Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-30 / 230. szám

fsütörtök, 1965. szeptember 30. 3 SOMOGYI NÉPLAP Tűzvédelmi ellenőrzés a nagyatádi gyárakban A NAGY AT AD! KON­ZERVGYÁRBAN mo. van a főszezon. A paprika, a paradi­csom után most nagy meny- nyiségű szilva vár feldolgo­zásra. Csiszár Istvánnal, a megyei tűzrendészed parancs­nokság munkatársával legelő­ször azt vettük észre, hogy az udvaron rengeteg a szabályo­san vagy itt-ott szabálytala­nul tárolt göngyöleg, dohány­zást tiltó áblával azonban sehol sem találkoztunk. Az üzemet járva azt ta­pasztaltuk, hogy rengeteg a tűzvédelmi szabálytalanság. A 300 vagonos készáruraktár­ban, amikor a tűzcsap ajta­ját kinyitottuk, a tömlő vé­ge lefittyent, mert hiányzott róla az összekapcsoláshoz szükséges fémkapocs, A do­bozban nem volt sugárcső sem. Tűz esetén ezt a beren­dezést nem használhatnák. A savanyítóüzemben a falra szerelt tűzoltókészüléket úgy eltorlaszolták, hogy csak ne­hezen lehet hozzáférni. A mosodában az elektromos ve­zetékek állapota ugyancsak kifogásolható. Az egyik ko­pott kábel a vízbe lóg, s áramütés vagy éppen rövid­zárlatot okozhat. A csomago- lóban levő tűzcsap tömlője penészes, látszik rajta, hogy régen vizsgálták meg, alkal­mas-e még tűzoltásra. Az asztalosműhelyben sza­bálytalanul üzemeltetik az enyvmelegítő rezsót, és sem­mi hőszigetelő alátétet nem használnak. A ládaszegezőben ott jártunkkor senki sem tar­tózkodott, de az elnyomott ci­garettavégek arról árulkod­tak, hogy a dolgozók nem tartják meg a tűzvédelmi elő­írásokat. A műhelyben min­dig fával dolgoznak, s a padló is fénylett az olajtól. Ilyen helyiségben dohányozni nagy kockázat. A »Dohányoz­ni. tilos!« táblát itt is hiába ke­restük. Az esztergáyosmű- helyből az olajosrongy-gyűj- tők hiányoznak. Károlyi Sán­dor hegesztő, akinek legjob­ban kellene ismerni az elő­írásokat, nem tudja megkü­lönböztetni a falra felszerelt tűzoltókészülékeket sem. Ami­kor Csiszár István arra kér­te, mutassa meg hogyan használná tűz esetén a porral oltó készüléket, tanácstalanul nézett ránk. A műhelyben szabálytala­nul tárolják a homokot és a karbidot. A karbidoshordónak nincs jól zárható teteje, és a megfelelő alátét is hiány­zik. A tűzoltóság képviselője figyelmeztette a műhely dol­gozóit, hogy a hordóban csak egynapi készlet tartható a tűzveszélyes karóidból. Az ellenőrzéskor ugyanis hetekre való mennyiséget találtunk az edényben. Meggyőződtünk arról is, hogy a gyárban keveset tö­rődnek a tűzvédelmi oktatás­sal. Nagyon sokan nem ér­tenek a tűzoltókészülékek használatához. Csókos Gábor üzemrendész szerint az okta­tás eredménytelensége azzal magyarázható, hogy a gyár dolgozói közül sokan csak igen rövid időre, hetekre— hónapokra vállaltak munkát. A tűzveszélyes anyagok sza­bálytalan tárolására, a tűz­oltófelszerelések elhanyagolá­sára azonban nincs elfogad­ható magyarázat. Nagyon sok tennivaló vár a tűzvédelem megszervezésével megbízott felelősökre. MERŐBEN MAS A HELY­ZET A FONALGYÄRBAN. A gyár tűzoltószertárában példás rend uralkodik. A szürke egyenruhák vállfákra akasztva, katonás rendben so­rakoznak. Még az elosztófejek és a sugárcsövek rezét is fé­nyesre csiszolták az üzend önkéntes tűzoltók. Mintha csak bemutatóra készültek volna. A tűzrendészeit elő­írásokat a gyár egész terüle­tén megtartják. Szabvány szerint készült tárolók, kifo­gástalan állapotban levő föl­szerelés mindenütt. A dolgo­zók elmondták, hogy a tűzvé­delemnek náluk már több évtizedes hagyománya van. A gyári önkéntesek büszkék a Spinkler-féle permetezőbe­rendezésre, amelynek rózsái rendellenes hőmérséklet ese­tén vizet permeteznek. Mun­kaidő után mindig van in- spekciós »tűzoltó« a gyár te­rületén. Ezt a szolgálatot egymás közt szervezik meg a dolgozók. Kifogásolnivaló csupán a raktárakban akadt. A címkeraktár zsúfolt, a szí- nesáru-raktárban szűkek a közlekedésre kijelölt utak. A tárolóhelyek, a raktárak zsúfoltsága a gyárak nagy­arányú fejlesztésével magya­rázható. Az évről évre emel­kedő termelés megkövetelné a tárolóterek növelését is, ez azonban gyakran nehézségbe* ütközik. Nagy József soha ennyi tojást nem vásároltak fel az fmsz-ek (Tudósítónktól.) A földmüvesszövetkezetek szep­tember 28-ig 56 400 000 tojást vet­tek át a háztáji gazdaságoktól, és ezzel teljesítették évi tervüket. Ügy számítják, hogy az év végéig még másfél millió darabot vásá­rolnak fel. Mióta bevezették a darabonkénti 1,10 forintos védőárat, biztonsá­gosabbá vált a tojástermelés. Há­rom évre szóló tojásértékesítési szerződéseket kötöttek a háztáji gazdaságokkal — a szerződéskötés­ben Somogy országosan az első lett —, ez szintén elősegítette a felvásárlást. Megyénkben az elmúlt három év alatt évenként átlag 350 vagon takarmánnyal egészítették ki a háztáji gazdaságok takarmány­készletét. Több községben állo­mánycserét hajtottak végre, így a tojás felvásárlás 25—30 százalék­kal növekedett. Az ismeretterjesztő előadások, a szakkönyvek, a különböző verse­nyek, jutalmazások mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy az év végére 58 000 000 tojást vásárolhat­nak fel az fmsz-ek, amire Somogy­bán még nem volt példa. NEM SZABAD KÉSLEKEDNI A VETÉSSEL! Az elsők között van a kapos­vári járás az őszi mezőgazda- sági munkákban. A talaj-elő­készítés és a vetés időarányos tervét kisebb-nagyobb eltoló­dásokkal teljesítette. Itt-ott azonban hiányosságok is ta­pasztalhatók. Legnagyobb a baj Töröcs- kén. Ebben a szövetkezetben hétfőig MÉG SEMMIT SEM VETETTEK! Ennek oka elsősorban a szö­vetkezet vezetőinek időhúzása. Palkó János, a szövetkezet el­nöke a járási operatív bizott­sági ülésen azzal érvelt, hogy kevés a gépük, a gépállomás pedig, mielőtt befejezte a ta- ílaj-előkészítést, elvitte az Sz— Í00-ast. Ez azonban nem ma­gyarázat. Hiszen mielőtt ezt a traktort javítani vitték a Ka­posvári Gépállomásra, 150 hol­don elvégezte a vetőszántást. Ebbe azonban nem került mag. A szövetkezetnek nyolc­van hold kétszerest és őszi árpát kell vetnie. Különösen az árpának már földben volna a helye, hiszen itt a búzave­tés ideje is. A töröcskeiek kö­rülbelül tíz napot számítanak az árpa vetésére. Ezt a hanyag­ságot pedig nem lehet megma­gyarázni, még azzal sem, hogy az előkészített területet most búzának tartják fenn. Hiszen a gépállomás még tartotta vol­na az Sz—100-ast Töröcskén. ha adnak munkát neki. De a lehúzatlan szalma akadályoz­ta a munka folyamatosságát. A talajt elég nagy területen Hatszáz négyszögölön termeltek paradicsomot a fonyódi Magyar Tenger Tsz kerté­szetében. 150 mázsa termésre számítanak, értékesítésével 28—30 090 forint bevétel­re tesznek szert. A paradicsomot a helybeli piacon és az üdülőknek adják el. El a piackutatás lehetőségeivel a Kaposvári Vas■ és Fémipari Vállalat A Mosonmagyaróvári Mező- gazdasági Gépgyárban szer­zett tapasztalatok alapján nemrég kezdték meg az Ex­press meleg levegős lucerna- szárító gyártását a Kaposvári Vas- és Fémipari Vállalatnál. Ebben az évben húsz ilyen be­rendezést készítenek szovjet, illetve csehszlovák megrende­lésre. A nagy keresletre való te­kintettel rátértek a szalagsze­rű gyártásra. Darupályát épí­tettek, a félkész munkadara­bokat szerelőkocsin mozgatják. Négy szárítót készítenek ha­vonta. A szárítóhenger hossza tíz, átmérője két és fél méter, súlya tíz tonna. Jövőre negy­ven, az azt követő években 1971-ig száz-száz szárítóberen­dezést gyártanak. Hamarosan megkezdik a műhelycsarnok építését. A jövőben hatvan la­katos, hegesztő és betanított munkás dolgozik a lucema- szárító-berendezések gyártá­sán. A vállalat fénycsőüzeme hetvenezer darab fénycsőfejet és huszonhétezer darab autó- izzó-foglalatot gyárt naponta. X fénycsőüzem százharminc betanított munkást foglalkoz­tat. Az ideológiai munka megjavításáról tanácskozott a Vasutas-szakszervezet megyei bizottsága Hogy mik vannak?! Az egész társadalmat átfogó mozgalommá vált a Vietnam­mal való szolidaritás. Jóleső ér­zés látni a csomagokat, amelyek­ben a magyar gyerekek iskola­szereket, használati cikkeket kül­denek távoli pajtásaiknak. Nincs is talán olyan ember, aki ne vásárolt volna szolidaritási bé­lyeget; a gyárakban, üzemekben szolidaritási műszakokat szer­veztek. Az emberek érdeklődve figyelik a sajtó, a rádió, a tele­vízió Vietnammal kapcsolatos hí­reit. Elismerésre méltó eredményei vannak a szolidaritási mozga­lomnak, nem szabad lejáratni. Mert majdnem ez történt Nagy­atádon. Megjelentek a Hazafias Népfront plakátjai a községben: ►►A Hazafias Népfront járási és községi bizottsága meghívja a lakosságot a szeptember 25-én este hét órakor kezdődő szoli­daritási táncestre. Kitűnő zené­ről gondoskodunk-« stb. Egy kicsit furcsa lehet a szo­lidaritás táncolva, énekelve ... S. M. A siófoki szálloda és kórház építkezésekre az ÉM SOMOGY MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT kőműveseket és segédmunkásokat vesz föl. Jelentkezés: f fi-építés vezetőség Siófok, Ffi a. 200. sz. (116828) Balatonbogláron tartotta ki­bővített ülését a Vasutas-szak­szervezet megyei bizottsága. Az ülésen részt vett Suri Sán­dor, az SZMT titkára is. Farkas Lajos, a szakszerve­zet megyei bizottságának tit­kára beszámolt az ideológiai munkáról, majd felvázolta a feladatokat. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága március 11-i ülésén hatá­rozatot hozott az ideológiai munka megjavításáról — mondta. — Az emberek tuda­tának átformálásáért sokat kell tenniük a szakszerveze­teknek is. Formálni kell az emberek tudatát a munkaver­sennyel, a termelési tanácsko­zásokkal, a különféle rendez­vényekkel, a személyes agitá- cióval. Az alapszervezeteknek, aktíváknak az a feladatuk, hogy terjesszék a materialis­ta világnézetet, szálljanak szembe a dogmatikus és a re­vizionista nézetekkel. Rendez­esteket, ismertessék a legfon­tosabb határozatokat, ápolják az internacionalizmus szelle­mét. Mutassák meg a dolgo­zóknak a szocialista országok eredményeit, a szocialista rendszer fölényét a kapitaliz­mussal szemben. Leplezzék le a nacionalista, soviniszta néze­teket. Az alapszervezetek, ak­tivisták tegyenek többet a kultúra terjesztéséért. Felhívta a figyelmet arra, hogy mivel a szakszervezeti tagok között fiatalok, öregek, nők, férfiak, hat elemit és fő­iskolát végzettek vannak, a szakszervezeti bizottságoknak, aktíváknak differenciáltan kell az agitációs és nevelőmunkát kifejteniük. A beszámoló után tizenhár­mán szólaltak fel. Szinte vala­mennyien arról beszéltek, hogy saját munkaterületükön , mi­lyen eredménnyel járt a ne­velés, s hogy mit akarnak ten­ni az ideológiai munka megja­zenek többször elméleti vita- vitásáért. A Fejér megyei Bauxitbányák Guttamási üzeme fölvesz 18—40 év közötti dolgozókat föld alatti bányamunkára. A bérezés formája teljesítmény-időbér. A vál­lalat térítés ellenében a legényszállón szállást, az üzemi étkezdében napi kétszeri étkezést biztosít. A fölvételhez tanácsi igazolás és tü­dőszűrő lelet szükséges. Székesfehérvárról au­tóbuszjárat van. (117314) Ifjúsági brigádok versenye A megyei Ifjúmunkás Bi­zottság most értékelte a fel- szabadulás huszadik évfordu­lójának tiszteletére indított munkaverseny eredményeit. Változatlanul az első a 13. sz. Autóközlekedési Vállalatnál dolgozó Latinka Sándor ifjú­sági szocialista brigád. A kol­lektíva tizenhat tagja az első félév átlagát számítva 121,1 százalékra teljesítette tervét. Az árvízkárosultak megsegíté­sére 114 óra társadalmi mun­kát végeztek, és egynapi kere­setüket