Somogyi Néplap, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-12 / 189. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1965. augusztus 11. Véres terror Venezuelában Venezuelában a hatóságok körülbelül 30 000 katonát és amerikai tanácsadót vetettek be a főként parasztok lakta körzetekben működő partizá­nok ellen. Az orsz' g terüle­téről több mint 1500 parasz­tot gyűjtöttek koncentrációs táborokba. A foglyodat ke­gyetlen bánásmódban, részesí­tik. A hatóságok büntető alakulatai a halálbüntetés egyik borzalmas módját, eszel­tek ki: a számukra nem tetsző áldozatot egyszerűen ki­dobják a lebegő helikop­terből. A Santo Domingó-i ameri­kai intervenció megindulása óta Venezuelában a politikai foglyok száma háromezerre szökött. Börtönben tartanak parlamenti képviselőket, ve­zető pár.:,igeitől, sr.skf zerve- zeti személyiségeket A earn- casi katonai b'.rtértben síny­lődik a súlyos bete'-1 Jesus Faria, a Vanczué’ái KT- Köz­ponti Bízott iáit-nak főtitkára. A venoz'.o'ai né[. borzal­mas nyírni: bárt él a nyolcniilliós országban hárommillió paraszt éhe­zik, több mint hatszázezer a munkánál ki. liek száma. (MTI) Ciprus nem tűr beavatkozást ügyeibe A Biztonsági Tanács kedd este egyhangúlag elfogadta a ciprusi kérdésben a tanács hat nem állandó tagja által be­nyújtott határozati javaslatot. A határozat szövege a követ­kező: A Biztonsági Tanács, tudomá­sul véve a főtitkár 1965. július 29-i jelentését, amely szerint a legutóbbi ciprusi események nö­velték a feszültséget a szigeten; tudomásul véve a főtitkár au­gusztus 5-i kiegészítő jelentéseit; meghallgatva az érdekelt felek nyilatkozatait: 1. Megerősíti 1964. március 4-i határozatát. 2. Felhívja az összes feleket, hogy ezzel a határozattal össz­hangban tartózkodjanak minden olyan cselekedettől, amely sú­lyosbítja a helyzetet. Ezer pakisztáni hatolt be Indiába Bhutto pakisztáni külügy­miniszter keddi sajtónyilatko­zatában hangsúlyozta, hogy a kasmíri eseményekért a fe­lelősséget nem lehet Pakisz­tánra hárítani. A fejlemények ott azért következtek be — mondotta —, mert »Kasmír népe fokozta az indiai had­sereg ellen 18 éve folvtatott felszabadító harcát.« Hozz '- tette, ha Pakisztán be akart volna avatkozni ebbe a harc­ba, akkor ezt már korábban is megtehette volna. Az indiai kormány szóvivő­ié Űi-Delhihen közölte, hogy ■Tammuban és Kasmírban a tűzszüneti vonal különböző nont.iain 1M0—1100 fegvveres katona szivárgott be. de a harcok közben többen eles­tek. eev részüket pedig fog­lyul ejtették. A legmélyebben Rinagartól 30 kilómétrrnyire hatoltak be ir : A behatolók tüzet nyitottak egy rendőrőrsre. . j megismételte az indiai ható- I seket Makariosz ciprusi elnök határozatról értesülve kijelen­tette, hogy az a Ciprusra kény- szerített zürichi és londoni szerződések elvetését jelenti Törökország azért fordult a Biztonsági Tanácshoz, hogy BT ítélje el Ciprust, mert az ország parlamentje új vá­lasztási törvényt fogadott el — azonban Törökország e ki sérlete a zürichi és a londoni szerződések feltámasztására kudarcot vallott — hangoztat­ta Makariosz. A Biztonsági Tanács vitájá­ban a ciprusi kormány félre­érthetetlenül1 leszögezte, — hangoztatta Makariosz elnök — nem ismeri el többé az or­szágra kényszerített szerződé­és nem hajlandó el­ságoknak azt az állítását, hogy a beszivárgott elemeket Pakisztánban képezték ki. MTI) Anglia és a malaysiai válság Malaysia kormánya kedden aggódó