Somogyi Néplap, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-05 / 183. szám

Csütörtök, 1965. augusztus 5. 5 SOMOGYI NÉPLAP BARACKÉRÉS IDEJÉN A földmű vessző vetkezet bedegkéri felvásárlójától a siófoki MÉK veszi át exportra a 80—85 százalékos érettségi fokú kajszi- és rózsabarackot. EPIZÓD Adva van egy férj. Feleség nél­kül üdül. :És udva­rok Természete­sen a kislánynak azt mondja, hogy nőtlen. Egy hétig semmi baj. Aztán az üdülőben nős— nőtlen meccset hir­detnek. A fiatal­ember — aki tu­lajdonképpen férj — kétségbeesetten töri a fejét, hogy melyik csapatban játsszon. Mert. Ha a nőtlenek közt, akkor megtudhat­ja a nej és családi purpalék származ­hatnak belőle. Ha meg a nősek csa­patába áll be, ak­kor a meccs után * azonnal villámlás és mennydörgés várható a kislány­tól... Utolsó lehe­tőségként az üdülő kultúrf elelő séhez fordul, ö biztosan jártas az ehhez hasonló dolgok­ban. Nem csaló­dott. Emi néni az első pillanatban megoldott min­dent: — Legyen taccs- bíró. — S. Nagy — F; ülledtség. Fátyolfelhő. A szódásüveg oldala párás. A bor sötétsárga. A terasz tágas, szélén ala­csony vaskoriáit. A nádfonatú székek kagy- lószerűek. Oobbanás hallat­szik a víz felől. A szóda pezsegve keveri föl a nehéz, olajosán fénylő bort. — Nem rossz. És így hide­gen, szinte újjászületik tőle az ember Ahogy az egysze­ri kőműves szokta mondo­gatni, boldogult cuüger, osr- don, segédmunkás koromban a gyári építkezésen, érettségi után: átjárja az ember gyom­rát, belét. Lekoppintja a ooh .....1 m ök, zsíros t“"* " szül a kék rövidnadrág. Fel­ső része vissz-,.' fehérük a bélés. — Hallom, voltál otthon. — Igen. Akadt egy kis dolgom. Közben körülnéztem. Az asszony' magas, hegyes orrú, Harminc körüli. Szája vonala mindkét oldalon túl­zottan és hirtelen lefelé ível, amely arcának állandó fleg­matikus jelleget ad. Hosszú, lakkozott körmű üjjával ide­gesen veregeti a hamut ci­garettájáról. — Beszélté’ valakivel? — Nemigen. De azért tu­dok egyet-mást. A társaság fölfigyel. A sa­rokban összebújó két nő is szétvál. Az egyik férfi bor­töltés közben szól oda: — Hallgatjuk, Giziké. — Nem olyan érdekes. — Számunkra minden ér­dekes, ami otthon történik. Elvégre szeptemberben oda megyünk vissza. — Persze. És nem árt is­merni a legújabb eseménye­ket Ezt a házigazda mondja, a horpadt mellű, vörhenyes bajuszú, középkorú tanár. Közben cigarettát kínál kör­ben. — A Jucit otthagyta a fér­je. — A Ferkó? Nofene. Mi ütött belé? — Állítólag a férfi öccse súlyos anyagi gondba ke­rült, és hozzájuk fordult se­gítségért. Juci pedig nem akart adni. Ezen aztán ösz- szekaptak. — Pedig van legalább húszezer forintjuk a bank­ban. — Mindegy. Nem adott. Hogy ő nem azért gürcöl. Még kölcsön sem, mert sosem látja viszont. — ö ismeri a sógorát. — Ott a gyerek, azt hiszem ötéves, az apja meg albérlet­be ment. — Hülyeség. Ilyen miatt felrúgni a családi életet. — Majd kibékülnek. — Ki tudja, mi van mö­götte. Lehet, hogy más is. Ez csak alkalom volt a sza­kításra. rektorunk csak az elrohanás- sal tudott válaszolni. Ahogy pedell Jóska bácsiék mond­ják, szép színházi este voit. Belépődíj nélkül. —, Szóval zajlik az élet, vakáció alatt is. — Tudjátok, kivel utaz­tam? Szegény Palival. Ret­tenetesen panaszkodik, hogy nem mehet sehova egész nyá­ron, mert a felesége megint beteg, és Pestre cipeli felül­vizsgálatra. Kölcsönből él­nek. — Miért nem nézte meg a szerencsétlen jobban, kit vesz el? / Könnyed, nyári csevegés — A Juci sem angyal. A nádas mozdulatlanul sö­tétedik előttüK. — Kezdenek előbújni a szúnyogok. — Pedig Feri olyan rendes embernek látszott. Csak a társaságot nem bírta. Aller­giás volt a tömeg iránt. — Ügy látszik, az anyósát is azért nem bírta. A száz­húsz kilós tömege miatt. Nevetnek. — Olga visszament az első férjéhez. Hallottátok? — Fordítva: a férjét hozta ide. — Igen, persze. — Szegény ember. És mi lett a másik asszonnyal? — Ott maradt a kétéves gyerekkel. — Rettenetes. — Nem, lesz együtt ezzel sem sokáig. Olga nem képes kitartani egy férfi mellett. — Nem is titkolja. — És már ide is költözött? — A múlt héten. Az any­ját meg elküldték albérletbe. — Van még valami? — Akaci. A diri felesége levelez egy palival. Aztán a férje kezébe került a levél. — Hol csípte föl? — Tanfolyamon. — Volt zűr? — Nem is akármilyen. Persze, az asszony sem volt fegyver nélkül, kinyitotta a picike , száiát. Olyan listát olvasott föl neki tényekkel, adatokkal, hogy szeretett di­— Akkor még nem volt be­teg. — Nem is azért. De se szakmája, se állása, még csak jólálló szülei sincse­nek, akik mindezt némikép­pen pótolhatnák. Havi ezer­hétszázból négytagú családot fenntartani...? Azt hiszem, még egyszer jobban megfon­tolná. — Julika ábén volt. — Ne viccelj! — És ez fix? — Melyik? A kis alsós? Aki tavaly került hozzánk? — És ki a boldog papa? — Egy kétgyermekes nős­ember. Állítólag. Ez még nem biztos, de maga az ese­mény igen. — Micsoda szégyen! —x Miért? — Mégiscsak nevelő. Mit szól a község? — Alig akarom hinni. Még a télen együtt utaztunk, és akkor engem, a tiszta, igaz szerelemről vallott szilárd né­zeteivel szórakoztatott. — Hátha az volt? — Kétgyerekes családapá­val? — Különben is huszonhét éves, ha jól tudom. Ennyi idős korban már ugye ... Ne­ki is joga van az élethez! A strandon kilőtték a vi­harágyút. — Nem érdekes. Tegnap is jelezték, mégsem volt sem­mi. — Mégis jó lenne hazain­dulni. Még ittragadunk a nyakatokon. — Egy pedagógusnak még­sem szabadna így viselked­nie. — És ha már megtörtént, ment volna el Pestre. Senki sem tudta volna meg. — Nyilatkozott? — Kénytelen volt. Azt mondta, ez a magánügye, senkinek semmi köze hozzá. — Voltaképp igaza van. — De pedagógus. Hát nem érted? — Na és? Egyben ember is. Ezt a férje mondta, aki eddig csak ritkán szólt bele a társalgásba. — Csak védd. Azt tudod, az ilyeneket pár­tolni. Az asszony durcásan fel­vágta a fejét — Gyerekek, ne veszeked­jetek. Nyár van, pihentessé­tek az agyatokat. Az etikai vitákat hagyjuk meg a tan­évre. Bár manapság legjobb még akkor is tartózkodni a szavazástól. Meséljek valami jó viccet? Két apáca autó­stoppal akar utazni... — Még csak most ért ide? A mi negyedünkben már két hete ez járja. — Ne készüljetek, főzök feketét. Délelőtt pörköltem. Jutka, ti meg igazán ráértek, itt laktok a szomszédban. Olyan jó egy kicsit beszél­getni. Nem? A kerítéssel hogy álltok? — Talán a jövő héten ké­szen lesz. A szél megzörgeti a ná­dast. A vendégek gyorsan feláll­nak. — Ne haragudjatok, el kell mennünk. Talán még vihar előtt hazaérünk. — Jutka, ne készülődje­tek! — Holnap gyertek át. ió? Römizünk egyet, a férfiak meg ultiznak. — Lehet. Ha csak nem jönnek ki Miklósék. — Köszi mindent. — Kézcsók. szervusztok. Ne adjak valami kabátfélét'’ Megfáztok. — A, sietünk. A szél erősödik. Délnyugat felől vastag, haragos felhő terpeszkedik a Balaton felé. Somogyi Károly Gyorsítsuk meg a borsóvetőmag csépléséoek ütemét Az idei időjárás általában kedvezett a bomsóvetőmag-ter- mesztésnek. Ám a borsovető- mag idejében való betakarítá­sa nagy feladat elé állította a mezőgazdasági nagyüzemeket. Ennek ellenére mindent meg­tettek a termés gondos betaka­rításáért. A borsóaratás ered­ményes és gyors megszervezé­séhez és lebonyolításához nagy segítséget nyújtottak a megyei és a járási szervek is. A borsó jelenleg még na­gyon sok helyen renden fek­szik, s az a veszély fenyeget, hogy ha nem forgatjuk meg gyakran, akkor a renden ki- csírázhat, illetve megpenészed- het. Ez pedig jelentős jövede­lemcsökkenéssel járna. A sok­szori forgatás pedig egyrészt a munka dandárjában sok mun­kaerőt vonhat el, másrészt pe­dig tetemes pergési veszteséget okozhat. Ezért nagyon fontos a miha­marabbi borsócséplés. Része­sítsük tehát előnyben a borsó­vetőmagot a cséplési sorrend kialakításánál. Így nemcsak a fölösleges forgatások munká­ját takaríthatjuk meg, hanem megakadályozhatjuk a termés- és az ezzel járó jövedelem- csökkenést. Akár kombájnnal, akár cséplőgéppel végezzük a borsó cséplését, nem szabad az alábbiakat szem elől téveszte­ni: 1. A legkisebb veszteséget a gumiveröléces csépléssel érhet­jük el. 2. Gumiverőléc hiányában a vasverőléceket faverölécekre cse­réljük ki. 3. A fordulatszámot csökkent­sük le 5—600-ra. á. A dobkosár beállítására is ügyeljünk, a dobkosár rését elől 30 nun-re, hátul 20 mm-re állít­suk. A mihamarabbi cséplést in­dokolja a zsizsik kártételének csökkentése i*. A korábbi évek­ben használt zsizsiktelenítési eljárások mellett ebben az év­ben lehetőség van arra is, hogy a tavaly nagyüzemi kí­sérletekben jól bevált metil- bromidos zsizsiktelenítést al­kalmaztuk. Ez nemcsak gyor­sabb, de lényegesen gazdasá­gosabb, olcsóbb eljárás is. Országos Vetőmagtcrmeltetö és Ellátó Vállalat. TERMELŐSZÖVETKEZETEK, ÁLLAMI GAZDASÁGOK FIGYELEM! Zöldség- és gyümölcssxállításra alkalmas 47 X SS X 22 cm külméretű ládákból 40 OOO darabot megvételre ajánlunk. Értékesítés a 114/1965. PM—OT (Pk- 8.) rendeletben foglaltak alapján. Érdeklődni lehet: NÖVÉNYOLAJIPARI ÉS MOSÓSZER- GYÁRTÓ ORSZÁGOS VÁLLALAT, BUDAPEST, XV., Horváth Mihály n. 2. Telefon 408-954, Goldstein. (3733) A Kaposvári Cukorgyár az őszi répafeldolgozási idényre, — amely előreláthatólag 1965. szeptember 7-től 1966. január 31-ig tart — férfi munkavállalókat fölvesz. Jelentkezni írásban vagy személye­sen a gyár munkaügyi osztályán kell. Útiköltséget nem térítünk. (116437)

Next

/
Oldalképek
Tartalom