Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-19 / 221. szám
SOMOGYI NÉPLAP 10 Vasárnap, 1965. szeptember 19. CZOMBAT DÉLELŐTT. A templom előtti téren állítgatják a sátrakat. Bazárosok, szentképárusok, pecsenyesütögelők. A Kossuth utcán, a soron a mézes- kalácsos mellett jó torkú férfi kiabál: — Halló, itt a Kati néni kontyigazítója! For-rint a a simmilabda! Ne tolakodjunk, kérem. A téren harsányan szól a hangszóró: — Kedves híveink! Közöljük a búcsú délutáni és vasárnapi programját... — Aztán: — Felhívjuk kedves híveink figyelmét a tüzren- dészeti szabályok betartására. A pajtákban és istállókban a szalmán ne dohányozzanak, égő cigarettát ne dobjanak el. BÚCSÚSOH vagy nem ... Tavaly még imakönyvet is loptak. Az asztalon aranyszínű Krisztus, gyöngyházkeresztre feszítve. — Utánzat. Műanyag ez, nem gyöngyház. Nem valódi. Tavaly, a szeptemberi búcsún 28 ezren áldoztak. Most Nagy boldogasszony kor a negyedrésze, szeptemberben annyian sem jöttek. JSOLDUSOK. A temp- lom előtt tizenegy ül, máshol még ugyanannyi. Algács Albert a temető ka»Áldott vagy te az asszonyok között...« kén a jobbú ember vet ke- i észtét ép kezével. Sánta gyermek biceg az oltárhoz. Nem borul, — esik tödre > És áldott a te mibednek gyümölcse.. .« Városi embert alig látni Sói an vannak és neglepően jó! öltözöttek a cigányok. A fiatal itt-ott vesz részt a ceremóniákon, inkább sétál a soron, csókolózik a lemető- ’ ei:, vagy körhinta'« ül. rt/rlSE. Közös tncklések. Idős parasztasszonyok a Mária-oltárnál. f.appan- hangú férfi mondja előttük a sorokat. S egysze'csak: — Ne szaladjunk vele, kérem Nem lóverseny ez. Lassan, áhítattal. »Szentmisét itt jegyeztessünk!« Perselyek. Pénzi váró tenyerek. »Ki itt vásárol, a kegyhely fenntartását segíti.« Szentképek, olvasók, füzéreit, keresztek. Folyik az árusítás. Vége a nagymisének. A tömeg a templomkertben, s a bejáratnál sűrűsödik. Szűk kapun özönlenek a tér felé. Kék mintás ruhájú lány el»Szentmlsét Itt jegyeztessünk!« esik a küszöbön. Rátaposnak, pújában. 78 éves, nem tud dolgozni. — Havi 150 forint segélyt kap rendszeresen — mondja Gárdos Péter pöcsi tanácselnök. Klein Tibornak térdből hiányzik mindkét lába. Egy vak ember harmónikázik, s rekedten énekel. — Jézus ezerszer •nssza- fizetl. többen megbotlanak benne. Nem segítik föl. G YÖNTATÓSZÉKEK. Tömött embersorok. Anya álldogál, ölében pufók gyermekével, akár egy pócsi madonna. Átadja gyermekét valakinek, aztán letérdel. k: • • /íSW k a • Éh. jäl- . ' ÜHl >-:?»■ -í,-' >. i , - ' * t ■ - if ‘jx > ’ 1 %, m Koldusok. (Hammel József felvételei.) Éjszakára a tömeg pajtákba, istállókba húzódott. A Mária-oltár előtt idős asszo- r yok énekelnek. »Könyörögj érettünk ...« T tatai pap. Reverendája fölé acélkék orkánt öltött, lábára divatos sarui. ötvenes asszony csúszik freien, a templom tálánál. Arca, mint a viasz. Mintha most ébredne mákonyos álmától A főtéren, a szabadtéri oltár mikrofonjába fehér inges papok énekelnek. Lenn két parasztember beszélget: — S akkor odajön Jani, a brigádvezetőnk, és azt mondja az elnöknek ... Azután elindulnak a Halászcsárda felé. Máriapócs, 1965. Kisbol- dogasszony napján. Kun István Exportcikkünk: AZ „ÖRDÖG BIBLIÁJA”. 1955-ben leégett egy házsor. S jönnek a vendégek. Mária-képekkel, zászlókkal, kereszttel, éneklő emberekkel. A volt rendházfőnök — ősz, szakállas öregúr — Danuvia motorkerékpáron. Ekhós szekerek, műanyag virágutánzatokkal díszítve. Fodor István máriapócsi esperessel beszélgetek. — A vallástörténet szerint 1696-ban volt itt az első »képkönnyezés«. Azt a képet Bécsbe, a Szent István templomba vitték, de Kassán másolatot készítettek róla, s azt őrizzük itt. 1731-ben kezdték építeni a jelenlegi templomot és a rendházat, s 1756- ban fejezték be. De már korábban is búcsújáró hely volt Máriapócs. Szobájában — szerzetesi cella lehetett valaha — televízió, divatos bútorok, telefon. Nyolc éve megyei tanácstag. Aktív munkása a népfrontnak, a papi békebizottság alelnöke. Negyvenhat vendége érkezett. — Külföldi paptársaim, különösen a nyugatiak, kételkedve és hitetlenül néznek rám, amikor mondom nekik, hogy az államtól rendes havi fizetést, SZTK-t kapok. És folyik a búcsú. A temető mellett öt körhintát állítottak fel. Céllövölde, bántóan üvöltő hangszóró, táncdalok, — fantáziátlan városliget. Odébb, egy sírdombon, Beatles-fri- zurás fiú ölelkezik-egy lánynyal. Még beljebb: — Makkot! Most adut! Két hivőcsoport — fekete ünneplőruhák, fehér ingek, — elszegődött az »ördög prófétájának.« »Marina, Marina ...« Szőke lánynak küldi egy fiú. A Kossuth utcán mérik a búcsús töltöttkáposztát. A téren lacikonyhák füstje, fagylaltozó gyerekek, enni vágyó felnőttek. A pesti Ecclesia szövetkezet alkalmi árusa, Tóbiás Tibo» Opc.l-Recorddtd érkezett. — Gyenge búcsú. Árultam már itt harmincezret is, de most gyenge. Jó üzlet különben. nyolc százalékot kapok. Leszámítva, amit elemeinek. Tömeg, benyúl egy kéz, aztán vagy észreveszem, Népszerűek külföldön a JAték- kártyagyár termékei: Calcuttától Rio de Janciróig, Amszterdamtól Kairóig, mintegy ötven országban játszanak budapesti gyártmányú kártyákkal. Az »ördög bibliáját« a gyerekek is szívesen forgatják. A nemzetközi piacon legnépszerűbbek a magyar romi- és gyermekkár tyák. A römikártyákat több min százféle szín- és hátlaprajzza készítik, a mesesorozatok pedig a leghíresebb mesék szereplői ábrázolják lapjainkon. Nagv a érdeklődés a sportsoroza ok Irán . amelyeken a világ lig/.«tóivá összes autómárkája megtalálható A magyar kártyából a legtöbbet Anglia rended, de sokan lehetnek az -ultizok« Szíriában, Hollandiában és Ausztráliában is . .. Piatnik utódai, a Játékkártya- gyár szakemberei, több éves kísérlet után szintetikus borító- anyagot állítottak elő, amely tetszetőssé és tartóssá teszi a terítékeket. Az utóbbi években je- •■ntősen fejlesztették a gyár szives offset részlegét, s bővült a -rvezöi részleg is. A több mint 00 éves magyar játékkártyagyár- ás így lehet ma is fiatal, s hogy, ersenyképes a világpiacon, azt öbbek között az is bizonyltja: a Játékkártyagyár 80 százalékban nyugati exporttá dolgozik. ÚJ LELETEK AQUINCUMBÁN Milyen meglepetéseket tartogat még az egykori római tartományi főváros Meglepő látvány fogadja Aquincum őszi látogatóit: a múzeum kertjében "új«, eddig nem ismert romok emelkednek. Száz éve kutatják a tudósok az egykori római tarto- nAny főváro át, keresztül- kasul ásták a múzeum környékét. Ügy vélték, hogy minden fontosabb emléket feltártak már. Milyen nagy volt hát a meglepetésük, amikor a rendezési munka közben addig ismeretlen épületek nyomára bukkantak!? Az utóbbi időben jelentős »építkezés« kezdődött a romos területen. Megvédik, hitelesen kiegészítik a pusztuló maradványokat. A nagy fürdőben már lényegében befejeződött a munka. Valaha itt találkoztak Aquincum polgárai a tágas öltözőben, et- tek-ittak, pletykáztak, kockáztak, a romok között kockákat is találtak, majd a meleg, a langyos vagy hideg medencében fürödtek. A nyáron elkészült a fürdő déli szárnya, a gőzfürdő kiegészítése is. Dolgoznak már a hajdani vásárcsarnok, a ' Macellum területén. Négyszögű tér körül láthatók az üzletek mardványai. Előttük oszlopos folyosó húzódott, középen pedig egy kis szentély állt, ahol talán Mercuriusnak, a kereskedők — és a tolvajok — védelmezőjének szobra volt. Találtak régi súlyokat is, s amikor megmérték őket kiderült, hogy bizony jócskán csaltak az aquincumi kereskedők... A vásárcsarnok eddigi maradványaitól nyugatra bukkantak rá az említett: eddig rejtve maradt épületekre. Mi van tovább, túl a HÉV- pályán? A város erre folytatódik a föld alatt. Az eddigi meglepetések után jogos a remény, hogy Aquincum még több szenzációt tartogat.