puhaíólodzások foly- nagykövetet nevezett ki Sin-1 nak a singapore-i iámasz- gapore-ba, az államszövetség­ből hétfőn kivált Singapore pedig viszonozta a lépést jelentik a hírügynökségek. Li Kuan-ju singapore-i mi­niszterelnök kedden óva in­tette attól a malaysiai veze­tőket, hogy beavatkozzanak az újonnan függetlenné vált vá­rosállam belügyeibe. Li Kuan-ju kijelentette, hogy kormánya korrekt kapcsolato­kat kiván fenntartani Ma­laysiával. Végezetül hangoz­tatta, hogy országa igyekszik jó gazdasági kapcsolatokat te­remteni Indonéziával is. (Mint ismeretes, Malaysia megalakulása után Singapore és Djakarta között megsza­kadtak a kapcsolatok.) A malaysiai parlament szer­dán határozatot, fogadott el, amely leszögezi, hogy Malaysia törvényei többé nem vonatkoznak Singa- pore-ra. Subandrio indonéz külügy­miniszter kedden kijelentette, hogy tekintettel a Singapore- ban levő angol katonai tá­maszpontra. kormánya számá­ra nem könnyű elismerni az újonnan függetlenné vált dél­kelet-ázsiai államot. Sukarno indonéz elnök másfél órát tárgyalt külügyminiszterével Singapore kiválásáról. . A hivatalos Anglia igyek­szik megőrizni nyugalmát a malaysiai válsággal szemben, azonban a színfalak mögött pont jövőjéről. Anglia tudni akarja, hogy csapatai’ bármely irányban akadálytalanul át­léphetik-e a határt Singapore és Malaysia között. London­ban minden Követ megmoz­gatnak, hogy Malaysia mi­niszterelnökét, Abdul Rah- mant vüssrata1. úrik olyan lé­pésektől, amelyek tovább élezhetik a.', ellenit'"«kát Sin- gapore-ral szemben, vagy amelyek oda vezethetnek, hogy Sarawak és Sabah ki­lépne az áilamszóvt t régből A manilai külügyminisztérium kijelentette, hogy a Fülöp- szigetek te'jcs erővel szorgal­mazni fogja igényét Sabahra A Pravda szerdai számá­ban közli V. Zsurkin cikkét Singapore kiválásáról. Zsur­kin rámutat, hogy az esemény fölveti Ma­laysia további fennállá­sának kérdését. Az ország legerősebb gazda­sági központjának kiválása bebizonyította ennek a neo- kolonialista egyesülésnek tart­hatatlanságát, ezenkívül pe­dig előreláthatólag új lendü­letet ad majd Sarawak és Sabah népeinek füg­getlenségi harcához. Az új fejlemény nem csupán Londont érinti kínosan, ha­nem Washingtont is, amely Malaysiát sajátos ugródeszká­nak tekintette a vietnami ag­resszió kiterjesztéséhez. (MTI) VALAMENNYIEN TAGJAI VAGYUNK A BIZTOSÍTÁSI ÉS ÖNSEGÉLYZŐ CSOPORTNAK BALESETBIZTOSÍTÁS ÉLETBIZTOSÍTÁS TÁMASZ A BAJBAN \ KÉRjEN FELVILÁGOSÍTÁST MUNKAHELYÉN ■ A BIZTOSÍTÁSI MEGBÍZOTTÓL Brazília egy évvel Goulart után Mint az AFP jelenti, Fulbright szenátor és Thomas Mann gazdasági ügyekkel foglalkozó államtitkár veze­tésével ötnapos látogatást tett Brazíliában az Egyesült Államok parlamenti és kor­mányküldöttsége. A hírügynökség megállapí­tása szerint a látogatás célja a közvetlen kapcsolat meg­teremtése volt Branco tábor­naggyal és kormányának ve­zető ttsfflaivpl. A TASZSZ tudósítója, O. Anyicskin rámutat arra, hogy az Egyesült Államokban komoly gondot és nyugtalan­ságot okoz a brazíliai helyzet, hiszen o tavalyi katonai ál­lamcsíny óta az ország gazda­ságilag mindinkább hanyat­lik. Erősen csökken az élet- színvonal, egyre élesebb til­takozások hallatszanak a je­lenlegi kormány politikája el­len, az infl ció példátlan ará­nyokat öltött, a csődök száma emelkedik. a munkanélküli­ség fokozódik, a létfenntartá­si költségek pedig — a New York Herald Tribune megál­lapítása szerint — ez év ia.