Somogyi Néplap, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-06 / 235. szám

A hosszúra nyúlt szünet író-olvasó találkozó A szakaszpairancs-nok az órájára nézett. Nyolc óra ötven perc, — ál­lapította meg. A politikai foglal­kozás első órája véget ért. A »tíz perc szünet!-« vezényszóra, mint megbolygatott méhkasból a mé­hek, kitódult a szakasz a tanterem­ből. Pillanatok alatt füstfelhő ka- vargott a fejek fölött, és az előbb még csöndes folyosót megtöltötte a katonák vidám zsibongása. A szakaszparancsnok akaratlanul Is az elmúlt órára gondolt. — Jól indult a foglalkozás, régen volt ilyen aktív a szakasz. Még a hétalvó Medgyesi honvéd is föl­élénkült: néhányszor a szavát is hallatta . . . Azonban a foglalkozás­nak különös »ízt« adó, katonák el­mondta történetek sehogyan sem akartak előjönni. Már-már lemondott erről a re­ményről, amikor észrevette, hogy Virág Ferenc honvéd körül össze­gyűlt a szakasz. Közelebb ment a beszélgetőkhöz, s érdeklődéssel figyelte Virág honvéd szavait. — Tudjátok, gyerekek, az én édesapám a saját bőrén tapasztal­ta mindazt, amit a százados elv­társ elmondott. Egészen fiatalon kapcsolódott be a munkásmozga­lomba. Lakatosinas volt és a ba­rátai vitték el a VIII. kerületi KIMSZ-esek közé. Később már nem kellett vinni, ment magától is. Több mint tíz évet dolgozott az illegalitásban működő kommu­nista párt tagjaként. Tíz év — sok­sok tanulság, sok-sok emlék . . . Gyakran kérdezgetem őt az akko­ri’ időkről. Szavai nyomán meg­elevenedik milyen nehéz, izgal­mas küzdelmet folytattak a' kom­munisták a Horthy-rendszer ide­jén. Egy alkalommal például röpcé­dula-ragasztásra indultak, öt bíz­ták meg a többiek azzal, hogy »fa­lazzon«. A munka felénél tarthat­tak, amikor feltűnt a rendőr járőr. Olyan’ váratlanul bukkant elő, hogy apámnak már nem volt ide­je figyelmeztetni társait. Más meg­oldás nem lévén, részegnek tetet­te magát. Fennhangon énekelt, és s mikor a két rendőr mellé ért, jó hangosan becsmérelni kezdte őket. No, azoknak sem kellett több. Elő­kapták a gumibotot, ütötték apá­mat. ahol érték. Az ütés nyomán jó ötcentis darabon felszakadt a bőr, azóta is látni arcán a forra­dást. Így »falazott« társainak édes­apám, így mentette meg őket a lebukástól. Másnap — erre nagyon büszke —- a VIII. kerületi KIMSZ- esek Gyuszija, Kulich Gyula is el­ismeréssel beszélt helytállásáról. — Faluhelyen is folyt ám a harc — vette át a szót Kovács Péter honvéd. — Nagyapám nemegyszer mesélte, hogyan jártak el az urak azok ellen, akik követelték a mun­kájukat megillető fizetséget. Nyár­idő volt, akkor ért kasza alá a bú­za. Megalakultak az aratócsopor­tok, vágták a Szentkuthy uraság búzáját. Hét végén, amikor a fi­zetésre került sor, kevesebbet ad­tak a kaszásoknak, mint ami járt. Erre az emberek sztrájkba léptek. Az uraság mozgósította a főszolga­bírót, az meg a csendőreit. A sztrájkolókat bevitték a községhá­zára. Ott aztán — a kakastollak áfnyékában — Szentkuthynak is megjött a hangja. — Szóval, sztrájk kell maguknak, mocskos koldusfaj zatjai! Majd adunk mi sztrájkot! Ha a szép szó nem használ, jön a törvény, s ha kell, a fegyver . . . A sztrájkolok szószólója, Birkás Imre nyugodtan válaszolt: — Nekünk is van fegyverünk, tekintetes uram! Elképedt erre Szentkuthy. Takarítsák el a szemetet A Marx Károly közben la­kom és szomorúan tapaszta­lom, hogy szénával, trágyával, hordófenékkel van tele a la­kótelep területe? Nem illik ide ez a szemét, hiszen parkíroz­ták az utakat, és a házak kö­zötti területet. Leállították a padok tartóoszlopát, az ülés­deszkát azonban még mindig nem tették rá. A hat hintából három hónapok óta rossz. Egy lakó Miért változtatták meg a bolt nyitva tartási idejét? Hosszú időn keresztül reg­gel 7-től délelőtt 11-ig és dél­után 2-től 5-ig tartott nyitva az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat 399. számú Vöröshad­sereg úti boltja. Néhány hét­tel ezelőtt megváltoztatták a nyitva tartási időt, most dél­után 4-től este 6-ig van nyitva a bolt. Ezzel nem értenek egyet a vevők, de még az üz­letben dolgozók sem. Központi helyen van a bolt, ide szalad lágíbástechnikától, a Pamutfo- nó-ipari Vállalat kaposvári gyárától délután két óra után. A dolgozók eddig bevásárol­tak, s hazamentek, hogy elvé­gezzék az otthoni munkájukat, öt óra után ritkán jönnek a vásárlók. Ha jönnek, akkor meg nyitva van a Mező Im­re és a Zöldfa utcai bolt. Kér­jük az ÉKV-t, hogy állítsa vissza a régi nyitva tartási Időt. Nagy József és 7 társa — Micsoda fegyverük van ma­guknak? — Már mondtam, tekintetes uram, a sztrájk! Nem halhat éhen a családunk; a sztrájkhoz folya­modunk. Ahhoz jogunk van, ha a földhöz és egy darab kenyérhez nincs is . . . — Joguk?! — ordította Szentku­thy. — Majd adok én maguknak jogot! — Akkor nem marad más hátra, csak a kasza és a vasviUa, tekin­tetes úr! Ezt már nem bírta elviselni Szentkuthy. Intett a főszolgabíró­nak, az meg a csendőröknek. A kakastollak elindultak Birkásék felé. Az őrmester Birkás felé nyúlt, hogy megfogja. Ekkor elő- ugrott egy ember és elkapta a csendőr puskáját. .. Lövések dör- rentek, az ember, aki elkapta a puskát, holtan vágódott el. . . A szakaszparancsnok az órájára nézett: negyed tízet mutatott. — Jó hosszúra nyúlt ez a szünet — áUapította meg. De most egyál­talán nem bosszankodott, amiért kiszaladtak az időből. . . Barcsok István levelező Urbán Ernő Kossuth-díja s író meglátogatta október 25-én a nagyberényieket. A község lakói ünneplőbe öltözve fogad­ták a vendéget a művelődési otthonban. Úttörő lányok szeg­fűcsokorral köszöntötték Urbán Ernőt. 'Takács József vb-elnök üdvözlő szavai után az író be­mutatkozott olvasóinak, A megjelentek nagy érdeklődés­sel hallgatták előadását. Ur­bán Ernő a gyermekkoráról, diákéveiről beszélt, elmondta, hogyan lett író. Példákkal, idézetekkel illusztrálta írói pályájának főbb állomásait Fele :attant a taps, amikor be­fejezésként így summázta éle­tének, írói munkásságának cél­ját: »Egy mosollyal több, egy könnycseppel kevesebb az em­berek arcán.-» Varga Kálmán levelező Csőrepedés volt a Május 1. utca 70. számú ház előtt. A vízvezetéket kijavították a Víz- és Csatornaművek dolgozói. A járda és az út javítását már elfelejtették megcsinálni. A forgalmas Május 1. utcában megérik az emberek a nagy gödröket kerülgetni. Nem beszélve arról, hogy sok kisgyermek itt megy át az óvodába. Sürgős intézkedést kérnek, még mielőtt baleset nem történik. be a busz a húsüzemtől, a vi­Gazdaságtalan várakozás Körülbelül egy hónapja nem működik az AFOR nagyatádi töl­tőállomásán a gázolajkút. Most kannákból töltik meg a gépkocsit gázolajjal. Minden öntéskor fo­lyik el belőle, hiszen a közmon­dás szerint az aranyból is csöp­penik el. Sok a kanna és a gépko­csi, elképzelhető, mennyi olaj folyt már el. Azt hiszem, hogy ha van is Barátság olajvezetékünk, nem jelenti, hogy nem kell takarékos­kodnunk. A kannából való töltést csak akkor kezdhetik el a gépko­csivezetők, ha a nagy szivattyúk­nál senki sem tölt. Ilyen azonban ritkán fordul elő. Előfordul, hogy egy tartálykocsi, három-négy pót­kocsis vontató van az ember előtt, soká kerül rá a sor. Nem gazda­ságos ez a várakozás a kpcsiki- használás szempontjából. A telep­vezető mindent megtett, megígér­ték neki, hogy kijavítják a kutat, eddig azonban nem fogtak hozzá. Reméljük, hogy most már nem kell sokáig várni rá! Gável Lajos gépkocsivezető, Tarany, Dózsa Gy. u. 22. Az úttörő, ahol tud, segít Elhatároztuk örsi óránkon, hogy segítünk Antal Teréziá­nak, iskolánk öreg tanító né­nijének. Amíg tanított az osz­tályában, kitakarítottuk az ud­varát. Nem csak azért tettük, mert öreg és segítségre szorul, hanem azért is, mert így hálál­tuk meg az értünk való fára­dozását. Egy cédulát tettünk az ablakába, azt írtuk rá, hogy máskor is segítünk. Zanaii Zsuzsanna, a somogytarnócai Vorosnyakkendo őrs vezetője Az i II e Megalapozatlan a panasz egy része Egri Kálmán csurgói gimná­ziumi tanár levelét Tanulmányi kirándulás sok bosszúsággal címmel közöltük lapunk július 16-1 számában. Fodor János, a Somogy me­gyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalának vezetője a kö­vetkezőket fűzte a bírálat­hoz. Az iroda évek óta szer­vezi a Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium kirándulásait, nagyon sajnálja, hogy pana­szuk volt a hétnapos ország­járásra. Sajnos, sem a 16. számú, sem a 13. számú AKÖV-nek nem volt autóbu­sza a kívánt időpontra, csak Siófokon sikerült szerezni. Ha ez a busz elmegy Csur­góra, ezernyolcszáz forinttal megemeli a költséget. Az is­kola Ikarus 55-ös buszt kért, ehelyett azonban Ikarus 630- ast kanott. Az áprilisban fel­újított kocsi bel- és külföldi vendégeket szállít közmegelé­gedésre. A durrdefekt akkor is előfordulhat, ha a kocsi a gyárból jött ki. Ponyvát csak a megrendelő külön kérésére adnak. Pótszéket sem az IBUSZ, sem az AKÖV nem ad. Az iskola nem fogadta el a felajánlott irodai székeket, mert nem találták elég ké­nyelmesnek, így a helybeli gimnáziumtól kölcsönöztek. Az iroda vezetője helytelenül járt el az étkezés megrende­lésénél két esetben, ennyiszer ugyanis kieső helyen kellett volna enniük a kirándulók­nak. A szállást már január­ban és februárban megren­delte az iroda, a zavart az okozta, hogy megváltozott a tékeseké nemenkénti megoszlás. Esz­tergomban jogosan szedte be a gondnoknő a negyvennégy forintot a csurgói csoporttól. Nyugtát azért nem adott, mert ez az öszeg az ugyancsak ott elszállásolt másik iskolát il­lette meg. A többletköltség a vezető tanárok kényelmesebb elhelyezéséből adódott. Viseg- rádon két egymáshoz fekvő turistaszállóban kaptak he­lyet a diákok. A kirándulást vezető Egri Kálmán inkább vállalta, hogy egy helyen szoroskodjanak, mint hogy két helyen legyenek. Ereszt- vényben, Debrecenben ugyan­csak a nemek megoszlása miatt kellett szoroskodniuk a kirándulóknak. Levest nem rendelt az iskola az Utasel­látótól, ezt csak személyen­kénti plusz két forintért ad­hatott a resti. A panasz egy része megalapozatlan tehát. Az iroda vezetőjét az étkezés megszervezésében elkövetett hibáért figyelmeztették. A panaszoslevelet író Egri Kál­mán rontotta a hivatal jó­hírnevét állításaival. Elkészült az út Egy balatonföldvári Idényla­kó szóvá tette a lap augusztus 4-i számában, hogy lassan ké­szül az új út a strand utcájá­ban. Szabó Gizella, a Balaton- íöldvári Községi Tanács vb- elnöke közölte, hogy a So­mogy megyei Útépítő Vállalat július 31-re elkészítette az utat, a tanács augusztus 12- én átvette a vállalattól. a sió Az út korszerűsítésekor építik meg a járdát Daku István levelezőnk kifo­gásolta, hogy Balatonbogláron elhanyagolt a 7-es műútnak a községen átvezető szakasza, a Dózsa György utca jobb olda­lán nincs Járda. Dr. Zsila Géza, a KPM Közúti Igazgatóságának veze­tője szerint nem kátyus az út az orvosi rendelő előtt. Két­ségtelen viszont, hogy a szó­ban forgó szakaszon összegyű­lik a csapadék-, sőt a szenny­víz is, s megrongálja az utat. Az igazgatóság a víz levonu­lása után elvégzi a javításo­kat. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a közúti igazga­tóság panaszára helyszíni tárgyalást tartott július 18-án. Megállapította, hogy a közsé­gi tanácsnak kell elvezetnie a csapadékot és a szennyvizet. Kötelezte a községet, hogy tisztíttassa ki a csatornákat, terveztesse meg a szennyvíz elvezetését az útmenti köz­épületekből, szerezze meg a vízjogi engedélyeket. A ta­nácsnak a munkákra nincs pénze, ezért póthitelt kért. A közeljövőben átépítik a szó­ban forgó útszakaszt. Az út jobboldalán a korszerűsítés­kor építik meg a járdát. Ha a községi tanács megoldja a vízelvezetést, nem iszaposo- dik el az út, a járművek nem fröcskölik le a gyalogo­sokat 1/ r Mf/m M/9SWOM. A MŰVEZETŐK JOGI HELYZETÉRŐL A 35/1964. (XII. 29.) sz. kor­mányrendelet részletesen sza­bályozza a művezetők jogait és kötelezettségeit. így a mű­vezető alkalmazásáról, áthe­lyezéséről és munkaviszonyá­nak megszüntetéséről az igaz­gató a művezető fölöttesé- nek meghallgatásával — sze­mélyes hatáskörben határoz. Fegyelmi vagy kártérítési el­járást a művezető ellen csak az igazgató hozzájárulásával lehet indítani. Művezetőként csak a szak­mai ágnak megfelelő techni­kus képzettségű vagy a szak­felügyeletet ellátó miniszter által megállapított műszaki képzettségű és szakmai gya­korlattal rendelkező dolgozó alkalmazható. Az új rendelet kimondja, hogy a művezető a termelő tevékenység irányí­tása során különösen biztosít­ja, hogy a rábízott termelési egység a termelési feladatait teljesítse, gondoskodik egysé­génél az üzem- és munkaszer­vezési előírások megtartásáról, a munkafolyamatok gazdasá­gos megszervezéséről, a tár­sadalmi tulajdon védelméről, a rábízott termelési eszközök és anyagok gazdaságos fel- használásáról. Ugyanakkor fe­lel a műszaki és minőségi előírások, valamint a bérezési szabályok megtartásáért, va­lamint gondoskodik a terme­lési feladatokkal összefüggő ügyviteli munkák ellátásá­ról, viszont a termeléssel szo­rosan össze nem függő admi­nisztrációval nem terhelhető. A most ismertetett rende­let 4. paragrafusa részletesen felsorolja még a művezető feladatait: a termelési felada­tok elosztását, a teljesítmé­nyek ellenőrzését, a dolgozók beosztását, besorolását, a jó munkaszellemű, fegyelmezett munka végzése érdekében a dolgozók fegyelmezését és ju­talmazását, a munkaverseny- mozgalom fejlesztését, a ta­pasztalatátadást, az újítási mozgalmat, a balesetelhárí­tást és egészségvédelmet, va­lamint a tűzrendészetet. A művezető felruházható a dol­gozók felvételének és elbo­csátásának jogával és megha­tározott körben fegyelmi jog­körrel, sőt a rendelet szerint nagyobb egységeket vezető művezetőket (főművezetőket) — ha ennek személyi föltéte­lei adva vannak — általában föl kelt ruházni e jogokkal. A művezető feladatai ellá­tása során — a szakszervezet jogait biztosító rendelkezések keretében —- támaszkodik a szakszervezeti mühelybizott- ságra, illetve bizalmira. Ipari nagyvállalatnál, illetve trösztnél a miniszter a vezér- igazgató javaslatára a kiemel­kedő tevékenységet végző művezetőt kinevezheti az igazgató tanács tagjává. A művezetőnek csak köz­vetlen fölöttese útján, a ter­melési egység dolgozóinak pe­dig csak a művezető útján szabad utasítást adni, a fel­adatkörébe tartozó kérdések­re vonatkozó intézkedések ki­adása előtt ki kell kérni a véleményét, javaslatának mel­lőzése esetén tájékoztatni kell az indokokról. Dr. K. J. SZERKESZTŐI ÜZENETEK Főkönyvelő: A Munkaegy­ségkönyv előírásai csak javas­latok, így a közgyűlés ettől eltérhet. Ez vonatkozik a pénzforgalmi javadalmazásra is. Beosztott könyvelőnél nem helyes, ha alkalmazzák. Ez ugyanis a tsz áruértékesítésé­nek függvénye, melyre a be­osztott irodai dolgozók mun­kájukkal nem gyakorolnak közvetlen befolyást. Azt tar­tanánk helyesnek, ha ehe­lyett a tsz más formában kárpótolná a könyvelőt, föl­téve, ha továbbra is ugyan­azt a munkát végzi és ez arányban áll a javadalmazás­sal. A munkaszerződés módo­sítására azonban csak kétol­dalú megállapodás alapján kerülhet sor. Azt tanácsoljuk, hogy fentiek figyelembevéte­lével állapodjanak meg egy­mással. Közöljük, hogy a lap szep­tember 22-i szerkesztői üze­neteiben nem Csertus József kaposvári, hanem Cserfa Jó­zsef kaposvári olvasónknak üzentünk. Eöry Ede, Fonyódliget: Az új üzletház környékén levő göngyölegraktári csőrepedés­kor gyűlt tócsába a szenny­víz. A tanácselnök, a KÖJÁL viz'gálatakor azonnal intéz­kedett. Baranyai István, Somogy- jád: A MÉSZÖV megállapí­totta, hogy a csizma a rend­ellenes használat miatt töre­dezett ki. A csizmát mégis visszavették. Ha kiderül a minőségi hiba, kártalanítják. Helyesebb lett volna azonban, ha emiatt először a bolthoz fordul, mert közbenjárás nél­kül is megtették volna ugyan­ezt. T. Gy., Horvátkút: A köz­ségi tanács elismeri panaszá­nak jogosságát, de nem fedi a valóságot, hogy a múlt év­ben vagy ez évben járdaépí­téstől határoztak volna. Va­lóban 200 forint községfej­lesztési adót fizetnek éven­ként. Ebből 1963-ban meg­kezdték a művelődési ház építését. Az idén buszvárót építenek, mivel a tanulók busszal járnak a marcali is­kolába. A járdát — az ötéves községfejlesztési terv alapján — jövőre kezdik el építeni, de anyagi okok miatt csak öt év múlva fejezik be. Németh Istvánné, Barcs: Panaszát a KÖJÁL megvizs­gálta. A szennyvíz kifolyást a minden műszaki föltétel nél­kül megépített vízvezeték le­folyója okozza. A KÖJÁL utasította a tanácsot a szenny­gödör sürgős kiürítésére és a szükséges anyagi fedezet igénylésével a hiba megszün­tetésére. Both Mihályné, Toponár: A postaigazgatóság megvizs­gálta panaszát. A különféle írású emberek hamarabb tönkreteszik a tollat. A pos­tahivataloknak van megfele­lő készletük, de nem korlát­lan mennyiségben. Előfordul­hat, hogy az új tollat már az első használó tönkreteszi» Ha megfelelő módon kérte volna a tollhe— cseréjét, nem lett volna vita. A -■ostaigazgató- ság felhívta a hivatalvezető figyelmét az udvariasságra. Benczés János, Gvékényes: A kereskedelem teljes tejet városban sem hoz forgalom­ba. A te: - közegészség!’"’•i okok miatt pasztőrizálják. A falusi boltokban tejszínt, tú­rót — a minimális igény miatt — nem tartanak. A megyei tanács megkérte a boltvezetőt, hogy rendeljen a kívánt tejtermékből, ha van elegendő igény. Május 1. u. 85. sz. ház la­kói: Az Ingatlankezelő Vál­lalat értesített bennünket, hogy kérdésükre közvetlenül is választ adtak volna. Nincs szó a ház lebontásáról. A há­zon kisebb javításokat végez­nek. Takács József, Gyékényes: K izp-'észségüCTvi bejelentése helytálló. A járási tanács a helyszíni szemle alapján uta­sította a földművesszövetke- zetet, a mozit és a helvi ta­nácsot, hogy állapodjanak- meg a közös takarításban. KISZ-sorház lakói: A Kis­ipari Szövetkezetek Somogy megyei Szövetsége megállapí­totta, hogy panaszuk többsé­ge helytálló. A kivitelező szö­vetkezet szakemberei akkor mentek helyszíni szemlére, amikor a lakók nem voltak otthon. Most előzetes értesí­téssel. a lakók jelenlétében rögzítik, mikor és mit javíta­nak ki. Adorjánná, Kaposvár: A városi tanács kötelezte a Ma­gvar Nemzeti Bank igazgató­iát az épület előtt dí'ztelen- kedő száraz fák kivágására.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom