Somogyi Néplap, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-05 / 183. szám

i KÁRTYACSATA A PARTON 0 N GONDOLATOK a tóparti kereskedelemről Férj és feleség kártyacsatát vívnak a parton. Azt mondják, nem unatkoznak. Több mint kétszáz élelmi­szer- és iparcikküzlet áll a fogyasztók rendelkezésére a Balaton somogyi oldalán, s főleg a Balatonboglár—Siófok közötti boltokat keresik föl a vendégek tömegesen. A fogyasztók rohamát áll­ja a kereskedelem. Néhány probléma azonban meggondo­lásra és cselekvésire int. O A parti bolthálózat nem a jelenlegi kiske­reskedelmi forgalom számára épült. Az apró élelmiszer- pavilonok, ajándékbódék, az Hétezer új ismerős A rkusz föportás, álló- eszköz és egyben lel­tári tárgy is. funkcióival láthatóan elégedett, a kapu tövébe heveredett, és unot­tan nyalogatja bundáját. Hatalmas farkaskeverék. Bartságosan pislog, s ha a nevén szólítják, jókedvűen vigyorog a maga kutyamód­ján. — Csak nappal ilyen ba­rátságos. Nála szigorúbb éjjeliőrt alig találni. Mikor májusban idejöttem, kishí- ján szétszedett, hiába ma­gyaráztam neki, hogy ne bo­1 íondozz, én vagyok az üdü­lő új gondnoka, szeptember közepéig ki kell bírnunk egymást. Ha nem vonulok vissza, kirojtozza a *nadrá­gomat — mondja Monori Sándor, a balatonberényi OKlSZ-üdülö gondnoka. A »kutyafőportásnak« úgy latszik, tetszik a történet, mert viháncolva körülugrál minket. — Száz közül kiszed ket­tőt. aki idegen. Az ismerke­dési estre »ő« is hivatalos, megjegyzi magának a hat­száz vendéget, aztán két hétig teljes hivatástudattal őrködik... Arkusznak nincs tulajdo­nosa. Árkusz mindenkié. Ha beszélni tudna, s én az idei nyárról érdeklődnék, / legszörnyűbb élményeként biztosan azt mesélné el, hogy egyszer visszafelé sü­tötték el a viharágyút Keszthelytől Máriafürdőig ugyanis az OKISZ üdülők­höz tartozó parton van az egyetlen viharágyú Külön ceremónia, amolyan kis há­zicirkusz egy-egy rakéta ki­lövése,, mindig lelkes közön­ség asszisztál a műveletnél, — Hát igen, egyszer for­dítva raktuk be véletlenül. Még jó, hogy kiesett a cső­ből, és nem vágta szét az ágyút — mondja a gondnok. Árkusz is nagyon megijedt. Az mit sem von le az ijedtség értékéből, hogy a jól sikerült rakéta kilövése­kor is megijed. »Ö« már ilyen: allergiás a lövöldözé­sekre. Ezenkívül mindennel elé­gedett. Azon a bizonyos na­pon. mikor kishíján elzavar­ta a »főnököt«, még nem hitte volna, hogy itt minden rendbe jön. Most már vonzó, rende­zett part fogadja a látoga­tót, s gyönyörű kilátás nyí­lik a györöki dombokra, a kékroen párás Badacsonyra. A z üdülő egyik legnép- szerűbb embere, Emi, (vagy Emi néni). azaz M^czkó Jánosné. Most éppen a kultúrte­remben foglalatoskodik. Könyvet cserél, pénzt gyűjt, kirándulásra. esti rendez­vényre invitál. — Most a badacsonyi útra gyűjtök . .. Busszal me­gyünk. óra könnyebb haza­száV.'taví n jókedvű *ársa- sáaot . . . oltunk már Hé­vízen. Keszthelyen. Esti rendezvényeink: egy nagy sikerű film, egy ORI-műsor, kacagó est, ismerkedési és búcsúest... Kedves, mosolygós, gyors beszédű asszony. »Magán­életben-^ iparművész. — A nyarat is munkával töltöm, csak másfajta mun­kával, s így pihenés ... A Balaton-part egyik leg­szebb üdülőjében élénk élet folyik. Nem hiszem, hogy akárcsak egy vendég is pa­naszkodott volna arra, hogy unatkozik. Kártyaszoba, tv, magnó, pingpong, kugli, ti­zennégy csónak, társasjáté­kok, könyvek, házipresszó áll a rendelkezésükre. Ki­nek mi tetszik. Tizenegy lengyel vendé­gük van. De itt pihent a cseh pedagógus kórus is, és másik harminc lengyel ven­dég. — A külföldiek csereak­cióban nyaralnak itt — tá­jékoztat a gondnok. Május 13-tól szeptember 17-ig több mint hétezer kis­ipari szövetkezeti dolgozó nyaral itt. A rkusznak ez nem új- donság. Természetes dolog, hogy neki nyaranta hétezer új ismerőse van ... S. Nagy Gabriella AZ ÜDÜLÉS GONDTALAN... épületekben elhelyezett kor­szerűtlen szaküzletek messze elmaradnak a követelmények­től mind áruválaszték, mind technikai fölszerelés, mind munkakörülmények tekinteté­ben. Arra pedig különösen nem alkalmasak, hogy a külföldi tízezrek elő.-t r pre­zentálják kereskedelmünk fejlettségét. Az újonnan épített ABC-áruházak néme­lyikének telepítési helye el­sietett döntésre vall; az alsó- bélatelepi, a szántódi, a sós­tói nagy kapacitású élelmi­szerüzletek emellett a fölös­leges bőkezűség látszatát keltik. Kisebb alapterületű boltok ugyanígy megoldották volna az említett helyeken a campingek ellátását. Az élelmiszerboltok hálóza­tának bővítésénél követett jelenlegi elv: a szuper mé­retű egységek telepítésének elve egyébként is felülvizs­gálatra szorul. Az elnyúló, szétszórt települések ellátását egy-egy centrumba épített üzlettel lebonyolítani nem lehet, az áruházakat össze­kötő apróbb, s a fogyasztók­hoz közelebb eső boltok há­lózatának kiépítése sürgető feladat. Nincs megoldva az üdülők zöldség- és gyü­mölcsellátása. Az idei nyá­kon néhány állami gazdaság és termelőszövetkezet állított ugyan fel saját elárusító he­lyet, az igény azonban több­szöröse a piacra hozott áru­nak. A MEK boltjai mellett az élelmiszerüzletekre várna az a feladat, hogy friss zöld­séget, gyümölcsöt juttasson el a fogyasztóhoz. Ennek azonban két előfeltétele is van: a pára eilá-^sioz a szükséges mennyiségű áru biztosítása, s az élelmiszer­kereskedelem bolti kapacitá­sának bővítése. Az ajándékcikkek vá­lasztéka még mindig nem kielégítő. Több kellene a helyi jellegű és feliratú tárgyakból. Az Iparművésze­ti Vállalat — úgy tudjuk — megszüntette az ajándéktár­gyaknak bedolgozókkal való készíttetését, s ez a körül­mény a választék leszűkülésé­vel járt együtt. A szállító eszközök időszaki hiányai miatt akadozik a boltok áruval va­ló feltöltése. A mikroüzletek raktárral úgyszólván nem is rendelkeznek, az adott cik­kek pótlását a szállító válla­latok csak naponkénti túrák­kal tudnák megoldani. Ehhez nincs elegendő járművük s erejükből nem futja arra sem, hogy az élelmiszerüzle­tekből az üres ládákat, üve­geket rendszeresen elszállít­sák. Vázlatos jelzések a fen­tiekben elmondottak a parti kiskereskedelem munkájáról — néhánv probléma csupán a sok közül. Megoldásukat az üdülők ellátásának javítása, az idegenforgalmi szempon­tok, s a kereskedelmi dolgo­zók jobb munkafeltételeinek megteremtése egyaránt sür­getik. Bánhidi Tibor A SÜTEMÉNYES — Egy pillanat, Mátrát kér a vendég... Siet a pult mögé, s máris hozza tálcán, s kedves mosoly- lyal átnyújtja. Pár mondatot beszélünk csak, és megint el­De itt sem szelvényeit. felejtheti el megvásárolni a totó—lottó­Zavartalan a kompforgalom LERÖVIDÜLT A VÁRAKOZÁS IDEJE, NINCS TÖBBÉ FORGALMI DUGÓ A SZÁNTÓDI RÉVNÉL Szűk, keskeny út vezetett még tavaly a szántódi révbe, forgalmas napokon a komp­hoz igyekvő és onnan érkező gépkocsik alig fértek el egy­más mellett. A tavasz és. a kora nyár hónapjaiban kor­szerűsítették ezt a közlekedé­si szakaszt, nincs többé for­galmi dugó a révnél. — Könnyebb így a mi munkánk is — dicséri az épí­tőket Pusztai József, a szán­tódi rév forgalmi irányítója —, hiszen az érkező kocsik háromsávos és a Kőröshegy felé távozó járművek kétsá­vos pályája gyors közi eke­kedést tesz lehetővé ... Hogy mégsem tartunk a tavalyi forgalomnál, ezt az időjárás számlájára kell írni. Ami az idei kompforgalmat jellemzi: több a kiránduló csoportokat átszállító autó­busz a tavalyinál, kevesebb viszont a személygépkocsi. Csúcsforgalom főleg a reggeli órákban és alkonyat idején van, amikor új táborok felé indulnak a campingezők, s a hűvösebb napokon, mikor fürdés helyett a vidékkel va­ló ismerkedés szerepel az üdülők programjában. Pusztai József 22 év óta dolgO”'k a hajózási vállalat­nál. Két évtizeden át a vízen teljesített szolgálatot, most az egyik dunai uszály volt kormányosi kabinja emlé­kezteti az elmúlt időkre, eb­ben helyezték el átmenetileg a rév irodáját, s itt van a forgalmi irányító szálláshe­lye is. A szántócfi rév forgalmá­nak irányítása türelmet, hoz­záértést, a szárazföldi és a vízi járművek ismeretét kí­vánja meg. Az utasok számá­ra talán egyhangúnak tűnik ez a munka, de Pusztai Jó­zsef változatosságot talál a gépkocsik sok színű forgata­gában, a különböző nemzeti­ségű emberek szokásaiban, viselkedésében. Olykor még derűs percek is akadnak. A Komp II. és a Komp III. hajók méretre teljesen azo­nosak — hangzik a moso- lyogtató történet —, az ide­genek számára úgy hasonlít egymáshoz a két hajó, mint két tojás. Mi azonban tud­juk, hogy az egyik alkotmány leeresztő ajtaja szürkére, a másiké fehérre van festve, így az érdeklődőknek ponto­san meg tudjuk mondani, hogy melyik indul el a tiha­nyi kikötőből. Mikor aztán meggyőződnek arról, hogy nem tévedtünk, csóválják a fejüket, s azt mondják: »Hiá­ba, a víz melletti élet erősíti a látást.« A Komp III. közben a part mellé siklik, az utas- és jár­műcsere néhány perc alatt megtörténik, s indulhat visz- sza a járat. — Mehet — emeli föl á karját Pusztai József, és sza­lutálva köszön el a hajósok­tól, utasoktól. B. I. ladgálnom... Az együttes ro­vására megy... _ ??? — A Balaton együttes tagja vagyok. Elnézést... Három puncstorta — né­tűnik másodpercekre. Ezúttal met vendégeknek a vendég óhaja: két hab a a sok járkálást látva, hihe- fagylalt mellé. tő, hogy az együttes vezetői öt perc múltra már meg- nem örvendenek, ha fiatal tán­szokott helyzet, hogy qjriport- cosuk így fárasztja magát, alany, Zákányt Erzsébet ott- — Egyébként a siófoki gim- hagy, fürge léptekkel ide-oda náziumban tanulok, most le­cikázik a helyiségben, aztán szék) harmadikos, és a pécsi megint visszatér. Gyorsan kér- Tanárképző Főiskolán szeret- dezek, gyorsan válaszol, sze- nék tovább tanulni majd két me a presszó közönségén, hát- év múlva. A nyári szünidőre ha int valaki, s akkor elnéző itt a Balaton Cukrászdában mosollyal ismét eltűnik. vállaltam munkát — osztály­— Mennyit gyalogol napon- társaim a Sirályban dolgoznak. ta? — kérdem az egyik húsz A süteményes pult az enyém, másodperces rendelésszünet- de nem szeretem a süteményé­ben. két. Két nap is beletelt, amíg — Nem tudom... Sokat... megtanultam a több mint De ez még nem is az igazi, húszféle édesség nevét és árát... Azt látná, mikor telt ház van. A Balaton együttes dániai Bocsánat... útjáról kérdem. Két dobostorta és két kré- Szívesen mesélne szereplé­”É1' Nehéz munkával bírni ezt SÜkrő1’ de ú> vendé°ek érkeZ' a nagy placcot. Fárasztó ... És tek • — nem lenne szabad ennyit sza- S. N.‘ G. Fürdés után édes a pihenés. Csakugyan? Majd megkérdezzük, ha fölébredt. BÁLÁT I

Next

/
Oldalképek
Tartalom