Somogyi Néplap, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-08 / 186. szám

SOMOGYI NÉPLAP IQ Vasárnap, 1965. augusztus S» Boldogság, ha az új élet megérkezik. Egy parányi, törékeny, magatehetetlen emberke. De ml leea vele, milyen felnőtté válik? Hosszú az út, s ml. akik magunk la szülők vagyunk, vagy azok leszünk, vajon mennyit teszünk azért, hogy az általunk világra hozott gyenge palánta a helyes vagy a rossz felé fejlődjék? Hatalmas vöröstéglás épület. Talán nincs őt éve sem, hogy fel­épült. Az Utcafelöli oldalán sárga panell-lemezek takarják el a járókelők kíváncsiskodó tekintete elől az intézet belső életét. A bejárat fölött ováll alakú zománctábla: »-Fiatalkorú és Gyermek­védelmi Osztály«. Nagy a forgalom. Szülők, akik talán még nem későn, rádöbbentek mulasztásaikra, kézen fogva hozzák gyerme­keiket, lobogtatva az idézést. Vannak, akiket hátuk mögött ósz- szekulcsolt kézzel rendőrök állítanak elő. „Kaland és bűn az életem" T. Júlia. Magas, szép kis­lány. Szemében azonban vala­mi fáradt, öreges kifejezés vert tanyát. Csak olvasni kell a karjáról, ahol csúnyán ékte­lenkednek a tetoválások: 1949. VIII. 25. Ekkor született. Nem­sokára lesz a tizenhatodik szü­letésnapja. — Hányadszor vagy a rend­őrségen? — Nem számoltam, de már nem vagyok újonc. Árva gyerek, csupán a nagy­nénje él. Nem ismerte a szü­leit. Az állam nevelte eddig. Intézetek váltakoztak mér­földkövekként az életében. Jú­lia rendszeresen megszökött Utcáikon, pályaudvarokon éj­szakázott. Egy éve kikérte az Intézetből a nagynénje — cse­lédnek. — Az rosszabb volt minden Intézetnél. Tizenkét gyerekre dolgozni. Hát mi vagyok én? Inkább vigyenek vissza. Cini­kus. Nincsenek céljai, nincse­nek tervei. Talán még a vá­gyait is elfojtja. Szakmát ta­nult, varrönő. Fiatal, erői. Tudna dolgozni. Annyi szocia­lista asszonybrigádunk van. Érdemes lenne fölfigyelni az ilyen leányokra. Hisz még alig tették meg az első lépéseket. Fogjuk meg a kezüket, hogy ne legyen igaz az a tragikus önvallomás, amit karjába této­váit egy átsírt, magányos éj­szaka után: »Kaland és bűn az életem/« — Mert nem adtak szabadságot. Anyához, ö nagyon hiányzik ... — Melyik országban van Pécs? — terelem másra a figyelmet. — Pécs? — azt nem tudom. Föld­rajzot nem nagyon tanultam. — És ki volt Shakespeare? — Zeneszerző. — Mit szerzett? — Dalokat. tgy történt. Ez a színtiszta igaz­ság. D. Mária 18 éves magyar kis­lány, és nem tudja, hol van Bara­nya fővárosa, Pécs! Erről mi Is tehetünk. Talán elsősorban. Csak három napot — Tessék elhinni. Amíg anyám nem ment férjhez, ad­dig naponta dugdosita a zse­bembe a pénzt, én meg kint voltam az utcán a haverokkal. Tudom nem hiszik el, mert hogy anya pedagógus. Ö bizto­san ért a neveléshez. Mindig azt mondják nekem. Az lehet: „Ne féltsenek minketl" Törékeny. Tisz­ta kék szeme csillog. 16 éves kislány. Az ö tör­ténete már más, talán már nem tipikus. Leg­alábbis jó lenne, ha nem lenne ti­pikus. T. Erzsiké szerelmes. Ez nem bűn. De ő egy cigány- fiúba szerel­me s. S ez a szü­lei szemében megbocsáthatat­lan. »Te magyar lány vagy* az meg — cigány !«« Jóska, a vőlegé­nye, tiszta fehér ingben búcsúz­tatta Erzsikét. Havi keresete 2000 forint körül mozog, és szereti a kislányt. De Jóska »csak ci­gány«« ! Erzsiké 14 éves kora óta dolgozik édes­anyjával egy üzemben. Fize­Vajon mikor leszek ismét a rácsokon kívül?! tésnapkor anyja apjával együtt le­itta magát. »Csak úgy utána kia­báltak, hogy na, megint tütüzött a család!«« Persze a Jóska akkor nem volt »csak cigány««, amikor a nagy korsókat fizette anyáméknak?! » .., Hogy fogunk megélni? Ne féltsenek minket. Ha kell, vályogot vetek, vizet hordok. Erős vagyok én. Bírom a munkát. Csak enged­jenek Jóskához. Kiskőrösön befo­gadtak minket. Miért hoztak on­nan el engem?«« Az asztal »hatal­mi oldalán«« ülök. Egy pillanatra azonban kisebbnek érzem magam, mint ez a törékeny gyermek, aki tudja, mit akar, és szerelmét akár az egész világ ellen megvédi. Még egy kérdésre tartozunk válasszal. Anya nagyon hiányzik" D. Mórja. 16 éves. Apja nyolc éve elhagyta a családot. Harmad- muirával maradt a* édesanyjával, de anyja jobban szerette a bort, mint a gyermekeit. Csavargóit, szórakozóhelyekre járt. Januárban javító-nevelő intézetbe helyezték. Onnan szökött meg a minap. Ne­vetve mesél), miként fűrészelték el a rácsokat, és hogyan ugrottak k: az első emeleti ablakon. »Jaj, de izgalmas volt.« Ahogy mesél, csú­nya, elrajzolt arcában kigyullad a szeme, valami romantikus lobogói­tól piros lesz az arca, aztán elhall­gat. — Kit szeretsz? — Anyát. — Mégis mindig megszöktél tó­le. — Igen, mert ütött. — De te mégis szereted? — Akkor részeg volt. — S amikor nem ivott7 — Akkor jó volt hoziám. Simo­gatott. Az intézetben nem simogat senki, ott sorakozó van meg kör* letrend. Mosás. — Hány évre küldtek oda? — Kettőre. — Miért szöktél meg? Itt van idő, hogy kl-ki elgondolkozzék rövidke életén. A sért hozta ide őt • gyermekvé­delem, mert a szillel — mint ki­derült — körözésre kértek a rend­őrséget. Neveljük emberré őket Mit mond a Fiatalkorú és Gyermekvédelmi Osztály Ille­tékes vezetője? — A mi munkánk lányege a megelőzés. Hozzánk sok olyan gyerek Is kerül, aki még nem bűnöző, de úgynevezett veszé­lyeztetett zónába tévedt. Olya­nok a családi körülményeik, az életmódjuk, hogy minden lehetőség és feltétel megvan a bűnözésre. Ezekre a fiatalko- rúakra leginkább az jellemző, hogy csavarognak, nem rendel­keznek létbiztonsággal. Ez az út feltartóztathatatlanul a bűn felé sodorja őket. — Nemcsak családon kívü­liek, de semmilyen kötelék nem fűzi őket a társadalom­hoz, sem munkahely, sem is­kola, alacsony kulturális szín­vonal, minimális igények. A napközlotthonok sajnos egye­lőre képtelenek minden gyer­meket befogadni, és elsősor­ban éppen ezektől a »nehéz esetektől« igyekeznek megsza­badulni. így kerülnek aztán az utcára, és megteszik az első lépéseket a bűnözés felé. Aztán nehéz az elrontott életük ke­rekét visszafelé forgatni. Talán ez a beszélgetés hasznos kéz. de mégis férjhez ment ahhoz az emberhez. Én meg ittma- rndtam egyedül. P. Gábor. Már nem kisgye­rek. Idén betölti a 18. élet­évét, és kikerül a gyermekvé­delmi hatóságok felügyelete alól. Négyszer volt ügye a rendőrségen. Nem jogerősen, betöréses lopásért 6 hónapi börtönnel sújtotta az igazság-1 szolgáltatás. Hogy mit lopott? I Kamasztársaival . egy italból' pincéjébe tört be, ahol tíz üvr bort vittek el — kétszáz forir értékben. Serkenő kamaszba juszát zavartan vagy legalább is látszólag zavartan simogat ja. Haja akár a beatlesekí Bár — ahogy mondja —, »ép pen most nyiratkoztam.« Csa­varog. Hónapok óta. Utoljérr februárban dolgozott. Pendl - zett Budapest és Klsvárda kö­zött, ahol az édesapja dolgo­zott. Tőle olykor kapott pénzt is, aztán elküldte: »Eredj fiam isten hírével.« Utolsó lakhelye egy sátor volt a Duna kanyar­ban, haverokkal. Hibáztatja a” egész világot. Azt, aki engedte hogy abbahagyja az Iskolái* Fél év hiányzott a mestervlzs. gáig. Hibáztatja azt, aki kien­gedte az utcára, s azt, aki egyáltalán hagyta, hogy meg­szülessen. Csiak utolsó sorban ébredező lelkiismerettel — hisz mint mondtam, idén már 18 éves leaz — saját magát. — Csak háromnnpi határidőt tessenek adni. Rögtön dolgozni fogok, Komolyan mondom. P. Gábor ezt már az dén ne­gyedszer ígéri. Da hét az első három ígéreténél kt állott mel­lette? Hol voltak a szülők? A rendőrség mégsem foghatja minden