Somogyi Néplap, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-06 / 235. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1965. október 6. Harcok Chamb térségében A Kasmír déli részén fekvő Chamb térségében hétfőn is­mét összecsaptak az indiai és a pakisztáni fegyveres erők egységei. A rawalpindi rádió híradá­sa szerint »számottevő indiai katonaság" megtámadta a pa­kisztáni állásokat. »A pakisz­táni alakulatok — miután hosszabb ideig feltartóztatták az ellenséget — visszahúzód­tak a fő védelmi állásokba« — hangzik a rádióközlemény. Katonai megfigyelők szerint az indiaiak ebben az övezet­ben az utóbbi három nap so­rán azért erőltetik szívósan az előrenyomulást, hogy még jobban biztosítsák a kasmíri völgybe vezető utakat. A Kasmír Hangja rádióál­lomás azt jelentette, hogy az indiai csapatok Rajon köze­lében felgyújtottak két falut, és tüzet nyitottak az égő há­zakból menekülő parasztokra. A PTI indiai hírügynökség jelentése szerint pakisztáni katonák Asszam és Kelet-Pa- kisztán határán összetűzéseket provokáltak, indiai területre tüzeltek. Csáván indiai hadügymi­niszter hétfőn beszédet mon­dott egy bombayi nagygyűlé­sen. A Pakisztánnak nyújtott segítség miatt éles szavakkal bírálta Nagy-í! -itanniát és az Egyesült Államokat. Kijelen­tette, hogy »ezek az államok ártanak az ázsiai demokrá­cia ügyének«. A Press Trust of India je­lenti: Az indiai hadügymi­nisztérium közleménye szerint hétfőn este 30—40 kínai ka­tona vonult a szikkimi Jak La hágóhoz, s közülük töb­ben Szikkim határát átlépve tüzet nyitottak indiai katonák­ra. Az indiai fél viszonozta a tüzet, mire a kínai katonák visszavonultak. — Ha Pakisztán hajlandó a Biztonsági Tanácsnak a fegy­verszünetre vonatkozó határo­zatát végrehajtani, akkor In­dia kész közvetlen tárgyaláso­kat kezdeni Pakisztánnal, nemcsak a csapatok visszavo­násának részleteiről, hanem az egész indiai—pakisztáni vi­szonyról — jelentette ki Pol­gár Dénesnek, az MTI új-del­hi különtudósítójának C. S. Dzsha, az indiai külügymi­nisztérium államtitkára. A külügyi államtitkár meg­erősítette azokat a híreket, amelyek az indiai külpolitika bizonyos fokú átformálásáról terjedtek el, mindamellett hangsúlyozta, hogy ez az át­formálás nem jelent alapvető változásokat. Semmiképpen sem lesz változás India el nem kötelezettségi, gyarmato­sítás-ellenes álláspontjában és az ENSZ-hez való viszonyá­ban. Ez mindenekelőtt azt je­lenti, hogy elsősorban azok­kal akarunk barátkozni, akik barátainknak mutatkoztak, s kevésbé azokkal, akik szem- befordultak velünk — mon­dotta C. S. Dzsha. Az állam­titkár nem nevezett meg ez­zel kapcsolatban egyetlen ál­lamot sem, de később kijelen­tette: — A szocialista orszá­gokkal még az eddigieknél is szorosabbra szeretnénk fűzni kapcsolatainkat. Nagy meg­elégedéssel vettük tudomásul józan, nem részrehajló maga­tartásukat a lezajlott válság idején. A dél-vietnami partizánok kedden 24 kilométernyire Sai­gontól megsemmisítettek egy amerikai őrjáratot. Egy ame­rikai katonai szóvivő közlése szerint a 12 tagú őrjárat va­lamennyi tagja meghalt vagy megsebesült. A katonák a Bien Hoa-i légitámaszponton állomásozó amerikai gyalogos hadosztályhoz tartoztak. Nyugati hírügynökségek amerikai forrásokra hivatkoz­va az ország más részeiből is erőteljes partizánakciókat je­leztek. A Mekong folyó del­tájában a szabadságharcosok Amerikai provokáció Kína ellen Négy amerikai vadászrepü­lőgép kedden Dél-Kína tér­ségében behatolt Kína légite­rébe, s ezzel katonai provo­kációt követett el — jelenti az Üj-Kína hírügynökség. A kínai népi felszabadító had­sereg légierejének gépei azon­nal üldözőbe vették a beha­tolókat, és egy amerikai va­dászgépet lelőttek. A másik három gép elmenekült. Washingtonban az amerikai külügyminisztérium szóvivője — az UPI közlése szerint — kijelentette, hogy »nem tud a kínai bejelentésről«. (MTI) megtámadták a kormánycsa­patok hajó konvoját és sú­lyos veszteségeket okoztak. A jelentések megjegyzik, hogy a partizánok az utóbbi hetek­ben csupán kisebb egységek­ben támadtak, hétfőn és ked­den azonban 5—600 főnyi zászlóaljakat vetettek harcba. Hanoiban bejelentették, hogy a keddi nap folyamán 10 amerikai vadászgépet lőt­tek le a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság területe fö­lött. Ezzel az augusztus 5-e óta lelőtt amerikai gépek szá­ma 639-re emelkedett. Zászlóaljnyi egységeket vetnek harcba a partizánok Lefényképezték a Luna 7-et A pápa látogatása után A Szovjet ' Tudományos Akadémia krími asztrofizikai megfigyelő állomásának mun­katársai lefényképezték a Hold irányába kilőtt Luna 7. szovjet automatikus űrállo­mást. A fényképezéshez az állomás 2,6 méter átmérőjű tükörteleszkópját használták fel. Bonnban kedden délelőtt Erhard, elnökletével összeült a CDU—CSU tíztagú bizottsága, hogy megkezdje a konkrét ta­nácskozást a kormányalakí­tásról. Délelőtt Erhard más­fél órás beszámolóban vázol­ta belpolitikai programterve­zetét, majd délután külpoli­tikai programját ismerteti. Erhard beszámolóját vita kö­veti. Ez Európában a legna­gyobb tükörteleszkóp. Segít­ségével a krími asztrofiziku- sok le tudnak fényképezni egy olyan mozgó testet is, amely mindössze három pont­nyi nagyságú. A Luna 7-ről készített fel­vételeket most elemzik. (MTI) Barzel, a kereszténydemok­rata parlamenti frakció veze­tője az ülés déli szünetében kijelentette: reméli, hogy a bizottság rövidesen befejezi tanácskozásait, és kialakítja azt a politikai platformot, amelynek alapján a keresz­ténydemokrata vezetők leül­nek majd tárgyalni a koalí­ciós kormány megalakításá­ról a szabad demokrata párt képviselőivel. (MTI) Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 20. ülésszaka a hétfői pápai láto­gatás után kedden ismét visz- szatért a napirendhez, és foly­tatta az általános vitát. A dél­előtti ülésen Nigéria, Etiópia, Burma és Hollandia, délután Malaysia, a Mongol Népköz- társaság, Üj-Zéland és Nepal képviselője, valamint Sierra Leone delegátusa kapott szót. Munkához látott már a köz­gyűlés legtöbb bizottsága is. A szociális bizottság határo­zatot hozott arról, hogy az ENSZ segítséget nyújt a ter­mészeti csapások által sújtott országoknak. A bizottság erre a célra 100 000 dolláros évi keretet bocsátott a főtitkár rendelkezésére. A bizottság megkezdte azok­nak a javaslatoknak tárgya­lását, amelyeket több ország, köztük a Szovjetunió nyújtott be a faji megkülönböztetés minden formájának megszün­tetéséről szóló ENSZ-deklará- ció módosítására. VI. Pál pápának a világ- szervezetben elhangzott beszé­de egyébként kedden még számos kommentár tárgya volt Figyelemre méltónak íté­lik, hogy a katolikus egyház­fő közgyűlési beszédében tel­jes mértékben egyetértett az ENSZ alapelveivel, s külön kiemelte a világszervezet egyetemességének fontosságát. Egyes amerikai lapok arra kö­vetkeztetnek, hogy a pápa közvetett formában a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogai- nak megújítása mellett fog­lalt állást. (MTI) Kormányalakítási tárgyalások Bonnban Wilson nehézségei nem csökkentek Véget ért az angol Munkáspárt 64. konferenciája. A Labour-vezetőség irányvonalának jellegét tükrözi, hogy a konferenciával elsősorban az angol nagytőke képviselői elé­gedettek. Az elnökség ugyanis nem engedte szavazásra a javaslatot, amely a munkások nagyobb beleszólását köve­telte az államosított iparágak vezetésébe. A taktikai fogások sorába tartozik: Wilson és vezér­kara nem ellenezte kifejezetten az indítványt, hanem meg­fontolás végett a végrehajtó bizottság elé utalta. Ugyancsak lelkesedéssel fogadták a brit tőkéskörök a munkáspárti ve­zetőség elgondolását, mely szerint törvényt hozhatnak, amely kötelezné a szakszervezeteket: bérköveteléseiket elő­zetesen jelentsék be egy kormánybizottságnak. Mindez szorosan összefügg a Munkáspárt szakszervezet­ellenes politikájával. A balszárny egyik tekintélyes vezére, Michael Foot ezzel kapcsolatban állapította meg: a párt számára a legnagyobb veszély az, ha cinikus magatartást tanúsít saját eredeti politikájával szemben. Ennél a kérdésnél sokat nyom a latban Wilson külpo­litikája is, hiszen a miniszterelnök alapvetően eltért a vá­lasztások előtt hangsúlyozott programtól, miszerint Angliá­nak az Egyesült Államoktól függetlenebb külpolitikát kell kialakítania. Miképpen érvel viszont jelenleg Wilson? Éles logikai ellentmondás tükröződik az alábbi kijelentésekben: Nagy-fl itannia azért vezette be a katonai szükségállapotot Adenben, hogy ezzel is »meggyorsítsák« a gyarmat függet­lenségének elérését 1968-ban. Közölte, hogy Agnliának az amerikaiak vietnami agresszióját támogató politikája szin­tén »a kibontakozást" szolgálja. Homályosan célzott ugyan­akkor arra, hogy bizonyos összefüggés van az Egyesült Ál­lamok gazdasági segélynyújtása és az említett vonalvezetés között. Beszédének egy későbbi részében, és ezt Steward külügyminiszter is megpendítette, arra utalt, hogy támogat­ják a dél-vietnami hazafiakkal való tárgyalásokat, és sze­retnének együttműködni a Szovjetunióval a vietnami béke megteremtése ügyében. Nem kérdéses, hogy ezek az állásfoglalások, a »józa­nabb hang« csak átlátszó fogásként szolgálnak. Miként egyeztethető össze az amerikai népirtó kalózpolitika támo­gatása a kétes értékű gazdasági segélyakciók ellenszolgál­tatásaként, s ezzel párhuzamosan a tárgyalási készség han­goztatása? A képhez tartozik, hogy a brit kormány a parlament­ben is labilis helyzetben van. Többsége mindössze egy főre olvadt, a liberális párt ezzel a mérlegnyelv helyzetébe ke­rült, s tíz parlamenti képviselője megbuktathatja Wilsont. Ez nyilvánvalóan méginkább jcbbra tolja a munkáspárti vezetőséget. A balszámy viszont követeli: szakítson Anglia az Egyesült Államokat kiszolgáló politikával, tegyen végre tényleg valamit a vietnami háború megszüntetése érdeké­ben. A szeptemberi szakszervezeti kongresszuson közel há­rommillió szakszervezeti küldött támogatta a követelést: az amerikaiak vonuljanak ki Vietnamból. összefoglalóan megállapíthatjuk: a Munkáspárt konfe­renciája után a helyzet Angliában nem jutott közelebb a kibontakozáshoz. Wilsonnak csak pillanatnyilag sikerült hát­térbe szorítani saját ellenzékét, és a konzervatívok és más, kifejezetten jobboldali körök e körülményt nyilván igye­keznek majd saját hasznukra fordítani. Több alapvető kér­dés nyitva maradt. Vajon a szakszervezetek és az ország dolgozóinak több­sége mindennek ellenére szívesebben tűr egy munkáspárti kormányt, mintsem hogy konzervatívok kerüljenek való­ban uralomra? Avagy Wilson választási ígéreteinek kirívó feladásával végképp elkedvetlenítette korábbi híveit? Iga­zán pozitív jelenségként az angol munkástömegek csak azt könyvelhetnék el, ha a baloldali erők az eddiginél jóval szilárdabb egységben, végre haladóbb vágányra kényszerí- tenék az angol kormányt Sümegi Endre IDŐLEGES •• K0NYVARLE SZÁLLÍTÁS 1965• sSeptember 27-től október 1 6-ig SZÉPIRODALMI KÖNYVEK, VERSEK, ELBESZÉLÉSEK, SZÍNDARABOK, IFJÚSÁGI KÖNYVEK, KÉPES- ÉS MESEKÖNYVEK, GYERMEKSZINDARABOK. Ismeretterjesztő, művészettörténeti, fotó, színház, film, zene, filozófia, történelem, régészet, természettudomány, sport, politikai, közgazdasági, orvosi, műszaki, egészségügyi, mezőgazdasági könyvek. Megvásárolhatók 50/o-kal olcsóbban a földművesszövetkezeti könyvesboltokban és a kijelölt bizományosoknál. <5288)

Next

/
Oldalképek
Tartalom