- nuártól máiusig ?5 százalék­kal drágultak. (MTP tűrni, hogy bárminő ürüggyel beavatkozzanak belügyeibe. (MTI) RÖVIDEN A XXII. pártkongresszus óta az SZKP taglétszáma több mint kétmillióval emelkedeit. A pártnak most több mint 12 millió tagja van. Rabatba érkezett Monzsi Szlim, Burgiba tunéziai el­nök rendkívüli megbízottja. Jól tájékozott körök szerint ismertetni fogja Hasszán ma­rokkói királlyal Burgiba ja­vaslatát, amely szükségesnek tartja, hogy az észak-afrikai arab országok — Marokkó, Tunézia, Algéria és Líbia — képviselői külön értevezletan készüljenek föl az arab or­szágok szeptember 13-án Ca­sablancában megnyíló csúcs- értekezletére. Sasztri indiai miniszterel­nök később kiielölendö idő­pontban hivatalos látogatást tesz Burmában. Ammanban aláírták a Jor­dánia és Szaúd-Arábia közös határának rendezéséről ké­szült ezve-o-eenvt. A szöuli hiróság másfél évi börtönre ítélte Csun tun Kim ellenzék' parlamenti kéovi-e- tőt. a tömegek párt1'a fraiát, mert tóval'- lelenlezte. hevv a aöi.i—-o-i kormánv több n-illió -’-Párt fcnofSott el a Snnín l’-’-mánvtÓl választás' fTiiTnéhin fi Á ot-opriirpí Mr^erzo szolgálat ''ómm prnfa^rr't. REJlLEKTORFÉN yren Vihar Szudánban Afrika egyik jelentős orszá- náltak fel a saját pecsenyéjük gában, a tizenkét milliós Szu- megsütésére bizonyos külső dánban szinte óráról órára nö­vekszik a feszültség. Mahgub miniszterelnök magához kéret te Rountreet, az Egyesült Ál lamok khartúmi nagykövetét, és hivatalosan tiltakozott az amerikai magatartás miatt. Ha a szemlélő csak felületesen te­kinti át a szudáni válság okát, nem érti: mi köze van az egészhez Mr. Rountreenak, il­letve Washingtonnak. A hely­zet beható ismerői azonban — különösen az utóbbi napok je­lentései nyomán — tudják, hogy az amerikai külügymi­nisztériumnak bizony nagyon- is sok köze van a Szudánban kirobbant krízishez. Mik a válság külső jelei? A kabinet kihirdette a rendkí­vüli állapotot, riadókészültség­be helyezte a hadsereget, és Délre küldte Nugdalla minisz­terelnök-helyettest. A szudáni Délen ugyanis zendülés tört ki. Kik harcolnak ott, miért és milyen előzmények után? A legújabb fejlemények tu­lajdonképpen akkor kezdőd­tek, amikor az utcára vonult tömegek tüntetései nyomán megbukott Abbud tábornok diktatórikus rendszere Khar- túmban. Egy ideig úgy tűnt: haladó, az ország súlyos prob­lémáival szembenézni kész kormány alakul. Nem így tör­tént. A hatalmat egy rövid át­meneti időszak után az UM- MA, a földesúri reakció párt­ja vette át, amely — bár for­mailag nem kizárólagosan kor­mányoz — megragadta a kulcspozíciókat. A három déli tartomány mintegy négymillió lélekszá­mú, néger törzsekből álló la­kossága, amely régen úgy ér. zi, hogy az északi kormány hátrányos helyzetben tartja a Délt, voltaképpen jogos ag­godalommal attól tartott, hogy az UMMA konzerválja majd a déli tartományok áldatlan hélyzetét. Ez volt az a körülmény, amelyet biztos érzékkel hasz­hatalmak. Jubába, Wauba és a többi dél-szudáni városba hirtelen áradni kezdett a propaganda- anyag, a pénz, sőt a fegyver is. Az érthető autonómia-tö­rekvések helyett — félreért­hetetlen külső sugallatra — ésszerűtlen és veszélyes sze­paratizmus zászlóját bontották ki egyes, nyilvánvalóan meg­vásárolt politikusok. A , leg­nagyobb dél-szudáni párt, a SANU vezetője Oliver Albino leplezetlenül külföldi támoga­tást kért egy »független«, meg­alakítandó dél-szudáni állam, »Azánia« számára. Hogy milyen erők léptek közbe, arról a következő hírek tanúskodnak: a Szudán állami létét veszélyeztető zendülök között fehér foglyokat ejtettek, akikről kiderült, Csőmbe jól fizetett zsoldosai. Mahgub mi­niszterelnök tiltakozásában ki­fejtette az amerikai nagykö­vetnek: tűrhetetlen, hogy Csőmbe az amerikai pénzügyi támogatást ilyen brutális szu­dáni beavatkozásra is felhasz­nálhassa. Lubában hemzseg­nek az újonnan érkezett ame­rikai és angol jövevények. Mi e különös jelenségek tit­ka? Az Abbud-kormány buká­sa után megszületett rövid életű szudáni haladó vezetés Délről támogatta a szomszédos Kongó felhőit. Az UMMA-kor- mány ugyan ezt azonnal meg­szüntette, De Washington, London és Léopoldville nem bízik a Mahgub-kabinet tar­tósságában. Megnyugtatóbb volna számukra, ha egy dél- szudáni bábállam leszakításá- val szilárd hátországot te­remthetnének Csombénak — és természetesen Kongó to­vábbra is hozzájuk áramló kincseinek. Újra bebizonyosodott, hogy az »oszd meg és uralkodj/« ré­gi módszere a neokolonialista hatalmaktól sem idegen. (Harmat) Társadalmi harcok Görögországban Amióta Konstantin, a fiatal, de máris udvari-politikai intri­kák hálójába bonyolódott gö­rög király július közepe táján kilökte a hatalomból Papend- reu miniszterelnököt —, Gö­rögország egyetlen forrongó, sistergő katlanná vált. A több mint két hete dúló politikai küzdelem eredményeként a »királyi puccsal« hatalomra juttatott kormány megbukott és miniszterelnöke, Novasz be­adta lemondását. Jellemző, hogy Papandreu pártjának, az egyébként távolról sem egysé­ges Centrum Uniónak óriási többsége a Centrum jobbolda­lának tagjaiból verbuvált kor­mány ellen szavazót. A puccs kormányára csak a jobboldali pártok — és maguk a kormány miniszterei szavaztak. A DEMOKRÁCIA HÍVEI MÉG NEM GYŐZTEK Amikor a szuronyokkal kö­rülvett parlament épületéből kijutott a Novasz-kormány bukásának híre, a tömeg örömujjongásban tört ki: »Megbukott, megbukott! Győz­tünk/« Ez a kiáltás harsogott Athén terein és utcáin. A gö­rög osztályerők komolyabb vizsgálata azonban azt mutat­ja, hogy a demokrácia hívei, a katonai parancsuralom és a szélsőséges »atlanti reakció« el­lenfelei diadalmasan megmu­tatták erejüket — de még nem győztek. A Novasz-kormány bukásával nem fejeződött be, hanem csak új szakaszba lé­pett a görög politikai válság. Az eseményeket azért kell így megítélni, mert valójában jóval többről van szó, mint po­litikai pártok és személyiségek küzdelméről: Görögorszé"ban az alapvető oolitikai erők ha­talmas mérkőzése folyik, s eb­ben a küzdelemben a görög társadalom osztályait és réte­geit hallatlanul éles, világos ellentétek választják el egy­mástól. AZ EDA A görög munkások és a fia­tal értelmiség többsége, vala­mint a különösen nagy sze­génységgel sújtott parasztok nagy része radikálisan balol­dali, monarchiaellenes érzel­meket vall. Görögországban a kommunista párt még mindig törvényen kívüli, az ország kö­vetkezetesen baloldali erőit így az egyesült demokratikus rrigz- galom, az EDA tömöríti. Vá­lasztási eredmények aligha adhatnak pontos képet az EDA politikai súlyáról, a szervezet­re nehezedő elnyomó intézke­dések miatt, amelyek Papand­reu törvénytisztelőbb, demok­ratikusabb kormányzata alatt sem tűntek el teljesen. Általá­ban azonban az a vélemény, hogy az EDA a választópolgá­rok 25—30 százalékának bizal­mát élvezi, méghozzá a legdi­namikusabb, politikailag leg­tisztábban látó rétegekét. A CENTRUM UNIÓ Az EDA-tól jobbra helyez­kedik el az uralkodó párt, a Centrum Unió, amely rendkí­vül bonyolult politikai szerve­zet. Aligha kétséges, hogy ez a párt tömöríti maga mögé a görög parasztság viszonylag széles rétegeit, a kispolgárság, a görög viszonyok között igen széles kiskereskedői és kisipa­ros rétegek tömegeit: azokat a rétegeket, amelyek érdekeltek a demokratikus fejlődésben, a polgári szabadságjogok teljes­ségének visszaszerzésében és megtartásában. A Centrum Unió azért minősül bonyolult politikai szervezetnek, mert visszatükrözi ezeknek az össze­tételükben rendkívül vegyes társadalmi törekvéseit és bel­ső ellentmondásait. Az unió balszárnyin a határozói.; poli­tikai, gazdasági és társadalmi reform követői állnak, akiknek nagy része köztársasági érzel­meket vall és károsnak tartja a monarchia befolyását a gö­rög társadalom életére. A párt közepén helyezkedik el Papandreunak, a demokrati­kus törvényesség elveit han­goztató, de — mint az esemé- nyek mutatták — sokszor ha­tározatlan, a jobboldallal szem­ben erőteljes fellépésre képte­len csoportja. A Centrum jobb­oldala már az udvari körökkel, a nagytőkével és a hadsereg vezérkarával kacérkodik. Ezt semmi sem mutatta jobban, mint az, hogy a király 48 órá­val Papandreu megbuktatása után a Centrum párti Novasz- szal az élen már »puccskor- mányt« tudott létrehozni ugyanannak a pártnak a tag­jaiból, amelynek vezérét kilök­te a miniszterelnöki székből... A BARIKÁD MÁSIK OLDALÁN A görög politikai barikád másik oldalán a szilárdan »at­lanti« és antikommunista po­litikát követelő nagytőkés kö­rök, a hadsereg és a csendőr­ség vezérkara, valamint az ud­var körül csoportosuló befo­lyásos politikai klikkek állnak. »Tömegerő« szempontjából a legjelentősebbek ezek közül az ERE (Radikális Unió). Ez a tíz évig hatalmon volt Karaman- lisz-kormány politikai szerve-1 zete volt. Ma is ez a párt tö­möríti a görög jobboldal leg­ütőképesebb csoportjait, az amerikai NATO-stratégia ki­szolgálóitól a neofasisztákig. Az ERE kapcsolatai ennek megfelelően rendkívül széle­sek. Annak idején Karamen- lisz igen komoly szövetsége­sekre talált a monarchia ha­talmát féltő udvari kamarilla köreiben, és elhelyezte embe­reit az erőszakszervezetek v;- zérkarában. A Papandrai -kor­mány csaknem két esztendejé­nek legnagyobb politikai hibá­ja az volt, hogy belső ellent­mondásai miatt -nem volt ké­pes következetes tisztogatást végrehajtani a hadsereg és a csendőrség tisztikarában. Ily módon Novasz bukása után a válság új szakasza hal­latlanul kiélezett helyzetben köszöntött be: a görög töme­gek elsöprő többsége demokra­tikus reformpolitikát követel, az udvari körök és a milita­rista csoport befolyásának eré­lyes visszaszorítását. Kétségte­len tény, hogy az elmúlt két év mulasztásai következtében az erőszakszetvezetek irányí­tása a jobboldal kezében van. Ez a magyarázata annak, hogy a parlament épületében aratott demokratikus győze­lem nem zárja le a válságot. Mert a parlamentet nemcsak a szó mindennapi értelmében, hanem politikailag is a had­sereg szuronyai veszik körül. így még hosszú ideig tartó krízisre kell számítani. Gö­rögország a jelek szerint egyi­ke lesz azoknak az európai tőkés országoknak, ahol a leg­élesebb, legvilágosabb a kü­lönbség a reakció és a hala­dás, a politikai barikád két oldala között. (— ie -»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom