Somogyi Néplap, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-29 / 203. szám

Vasárnap, 1965. augusztus 29. 3 SOMOGYI NÉPLAP E3 VALÓBAN NEM NAGY ÜGY? Huzavona 30 vagon gabona elhelyezése körül A párt vesető élő valóság Érthetetlen, hogy egyáltalán ügy lett belőle. Ahelyett, hogy mindenki tudomásul vette vol­na: kell a hely a gabonának, mert több termett, mint tavaly, és ez is megázott; ahelyett, hogy mielőbb pontot tettek volna a dolog végére, megvár­ták, hogy ügy legyen belőle, s ha már az lett, egyszerűsítés helyett tovább bonyolították. A Tabi Járási Pártbizottságon egységes volt az álláspont: a tabi Egyetértés Tsz egyéb tá­rolóhely hiányában a községi piac egy fedett részén helyez­ze el gabonáját. A szövetkezet így is tett, csakhogy a járási és a községi tanács nem hagyta annyiban a dolgot. Így lett kü­lönböző fórumok tanácskozási témája a tsz gabonájának tá­rolása. ÜTKÖZŐPONT: A PIACTÉR A tsz az elmúlt évekhez ha­sonlóan az idén is a piactéren helyezte tető alá a gabonáját. Most különösen súlyos gondot okoz a tárolás, mert sok ter­mett, és nagy volt a nedvesség- tartalom. A vállalat nem is vette át a terményt ilyen ál­lapotban. A piactéren tehát gyűlt a gabona, a vontatók szaporán fordulhattak a kom­bájnoktól, mert könnyen ment a lerakás. Ekkor még nem gondoltak arra, hogy milyen bonyodalom származik ebből. Tavaly írásos engedélyt kaptak a piachasználatra, az idén meg csak szóbeli beleegyezést, de azt sem az egész tárolóterület­re. — Nem adtunk kiutalási az egész színre, de egyharroadá- nak elfoglalását engedélyeztük — mondja Hegyi Árpád közsé­gi vb-elnök — Aztán ráhord- ták a gabonát a másik har­madra is. Amikor újabb terü­letet kért a tsz, nem járultunk hozzá... — De hát miért nem enged­ték, hogy ott tárolják a gabo­nát? — A piacira járók méltatlan­kodnak, amiért nem rendelte­tésének megfelelően van hasz­nosítva a szín — válaszolja Ladiszlai Emil községi vE-tit- kár. — Hatszázezer forintba került ez a létesítmény. Nem azért adták össze forintjaikat a tabiak, hogy ne legyen hasz­nuk belőle. Ez érthető, de vannak fonto­sabb érdekek is. Ilyen a gabo­na sorsa. Kinek a kára, ha tönkremegy? Csak a tsz-é? Mindenkié! Nem mindegy te­hát, hogyan tárolják. A közsé­gi tanács javasolta a tsz-nek. hogy tegye a termést az iskola tornatermébe. De mennyi fér oda? És az a kevés is zárt he­lyen lenne, nehezen száradna, így a gabona nem az iskolába, hanem a piactérre került. Emiatt szabálysértési eljárás indult Ájzert Jenő tsz-elnök el­len, s csak Kővágó Gyulának, a járási tanács elnökének a közbelépése mentette meg a büntetéstől. — Megértem, hogy sok a gabona, s ott kell tárolni, ahol elegendő hely van, és gyorsan szárad — mondja Kővágó elv­társ. — Egyébként a megyei operatív bizottság világosan meghatározta, milyen helyisé­geket lehet igénybe venni. Ez a szín alkalmas erre a célra, és egy, ideig nélkülözhető is, hi­szen épül két gépszín a tsz- ben. Kővágó elvtárs azonban nem sokkal később egyedül maradt véleményével: az au­gusztus 19-én megtartott ta­nácsülés ugyanis úgy hatá­rozott, hogy »a tabi piactérnek a tabi tsz részére tárolás céljá­ból történő kiutalásával nem ért egyet, helyette más helyi­ség kiutalását tartja indokolt­nak ...