eltévedt gyermek ke­zét! Az intézetben igyekeznek minden gyermeket a helyes irányba terelni. De valaki nem egyik pillanatról a másikra lesz bűnöző. Ez hosszabb folyamat. Ez itt a vádlottak padjára keiül a közömbös! Aki szó nélkül hagyja továbbmenni a gvermeket lefelé a lejtőn. Igaz. segít a tanács, a KISZ, az úttörőszervezet. Ez azonban mind kevés, ha a családon belül nem fejlődik a felelősségérzet. Boldogság, ha az új élet megérkezik. Egy parányi, törékeny, ma­gatehetetlen emberke. De ml lesz vele, milyen felnőtté válik? Hon- szú az út, s mi, akik magunk Is szülők vagyunk, vagv azok; le­szünk, vajon mennyit teszünk azért, hogy az általunk világra hozott gyenge palánta a helyes, ■ ne a rossz felé fejlődjék? Kép és szöveg: Regős István Egy maroknyi fekete arany. Szibéria kincse Szibériának az Ural hegységtől keletre, több ezer kilométerre nyúló ha­talmas térségein az utóbbi években nagy értékű ter­mészeti kincset tártak fel: kőszenet, színesfémeket, gyémántot és sok más ás­ványt. Egy valamit azon­ban sokáig Mába kerestek Szibériában: kőolajat. A geológusok évszámra ered­ménytelenül pásztázták vé­gig e roppant területet, szinte járásról járásra. Vé­gül mégis siker koronázta az erőfeszítéseket: abból a kútból, amelyet Szemjon Uruszov brigádja fúrt, olaj tört fel, A lelőhelyet a nyugat-szibériai tajgatele- pülésről, amelynek köze­lében a sikeres fúrás tör­tént, Saimszkinak nevez­ték el. Ennek már öt esz­tendeje. A siker láttán még na­gyobb lendülettel folytató­dott a kőolaj és földgázku­tatás, s egymás után érkez­tek a jó hirek újabb és újabb lelőhelyek feltárásá­ról. Nyugat-Szibéria térké­pén sorra megjelentek az új olajvidékek nevei: Usz- ty-Balik, Juzsnij Bálik, Szurgut, Megion, Szalim. Rövid idő alatt 17 kőolaj­én 21 földgáz lelőhelyet ta­láltak a tainában. A szibériai lelőhelyek kiaknázására tapasztalt szakemberek érkeztek az azerbajdzsáni, baskirlai és tatárföldi olajvid ékekről. Ma már a szibériai kőolaj ipari feldolgozása is meg­valósult. Az uszty-baliki olajtelep termékeinek la­boratóriumi analízise azt mutatja, hogy az itt nyert kőolajban 40 százalék a le­párolható anyag: benzin, Diesel-olaj stb. Kitűnő nyersanyag. V. Frolova Hogy évekig elálljon a hagyma és a burgonya A radioaktív kobalt—60 izo­tóppal történő besugárzás megakadályozza a burgonya és hagyma kicsírázását, és így a raktározást megkönnyíti. Hogy a farmereknek, a kisebb hely­ségeik raktárainak ne kelljen termékeiket a központba szál­lítaniuk, vontatóhoz szerelt, mozgó besugárzó készülékeket üzemeltetnek Kanadában. Ezok segítségévei az eddigi idő há­rom-négyszeresére sikerült emelni a burgonya és hagyma tárolási idejét. A (HaqifM Jfep PCR] A vétel nem ŐJÍ/PÍVZ.'pí \7/7i Muérovert 'Akii krilet ,+ , * Idegen adó állal lavgrf terűlel TV adóállomások 13 flikrahulfftmú Ä fcléjÜQrriMQk S áJqís.ü - állomások ^ kéi irányi ■m r- p mikrolánc ...s* 7 55 000! Az elmúlt öt év­ben a tv-elöfizetők száma gyors ütem­ben emelkedett, és 1965 június végéig elérte a 755 600-at. Az Adásidő növekedésén, A míísorpolitika vál­tozásán túlmenően a technikai feltételek fejlődése indokolja elsősorban a szám­szerűség ily nagy­mértékű növekedé­sét. Magyarországon jelenleg 11 tv-adóál- lomás működik, s ezzel az ország te­rületének mintegy 70 százalékán jól ve­hető a műsor. A Széchenyi hegy! mikrohullámú köz­pont három irány­ban továbbítja a tv- műsort. Innen lehet­séges az összekötte­tés az EIJROVIZIO- val. Győr közbeik­tatásával van kap­csolatunk Pozsonnyal, illetve a szocialista országokat összefo­gó JNTERVIZIÓ-vaL A harmadik Kabhe- gyen át Pécsen ke resztül a Belgrádda: való összeköttetési teszi lehetővé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom