Somogyi Néplap, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-27 / 253. szám

Szellemi vet Iked6 Szenyéren Mintegy százan gyűltek ösz- *ze október 17-én a szenyéri moziban. A KISZ-szervezet »Tudjunk többéit a világról és községünkről« címmel szelle­mi vetélkedőt rendezett. A versenyt Balázs Nándor vb- titkár, a KISZ járási* oktatási bizottságának elnöke nyitotta meg. Elmpndta, azért rendez szellemi vetélkedőt az alap­szervezet, hogy a fiatalok és az idősebbek ismereteit növel­jék, derűs perceket szerezze­nek a közönségnek. A vetélke­dő az ismeretszerzés egyik módja. Voltak, akik ellenezték, mondván, hogy Szenyéren nem értenek meg ilyet. A megjele­nők száma megcáfolta ezt a hiedelmet Ezután megkezdődött a ve­télkedő a játékvezető irányítá­sával. A háromtagú zsűri ér­tékelte, milyen válaszokat ad­nak a versenyzők az irodalmi, történelmi, politikai, mozgal mi kérdésekre, a sporttal, a község múltjával és jelenével foglalkozó feladatokra. Ami­kor például egy kérdés kap­csán szóba került a dél-vietna­mi helyzet, a zsűri egyik tag­ja részletes tájékoztatót adott a közönségnek. A szellemi ve­télkedőt Bódis Ildikó nyerte meg. Jól szerepelt id. Bali László, Csordás Mária, Domre Erzsébet. A verseny első há­rom helyezettje könyvet ka­pott jutalmul. A közönség is felelhetett egy-egy kérdésre, a vállalkozókat csokoládéval ajándékozta meg a zsűri. Bódis Imre tsz-elnök, Csoszó Magdolna KISZ-tag, Balogh Jánosné tsz-tag szerint nagyon helyes volt, hogy a fiatalok szellemi vetélkedőt tartottak, folytatni kel) a jövőben is. Véghelyi Lajos levelező Nem lehet kétféle véleménye senkinek sem! TITKOS LEVELET KAPTAK AZ ŐRSÖK Minden őrs benevezett So- mogyjádon az Űttörők a ha­zaért-mozgalomba. A csapatve- aetőség a nagy lelkesedd lát­tán elhatározta, hogy emléke- Z' °'sé teszi a mozgalom meg- in_jlását. Egy nap titkos leve­let kaptak az őrsök. Az állt benne, hogy a somogygeszti pajtások harcra hívják a so- mogyjádiakat. Minden őrs azt válaszolta, hogy vállalják a harcot. Egy szép, napsütéses reggelen megindult az aka- dályvefsennyel egybekötött számháború. Tizennégy ifjú­vezető és nyolc rajvezető irá­nyította a játékot. A pajtások­nak minden tudásukra szük­ségük volt, hiszen föl kellett ismerniük az ellenség félreve­zető parancsait, főzniük kel­lett stb. Nemcsak paprikás krumpli készült, hanem rán­totta, sült hal, galambpörkölt, halászlé is. Délután puffiancsrobbanás jelezte a számháború kezdetét. Hiába volt több puffancsuk a somogygesztieknek, hiába vol­tak furfangosak, nem tudták megállítani a somogyjádi paj­tások támadását. A gyerekek megszerezték a zászlót, elfog­ták a védők főparancsnokát. Tábortűz mellett kötött békét a két úttörőcsapat. Vidám da­lokkal, tréfás műsorszámokkal szórakoztatták egymást. A gimnazista ifjú vezetők nagy segítséget adtak a két csapat­nak. Virovácz Márk tanár Az illetékeseké a szó Zavartalan a kiszolgálás Gável Lajos gépkocsivezető szóvá tette lapunk október 6-i számában, hogy körülbe­lül egy hónapja nem működik az ÁFOR nagyatádi töltőállo­másán a gázolajkút. Az AFOR Vállalat kapos­vári telepe megállapította, hogy tárányi olvasónk beje­lentése megfelel a valóságnak. A nagyatádi kirendeltség kút­oszlopán szolgálják ki a gáz­olajat. Amikor elromlott a mérőszerkezet, a kirendeltség vezetője azonnal jelentette. A készüléket a budapesti mű­hely csak a bejelentés utáni negyedik héten küldte el, ezért húzódott ennyi ideig a javítás. A nagyatádi kiren­deltség a szivattyún szolgálta ki a vevőknek a gázolajat. A levélíró helyesen írta le e ki­szolgálás hátrányait, a telep­nek azonban nem volt más választása. A mérőszerkezetet azóta megjavították, zavarta­lan a kiszolgálás. Visszaállította az ÉKV a bolt nyitva tartási idejét Nagy József és hét társa azt kérte az ÉKV-től, hogy a Vö­röshadsereg úti 399. számú bolt délután kettőtől öt óráig tartson nyitva. Dr. Bánhidi Tibor, az Élel­miszer-kiskereskedelmi Válla­lat igazgatója egyetértett a levéllel. Valóban indokolt, hogy a 399. sz. élelmiszerbolt nyitva tartási rendje a cukor­gyári műszakváltáshoz iga­zodjon. A bolt nyitva tartási idejét visszaállította a válla­lat, délelőtt fél héttől fél ti­zenegyig, délután fél kettőtől öt óráig vásárolhatnak a bolt­ban. Dr. Bánhidi Tibor megkö­szönte a dolgozóknak, hogy megírták észrevételüket. Elhelyezi a tanács Bogdán Katalint Z. I. olvasónk levelét Vissza • putriba? címmel közöltük laptuUc szeptember 1-1 számá­ban. Olvasónk szóvá tette, hogy egy cigányasszonyt a lá­nyával együtt visszatelepítet­tek a putriba. Szilágyi Jenő, a Niklai Köz­ségi Tanács vb-elnöke közöl­te, hogy a végrehajtó bizott­ság tavaly szeptemberben akarata ellenére költöztette be a községbe Bogdán Kata­lint A tsz pásztorháza már akkor is rossz állapotban volt. A szövetkezet lebontatta az életveszélyes épületet, mert a megjavítás költségét nem vál­lalhatta. A község illetékes szervei a bontás előtt meg­egyeztek, hogy a szövetkezei másik házában alakítanak át lakássá egy helyiséget. Az ott lakó Bonczó József azonban elzavarta a kőművest, Bogdán Katalint pedig megveréssel fenyegette. Bogdán Katalin erre a tanács tudta és bele­egyezése nélkül visszaköltö­zött a putriba, nem volt haj­landó Bonczó József mellé költözni. Közben Bonczó Jó­zsef önhatalmúan áttörte a falat, s elfoglalta a másik szobát is. Ha megürül egy tanácsi rendelkezésű lakás, ide költöztetik Bogdánékat. Megfelelő helyen van a pusztaszemes! posta Kalocsa Ferenc levelezőnk azt írta meg. hogy nem meg­felelő a pusztaszemesi posta elhelyezése. Garamvölgyi Miklós, a Pé­csi Postaigazgatóság vezetője megállapította, hogy a postá­nak nem volt pénze akkor, amikor a község felajánlotta a hivatal építését. Fontossági sorrend szerint helyezik el megfelelő hivatalban a pos­tákat, fiókpostákat. A pusz- taszemesire csak évek múlva kerülhet sor, mivel a község lakóinak a postai ellátása biz­tosított, a posta a fiókvezető házában van. A végleges el­helyezésről akkor gondosko­dik az igazgatóság, ha rendel­kezésre áll a hitet. A művelődési munkát vizs­gáltuk a napokban a járás egyik községében. Megkérdez­tem a tanácstitkártól, hogy mi a véleménye a művelődési ott­hon igazgatójának munkájáról. A titkár kérdéssel válaszolt: mint magánember vagy mint titkár mondja el a véleményét? Ugyanezzel hozakodott elő az egyik iskola vezetője is, ami­kor a tanács és az iskola kap­csolatát vitattuk. Sorolhatnék még több pél­dát, de nem teszem. Nem fur­csa, hogy ugyanannak az em­bernek két véleménye van ugyanarról a dologról?! Ho­gyan lehetséges ez? Többféle­képpen lehet megítélni egy község művelődési munkáját, egy személynek azonban nem lehet hivatalosan pozitív a vé­leménye, ha magánemberként negatív. Sajnos, felelős beosz­tású emberek gyakran monda­nak eltérő véleményt ugyanar­ról a személyről, ugyanarról az eseményről. Hogy melyiket mondják el, attól függ, kit in­formálnak. Ezek a vezetők megfeledkeznek feladatukról, nem érzik felelősségüket. Hogy miért adnak helytelen tájékoz­tatást? Miért választják a har­madik utat? Olykor azért, mert »félnek« az igazságtól, máskor azért, mert szeretnék, ha jó színben tűnnének fel. Az is megesik, hogy azt sze­retnék jó színben feltüntetni, akiről érdeklődnek. Pedig a nyílt válasz elől senki sem térhet ki, csak az igazat mondhatja el, ha segíte­ni akarja a közös ügyet. Káplár Adolf művelődési felügyelő tf/M M/mSWCM A munkaidő kiesésekor járó munkabérről Nincs kerékpármegőrzőjük a vasutasoknak Nagyon sóik vasutas jár mo­torral, kerékpárral munkába. Sajnos, a kaposvári állomáson nincs olyan helyiség, ahova el­zárhatnák járművüket. A ve­zényleti iroda ajtója előtt ti­zenöt-húsz kerékpár, ugyan­ennyi motor áll mindennap. Még éjszaka is ott vannak fel­ügyelet nélkül. így aztán hol az egyik, hol a másik gépről tűnik el valamilyen alkatrész, mire megjön a tulajdonosa a szolgálatból, már keresheti, öt hónappal ezelőtt ellopták Tor­ma János Panniját, Mihálovics Ferenc, Csordás József és má­sok kerékpárjáról alkatrészt szereltek le éjjeL Szeptember elején ellopták Szilágyi József motorkerékpárjáról a bilux­kapcsolót. Szeptember 8-ra vir­radó reggel pedig Fehér Géza motorkerékpárja tűnt el. Évek óta kérjük a vezetősé­get termelési tanácskozáson, más értekezleten, hogy építse­nek egy megőrzőt. Minden év­ben azt a választ kapjuk, hogy majd jövőre. Noha vannak vasúti őrök, mégis megtörtén­nek a föntebb! esetek. Csak az a feladatuk, hogy ellenőrizzék a sorompókezel őket, váltóto­ronyban dolgozókat? Vagy az is, hogy megakadályozzák a járművek eltűnését? Ügy gon­doljuk, s ezt alátámasztja a párt titkár elvtárs véleménye is, hogy az utóbbi szintén dol­ga a vasúti őröknek. Ha ren­desen megszervezik szolgálati mozgásukat, erre is futja ere­jükből. Persze, ha munkaidő­ben az első osztályú kocsiban alszanak, akkor könnyen elő­fordulhat lopás. Fehér Géza jegy vizsgáló Kaposvár, Cseri út 73. A Munka Törvénykönyvé­nek G8. és 69. paragrafusai szabályozzák azokat az esete­ket, amikor a munka a dol­gozó hibáján kívül átmeneti­leg szünetel, vagy a dolgozó állampolgári kötelességének teljesítése miatt nem végez munkát, és a kiesett időre té­rítést, illetve munkabért kap. A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendeletének 138. paragrafusa szerint, ha a dol­gozót a vállalat munkával el­látni nem tudja (pl. elemi csa­pás következtében), a kiesett munkaidőre időbért kell fizet­ni. Ilyen esetben a 15/1962. (XII. 23.) sz. munkaügyi mi­niszteri rendelet 4. paragrafusa alapján a munkabér kiszámí­tásának időbérként figyelem­be veendő összegét a vállalat igazgatója a szakszervezeti bi­zottsággal egyetértésben hatá­rozza meg. Az ilyen címen egy órára megállapított mun­kabér nem lehet kevesebb az iparágra érvényes legalacso­nyabb munkabértétel alsó ha­tárának 89 százalékánál, és nem lehet több a dolgozó sze­mélyi alapbérének megfelelő órabérénél. Állampolgári kötelesség tel­jesítését jelenti, ha a dolgozó szavazás, hatósági és bírósági idézésre tanúként való megje­lenés, munkakörként, népi el­lenőrzési bizottsági tagként, illetve népi ellenőrként, néni ülnökként való eljárás, kötele­ző orvosi és rendőrorvosi vizs­gálat, valamint véradásra va­ló rendkívüli berendelés miatt mulaszt. A felsorolt esetekben a teljes mulasztott időre átlag- kereset illeti meg a dolgozót. A véradással kapcsolatban meg kell említeni a 25/1962. (VII. 14.) MT sz. rendeletet, amely a ko­rábbi szabályozást.. kiterjesztet­te, s előírja, hogy1 a véradásra való nem rendkívüli berendelés esetén is a mulasztott időre* leg­följebb azonban 4 órára átlag- kereset jár. Az átlagkereset megilleti azt a dolgozót is, akit véradásra berendeltek, ott megjelent, de a vizsgálati ered­mények miatt tőle nem vettek vért. Sorozás és katonai nyilván- tartásba-vétcl esetén a teljes mulasztott időre időbért kell a dolgozónrk fizetni. Ugyancsak időbér jár közeli hozzátartozó halála esetén 8 órára. A közeli hozzátartozó fogalmi körébe a házastárs, gyermek vagy szülő vonható. Ha a dolgozót bíróság, illet­ve hatóság terheltként, sértett­ként, félként (felperesként vagy alperesként) idézi be, ré­szére a mulasztott időre díjazás nem jár. Végül visszatérünk a már em­lített 25/1962. (VII. 14.) MT SZ. rendeletre, amely a Munka Törvénykönyve végrehajtás? rendeletének 139. paragrafusát egy harmadik bekezdéssel egé­szítette ki. Ez előírja, hogy a középiskolai oktatás keretében az üzemi munkahelyen oktató szakmunkást az oktatás időtar­tamára átlagkereset illeti meg. Dr. K. J. Jár-e fizetett szabadság a másod- vagy mellékfoglalkozásúaknak? A Munka Törvénykönyvének 50. és 53. paragrafusai, ame­lyek a rendes szabadság mér­tékét határozzák meg, nem tesznek különbséget, hogy mennyi a napi, illetve a heti munkaidejük a dolgozóknak. Ennek megfelelően a napi két-, négy- és hatórás munkakörben foglalkoztatott dolgozóknak is ugyanolyan mértékű rendes szabadság jár, mint a törvényes napi 8 (illetve heti 48 órás) munkaidővel foglalkoztatott dolgozóknak. A különbség te­hát nem a rendes szabadság- idő tartamában (a szabadság- napok számában), hanem az egy szabadnapra járó munka­bérben fejeződik ki. Ha például a dolgozó 4 órás munkaidőben heti 24 órát dol­gozik, és egy hét szabadságot vesz ki, akkor az 1 szabad ág­napra eső átlagkeresete is a napi 4 órás munkaidő bérének felel meg. Az évi rendes szabadság munkaviszonyban álló minden dolgozónak jár. Így a másod­állású vagy mellékfoglalkozású dolgozónak is. Természetesen az évi rendes szabadság mér­téke — s így az egyes munka- viszonyokban járó éves szabad­ság mértéke — jelentősen el­térhet. Ha a rendes szabadság mértéke az egyes munkaviszo­nyokban eltér (tehát az A munkaviszonyban 18, a B mun­kaviszonyban csak 12 nap sza­badságra jogosult), akkor a dolgozó köteles ellátni munka­körét abban a munkaviszonyá­ban, amelyben már nem jár szabadság, még akkor is, ha a másik munkaviszony alapján járó rendes szabadságát tölti. A Munkaügyi Minisztérium fenti, módosított állásfoglalása a fő- és mellékfoglalkozású munkaviszonv alapján járó fi­zetett szabadság kérdését tár­gyalja. A töredék munkaidő­ben (részfoglalkoztatás esetén) alkalmazottakat másként bírál­ják eL Szüreti mulatság NAGYBERÉNYBEN A KISZ-szervezet szüreti fel­vonulással nyitotta meg a ha gyományos mulatságot októ­ber 17-én. Délután megeleve­nedtek Nagyberény utcái, a csikósok az ostorukat durrog- tatták. Volt cigányasszony, bo­hóc, magyar ruhás csőszlány, bíró és biróné. A termelőszó­vetkezet fellobogózott kocsi­jain vörös borral teli hordók hirdették a szüretet. Este az ifjúsági házban folytatódott a mulatság. A csőszlányok igye­keztek megőrizni a szőlőfürtö­ket a legényektől. Reggelig tartott a bál. Varga Kálmán levelező S OMOGYSZENTP Álon Ugyanezen a napon rendez­te meg a somogyszentpáli KISZ-szervezet is a szüreti fel­vonulást. A bíró és a biróné hintóját a népviseletbe öltözött lányok, majd a cigányok kor­dája követte. Nagy derültséget keltett, hogy a tökindával dí­szített kocsiban utódot dajkál­tak a cigányasszonyok. A sort a bőinges, bőgatyás fiúk, a tar­ka ruhás lányok kocsija zárta be. Amikor megállt a menet, a kisbíró elmondta tréfás rig­musait. Hiába strázsáltak a csőszlányok az esti mulatságon, minden szőlő elfogyott. ,A szü- réti mulatság befejezéseként a legények és lányok reggelig járták a kutyakopogóst. Bogdán Tibor i Jsvelező HOZZÁSZÓLÁS CIKKEINKHEZ Nem a GELKA rendelte meg a terveket Lapunk július 25-i számában cikket közöltünk Pocsékolás címmel. Szóvá tettük, hogy állami vállalatok terveket ren­delnek, fizetik a tervezési dí­jat, de a kivitelezésre csak évek múlva vagy sohasem ke­rül sor. A GELKA például megrendelte egy irodaház ter­vét, 93 418 forintot fizetett ér­be. Kozma György, a Gépipari Elektromos Karbantartó Vál­lalat igazgatója a következő­ket fűzte glosszánkhoz: A me­gyei tanács vállalta a somo­gyi szervizek létrehozását. A GELKA átadta a keretet a végrehajtó bizottságnak. A megyei tanács tervosztálya rendelte meg ennek alapján a kaposvári szerviz terveit,- A kivitelezés a megyei tanács tervosztályának a feladata lett volna. A GELKA tehát nem rendelt terveket, nem kérte a tervezés leállítását sem. Nincs szó sérelemről Sérelem című cikkünkben szóvá tettük, hogy a kapos­vári vasútállomáson még min­dig nincs közbeváltó szolgá­lat. A MÁV Pécsi Igazgatósága a következő tájékoztatást ad­ta szerkesztőségünknek. Az utóbbi két évben sokat tett az igazgatóság a munkaidő csök­kentéséért. A felszabadulás előtt általános volt a 24—24- es szolgálat. Ezt megszüntette a vasút. Nem minden nehézség nélkül, de megoldást talált ar­ra, hogy több száz dolgozónál megszüntesse a napi nyolc .óránál hosszabb foglalkozta­tást. Még azokban a beosztá­sokban is, ahol a szolgálat je­lentős része csak készenlét, mint például a sorompókeze­lőknél. Általános és törvényes foglalkoztatási forma a 12— 24-es forduló szolgálat. Álta­lában kedvelik a dolgozók, mert szabadnapjukon dolgai­kat intézhetik. Egyetlen hi­bája, hogy kétszáznegyven a havi szolgálati órák száma. A gazdasági föltételek lehetővé tették, hogy kétszáztíz órára csökkentsék a havi óraszámot többletlétszámot és béralapot igénylő közbeváltással. Az anyagi és a tárgyi föltételek miatt fokozatosan vezetheti be az igazgatóság a közbevál­tást ott, ahol az átlagosnál nagyobb a forgalmi dolgozók megterhelése. Eddig csak Dombóváron vezette be a Pé­csi Igazgatóság a közbeváltc szolgálatot. Most kapott en­gedélyt és létszámot rá, hogy Pécsen is megvalósíthassa. A cikk megállapításával ellen­tétben Komlón nincs ilyen, a tervben sem szerepel. Nincs szó tehát sérelemről. Az igaz­gatóság egyetért a kaposvári forgalmi dolgozók kívánságá­val, egyelőre azonban nincs lehetőség e szolgálat beveze­tésére. Nem tartott húsz hónapig az építkezés Üzletház kis hibákkal című írásunkban megbíráltuk a Ta­nácsi Építőipari Vállalatot, mert a balatonföldvári üzlet­ház nem alkalmas üzemelésre. A Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat közölte, hogy nem tartott húsz hónap­ig az építkezés. A vállalat 1964. február 25-én kezdte el a munkát, s többszöri kény­szerű megszakítás után határ­időre, 1965. június 30-ra befe­jezte. Ez összesen tehát ti­zenhat hónap. A feltöltés és a parkosítás költségéről a beruházónak és a tervezőnek kell gondoskodnia. Felvonó­ról úgyszintén. A vállalat har­madosztályú kőagyaglapot kapott, ezt nem lehetett szeb­ben lerakni. Más anyagot nem tudtak beszerezni. A csapadékvíz elvezetésének megoldását többször szorgal­mazta a vállalat. Ez szintén tervezői feladat. Nem gátol­hatta az üzemeltetést a 0,15 százalékos — lényegtelennek mondható hiba. Épület- és általános lakatosokat vesz föl az ÉM Somogy megyei Állami Építő­ipari Vállalat; ugyanott kazán fűtőket a fűté i szezonra (n/ugdíjss s ’t) keresnek fölvételre. Jelentkezés: Kapóst..r. Berzsenyi u. 41., a vállalat lakatosrészlegénél. (9017)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom