Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-19 / 221. szám
FÉSŰS ÉVA: c/t szívtelen estima A mikor a csigabiga megkapta a házát, még nem viselte a hátán, boldogan járta körül, szarvacskáit ki- benyújtogatta, úgy gyönyörködött benne. Ugye szép? Ugye szép?« — kérdezte a kék szarkalábaktól. A szarkalábak bólogattak, és elismerően mondogatták: »Kicsi, kerek, hófehér, csigabiga belefér, folyosója csavaros, kívül-belül takaros!-" Fehérre meszelt falán átderengett a napfény. Igazán barátságos kis otthon volt! A csigabiga elgondolta, hogy a gyík kövek alatt lakik, a tücsök lyukban, és még a gazdag hörcsögnek is csak földi üreg a lakása. Lám, egyikük sem olyan előkelő, mint ő, akinek igazi, fehér házikója van!... Amint így örvendezett magában, egyszercsak lélekszakadva eléje röppent egy rémült kis katicabogár: Jaj, csigabiga! Szörnyű bajban vagyok! Kergetnek a rablólegyek! Kérlek, bújtass el a házikódban, mert három pettyemet már elrabolták! A csigabiga gyorsan behúzta barátságos szarvacskáit: Mit képzelsz, te pöttyös? Csupa virágpor a lábad, mind behordanád hozzám. Bújj él másutt! Azzal villámgyorsan behúzódott a házikójába sajátmaga, és jól elterpeszkedett, hogy a kicsi katica be se férjen. Szegényke, ijedtében a negyedik pettyét is elveszítette, és az utolsó percben menekült be a rablólegyek elől egy vi- rágkehelybe, amely jóságosán bezárult mögötte. A csigabiga bosszankodva dohogott, és amint elmúlt a veszedelem, hátára vette a féltett házikót és odébb vitte, egy mellékutcába, ahol nem járnak katicák. Alig helyezte el egy sárga boglárka szomszédságában, megdördült az ég, és nagy, fényes cseppekben hullani kezdett a zápor. A csigabiga megint élvezhette kényelmes kis házát. Csak a szarva hegyét dugta ki, hogy lássa, irigylik-e mások az ő szerencséjét. A bogarak kő alá, rög alá futottak az eső elöl. Egyszercsak megkopogtatta valaki a csigaház falát, és sírós hangon így könyörgött: Csigabiga, eressz be! Eltévedt hangyácska vagyok. Hangyatojást őriztem a napon, amikor rám szakadt a zápor, és ijedtemben elvétettem az utat. Nincs hely! — szólt ki mérgesen a csiga, és egészen behúzódott. Legalább a hangyatojást hadd tegyem be hozzád, nehogy megázzék! — kérlelte a pici hangya, de a csigabiga hallani sem akart róla. Nem is tudom, mi történt volna a riadt hangyácskával, ha egy lehajló levél meg nem szánja és föléje nem borul, apró, zöld esernyőnek. A zápor után vidáman csillogott, frissen lélegzett a rét, csak a csigabiga volt morcos, mérges. Még tovább viszem a házamat — gondolta —, hogy a hangyák se háborgassanak! No, itt jó lesz! — mondta, és büszkén körülnézett. Hát, képzeljétek, mit látott?! Egy csuromvizes tücsök állt előtte, sáros hegedűvel. Kiöntött a lyukamból az eső, hajléktalan lettem. Ó, ó, cipcirip!... Kérlek szépen, adj nekem szállást egyetlen estére, amíg a lakásom újra kiszárad. Szép nótával megfizetek érte! Még csak az hiányzik! — frottyant fel a csigabiga. — Az én házam nem szálloda! Hordd el magad hegedűstől, vonóstól, te tóba! Mit tehetett szegény tücsök, elindult másfelé szerencsét próbálni, közben találkozott a katicával meg a hangyával, és mindjárt kimuzsikálta mindhármuk bánatát: »Kicsi, fehér csigaház, kerüld el, ha arra jársz, hiába is keresed, nincs ott vendégszeretet!" Meghallotta ezt a réti tündérke, aki a virágok szirmát, katicabogarak pettyét, pókfonalak hosszát számon tartja, és nagyon megharagudott. A csigabiga éppen újra hátára emelte a házát, hogy olyan helyre szállítsa, ahol tücskök sincsenek, amikor a tündérke aranyoszöld ruhájában eléje libbent. Kinyújtotta pici varázspálcáját, és felkiáltott: Szívtelen csiga! Viseld hát a hátadon a házadat éjjelnappal, télen-nyáron, és amíg élsz, senki be ne tegye hozzád a lábát! csigának a vére is meghűlt ijedtében, de abban a szem- pillantásban már rá is nőtt a háza a hátára. Azóta cipeli magával, ha tetszik, ha nem, kövön, földön, fűszálon, hetedhét határon, akármerre visz az útja. A KITAIBELIA Ezt a kétméternyire megnövő, enyhén rózsaszín vagy fehér virágú, népies nevén szölőmály- vának ismert szép növényt 1798-ban Horvátországban találta meg Kitaibel Pál, a nagy magyar természettudós, orvos és botanikus. Kitaibel Pál európai hírű, úttörő természettudósa volt korának, és utazásai során elsőnek tárta fel a Kárpát-medence természeti kincseit a tudományos világ előtt. »Az utókor és különösen az újabb nemzedék hálája Kitaibel emlékével szemben egyre növekvő mértékben nyilvánul meg" — olvashatjuk Jávorka Sándor akadémikus kiadott emlékbeszédében. Kitaibel Pálról utcát is neveztek el Budapesten, a II. kerületben, a Rózsadombon. Itt van az Országos Meteorológiai Intézet is. Legszebb emléke mégis a kertjeinkben is díszlő gyönyörű növény, amelynek termőhelye földrészünkön, Európában egyedül Horvátország és Szlavónia. A Kárpát-medencében folytatott természetkutató munkának egyik legdicsőségesebb szakasza volt Kitaibel Pál munkássága. A nagy tudós az egész XVII—XVIII. századnak, valamint a XIX. század első felének kimagasló természetvizsgálója, az az első, és hosszú időre egyedüli magyar természetbúvára volt. Borsi Darázs József Hány ezer szót ismer egy 14 éves magyar gyerek? 230 000 magyar szó a szótárakban — A teljes magyar szókészlet több mint egymillióra rúg gyermek nálunk 6000— 7000, a felnőtt pedig valamivel több szót ismer, de ezeknek persze csak egy részét használja. Becslése szerint igen sokoldalúan képzett hazánkfia az, akinek magyar szóismerete — természetesen nem a tényleg használt szókészlete — eléri vagy meghaladja az ötvenezret. És még ez is csupán csekély töredéke nyelvünk egész szókincsének. Hiszen Kelemen József szerint az általános és szak j szótárakba illő magyar szavak számát körülbelül 230 000-re tehetjük. Sőt, a társadalom, a nép egésze még ennél is jóval több szót ismer, bár ezeknek nagy része esetleg csak egyes országrészeken vagy egyetlen foglalkozási ágban használatos. De akármennyire tájKisebb költeményeiben Arany János körülbelül 23 000 szót használt Ebben nincsenek benne azok a szavak, amelyeket csak műfordításaiban és prózai műveiben írt le. Jókai szókincse még nagyobb. ők ketten mindenesetre versenyképesek a világirodalom legtöbb szavú íróival, Shakespeare-rel és Vidor Hugóval. Az előbbi ugyanis 24 000, az utóbbi állítólag 28 000 szóból rakta össze műveit. Nagy számok ezek, ha figyelembe vesszük, hogy például Katona Józsefnek a Bánk bán nehézveretű szövegéhez mindössze 3000 szóra volt szüksége. Mindezeket az adatokat Kelemen József, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- tudományi Intézetének munkatársa közölte, aki szerint egyébként ma egy 14 éves vagy szakjellegű szavak is ezek, kétségkívül hozzátartoznak a nyelv szókincséhez. És mindezeket figyelembe véve a teljes magyar szókészlet Kelemen József szerint körülbelül egymillió-hatvanezer. Igaz, ebben már benne vannak a legkülönbözőbb változatok, sőt a főnévi és határozói igenevek stb. is. Ez a nagy szám jelzi, hogy ha sokkal viharosabb múlton mentünk is keresztül, mint más, szerencsésebb sorsú népek, kultúránk, fogalmaink, a határaink között otthonos ismeretek köre alig kisebb mint amilyennel akár tebb országok a legfejlet- dicsekedhet- j nek. Hiszen például a magas kultúrájú rokon finn nép szókészletét hasonló alapon körülbelül 840 000-re becsülik, sőt még az angol világnyelv szókincse sem tehető 1—1,2 milliónál többre. Űj fűtőanyagfajták Csehszlovákiában Cseh&zlcvákiában évente több mint 100 millió tonna szenet termelnek ki. A becslések szerint az ország barnaszénkészletei több mint 50 évig, kőszénkészletei ösz- szehasonlíthatatlanul tovább elegendőek. Mivel az o-rszág földgáz- készletei állandóan csökkennek, hozzáláttak az új fűtőanyagfajlák kutatásához. Egyik ilyen fulo- anyagfajta a pakura, amely az ország tüzelőanyag mérlegében egyre nagyobb szerepet játszik majd a jövőben. A pakurát egyébként már most is használják az iparban, s a terveik szerint 1970-ben 2Q0 000 lakás fűtését is a pakura fogja biztosítani. ... A londoni állatkertben az egyik nőstény tigris nem volt hajlandó szoptatni négynapos kölykét, ezért az őrök kénytelenek volta'- a tigriskölyök- nek egy nőstény kutyát találni, hogy ellássa a dajka szerepét. * . * A rkagujevíci Vörös Zászló gépkocsigyár gépsoráról 7 percenként kerül le egy génkor^’ A nypr P7 jdén 45 000 1970 r,edig már 11.4 O^o géptmcqi*- -márt. A jugoszláv gépkocsik világszerte jó hírnévnek örvendenek. INNEN —ONNAN A 140 KM HOSSZÚ VÁROS Szocsiban, a legnagyobb fekete-tengeri fürdőhelyen a város rekonstruálása után egyszerre 200 000-en üdülhetnek. Jelenleg az úgynevezett nagy Szocsi 30 000 vendéget képes egyidejűleg befogadni. A város rekonstruálásának nagy jelentőséget tulajdonítanak: Szocsi gyógyvizekkel rendelkező fürdőváros. E fürdőhely fejlesztésének 20 éves tervét nemrég fogadták el. Az építőknek sok szállodát és egysínű vasutat kell építeniük, amely Szocsit összeköti az elővárosokkal. Az épületeket többé nem a part menti hegyek lejtőin emelik, mert ez sok kiadással jár. A legtöbb szállodát a 140 km hosszú porton építik meg. A város központját a kikötőt övező negyedekből alakítják ki. Itt egy 1200 személyt befogadó felhőkarcoló szállodát fognak emelni. A közelben tágas hangversenytermet és kereskedelmi központot építenek. A nagy Szocsi minden elővárosa önálló városka lesz strandokkal, sportpályákkal, uszodákkal. Asban, az elővárosok egyikében össz-szövetségi úttörőtábort fognak nyitni. Itt egyidejűleg 9000 gyermek üdülhet majd. HEGYEK FÖLÖTT ÁTSZÍV ATT YŰZOTT FOLYÖK Kaliforniában érdekes tervvel akarják megszüntetni az egy-két évtizeden belül fenyegető súlyos aszályt. A terv lényege, hogy két folyó a Sacramento és a Feather vizét átszivattyúznák a 2000 láb magas Tehachapti hegyláncon, és öntöznék vele az állam déli részének sűrűn lakott vidékeit. A 450 mérföld hosszú vízvezetéken napi 3000 millió gallon vizet kellene átszivattyúzni. A terv költségeit kétmilliárd dollára becsülik. MOLYIRTÓ NÖVÉNY. A virágcsalán nevű szobanövénynek sem szép levelei, sem pompás virágai nincsenek. Fogazott szélű, tojásalakú levelei külsőleg nagyon hasonlítanak a csalánlevelekre, de érintéskor nem csípik meg kezünket. A növénynek a mentára emlékeztető sajátos illata van, melyet a moly ! nem visel el, de még a legyek sem kedvelik. (Némely vidéken légykergetönek is nevezik.) A lakásban tartott növény ilyen riasztó hatása felér a naftalinéval. * * * Bologna közelében egv te- herautósofőr lábát az elsősegély nyújtó orvos — sebészeti műszerek hiányában — a helyszínen zsebkésével és fűrésszel, altatás nélkül amputálta, s a betegnek megmentette az életét. A sajátos műtétet a teherauó reflektorfényénél végezte eL REJTVÉNYPÁLYÁZAT II. rji I r m r ■ Trehany Tóm a gyárban dbakos Tóth János, a lazsálfalvai tsz elnöke bottal kergette ki Tónit a faluból, mert felgyújtotta a kiserdőt meg a füllesztőt. Tóni azonban nem esett kétségbe, elment vissza a városba, s jelentkezett szakmunkásnak a vasgyárban. Mondanunk sem kell, hogy minden műhelyrészben útilaput kötöttek a talpa alá, végül pedig kitették a szűrét a gyárból. Karikázzák be a képeken, hogy mi a hiba, mivel vét Trehány Tóni a tűzrendészet! szabályok ellen, vágják ki egyben a hat képet, s küldjék el szeptember 24-lg a szerkesztőségbe. Feltűnően írják rá a borítékra: »Találja ki, mi a hiba !«-pályázat, n. 1. 2. 3. 4. VÉSZKIJÁRAT 5. 6. MÚLT HETI KÉPREJTVÉNYÜNK HELYES MEGFEJTÉSE: Az 1. képen a Tóni szájában lógó cigarettát, a hordóból a vödörbe ömlő olajat és az épület falához állított hordókat kellett bekarikázni, ugyanis a tűzveszélyes folyadékot zárt kamrában, vagy a jogszabályban előírt tárolóhelyen kell tartani; hordóból csak szabványos szivattyúval lehet más edénybe tölteni a tűzveszélyes folyadékot, tilos közben dohányozni vagy nyüt lángot használni. A 2. képen a cigarettát és a pipát kellett bekarikázni, mivel könnyen gyúló anyag közelében (például szérűskert- ben) tilos dohányozni és nyílt lángot használni. Tóni és a barátja fittyet hányt ennek a szabálynak. A 3. képen a traktor kipuf- fogócsövét és a szundikáló Tónit kellett bekarikázni, mert megfelelő szikrafogóval kell ellátni az erőgépet aratáskor, behordáskor és csépléskor. A vezető nem hagyhatja el a helyét üzemelés közben. A A képen a lámpát kellett bekarikázni, mivel istállóban nem szabad nyílt lángú világítóeszközt (például petróleumlámpát) használni. Tóni nem tudta, hogy ha nincs villany az istállóban, viharlámpával kell világítania. A lámpát azonban úgy kell fölakasztani, hogy a jószág le ne verhesse a szögről. Az 5. képen az ablakon kivezetett füstcsövet és a fül- lesztő melletti fát kellett bekarikázni. Tóni megfeledkezett róla, hogy a füstcsövet csak kéménybe szabad vezetni, s a tüzelőberendezés egyméteres körzetében nem szabad éghető anyagot rakni. A 6. képen a tüzet kellett bekarikázni, mert Tóni nem oltotta el az erdőből való eltávozása előtt, s ezzel megsértette ezt a tűzrendészen szabályt is.