adták. Ezenkívül 200 óra társadalmi munkával két gépkocsit hoztak rendbe. A második helyen a Siófoki Építőipari Ktsz Balaton ifjú­sági brigádja áll. A fiatal kő­művesek minden munkahelyen elismerést és dicséretet! kap­tak munkájukért. Tervüket 111 százalékra teljesítették. Az első félévben 2700 forint érté­kű építőanyagot takarítottak meg. A verseny harmadik helye­zettje a Pamutfonó-ipari Vál­lalat Kaposvári Gyárának Március 15. ifjúsági brigádja. A kollektíva minden tagja tel­jesítette vállalását. A negye­dik a Gyümölcs-Zöldség Gön­gyölegellátó Vállalat somogy- szobi telepén dolgozó Szabad­ság ifjúsági brigád az első fél­évben elért 106,3 százalékos átlagteljesítménnyel. Az ötö­dik helyen áll a Pamutfonó­ipari Vállalat Kaposvári Gyá­rának Ságvári Endre ifjúsági brigádja. előkészítették. Még nem késő, még pótolható a mulasztás, ha fölismerik a felelősséget, s azonnal hozzálátnak ehhez a nagy munkához. Mert mégis­csak lehetetlen állapot, hogy október küszöbén ráérésről és időhúzásról beszélnek. Ennek a patópáloskodásnak előbb- utóbb a szövetkezet tagjai lát­ják kárát. Addig, amíg Töröcskén el sem kezdték az árpa vetését, jó néhány szövetkezetben már be is fejezték. Ezekben a gaz­daságokban MÁR A BÚZÁN VAN A SOR. A munkák üteme azonban nem mindenütt megfelelő. Az őszi árpa és a takarmánykeverék vetési ütemtervének megtartá­sa mellett kevesebb búzát ve­tettek a járásban, mint ameny- nyit az időarányos terv mutat. A hét elejéig a tervezett 2560 holdból 1640 holdon tették földbe a magot. Büssüben pél­dául az időarányos tervtől 40 holddal maradtak el. Hasonló a helyzet Kisgyalánban is. A búza vetésének most van az optimális ideje. Ha most nem teszik földbe a magot, akkor félő, hogy októberben lesz ki­sebb vagy nagyobb elcsúszás. A kapkodás pedig nem vezet jóra. Vannak olyan gazdaságok is, ahol az elővetemény okoz gon­dot. Toponáron, Kazsokon most szedik a burgonyát. Szükséges, hogy meggyorsítsák ezt a munkát. A járás egyes szövetkezetei­ben már most VAN GÉPHIÁNY IS. Ha a szövetkezetek tovább ha­logatják a vetést, akkor ez mind kedvezőtlenebbül érezte­ti hatását. Kőkúton például a Csokonyavisontai Gépállomás­nak sokáig hat erőgépe dolgo­zott. A múlt héten kettő ma­radt belőle. Hasonló volt a helyzet Hencsében is. Ennek tulajdonítható, hogy a 67 hold árpa a hét elején még vetetlen volt. Géphiánnyal, illetve -meghibásodással magyaráz­zák Jákóban, hogy a tervezett 173 holdból csak 69-et tudtak elvetni. Ugyanez a helyzet Ka- posfőn is. A hiányosságokon — a két műszakos gépek beállí­tása mellett — úgy segít a já­rási tanács, hogy a Tabi Gép­állomástól is kért kölcsön gé­peket. Ez a segítség azonban csak úgy járhat kellő eredménnyel, ha a szövetkezetek vezetői Is megértik: nagy feladat a ke­nyérgabona elvetése. Olyan fel­adat, amely csak hosszú, szí­vós mtinkával teljesíthető. Nem lehet egyik napról a má­sikra végezni vele. Most kell pótolni a lemaradást is. Csakis így kerülhet földbe optimális időben az árpa és a rozs után a búza is. Kercza Imre Mikor javítják meg az új óvodához vezető utat Nagyatádon? Naponta több mint száz szülőnek okoz bosszúságot a nagyatádi új óvodához vezető utak állapota. Esős napokon megközelíthetetlen az óvoda, ilyenkor csak csizmá­ban lehet oda bejutni, mert a fél­cipőkön befolyik a víz és a sár. Nem nagy szakaszról van szó* mégsem javítják meg az utat. Mindössze néhánv kocsi salakra és pár órai társadalmi munkára — ezt a szülök szívesen vállalnák Is! — lenne szükség ahhoz, hogy meg­szűnjön a tarthatatlan állapot. Az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kőműveseket és segédmunkásokat vesz föl kaposvári és nagyatádi építkezéseire. Jelentkezés: Kaposvár, Május 1. u. 57. és a nagyatádi fő-építésvezetőségen, a vasútállomás mellett. (117133)

Next

/
Oldalképek
Tartalom