« KI MIRE SZAVAZOTT? A tanácsülés napirendjén nem szerepelt, az egyik ta­nácstag kérdezte: Miért van még mindig a piactéren a szö­vetkezet gabonája? A válasz Egyszerű lett volna, hiszen tincs más tárolóhelyük. Ám Imikor szavazással kellett vol- ífta dönteni arról, hogy tárol- hat-e gabonát a piactéren a tsz. egvedül Kővágó elvtárs. a járási tanács elnöke szavazott igennel. Rajta kívül senki sem értett egyet azzal, hogy ott maradjon a szövetkezet termé­nye, ahol van. A két elnökhe­lyettes, köztük Marosi József is, nemmel szavazott. Megkér­deztem tőle: — Milyen megfontolásból el­lenezte a piactéri gabonatáro­lást? — Az én feleségön is meg még nagyon sok asszony rend­szeres piacjáró, s most eső­ben is szabad ég alatt kell vá­sárolniuk. Áznak az eladók is. A piactérnek nem az a rendel­tetése, hogy gabonát szárogas- sanak a területén. — Ez igaz. De hová vigyék a terményt? — Máshol nem helyezhetnék el a harminc vagont, ezzel egyetértek. Azt is tudom, hogy ahol most van a gabona, az a hely alkalmas tárolásra. — Akkor miért ellenezte, hogy a tsz használja a piacot? — Azért, mert ez sérti a la­kosságot, hátrányos helyzetbe hozza a vásárlókat. Ez az egyik szempont... Igaz, tejfölt, zöld­séget és egyebet a boltokban is vehetőének. — És a másik szempont? — A tsz gabonájának a sor­sa. Nem mindegy, hogy bizton­ságban van-e vagy nincs. — Melyik szempontot tartja fontosabbnak? — Az utóbbit. — Akkor miért nem ennek megfelelően nyilatkozott a ta­nácsülésen? — őszintén szólva tudtam, hogy bármilyen határozatot hoz a tanácsülés, a tsz nem vi­szi el onnan a gabonáját, mert nincs hová ... Eszerint tehát a lényegen nem változtatott, hogy ki mire szavazott, s a határozat úgy­szólván formaság. Egy határo­zat, amelyről már előre sejthe­tő, hogy nem hajtják végre... MIT KÖVETETT EL AZ „ELKÖVETŐ”? A szövetkezet gabonája most tető alatt szárad a piactéren. Amint a kívánt szintre csök­ken a nedvességtartalma, átve­szi a vállalat. A sok huzavona, Több kenyérgabona az országnak A siófoki járás teljesítette értékesítési tervét, s péntekig az előirányzaton felül 700 má­zsa búzát és rozsot adott a központi készletbe. A cséplés folytatásával, majd pedig be­fejeztével további mennyiséget szállítanak a tsz-ek az állami raktárakba. A legutóbbi szövetkezeti vá-j lasztások óta négy év telt el. I Ez alatt az idő alatt jelentő-1 sen emelkedett a ktsz-tagok száma. A szövetkezeti ipar ter­melésének értéke 40 százalék­kal növekedett Tovább fokozódott megyénk kisipari szövetkezeteiben a termelés szervezettsége, emel­kedett a műszaki színvonal. Számottevően fejlődött a la­kosság igényeinek kielégítését szolgáló üzletek, boltok, szol­gáltatóházak és fölvevőhelyek hálózata. A termelési eredmé­nyek azt igazolják, hogy meg­felelően fejlődött a szövetke­zeti dolgozók szocialista öntu­data, elmélyült a szövetkeze­tekben a politikai nevelő- és mozgalmi munka. Az OKISZ vezetőségének ha­tározata alapján megyénk kis­ipari termelőszövetkezeteiben szeptember 1-től december 31-ig választásokat kell tarta­ni. Az alapszabályok szerint újra kell választani a szövet­kezetek vezetőségét, elnökét, az ellenőrző bizottságokat és a szövetkezeti bizottságokat. Egyidejűleg meg kell választa­ellentmondásos megnyilatko­zás és a tsz-elnök felelősségre vonása után, úgy tetszik, min­den a helyére került. Vagy mégsem? Ájzert elvtárs, a szövetkezet elnöke a közösség és a népgaz­daság javára döntött úgy, aho­gyan döntött, hiszen a gabona megóvásával többet adhatnak közfogyasztásra, következés­képp több pénzt oszthatnak zárszámadáskor. Éppen ezért nagyon furcsa annak a hivata­los értesítésnek a hangneme, amelyet néhány napja kapott a járási tanácstól Skerlecz Lász­ló igazgatási osztályvezető alá­írásával. Ebben az olvasható, hogy a kereskedelmi felügyelő följelentést tett a piactér jog­talan elfoglalása miatt, s az en­nek alapján indított eljárást most megszüntették. A följe­lentés oka az volt, hogy »a tsz a piacteret kiutaló határo­zat nélkül elfoglalta, és gabo­natárolás céljára használta«. Aztán: »A tárgyaláson Ájzert Jenő a terhére rótt cselek­mény elkövetését beismerte.« A továbbiakban az »elkövető« védekezését olvashatjuk. Ez­után az átvevő vállalat kiren­deltségének és a felvásárlási csoportnak a vezetője »tanú- vallomást tesz«. Szerintük a gabonát a tsz nem tudta más­hol tárolni, tehát »az elkövető védekezése a valóságnak meg­felelt«. És még egyszer talál­kozni a hivatalos papíron ez­zel a hidegrázás kifejezéssel: *Áz elkövető beismerő vallo­mása ...« Végül egy rövid mondatocska tudtára adja a tsz-elnöknek, hogy az eljárást megszün tették. így kerekedett ilyen nagy üggyé a gabona elhelyezése kö­rüli zűrzavar Tabon. Nehéz megérteni a tanácsi vezetők bizonytalankodását, hiszen a járási pártbizottság vezetőin és a járási tanács elnökén kívül úgyszólván senki sem tette le a garast amellett, hogy a szö­vetkezetnek jogos az igénye a piactéri szükségtárolóra, és ezt az igényt ki kell elégíteni. Vasárnapi műszak Nagy lemaradást okozott a kedvezőtlen időjárás a So­mogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat üzemei­ben. Ezért ma a két megyében tíz téglagyár tart rendkívüli műszakot, és a tervek szerint 400 000 nyers téglával csökken­tik adósságukat. 150 000 ége­tett téglát is kihordanak a ke­mencékből. ni a küldötteket a KISZÖV, il­letve a HISZÖV, küldöttköz­gyűlésére. J ó visszhangja volt megyénkben Kádár János elvtárs au­gusztus 20-án elmondott bé­késcsabai beszédének; az em­berek mindig szívesen fogad­ják, ha legfőbb vezetőink szólnak hozzájuk, s annak meg különösen örülnek, ha ezekben a beszédekben kerte­lés nélkül esik szó gondjaink­ról, nehézségeinkről és fel­adatainkról. A beszédnek né­hány részletével pártszerve­zeteinknek különös gonddal kell foglalkozniuk. Azzal, amit Kádár elvtárs a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt jó politikájáról, a párt és a nép egységéről mondott. Némely helyen panaszkod­nak a kommunisták: az ő vé­leményük szerint csökkent a párt tekintélye; a párt vezető szerepe — úgymond — csak szavakban érvényesül, tettek­ben már kevésbé. Kádár elv­társ úgy fogalmazta meg ezt a gondolatot, hogy vannak baloldali kritikusaink, akik azt mondják, nem vagyunk eléggé radikálisak, mintha in­kább puhák meg liberálisak lennénk. Azt is mondják, hogy nem vagyunk eléggé erélye­sek. Mi hát az igazság, valóban csökkent-e a párt tekintélye, vagv ezek a vélemények tájé­kozatlanságról, illetve tuda­tos ferdítésről tanúskodnak? Ügy érezzük, hogy nyugod­tan kijelenthetjük: A párt tekintélye sohasem volt ilyen szilárd, mint most, a párt vezető szerepe soha nem ér­vényesült oly biztosan, mint az ellenforradalmat követő években, így napjainkban is. Honnan táplálkoznak akkor ezek a téves nézetek, mi az alapjuk? Érdemes ezzel a kérdéssel foglalkozni, hiszen tanulságul szolgálhat vala­mennyi kommunista közös­ség számára. A Kaposvári Városi Pártbizottság most készít egy fölmé­rést az alapszervezetekben, hogy mi az adott üzem vagy hivatal kommunistáinak véle­ménye a párt vezető, irányító tevékenységéről. Rendkívül érdekes véleményekkel talál­koztak a vizsgálatot végző elvtársak. Egyik nagyüze­münkben például azt mond­ták némelyek, hogy csökkent a párt tekintélye mert a hét gazdasági vezető közül mind­össze kettő a párttag Amikor közölték velük, hogy a pár­ton kívüli gazdasági vezető is a párt politikáját hajtja vég­re, amikor becsülettel dolgo­zik, jól irányítja a rábízott üzemet vagy üzemrészt, nem tudtak mit válaszolni. Ugyan­ebben az üzemben viszont hosszú idő óta gond, hogy a taggyűléseken a kommunis­ták alig-alig jelennek meg. Vajon amikor a párt tagsá­gának gazdasági kérdésekről kell tárgyalnia, véleménvt Veil mondania a tervekről, hogyan érvényesülhet a ve­zető szerep, ha ilyen csekély számban jelennek meg?- Őszintén el kell mondani, hogy azok, akik a párt te­kintélyét »féltik«, nemegy­szer egyéni érdekből teszik ezt. Azt mondják, hogy a párt vezető szerepe csak ak­kor érvényesülhet, ha ők a vezetők. Emiatt másokkal szemben — különösen akkor, ha az illető párton kívüli — bizalmatlanok. És olyan ese­tekkel is találkoztak Kapos­váron a pártbizottság munka­társai, hogy némelyek egyéni célokra próbálták felhasznál­ni párttagságukat. Amikor el­utasították őket, akkor előjöt­tek a régi nótával: no lám, így becsülik a párttagokat. Mindezek természetesen kirí­vó esetek, és a példák egyál­talán nem jellemzőek párt­tagságunkra. F ölvetődött a párt vezető szerepének állítólagos csökke­nése a marcali járásban is. Olyan vélemények hangzot­tak el, hogy amikor egy terv­tárgyaláson valamelyik gaz­dasági vezető vitatkozni pró­bált a járási első titkárral, az illető gazdasági vezető szinte szen'ségtörést követett el. Ügy vélték, hogy az volt a jó módszer, amikor mindent a pártvezetők mondta'- meg, az volt a szentírás, r* • n vál­toztatni nem lehetc Jó példa a párt ő sze­repének és erejéneit b.zonyí- tására Nagyszakácsi esete. Négy évvel ezelőtt hat tag­gyűlésen foglalkoztak a falu kommunistái azzal, hogy ki legyen a tejcsamokos (!). Vi­szont elkerülte figyelmüket sok olyan lényeges téma, mint például a párt és a tömegek kapcsolata, a tömegszerveze­tek tevékenysége, a pártépítő munka stb. Az idén tizenkét taggyűlést tartottak, de egyi­ken sem a tejcsarnokos sze­mélye körül folyt a vita, ha­nem a múltban elhanyagolt lényeges kérdésekről esett szó. Nyugodtan megkérdez­hetjük: vajon mikor érvé­nyesült jobban a párt vezető szerepe, akkor vagy most? Ma a marcali járás leggyen­gébb pártszervezete is napi­rendjére tűzi a falu politikai, gazdasági és kulturális életé­hez kapcsolódó témákat, hal­latja szavát. Ugyancsak jó példa a marcali járásból, hogy hat éve a párttagok száma mindössze 715 volt, az­óta viszont újabb 825 tagot, tagjelöltet vettek föl. Csök­kent a párt vezető szerepe? Ellenkezőleg! Hiszen ezek az elvtársak mindenhova eljut­tatják a párt szavát, politiká­ját, bármilyen munkaterüle­ten dolgozzanak is. 1959 előtt a községeknek csupán hu­szonöt százalékában volt szer­vezett pártoktatás a marcali járásban. Ma nincs olyan te­lepülés, ahol ne tanulnának az emberek, öt évvel ezelőtt 217-en végezték el az esti ál­talános és középiskolát, illet­ve egyetemet. Tavaly csupán esti középiskolásból 900 volt. Ha ilyen nagy méretű a fej­lődés minden téren, akkor helyén való-e a párt tekinté­lyének, vezető szerepének csökkenéséről beszélni? D e folytassuk tovább a sort a fonyódi já­rásból vett példák­kal. A Balatonnagybereki Ál­lami Gazdaság taggyűlésén fölvetették a kommunisták, hogy miért hiányoznak a meg­beszélésről a párton kívüli gazdasági vezetők, miért nem adnak számot termelési eredményeikről, a lemaradá­sok okairól. A pártszervezet kötelezte őket a rendszeres beszámolásra. . Ugyanitt el­mondták az elvtársak, hogy bármelyik dolgozójuk, ha egyéni vagy bármely más pa­nasza van, először a párt- szervezet irodájának ajtaját nyitja ki. A Balatonboglári Állami Gazdaság pártszervezetének csűcstitkára, Soós Árpád szintén jó példákkal támasz­totta alá, hogy a párt vezető szerepét kétségbe vonó véle­mények milyen távol állnak a valóságtól. A gr>7rl»sá<? szőlé­szetét iégverés »»te. a kárt új szüreti technológia alkalma­zásával szerették volna csök­kenteni. Szabályos megren­delésre az új szüreti eszkö­zökhöz szükséges anyagot a Ferroglobus Vállalat csak szeptember végére szállította volna le, ez azonban nagyon késői határidő volt. A gazda­ság pártszervezetének titkára ekkor fölkereste a Ferroglo­bus Vállalat pártszervezetét, elmondta, hogy milyen gond­jaik vannak — s a szüreti eszközök a lehető leggyor­sabban elkészültek. Hasonló sikerrel járt a Hungária Műanyag- és Gumigyár párt- szervezetének közreműködése is: teljesen reménvtelennek l~tszó helvzetben siettek bog­iári elvtársaik segítségére* és megszerezték a szükséges szüreti műanyag edényeket. Lehetne folytatni a nagyon egyszerűnek látszó eseteket még hosszú ideig, hiszen na­ponta találkozik velük az em­ber. S mindezek a példák szemléltetően bizonyítják a kommunista közösségek ere­jét. Jellemző egyébként a kétke­dők véleményére, hogy saját munkaterületükről a legtöbb­ször nem tudnak példákat mondani arra, hogy csökkent a pártszervezet, a párt vezető ereje, mindig csak hallomásból vett esetekről beszélnek. S ha valahol megpróbálják vélt vagy valós rendellenességek kapcsán a párt vezető szere­pét kétségbe vonni, akkor bát­ran föltehető nekik a kérdés: ki akadályozza meg az adott munkaterület kommunistáit abban, hogy érvényesítsék a párt szavát? A z igazsághoz tartozik természetesen az* hogy a párt vezető szerepét kétségbe vonó véle­mények egyre inkább csökken­nek. Mindjobban megértik mindenütt, hogy párton kívüli igazgató is irányíthatja kifo­gástalanul a gyárat, párton kí­vüli főkönyvelő is elkészítheti jól a mérleget. Újra Kádár elvtérs szavait idézzük ezzel kapcsolatban. »Egyesek nem értették, hogy egy Hazafias Népfront-összejövetelen, meg­fordítva azt a jelszót, hogy aki nincs velünk, az ellenünk van, egyszer azt mondtam, hogy aki nincs ellenünk, az velünk van. Megmagyarázom, hogyan ér­tettem. Amikor fegyveres ösz- szecsapás, harc folyik, termé­szetesen teljesen más szabd» lyok uralkodnak, de normális viszonyok között, békés állam­ban, szocialista rendszerben igenis mondhatjuk, hogy aki nem összeesküvő, nem folytat aknamunkát, nincs ellenünk, az velünk van. Az ilyen em­bereknek is van munkahe­lyük — hivatal, gyár vagy me­zőgazdasági üzem —, minden reggel bemennek, dolgoznak, és ha tetszik nekik, ha nem, ténylegesen a szocialista tár­sadalom építésében vesznék részt, mert az egész társada­lom a szocializmust építi. Eb­ben az értelemben mondtam, hogy aki nincs ellenünk, az velünk van. Ez helyes is. Nem szabad a mostani helyzetet le­becsülni. Nem kell lebecsülni, hogy a nép nagy többsége jó szívvel magáévá teszi a párt politikáját és a párt módsze­reit. Mert nemcsak az a döntő, hogy mit hirdetnek, az is szó» mit, hogy hogyan hirdetem. Ezért van fontossága a mód­szer n e k a párt politikájá­ban. Demokratikus módsze­reink vannak minden becsüle­tes dolgozóval szemben, és eré­lyes módszereink vannak tar­talékban a nem becsületes em­berekkel szemben. Ez a he­lyes. így építünk és dolgozunk a gazdasági élet területén, a kulturális élet területén, és minden más területen.« E hhez nincs mit hol^ zátenni. Ezen csJÉ elgondolkodniuk hét és kell is mindazoknál akik nem ismerik eléggé pár­tunk VT tt kongresszusának ha­tározatait, pártunk politikáját. Polesz György Váltófeszültség-vizsgáló berendezés 2,25 millió voltra (Transzformátor- és röntgenmű, Drezda) Hernesz Ferenc Vezetöségválasztásokat tartanak a kisipari szövetkezetekben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom