Somogyi Néplap, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-08 / 237. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1965. október S> Akut válságban az angol kétpártrendszer A konzervatív párt csütör­tökön nyilvánosságra hozott új programnyilatkozata ráirá­nyította a figyelmet az angol kétpártrendszer akut válsá­gára. A munkáspárti kor­mányhoz közelálló Sun han­goztatja, hogy »Edward Heath konzervatív vezér nagyrészt Harold Wilson miniszterelnök nyomdokait követi«. A kon­zervatív táborban viszont így érvelnek: a toryknak rop­pant nehéz ellenezniük a Wilson-kormány politikáját, amely fővonásaiban a volt konzervatív kormány politi­kájának egyenes folytatása. A Times csütörtöki vezér­cikkében rámutat: a kétpárti politikai rendszer megköveteli a hatalomért versengő rivá­lisoktól, hogy »alapvető né­zeteltéréseiket«< hangsúlyoz­zák, legalábbis ami »a cé­lok elérésének eszközeit ille­ti.-" »-Ámde a második világ­háború óta, kiváltképpen pe­dig az utóbbi egy-két évben, mindig kiderül, hogy tulaj­donképpen csak a hangsúly­ban és az ütemezésben van eltérés aközött, amit a két vezető párt alapvetően külön­böző felfogásként tálal a köz­vélemény elé« '— állapítja meg a Times. Jellemző példa: az új kon­zervatív programnyilatkozat meg sem említi a tavalyi vá­lasztások »legforróbb« vita­pontját, az acélipar államosí­tásának kérdését. Hírmagya­rázók szerint a tory pártköz­pontnak alapos oka volt azt hinni, hogy a Wilson-kor­mány máris elejtette válasz­tási manifesztumának azt az »alapvető« programpontját. Ami a nemzetközi kérdése­ket illeti, az egyetlen árnya­lati különbség az, hogy a to- ry-program kereken kimond­ja: •> következő a legelső kedvező alkalmat a Közös Piachoz való csatlako­zásra«. A kétpárti politikai váltó­gazdálkodás válságát csak aláhúzza az a tény, hogy az alsóház tíz liberális képvise­lje gyakorlatilag máris a hatalmi" mérleg nyelvének zerepét játssza. Ebben az összefüggésben jelentőségtel­jes a kormány parlamenti vi- tavezétőjének, Edward Short- nak az a nyilatkozata, hogy >-a jelenlegi választási rend­szer nem szolgáltat igazságot az olyan fontos politikai ki­sebbségeknek, mint például a liberális párt«. Angliában ugyanis nem arányos alapon hanem az egyes választóke­rületekben szerzett viszonyla­gos többség alapján dől el az alsóház összesen 630 mandá­tumának a sorsa. (MTI) Waldeck Rochet választási beszéde Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkára a falusi kommunisták aktíva­gyűlésén felszólalva foglalko­zott egyebek mellett a párt­nak az elnökválasztási hadjá­ratban elfoglalt álláspontjá­val. Rámutatott: Ha a balol­dali erők jelöltjének, Mitter- randnak összegyűjtjük annak a 4—5 millió választónak a sza­vazatát, akik a kommunista pártra szavaznak, s ehhez hozzáadjuk a demokraták pár millió voksát, akkor vissza Koszorúzások, ünnepségek az NDK-ban Csütörtökön, október 7-én, a Német Demokratikus Köz­társaság alapításának 16. év­fordulóján Berlin lakossága kegyelettel emlékezett meg a német munkásmozgalom tör­ténetének kimagasló alakjai­ról, akik úttörő munkájukkal előkészítői voltak az első né­met munkás-paraszt állam megteremtésének, valamint azokról a szovjet hősökről, nőkkel az élen — előbb a akik életüket áldozták a fa­sizmus elleni harcban. Délelőtt a Német Szocialis­ta Egységpárt vezetői és az NDK kormányáhak tagjai -— Walter Ulbrichttel, az NSZEP első titkárával és az államtanács elnökével, vala­szocialisták friedrichsfeldei emlékhelyét, majd a terptowi szovjet hősi emlékművet ko- szorúzták meg. Koszorút he­lyeztek el mind a két helyen Pavel Beljajev és Alekszej Leonov, a jelenleg az NDK- ban tartózkodó két szovjet mint Willi Stoph miniszterei- űrhajós is. (MTI) Újabb 11 000 amerikai érkezeti a dél-vietnami „húsdarálóba46 Saigontól 72 kilométerrel ikozatot tett Vietnamról. A délkeletre, Vung Tau kikötő- New York-i Waldorf Astoria jében csütörtökön reggel | szállóban a NATO-országok megkezdték az első amerikai | parlamenti képviselőinek tisz tudjuk szorítani Pinán és más konzervatív[ reakciósok mesterkedéseit is. kormány »megragadja majd 1 (MTI) gyalogos hadosztály 11 000 katonájának partra szállítását. A hadosztály újabb egységeit — annak 4000 katonája már korábban Dél-Vietnamba ér­kezett — közvetlenül az Egyesült Államokból, Kansas­ból szállították a dél-vietna­mi »húsdarálóba«. Ezzel a Dél-Vietnamban állomásozó amerika haderők létszáma az UPI szerint 140 000 fölé emel­kedett. Hanoiban közölték. ho— újabb jelentések szerint ked­den Észak-Vietnam ellen in­tézett amerikai légitámadár sokban nem tíz, hanem tizen­öt támad- génét lőttek le. A lelőtt sugárhajtású gépek pi­lótái közül többen fogságba estek. Az 1964. augusztus 5-e óta Észak-Vietnam fölött le­lőtt amerikai gépek száma ezzel 644-re emelkedett. Nguyen Cao Ky dél-vietna­mi miniszterelnök csütörtö­kön befejezte háromnapos malaysiai látogatását és visz- szaindiilt Saigonba. A látoga­tás célig — a tábornok együk korábbi kijelentése szerint — »a kommunizmus elleni harc módszereinek tanulmányozá­sa«. Rvsk amerikai Vülügvmi- niszter szerdán újabb nyilat­teletére adott fogadáson a külügyminiszter ismét leszö­gezte, hogy a Johnson-kor­mány továbbra is támogatni kívánja a saigoni kormányza­tot. Rusk elmondotta, hogy a NATO fennállása óta a tagállamok egytrillió dollárt költöttek katonai kiadásokra. Schröder marad, DE ENGEDELMESKEDNIE KELL ERHARDNAK Űrhajósok az ENSZ-ben Az ENSZ I. számú politikai bizottságában a felszólalók egyetértettek abban, hogy munkájukban a leszerelés problémáinak biztosítják az elsőséget. Fedorenko szovjet ENSZ- delegátus javasolta, hogy e témakörben elsőként a lesze­relési világértekezlet összehí­vásáról szóló javaslatot vitas­sák meg. Foster amerikai nagykövet felszólalásában ki­fogásolta, hogy most döntse­nek a világértekezlet össze­hívásáról: az amerikai, az an­gol és a kanadai küldött azt a brazil javaslatot támogatta, amely szerint a genfi tizen­nyolc hatalmi értekezlet mun­kájáról szóló jelentést kell először megtárgyalnia a bi­zottságnak. A kérdések megvitatásának végleges sorrendjéről a bi­zottság következő ülésén dön­tenek: az időpont kitűzését a bizottság elnökére, Csatorday Károly magyar ENSZ-küldött- re bízták. Az Egyesült Államok két űrhajósa, MacDivitt és White csütörtökön délelőtt látoga­tást tett az ENSZ székházá­ban. A két űrhajóst Goldberg amerikai ENSZ-fődelegátus kísérte el. White átadott U Thant főtitkárnak egy kis kék színű ENSZ-zászlót, amelyet űrruhája zsebében magával vitt az űrutazásra. A főtitkár köszönetét mondott a két amerikai űrpilótának a ritka értékű ajándékért. A béke kérdésének vitája a zsinaton A CDU—CSU közös bizott­sága kétnapos tanácskozás után jóváhagyta az Erhard kancellár által előterjesztett bel- és külpolitikai irányelve­ket. A bizottság a tárgyalás végén meghallgatta Schröder külügyminisztert is. Ezt a tényt, s a tanácskozásokról ki ‘árgott híreket politikai körökben általában úgy érté­kelik, ho»v Schröder megtart­ja a külügyminisztérium ve­zetését, mert Erhard »védő­szárnyai alá vette« az Aden­auer—Strauss-csoport táma­dásaival szemben. E támoga­tásnak azonban az az ára, hogy Schröder ezentúl nem indíthat »önálló akciókat«, hanem alá kell vetnie magát Erhard »szigorú ellenőrzésé­nek«. A kommentátorok szerint a külügyminiszternek korábbi terveihez képest virszakoznia kellett: egyelőre félre kell tennie a kelet-európai álla­mokkal való diplomáciai karcsoV'*-'- fölvételének ter­vét, amit Erhard nem tart időszerűnek, és meg kellett ígérnie a Hallstein-doktrina szigorú tiszteletben tartását. Erhard csütörtök délután fogadta Erich Mendét, a Sza­bad Demokrata Párt (FDP) elnökét, hogy előkészítse a kormányalakítási tárgyalá­sok következő szakaszát, amelynek során a jövő hét keddjén összeülnek majd a CDU—CSU és az FDP kije­lölt vezetői, hogv tárgyaljanak a koalíciós kormány közös platformjáról és a kormány végleges összeállításáról. (MTI) VI. Pál pápának az ENSZ- ben mondott beszéde, amely­ben a világbéke kérdéseivel foglalkozott, érezteti hatását a zsinat vitájában is. Alfrink holland bíboros rö­viddel a pápának New York­ból történt visszaérkezése elő t igen jelentős beszédet mondott a béke kérdéséről. A beszéd nagy hatást gyakorolt az újságírókra is. akiket most engedtek be először a zsinat­ra. A holland bíboros a többi között hangoztatta, el kell is­merni, hogy »a béke ma a félelem egyensúlyán« alap­szik, a »félelem egyensúlya* elleni egyetlen hatásos or­vosság a modern fegyverek számának csökkentése, illetve a fegyverek megsemmisítése. Ezenkívül föltétien helyénvaló lenne, ha leszögeznék, hogy »nem áll fenn a hatóságok iránti engedelmesség kötele­zettsége, ha atrocitások és gyilkosságok elkövetéséről van szó-». Felszólalt a vitában Breza- nóczy Pál, egri apostoli ad­minisztrátor is. Javasolta, hogy állítsanak fel külön szervet, amely lehetővé teszi az 'wvház számára, hogv az államok közötti kapcsolatok­kal foglalkozó nemzetközi szervezetekkel összeköttetés­be lépjen. (MTI) Sztefanopulosz amerikai segítséget kér Csen Ji kínai külügyminiszter sajtóértekezlete Az - Üj-Kina hírügynökség ok­tóber 6-án kelt jelentésében be­számol Csen Ji kínai miniszter­elnök-helyettes és külügymi­niszter szeptember 29-én meg­tartott sajtóértekezletéről, ame­lyen 300 kínai és külföldi tu­dósító vett részt. Abból a cél­ból, hogy közvéleményünk vi­lágosan lássa, meddig mennek el néhány kérdésben a KKP ve­zetői — ismertetjük a sajtóér­tekezleten elhangzott kínai ál­lásfoglalást. kára felrobbantja a harmadik atombombáját. Ami azt a kérdést illeti, hogy Kína se­gítsen atombombák gyártásá­ban, ez nem tekinthető reá­lisnak, »Kína reméli, hogy az afrikai-ázsaiai országok ké­pesek lesznek maguk is atom­bombát gyártani es jobb len­ne, ha minél több ország jut­na atombomba birtokába.« gálja, akkor az értekezletnek nincs jelentősége. U Thant kijelentette, hogy Kína szi­lárdan szembeszegül egy ENSZ-képviselőnek a konfe­renciára való meghívásával. A Szovjetunió részvételét ille­tően azt mondta, hogy Kína ezt is határozottan ellenzi, mivel — bár a Szovjetunió­nak vannak ázsiai területei — mégis európai ország. Hangoztatta még, hogy ha a konferenciát nem készítik elő kellőképpen, akkor Kína az értekezlet elhalasztása mellett foglal állást. Sztefanopulosz görög mi­niszterelnök egy az UPI hír- ügynökségnek adott interjú­ban bejelentette, hogy csü­törtökön az Egyesült Álla­mokhoz fordult Görögország gazdasági megsegítése ügyé­ben. Szerinte amerikai segít­ség nélkül Görögország tár­sulása a Közös Piaccal »a görög gazdasági élet *eljes rombadöntését eredményez­heti«. A görög miniszterelnök a továbbiakban megjeeyezte, hogy miután az Egyesült Ál­lamok elvedül nem képes va­lamennyi ország fejlődésének a terheit viselni, a görög kor­mány fölkér minden más is­mert szervezetet és magántő­két is, hogy a görög gazdasá­gi életet segítse. A NATO-val szemben Szte­fanopulosz két »panaszt« emelt. Az egyik szerint a NATO-államok valamennyien megígérték gazdasági segítsé­güket Görögországnak, s csu­pán kis mértékben teljesítet­ték ígéretüket. A másik NA- TO-ellenes panasz Ciprusra vonatkozik. Ha a NATO egy olyan szervezet — mondotta Sztefanopulosz —, amely tisz­teli saját alapelveit, akkor ezeket az elveket a ciprusi nép önrendelkezési jogára, szabadságának és jogainak megvédésére is ki kell, hogy terjessze. A görög belpolitika alaku­lásával kapcsolatban Sztefa­nopulosz tagadta, hogy a ki­rályi beavatkozás és a de­mokrácia között alakult volna ki a harc. (MTI) Csen Ji miniszterelnök-he­lyettes többek között kijelen­tette, hogy India »még ma is több, mint 92 000 négyzetkilo­méternyi kínai ter.ületet tart megszállva a határ keleti, nyugati és középső szektorá­ban«, s meg kell értenie, hogy teljesen rendezni kell az ál­tala megszállt kínai terülei sorsát. Az indiai—pakisztáni viszályról kifejtette, hogy »Pa­kisztán agresszió áldozata, In­dia pedig az agresszor. Ha a helyzet súlyosbodik, bizonyos, hogy a kínai kormány és a nép erkölcsi, anyagi támoga­tóst ad Pakisztánnak Indiá­val szemben, amely az Egye­sült Államok, a Szovjetunió és Anglia támogatását élve­zi.« Egy másik kérdésre vála­szolva Csen Ji kijelentette: Lehetséges, hogy Kína nemso­Egy vietnami tudósító ál­tal föltett kérdéssel kapcso­latban Csen Ji kifejtette, hogy a vietnami háború föltétlenül Vietnam győzelmével és az amerikai imperializmus ve­reségével ér véget. A kérdés csak a DNFF ötpontos és a VDK négy pontból álló javas­latának alapján rendezhető. A Johnson javasolta úgyneve­zett feltétel nélküli tárgyalá­sok nem egyebek csalásnál — mondotta. Az ENSZ esetleges közvetítő ténykedéséről úgy vélekedett, hogy a világszer­vezet az Egyesült Államok eszköze. A második afrikai-ázsiai, ér­tekezletről szólva a külügy­miniszter hangoztatta: a kon­ferenciának elsősorban a; amerikai imperializmust kell elítélnie, ha azonban a kon­ferencia nem ezt a célt szol­Kína törvényes ENSZ-beli jogainak helyreáljításával kapcsolatban Csen Ji azt mondta, hogy az ENSZ ma­napság olyan hellyé vált, ahol két nagyhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió po­litikai alkudozásokat folytat. Az ENSZ-nek — mondotta — »ki kell javítania hibáit, ala­pos átszervezésen és reformon kell keresztülmennie. Ha ezt nem lehet megoldani, a fölté­telek megérnek egy forradal­mi ENSZ létrehozására.« Egy kérdéssel kapcsolatban kijelentette, hogy Li Cung- zsen volt Kuomintang-alelnök hazatérése példájának alap­ján a Kuomintang—kommu­nista együttműködés lehetősé­ge nagy, és egyre inkább nö­’RÖVIDEN A washingtoni hatóságok újabb eszközt találtak az Egyesült Államok Kommu­nista Pártjának üldözésére: az adózási törvényt. A wa­shingtoni szövetségi adóügyi bíróság végzést hozott, amely­nek értelmében a pártnak jö­vedelmi adó címén több mint 326 000 dollárt kellene fizet­nie. Dobri Alekszievnek, a kül­kereskedelmi miniszter első helyettesének vezetésével bol­gár kereskedelmi küldöttség utazett Japánba. A bolgár sajtó a BTA je­lentésére hivatkozva közli, hogy dr. Hans Schmidt-Ho- rixnak, az NSZK külügymi­nisztériumában működő nagy­követ vezetésével kereskedel­mi kormányküldöttség érke­zett Sz.ófiába. A nyugatnémet küldöttség kereskedelmi tár­gyalásokat folvtat az illetékes bolgár szervekkel. Hivatalos közleményt adtak ki George Thomson angol külügyi államminiszternek ok­tóber 2-től 7-ig Romániában tett látogatásáról. A közle­mény szerint a felek meg­vizsgálták a két ország kap­csolatainak fejlesztésére mu­tató lehetőségeket, megismer­kedtek egymás álláspontjával a nemzetközi problémákat il­letően. A harmadik bombamerény­let volt ezen a héten Domini­ka fővárosában. Ezúttal az Ahora nevű hetilap épületé­ben. Az első bomba egy sza­badtéri filmszínházban egy "énkocsit rongált meg, a má­sodik egy bárban hét ameri­kai katonát és négy polgári s»»mélvt sehesített meg. Belgrad városi tanácsa úgy döntött, hogy a jugoszláv fő­város több pontján szovjet katonai vezetőkről — közöt­tük Tolbuhin Birjuzov mar- sallról és Zsdanov tábornok­ról — neveznek el utcákat. Belgrád egyik sugárútjának új neve*a Vörös Hadsereg su­gárút ja lesz. Befejeződött a kölni élel- rríiszerkiállítás. 60 országból 2588 vállalat és cég mutatta be termékeit. A Kubából eltávozott Gue­vara volt marügyi miniszter helvébe Joel Domenechet, a Kubai Kommunista Párt KB ta°'át nevezték ki. Mint is­meretes, Guevara egy Fidel Castróhoz intézett levélben jelentette be, hoev kubai fel­adatainak eleget téve »a Föld más részén; folytatja forra­dalmi tevékenységét az im­perializmus ellen. Johnson amerikai elnök magyar idő szerint a Déntekre "irradó éjszaka költözik be a Bethesda haditengerészeti kórházba, ahol ma műtétet baifanak véere rajta: eltávo­lítják epehólyagját. vekszik. Elmondta: Ha a Kí­nai Népköztársaságban létre­jött Kuomintang—kommunis­ta együttműködéshez Csang Kaj-sek vagy fia, csatlakozna, őket sgjntén üdvözölnék, egy föltétel alapján: szakítaniuk kell az amerikai imperialis­tákkal, lojálisnak kell lenniük a hazához. A jövő évben megkezdődő harmadik kínai ötéves tervvel kapcsolatban Csen Ji elmon­dotta, hogy »leraktuk egy füg­getlen, integrált és korszerű gazdasági rendszer építésének alapját, de hátravan még sok probléma megoldása. Csen Ji később kifejtette: Korunk központi kérdése a szabadságot és kommunizmust kívánó népek és az imperia­listák közötti ellentmondás. Ez csak háború útján oldható meg. Kína teljesen felkészült egy ilyen háborúra, nem fél tőle. A kínai nép kész minden áldozat elviselésére. »Ha a2 amerikai imperialistáknak el­határozott szándékuk, hogy agressziós háborút indítanak ellenünk, szívesebben vesszük, ha hamarabb jönnek, ha mát holnap jönnek. Jöjjenek velük együtt az indiai reakciósok, az angol imperialisták és a japán militaristák. És velük összhangban lépjenek fel észak felől a modern revizio­nisták. A végén mégis mi győ­zünk« — mondotta. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom