le —, köny- nyedén veszi a fordulókat, nem bukik orra egyenetlen talajon, stb. Egyikük úgy véli, hogy magas házak között vá­rosi utcákon is tudná vezetni. A kis mezőgazdasági repü­lőgép két változatban ké­szült — műtrágyafélék és fo­lyékony vegyszerek szórására, porlaszt, permetez és műtrá­gyáz. Sikerét bizonyítja, hogy nagy érdeklődés nyilvánul meg iránta a baráti szocialis­ta államokban, a Szovjetunió­ban, Bulgáriában, Lengyelor­szágban és nyugaton is. Talán rövidesen nálunk is üdvözöl­hetjük. L. Gy. FÖLDÜNK KÉTSZÁZMILLIÓ ÉV ÓTA „TÁGUL“ Van Bemmelen holland tudós a Föld kérgének problémáival foglalkozó nemzetközi tudóskong­resszuson előadást tar tott arról, hogy Földünk kétszázmillió évvel ezelőtt kezdett »tágulni«, és ez a folyamat mindmáig tart Van Bemmelen a mai ál­lapotról visszakövetkez­tetve azt állítja, hogy va­laha régen az összes föld­részek egyetlen tömeget alkottak, s a tágulási fo­lyamat négy szakaszban ment végbe: Az első szakasz mintegy kétszázmillió esztendővel ezelőtt kezdődött, amikor a Föld forró magvából feltörő áramlat fölrepesz- tette a kéreg egy részét, szétrepesztette a Föld kül­ső burkát A repedés kö­vetkeztében a mai Afrika és Dél-Amerika nyugati irányban eltolódott, és az eredeti szárazföld tö­megétől a mai Indiai­óceán választotta el. A második szakasz mintegy százmillió évvel ezelőtt történt, amikor a belső hő ismét működésbe lépett és a manapság Dél-Atlanti óceánnak nevezett tenger elválasztotta Dél-Ameri- kát Afrikától. Ugyanerre az időszakra esik a Déli- Sarkvidék elválása az ere­deti kontinenstől. A har­madik szakaszban Eszak- Amerika távolodott el Eu­rópától, India Közép- Ázslához nyomult, és megszületett a Himalája hegylánc. A negyedik szakaszban — mintegy 50 millió évvel ezelőtt — már csak olyan »kisebb változások« történtek, mint Japán és a kelet-in­diai szigetvilág leválása, továbbá Ausztrália lesza­kadása az eurázsiai kon­tinensről. H. É. A HASZNOS KOROM KORMOT NYERNI SEM KÖNNYŰ A hétköznapok embere csak sok bosszúságéi és piszkot jelentő égés­termékként ismeri a kormot. Senki sem örül annak, ha a vonat ablakán beáramló ko­romfelhő bepiszkítja, de an­nak sem, ha a kormos kály­hát ki kell tisztítani. Általá­ban úgy vélekednek róla: »Jobb lenne, ha nem lenne«. Nem így azok a szakemberek, akik tudják, hogy néhány iparágban szinte nélkülözhe­tetlen alap- és segédanyagról van szó. A fekete nyomdafestéknek például korom az alapanyaga A jól ismert másolópapír (in­digó) ugyancsak korom fel- használásával készül, de az autók gumiabroncsainak ké­szítésénél is fontos segéd­anyagként szerepel. A felso­rolásból nem hagyhatjuk ki a ceruzabeleket, az áramve­zető keféket, a szárazelemek szénrudacskáit, a hangleme­zeket sem, hiszen a korom nélkül aligha állnának ilyen minőségben rendelkezésünk­re. Mesterségesen úgy lehet ko­romképződést előidézni, hogy szilárd-, folyékony-, vagy gáz­nemű tüzelőanyagokat kis mennyiségű oxigén jelenlété­ben elégetünk. Az égéstermé­keket hideg felületen, vagy más módon »lecsapatjuk«, hogy ún. lámpakormot (folya­dék elégetésével), vagy gáz­kormot (gáz elégetésével) kapjuk. Bármilyen furcsán hangzik, világszerte óriási koromgyá­rak épülnek, hogy fedezzék az egyre növekvő keresletet. Ezeknél már az a cél, hogy minél nagyobb koromképző­dést érjenek el a gyártásfo­lyamatban, minél jobban ki­használják az elégetett nyers­anyagot. Amilyen nehéz a fö­lösleges koromképződést meg­akadályozni, legalább olyan körülményes dolog a maximá­lis koromképződést elérni. De ha ezt megoldják az ipari szakemberek,, nehézségeik az­ért még ezután is bőven ma­radnak. Képzeljük el, hogy például a pehelykönnyű ter­mék tárolása milyen körül­ményes lehet napi több ton­nás termelés mellett. A jobb helykihasználás érdekében s korompelyheket gömbösítési eljárásnak vetik alá. Ez azt jelenti, hogy átlag 0,5 mm-es kerek gömböcskékké tömörítik őket. A kész kormot zsákok­ba csomagolva, vagy 30—40 tonnás tartályokban ömleszt­ve szállítják. A szállítási nehézségeket és az egészségre káros környeze­ti szennyeződést úgy lehet le­küzdeni, ha a gumigyárat és a koromgyárat egymás mellé te­lepítik. így a kemencékből kikerülő pelyhes, laza korom pneumatikus úton egyenesen a gumikeverő gépbe továbbít­ható, minden emberi beavat­kozás nélkül. B. L ízlés dolga... Tarator néven új, fagyasztott konzervárút hoznak forgalomba a Szovjetunióban. Homogenizált savanyútejhez szeletelt friss uborkát kevernek kaporral, pet­rezselyemzölddel,a fokhagymá­val, étolajjal, dióval ízesítik, és az egészet megfagyasztják. Szá- munkra kissé szokatlan össze­tétel ... Természetadta föld alatti gáztárolás P ranciaország növekvő 1 gáztermelése és fogyasz­tása nagy tárolási problémá­kat okoz az illetékeseknek. Nemrégiben Beynesben ren­dezték be a franciák első ter­történik, hogy a tárolandó gázt a felszínről formálisan belein- jekciozzák a vízgyűjtő réteg és a felső takaróréteg között elterülő porózus homokos ré­tegbe, ahol a gáz elterjeszke­A rohamosan növekvő gép­járműforgalom egyre fo­kozottabb követelménye­ket támaszt az utakkal szem­ben. Az országutak korszerű­sítése azonban nemcsak a AZ ORSZÁGUTAK KERTÉSZETE rasztják, a figyelmet csökken- ne, folytatására a vezető bi- sét gondosan megtervezték. A tik. Csak az átgondolt tervek zonytalanul következtet. Ilyen növényeknek a keresztezés­műszaki isénvek kielégítését ligetesen, látszólag helyeken a fák és a cserjék he­ielenti a, útterved m»,- ötletszerűen telepített fák és lyes elhelyezése kapuszerű ki­cserjék oldhatják fel az egye- képzéssel zárja le a látóha­nes utak egyhangú hatását. tárt. )Ha kanyarodik az Út a .... , domboldalon, ez a külső ol­Ka"liaro<l0,ut eset eben csak ^alon álló magas fák segítsé­mészetadta föld alatti gáztá- 1 dik. A felső vízzáró takaró Tá­rolójukat. A szakemberek sze- teg rendszerint agyagos talaj, rint erre a célra legalkalma- | amely megakadályozza a tá- sabb a föld alatti vízgyűjtő rolt gáz felszíni szivárgását, medencéket berendezni a föld-! Beynesben mindez úgy történt feszín alatt 300-500 méteres a gyakorlatban hogy először , | 13 lyukat letesite.ttek mélyfúró mélységben. A természetadtaberendezések segítségével, gáztartályokban a tárolás úgy ezek szolgáltak a gáz föld alá ________________________________ _ vezetésére. A föld alatti üzem l egfontosabb része a komp­resszorállomás, amely naponta egymillió köbméter gázt nyom a tárolóba. A tárolt gázt a Pá­rizs környéki háztartásokba 29 km hosszú és 40 cm átmé­rőjű vezetéken juttatják el. jelenti, az úttervezés ma már az útépítő mérnök és a ker­tészeti mérnök közös felada­ta. Az országot behálózó utak a legkülönbözőbb tájképű te­rületeken futnak keresztül: fi a külső oldalon kísérhetik az ben pontosan jelezniük kell az utak vonalát, de nem sza­bad akadályozniuk a jó rálá­tást. A növényzet segíti a gép­kocsivezetők sebességérzéke­lését is. gével jól láthatóvá tehető. utat szegélyező fák. A kanyar ............. • k orszerű úttervezés az útfásí- belső oldalára fa nem kerül- Különös gondot kell fordí­tásra és a környező táj rende- hét, mert az csak a kanyar tani a növényzet tervszerű el­zésére is kiterjed. áttekinthetőségét zavarná. Ily helyezésére az útkeresztező­módon viszont a fasor már déseknél. Kimutatták, hogy Untat a szabályos fasor messzir01 jelzi a kanyart- az olyan kereszteződéseknél, Mintha ahol semmiféle növényzet , . , nincs, a balesetek száma sok­az egbe vezetne... Az ország egyes vidékein már régebben is fákkal sze­gélyezték áz országutakat, de legtöbbször sűrűn egymás mellé a padkára, az árokba, vagy az árok rézsűjébe gyü­mölcsfákat (eperfát, almafát stb.) telepítettek. E helytelen ültetés rongálta az út állapo­tát, az egyenlő tőtávolságú és azonos fajú fák, melyek hosz- szan követték az út vonalát, csak méginkább kiemelték a2 út egyhangúságát, és az ol­dalról jövő fényt árnyékhatá­sukkal a vezető arcán táncol­tatták, és így bizonytalanná tették a vezetőt. Gazdasági szempontból nem sokat jelent a fák gyümölcse, lehulló ter­mésük viszont csúszóssá, ve­szélyessé teszi az úttestet. Az útmenti fáknak és cser­jéknek az utak közlekedés biztonságát kell szolgálniuk Nem alkalmasak erre az egye­nes utakat kétoldalról kíséri szabályos fasorok. mert az egyhangúsággal a vezetőt fá­kal nagyobb, mint az olyano- A domboldalra felfutó út kénál, ahol a fák, cserjék, olyan, mintha az égbe vezet- gyepszőnyegek elhalyezkedé­Az út egyik oldalán erdősáv, a másikon szép facsoportok, cser­jék: a korszerű útfásító« jó példája. Zöld útsávok Az' elválasztó útsávok nö­vényzettel való tervszerű be­ültetése — nem csak egyszerű gyepesítése — már csak azért is előnyös a közlekedés biz­tonsága szempontjából, mert kiküszöbölik a szembefutó gépkocsik reflektorainak va­kító hatását. Télen, ha bőséges a hava­zás, sokfelé nagy gondot okoz a hófúvások elleni védekezés. Megfelelő fásítással, erdősá­vokkal, élősövényekkel, a ker­tészeti mérnök irányításával végzett gondos telepítéssel, az utakat, vasutakat a hófúvások ellen biztosíthatjuk. Az országutak közvetlen környezetét botanikai szem­pontból meg kell tervezni: ez a növényanyag körültekintő, gondos válogatását igénylő munka. Nemcsak az őshonos növényzetet, a talajtani, kli- matikai viszonyokat kell fi­gyelembe venni, a tervező mérnöknek arra kell töre­kednie, hogy az esztétikai szempontokat is kielégítse. A. J. Szivar dohány fóliából A dohánylevelek hulladéknél- küli feldolgozását teszi lehető­vé egy újonnan kidolgozott technológiai eljárás. A dohány­fóliát úgy állítják elő, hogy a porrá őrölt dohányt víz, vagy szerves oldóanyag hozzáadásá­val péppé keverik. A péphez kötő- és tömítőanyagot adagol­nak, és a keveréket meghatá­rozott rétegvastagságban fém­szalagokra viszik fel, így kerül a szárítókamrákba. A megszá­radt dohányfóliát később újra nedvesítik, megfelelő szélessé­gűre vágják és. orsózzák. Ezzel a módszerrel nemcsak a maxi­mális anyagkihasználás érhető el, de a szivarkészítés műveletei is gépesíthetők, az eddigi kézi sodrás elmarad, jelentősen nö­vekszik a termelékenység. Rák nélkül... Egy nemzetközi kutatócso­port vizsgálja a Chiléhez tar­tozó Húsvét-szigetek lakossá­gát. Az orvosi vizsgálatok el­sősorban a szív- és veseműkö­désre vonatkoznak, de ezen lúlmenöleg kiterjednek jófor­mán minden szerv vizsgálatá­ra. A nemzetközi orvosi kuta­tócsoport azért fordult nagy érdeklődéssel a Chilétől 4000 km-re fekvő sziget felé, amely­nek lakói jóformán nem érintkeznek a külvilággal, mert a Húsvét-szigeteken tel­jesen ismeretlen mindenfrrtta rákos megbetegedés.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom