Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-08 / 211. szám
Szerda, 1965. szeptember 8. 3 SOMOGYI NÉPtAf 20 ÉVES A SZABAD FÖLD Amikor kettőt szól a csengő... A nemzet akkor támadt fel romjaiból. 1945-öt írtunk. Történelmi igazság- tételek születtek, és nyomukban szárnyakat kapott a dolgozó nép teremtő kedve. Szabad a föld! — hirdette a földosztó Kommunista Párt, s ezt írta zászlajára a Szabad Föld, a magyar dolgozó parasztság hetilapja. 1945. augusztus 29-én jelent meg először. S ha most a jubileum fényeinél pár percre elidőzünk, akaratlan a tisztelet hangja a vállalt feladat és a megtett út láttán. Mert a Szabad Föld nem kevesebbet vállalt, mint azt, hogy tanítja a betű szeretetére azokat, akiket évszázadokon át mindig megpróbáltak távol tartani a kultúra, a betű világától, áramkörétől, varázsától. Tömeglapként indult az újság, hogy segítsen eligazodni a megújuló hétköznapok apró-cseprő emberi dolgaiban azoknak, akik leginkább híjával voltak mindenféle eligazításnak. A segítés szándékát tűzte ki célul a napi munkában, a művelődésben; kezdettől az a törekvés vezette, hogy kaput nyisson a nagyvilág felé, kaput azoknak, akik talán falujuk határát sem lépték túl, vagy csak a szükség kergette őket, s az országutakon a gondjaik elől menekültek, így nem lehetett idejük, módjuk körülnézni. Érdek- és jogvédelmet kívánt nyújtani, , hogy erősítse a bizalmat az, új élet iránt. Harcot hirdetett a maradiság ellen, szabadulást a babonák világából, hogy ráébressze saját erejük tudatára az embereket, akikhez szól, a falvak népét, azokat, akikhez régen oly kevesen szóltak emberi hangon. Emberi hangon szólni, úgy, hogy az értelem érveit szívbéli jóakarat hitelesítse — ezzel a szándékkal kez ’: ';t szólni, a parasztok újságja ezzel indult, ho^y bizalomra bizalmat kapjon. Húsz év, fél emberöltő alatt mér lemérhető a szándékok sorsa is. A Szabad Föld szerkesztőségi közössége számára a mostani jubileum alkalmából talán az lehet a legnagyobb öröm, hogy a szándékok megértésre találták az olvasók körében. Az újság és azok, akiknek szói, egymással szinte családias kapcsolatra léptek, s ahogy múltak az évek, úgy nőtt, terebélyesedett a család maga. Az induláskor még 40 ezres példányszám négy év múlva túlhaladta a 250 ezret, újabb négy év elteltével pedig megközelítette a félmilliót, amennyi ma is. Már önmagában ez a körülmény is elegendő lenne ahhoz, hogy mindazok, akik ezt az újságot hétről- hétre elkészítették, írták és szerkesztették, növekvő felelősségérzettel forduljanak a falun élő emberek felé. Ezt a felelősségérzetet azonban a történelem is táplálta. A történelem, amely válaszút, sorsforduló elé állította a földek népét, emberek százezreit, kik az új úton botladozva indultak el, várva, hogy kézénfogják őket, megértsék kétségeiket, segítsenek aggodalmaik eloszlatásában, s kiálljanak mellettük, értük minden igaz ügyben. És mert útjuk számos buktatón át vezetett a máig, olykor a tévedések súlyát is viselniük kellett, minit ahogy viselték s viselik azok is, kik hozzájuk szóltak és szólnak.- a elfogadjuk, hogy a szándékok mércéje a megértés, s az, hogy menynyien vallják azokat magukénak, akkor elmondhatjuk: az újság eddigi életében nem múltak az évek hiába, A Szabad Föld, ahogyan 20 évvel ezelőtt az öntudatra ébredés hónapjaiban és éveiben tette, most a szocializmus megtalált útján is hasznosan akarja szolgálni olvasóit. Munkájának középpontjában az a dolgozó ember áll minden örömével s nem kevés gondjával együtt, aki tengernyi küzdelem árán olykor csalódások és nehéz próbatételek ellenére is mindig előrehalad, és keze munkája nyomán új világ épül. S mivel ezt vallja és teszi, útja — hisszük — újabb jubileumok felé vezet. H Vetés előtt AZ EMBER NEHEZEN NYUGSZIK BELE, de végül is tudomásul kell vennie, hogy a szeszélyes időjárás gyakran beleszól a termelésbe. Sőt az is megtörténik, hogy áthúzza a számításokat, felborítja a terveket, amelyeket az eredményes gazdálkodás érdekében készítettünk. Ez a közbeszólás aiz idén lényeglesen erőteljesebb és keservesebb is, mint az előző esztendők bármelyikében. Közismert tény, hogy az áradások és a talajvizek által érintett művelés alatt álló területeken teljesen felborult a termelés eredeti menetrendje. A gazdaságok másodvetéssel pótolták a kipus2ítult növényzetet. Ennek következménye: az eredetileg őszi vetésre tervezett táblákon idejében már semmiképpen sem kezdhetnek hozzá a talaj-előkészítéshez. Még talán ennél is nagyobb eltolódást okoz a késés az őszi betakarításai növények érésében. A kukorica haragoszöld, és még a középkorai fajták törésére is csak hetek múlva lehet sort keríteni. Mindent egybevetve úgy alakul a helyzet, hogy a kukorica után tervezett búza optimális vetésidejét legtöbb helyen nem lehet megtartani. Az is nyilvánvaló, hogy a későn lekerülő kukorica után nehéz jó magágyat készíteni. NINCS MAS MEGOLDÁS, mint hogy a tényleges helyzet alakulásának megfelelően, késlekedés nélkül döntsenek a szakemberek a búza alá tervezett, de a vetésre idejében elő nem készíthető táblák fölcseréléséről. Inkább kerüljön kalászos után újra kalászos, de annak kockázatát nem vállalhatja egyetlen termelőszövetkezet és állami gazdaság sem, hogy elmulassza a gondos talaj-előkészítést és az optimális vetésidőt. A vetésre kerülő táblák fölcserélését ne halásszák sehol októberre, hanem minél gyorsabban lássanak hozzá az előkészületekhez. Első teendő az agronómus a brigádvezetővel és a határt jól ismerő néhány gazdával járja be a dűlőket, és helyszíni szemle, no meg a táblatörzskönyvek adatai alapján döntsék el, hogy melyik táblát hagyják ki, és helyette melyiket állítsák be az őszi vetéstervbe. A közelmúltban megtartott debreceni oszágos búzaterrrieszbési tanácskozáson csaknem minden felszólaló hangoztatta, hogy nem kell félni a búza után történő búzavetéstől. Ahol idejében kijelölik a vetésre kerülő táblákat, és a jó gazda gondosságával készítik elő a talajt meg az egyéb munkát is, ott legalább akkora, de inkább nagyobb termést ad a föld, mint kukorica után. AHOL KALÁSZOST VETNEK KALÁSZOS UTAtfT ott nagymértékben megnövekszik a gyomosodás és a rovarkártevők szaporodásának veszélye. Szalma természetesen nem maradhat a tarlón. Éppen ezért a vetésre kerülő búzatáblán ne csak a szalma lehúzását, hanem a gereblyézést is végezzük el. Ez azért fontos, mert a termőhelyen hagyott szalma akadályozza a jó talajmunkát, és ráadásul fészke marad a rovarkártevőknek. Mindezeken túlmenően növeli a pentozánhatást is. A rovarkártevők ellen kitűnően bevált az aldrinos szuperfoszfát, amelyből holdanként legalább 60—100 kilót munkáljunk be vetés előtt a talajba. Ahol valamilyen ok miatt kevés az aldrinos szuperfoszfát, szükségmegoldásként a vetőmagot forgassuk meg a műtrágya és növényvédő szer keverékében. Előbb azonban a magot egy kissé nedvesítsük, hogy a vegyület rátapadhasson. A vetésre kerülő táblák fölcserélése azt is megköveteli, hogy a tsz-ek és az állami gazdaságok vezetői a műtrágya- készlet felhasználásának tervét is módosítsák. Ahol magas tarlót hagytak az aratók, ott a pentozánhatás elkerülése végett holdanként 100—120 kiló nitrogénműtrágyát munkáljanak bele a talajba És hogy hol, mennyit, azt a tábla talaj- állapota, valamint a rendelkezésre álló készlet nagysága határozza meg A JÖVÖ ÉVI JÖ TERMÉS alapjainak lerakása most az egyik legfontosabb feladat. Ennek a munkának soron levő szakasza a vetőszántás, a talajelőkészítés már megkezdődött. De csak ott haladhat igazán nagy lendülettel, ahol döntöttek, illetve gyorsan döntenek a táblák fölcseréléséről, és alapos körültekintéssel, szorgalmasan előkészítik a vetőágyat, októberben pedig elvetnek. DJ. Érdekes szovjet textilipari újdonság A Szovjetunióban érdekes textilipari újdonságot gyártanak. Rigában évi egymillió méter anyagot előállító gépsort szerkezteitek. A gépsoron vékony alumínium bevonatú szövetet fognak előállítani. A bevonat szabad szemmel láthatatlan lesz, ezzel szemben megbízható védelmet nyújt majd a hő és a hideg ellen. — Ha nem kapjuk meg ezt a berendezést, nagy bajba kerülünk az idén ... — Huszonnégy éve dolgozom a tárházban, de ilyen nedves gabonáink még nem voltak. Hiába, ez az időjárás!... Gulyás Tibor üzemvezető és helyettese, Borsföldi Ferenc a gabonáról beszélget. A kaposvári Nostra épületében szinte remeg minden. Gépóriások zúgnak, csöveken, szalagokon zizegve fut, hullik a mag. Itt elöl tisztítják a vetőmagot, másutt zsákhegyek sorakoznak, s az épület bővített részén, négy emelet magasságban, két oszlopban szárítják a gabonát. A korszerű félig osztrák félig jugoszláv automata berendezés az idén üzemel először. A gépóriáshoz mindössze két ember kell. Júliusban került először gabona az oszlopokba, és szeptember elsejéig 150 vagonnal szárítottak meg — Tulajdonképpen úgy kell igazítani a munkaidőt, ahogy a gabona érkezik. Lépést kell tartani vele, mert ha három napnál tovább áll a nedves termény, akkor már baj lehet vele. — Egyébként így, a kétszer tizenkét órában tizenkét vagon terményt meg tudunk szárítani... — Volt-e már fennakadás? — Egyszer akadt egy kis Hosszú szalagon fut a gabona. Szárítás előtt és után gondosan ellenőrzi a nedvességtartalmat Ferencné. — Kétszer nyolcórás műszakkal kezdtük, de a szükség úgy hozta, hogy változtassunk ezen. Jelenleg kétszer tizenkét órát dolgozunk. Zúgnak a gépek, nehéz megérteni a szót. Társadalmi munka a bonnyai KISZ-szervezetben (Tudósítónktól.) Húsz tagja van a bonnyai KlSZ-szervezetnek. A fiatalok példamutatóan siettek a helyi tsz segítségére a kampány- munkák idején. Társadalmi munkában tizenöt kh-on végezték el a nagyon nedves gabona kepézését. Veszélyben volt tíz hold borsó is, melyet az aratás után a kombájn nem tudott fölszedni, kicsépelni. A fiatalok összehordták a termést, hogy a kombájn elcsépelhesse. Az alapszervezet tagjai parkírozták az új, 100 férőhelyes istálló környékét. A termelőszövetkezet megbecsüli a fiatalokat. A múlt évben lemezjátszót vett nekik, az idén pedig kirándulást ígértek a tsz vezetői. Muth Imre tsz-el- nök szeretné, ha a fiatalok otthonra találnának a termelőszövetkezetben. Biztató kilátások a műtrágyaellátásban A tavalyinál 767 vagonnal több szuperfoszfát a tsz-eknek Folyik a talaj-előkészítés, elérkezett néhány gabonafajta vetésének ideje. Nem közömbös, mennyi műtrágya áll a termelőszövetkezetek rendelkezésére ahhoz, hogy az őszieknek megfelelő talajerejű magágyat adjanak. Klausz Róberttól, az AGROKER osztály- vezetőjétől arról érdeklődtünk, milyen lesz a műtrágyaellátás. A következőket tudtuk meg: Az előirányzatok szerint 3530 vagon nitrogéntartalmú műtrágyát kell kapniuk az idén a tsz-eknek: ebből szeptember 1-ig 3222 vagon érkezett meg, mintegy 200 vagonnal több, mint amennyit tavaly egész évben kaptak a tsz-ek. Szuperfoszfátból 767 vagonnal kapnak többet a tavalyinál. Eddig annyi érkezett a gazdaságokba, amennyit tavaly összesen kaptak a megye termelőszövetkezetei. Kálisóból is több jut a térvezettnél: mintegy 170 vagonnal kaptak a közös gazdaságok. A korábbi évekhez képest a műtrágya elosztása is kedvezőbb: a szükséges meny- nyiségnek legalább 70 százalékát minden szövetkezet megkapta. Már a jövő évre is érkezik műtrágya a tsz-ekbe. Az AGROKER 180 közös gazdasággal kötött szerződést tárolásra. A felhasználó gazdaságokban helyezik el kiszórásig azt az 1350 vagon nitrogéntartalmú műtrágyát, 325 vagon szuperfoszfátot és 180 vagon kálisót, amelynek tárolására szerződést kötöttek. zökkenő. Olyan nedves volt a gabona, hogy nem tudott elfolyni a csöveken. Huszon- hatos víztartalom- Ez volt a rekord... — Általában húszasak a gabonák — mondja Borsföldi Ferencné. Nyitja a szárítószekrényt, mér, jegyez. Szárítás előtt és után minden tétel gabonát gondosan ellenőriz. — Precíz, jó gép ez. öröm vele ‘dolgozni! Borsföldi Igaz, sok figyelmet kíván, de fizikailag nem fárasztja az embert. — Szabó Vilmos a kazánhoz lép, valamit emel, meghúz, bepillant a vakító fényű hatalmas hengerbe. — Itt állítjuk elő a forró levegőt. Ezer-ezerkétszáz fok. Persze 80 fok az a hőmérséklet, melyet hasznosíthatunk — a falon levő, nyolcvan fokot jelző hőmérőre mutat. Erre is nagyon kell ügyelni. „ colatát építettük ki. Amikor kettőt szól a csengő, tudom, hogy indulni kell. — S ha eltéveszti valaki a csengőjelet? — Akkor van a »medve«. _ •> — Ez azt jelenti, hogyha téves jel miatt olyan helyre megy a csöveken a gabona; ahová nem kell. Ha »medve« van, akkor mindannyiunknak kötelessége, hogy eltakarítsuk, és a kívánt helyre vigyük a gabonát. — Sok »medve« volt már? — Nem mondhatnám. Olyankor fordul elő inkább, mikor nagyon sokfajta munka van. Vetőmag-tisztítás, sörár- pa-tisztítás, szárítás, és így tovább. Szóval amikor nagyon sűrűek a jelzések. A csengő kettő szól. Kifogyott az oszlopból a szárított termény, bekerült a silóba. Indulhat az újabb »adag«. A hosszú, fekete futószalagon sárga csíkként »szalad« a gabona. Csiszár János, amikor látja, rendjén megy minden, lemeigy a harmadikra, és figyeli, mikor telik meg az oszlop. Aztán ismét jelez, és folytatódik a szárítás. Szüntelenül újabb és újabb vagonok érkeznek a GabonaDiákváros Szófiában Szófia déli részében, öt kilométernyire a belvárostól 1980-ig 35 000 diák elhelyezésére alkalmas egyetemi város épül. Ez lesz Európa legnagyobb diáktelepülése, ahol műszaki főiskolákat összpontosítanak: villamossági gépészeti intézetet 12 0CK) rendes hallgató számára, vegyészeti technológiai intézetet hatezer diák részére, 9000 személyes építészmérnöki egyetemet, 1500 személyes bányamérnöki és geológiai főiskolát, továbbá 15 000 személyes erdészeti főiskolát. A diákszállókon kívül bolthálózatot és szórakozóhelyeket létesítenek a telepen éttermekkel, művelődési házzal, színházteremmel, két moziteremmel, rendelőintézettel, 20 000 személyes sportstadionaal. Szabó Vilmos, a kazánház mestere. Zúgnak a gépek, zizeg a gabona. Fönt a negyediken hosz- szú futószalag. — Mindjárt cserélünk. Csiszár János a negyediken meg a harmadikon teljesít szolgálatot. — Honnan tudják, hogy mikor fogy ki az oszlopból a szárított termény, és ismét tölteni kell? Hogyan tartják egymással a kapcsolatot? — Van telefon is, de arí inkább csak akkor használjuk, ha baj van. Csengőjolek lánfelvásárló és Feldolgozó Vállalat kaposvári tárházához. Nehéz, esős nyár volt. Az átlagosnál több munkát kíván, több gondot okoz a gabona szárítása. — Azért még egyetlen mázsa sem romi ott el. Mint az óramű, olyan pontosan követik egymást a munkák. S nem tudni, még hányszor szól a csengő, hányszor telnek meg újra gabonával a szárítóoszlopok. Vörös Márt#
