Somogyi Néplap, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-29 / 203. szám

( SOMOGYI NÉPLAP Yasárnap, 1965. augusztus 2t. MOSZKVA A Vietnam; problémát is megvitatják Nasszer és a szovjet vezetik tanácskozásain Mint hivatalosan közölték, a szovjet vezetők és Nasszer elnök közötti szombati tár­gyalásokat meleg, szívélyes hangulat jellemezte. Széles körű és őszinte eszmecsere íolyt a nemzetközi helyzet kérdéseiről, valamint a Szov­jetunió és az EAK baráti kapcsolatainak továbbfej­lesztéséről. Nasszer elnök szombaton a Kremlben ebédet adott, ame­lyen szovjet részről Brezsnyev, Koszigin, Mikojan, Seljepin és más hivatalos személyiségek vettek részt. Az EAK részéről a Nasszer elnök kíséretében levő személyiségek voltak je­len. Az EAK elnökének moszk­vai fogadtatása örömmel és büszkeséggel töltötte el az egyiptomi közvéleményt, a rá­dióadások beszámolnak a lá­togatás minden percéről, a szombati lapokat megtöltik a lelkes hangú tudósítások. A Gumhurija kiemeli, hogy az a forró fogadtatás, amely- lyel Moszkva vendégét várta, példa nélkül való. A hivatalos szovjet—egyip­tomi megbeszéléseknek nincs előre meghatározott napirend­je: mindkét fél azt a kérdést veti fel, amelyet meg kíván vitatni. Az Akhbar Al-Iom ér­tesülése szerint o szőnyegre kerülő kérdések közt szerepel az EAK és a Szovjetunió kap­csolatainak további fejleszté­se, a dél-arábiai helyzet, a szovjet—kínai ideológiai vita és a vietnami válság. Ami a vietnami konfliktus békés rendezésének lehetősé­gét illeti, az EAK elnöke —az MTI kairói tudósítójának saj­tókörökből származó értesülé­sei szerint — újabb javaslatot vitt magával Moszkvába. Sasztri indiai miniszterelnök­kel és Tito jugoszláv elnökkel egyeztetett terv szerint a konfliktus békés rendezésének három szakasza és alapfeltéte­le lenne: 1. A tűzszünet azonnali életbe­léptetése. 2. Az Észak- és Dél- Vietnam közötti jeJenícgi halár lezárása. 3. A dél-vietnami ame­rikai csapatok azonnali vissza­vonása, mint a béketárgyalások előfeltétele. Ügy tudják, hogy ezt az utóbbi feltételt Nasszer elnök a pekingi és a hanoi kor­mánnyal folytatott tárgyalása' nyomán vette be javaslatába. (MTI) Gamal Abdel Nasszert, az Egyesült Arab Köztársaság elnökét szeretettel köszöntik a szovjet főváros lakói. "(MTI külföldi képszolgálat) Ma leszáll a Gemini 5. A Gemini 5. amerikai űr hajó földi ellenőrző központ­jában egy napon keresztül folytak a számítgatások: va jón elég lesz-e az űrhajó erő­sen lecsökkent mennyiségű üzemanyaga ahhoz, hogy vég­re lehessen hajtani a nyolcna­pos űrhajózási programot. A végeredmény kedvezőnek bi­zonyult, Cooper és Conrad űr­hajósok megkapták az enge délyt az ' utolsó 24 órára is. A két amerikai boldogan üdvözölte az utasítást és az engedélyt négysoros versben köszönte meg. A Gemini 5. ma'délután ma­gyar idő szerint 15.28 órakor száll le az Atlanti-óceán vizé­re a Bermuda-szigetcsoporttól délnyugatra, mintegy 1100 ki­lométernyire. Ha minden terv­szerűen megy, a két amerikai űrhajós ötmillió kilométernyi utat és több mint 192 órát hagy maga mögött a világűr­ben. (MTI) ■ RÖVIDEN Tíz ország — Albánia, Al­géria, Burundi, Ghana, Gui- 1 nea, Kambodzsa, Kongó (Brazzaville), Kuba, Mali és | Románia — kérte, hogy az | ENSZ-közgyűlés szeptember 121-én megnyíló ülésszakának 'napirendjére tűzzék ki a Kí­nai Népköztársaság törvényes ENSZ-iogai helyreállításának kérdését. Háromlépcsős rakétát lőttek fel a tokiói elvetem űrkuta­tási központjában szombaton. A 25 kg-os harmadik lépcső gömb alakú, és különféle tu­dományos műszereket, köztük távmérési eszközöket tartal­maz. A rakéta segítségével végzendő kutatások az 1967- ben fellövésre kerülő első ja­pán szputnyik útjának előké­szítését szolgálják. Súlyos veszélybe került egy boszniai falu. A Kosztajnica nevű falu mellett magasodó hegyen * meglazult egy óriási sziklatömb, és a 700 000 kö’^ méter tömegű szikla csúszni kezdett. Ezáltal Kosztajnica falu, továbbá a Doboj és Boszanszk közötti műút, va­lamint a doboj—vrnopoliei vasútvonal közvetlen veszély­be került. A Permit amerikai atom­tengeralattjáró ötnapos tar­tózkodás után kifutott a sa- sebói kikötőből. Sasebo sok ezer lakosa gy"i«st a kikötőben és tiltakozott az ellen, hogy az Egvesiilt Álla­mok atom-tengeralattá árói tá­maszpontul használják a ja­pán kikötőket. Csehszlovákiában ország­szerte megemlékeznek a szlo­vák nemzeti felkelés 21. év­fordulóiáról. Bulgária lakosainak száma 8 208 297. A bolgár főváros lakosságának lélekszáma 821 593. Adenauer koalíciót ajánl a szociáldemokratáknak Bonni politikai körökben nagy feltűnést keltett Ade- nauernak, a CDU elnökének a Die Politische Meinung című kereszténydemokrata folyóirat­ban megjelent cikke, amelyben a volt kancellár koalíciós szö­vetséget kínál a szociáldemok­ratáknak. Adenauer cikkében azt fejte­geti, hogy a választások után minden bizonnyal nem lesz zökkenésmen es az új kor­mány megalakulása, hanem nagy. nehézségek fognak fölme­rülni, s ezzel kapcsolatban föl­veti a kereszténydemokrata— szociáldemokrata úgynevezett nagy koalíció lehetőségét. A CDU elnökének cikkéből kitűnik, hogy a nagy koalíció értelmét elsősorban abban lát­ja, hogy a CDU mind belpoli­tikai, mind külpolitikai téren folytathassa a hidegháborús kurzust. Adenauer rámutat ar­ra, hogy a szükségállapot-tör­vények megvalósítása érdeké­ben meg kell változtatni az al­kotmányt. Ehhez azonban a parlamentben kétharmados többség, vagyis a szociálde­mokraták közreműködése is szükséges. A nagy koalíció to­vábbi föltétele szerinte az, hogy az SPD segítsen a dolgo­zók bérköveteléseinek »mér­séklésében«, külpolitikai téren pedig a CDU-val vállvetve szálljon szembe minden eny­hülési irányzattal. »(Aligha tételezhető föl — ír­ja Adenauer —, hogy az SPD közreműködése nélkül mérsé­kelni lehet majd a bérpolitikát és a szociális kiadásokat. Vé­gül számítani kell arra a lehe­tőségre, hogy az amerikai— brit enyhülési politika veszé­lyeztetni fogja jogainkat és biz­tonsagunkat. Ennek elhárításá­ban szükség van az államot hordozó poli ikai erők össze­fogására. Talán fájdalmas dön­téseket kell majd hozni, ame­lyek hosszú időre megszabhat­ják jövőnket. Talán áldozato­kat is kell m^:d hoznunk, vág1: ói terheket koll magunk­ra vállalnunk. A felelősség olyan súlyos, hogy az csak ak­kor lesz elviselhető, ha e fele­lősséget valamennyi párt, vagy legalább is a két nagy párt együttesen vállalja«. A szociáldemokrata párt szó­vivője Adenauer cikkével kap­csolatban kijelentette, hogy az SPD »mosolyogva« fogadja Adenauer javaslatát, az aján­lat tárgyi föltételeit egyelőre nem fogadja el, mert az az ál­láspontja, hogy a koalíciós kérdésekről csak a szeptember 19-i választások után lehet majd dönteni. (MTI) Szii>eiésitapi „ajándék A leány éppen a 25. szü­letésnapját ünnepelte. Fi­gyelmes bará.női munka után virágcsokrckk l és ap­ró ajándékokkal kedvesked­tek neki. A k s ünnepség után éppen hazafelé in üli, amikor szokatlan meghívót kapott. Másnap reggelre a tá saság irodájába hivatták. A leány belső szorongástól z.kialva, kop-gtalott az aj­tón, majd belépett, és így szólt: — Juki Komoto vagyok a 7. számú üzemből. Enge- met hívtak önök? — Természetesen... A mai nappal elbocsátottuk. — De miért? — ön betöltötte a 25. évét, és a mi vállalatu k ennél idősebb nőt nem alkalmaz... Ez az eset távolról sím a fanázia szülötte. Ily.nek vagy megközelítően ilyenek bizony gyakran előfordulnak a japán üzemekben. Akár pontos címekkel is szolgál­hatunk. A sok közül ezúttal csupán a Jomiuri című ja­pán lap által közölt esetre utalunk. A történet a »Tju- goku denki kajszja« nevű vállalatnál, Hirosimában ját­szódott le. A vállalat ura a múlt év végén fondorlatosán a szakszervezetre erőszakolt egy határozatot. Ez lehetővé teszi a tőkés számára, hogy üzeméből a 25 évesnél idő­sebb nőket elbocsássa. Az említett üzemből a közel­múltban mintegy száz fiatal munlcásnőt el is küldtek. De miért éppen a 25. élet­évet tekintik »kritikusnak« a tőkések? Azért, mert a nők Japánban viszonylag korán férjhez mennek, s utána gyermeket vám' k. Egy ideig el kell ha yn uk munkahe­lyüket, s az ez.el jí ó mun­kaerő áltc zást nem halan­dók vállalni a tőkések. Szak­embereik segítségével úgy n- is megállapí ot.ák: a mun­kásnők telj :íí mén e 25. életévükből kezdve fokoza o- s n cs kksn. A ra a kö .ét­keztetésre jutottak hát, hogy a »kritikus« életkoiig kiszi­polyozzák a dolgozó nők munkaerejét, utána pedig túladnak rajtuk. Mi déit a »ierme'és ésszerűsítése« cí­mén teszik. Ezzel az embe-te'en mód­szerrel Japán számos mó.s üz inébsn is találkozunk. Sck helyütt már a felvétel alkalmával figyelmeztetik a munkásnőt: csak 25 éves ko­ráig kap rriunká , azu'án el­bocsátják. A japán gyárak többségében nem alkalmaz­nak 25 évnél idősebb - "’--»t s ráadd ul a női műnk-erő még a 25 éves korhatár alatt is 30—40 százalékkal keve­sebb fizetést kap, mint a fér­fi ugyanazért a munkáért. És Japánban nincsen tör­vény, cmely megakadályoz­ná az al-pvető emberi jogok e durva megsérté-ét. V. Ul.janov Nagaszaki mementó J. Bronowski írja: »Tudo­mány és emberi értékek« cí­mű könyvének új kiadásához készült előszavában: A NÉGERGYŰLÖLŐ JENKI 3, ^»0 iá# ■ U SSI JF — Lujza, már jöhetsz: a lady kifehéredett. »Mindent elkövettem, hogy rávegyem az amerikai kor­mányzat és az ENSZ részére dolgozó kollégáimat: Hassa­nak oda, hogy Nagaszaki vá­rosát hagyják romokban he­verni, pentosan olyan álla­potban, amilyenben 1945-ben az atomtámadás után volt. Azt szerettem volna elérni, hogy ezentúl minden leszere­lési konferenciát és olyan fontos értekezletet, amely nemzetek sorsát döntheti el, ebben a romhalmazban tart­sanak meg. Máig is az a vé­leményem, hogy a politikusok csak ilven naev figyelmezte­tésit rejtő környezetben ítélhe­tik meg reálisan a döntésük­re bízott kérdéseket. Sajnos, a politikusok nevetségesnek tartották ötletemet. Arra hi­vatkoztak, hogy a fontos ér­tekezletek részvevői — ké­nyelmetlenül éreznék magu­kat Nagaszakiban! (MTI) A spanyol paraszt kínos koztak, nem tudták kiszorítani a holland hagymát. élete A válság karmaiban pökök és a mostani fasiszta toronybeli ember ezt ordítja: kormányzat szinte semmit sem »Dohányozni!« toldott hozzá ahhoz, amit az Itt minden feudális módsze- afrikaiak annak idején ott- rekkel történik, semmit sem hagytak. fejlődött a bortermesztés. En­A kevés öntözött föld, ami nek a világpiacon is megvan a ként 6—7 mázsa körül van, lim,:van, szinte teljes egészében a hátulütője: Spanyolország — vagyis Európában majdnem a ^ nagybirtokosok tulajdona, az bár a szőlőtermelése növekszik legalacsonyabb. A korszerűtlen nemreg olyanoké> mint a 130 ooo hol- — egyre kevesebb bort tud el- gazdálkodás nyomában állan not hajt, de ott is érlelődnek a nehézségek. Az utóbbi né­hány esztendőben ugyanis két és félszer több fát vágtak kJ, mint amennyit az erdők álla­pota megengedett volna. A földbirtokosoknak ez a rabló- gazdálkodása nemcsak azzal A gabonatermelésben még fenyeget, hogy kimerülnek az ennél is nagyobb az elmaradás, erdők, hanem a falusi munka- Spanyolország képtelen ke- erőpiacot is érzékenyen érinti, nyérrel ellátni a lakosságot, s Hat-hót mázsa búza terem holdanként A spanyol faluból ritkán jut­nak el hírek a világsajtóba. Ezért keltett nagy figyelmet a ridi tudósítójának évről évre behozatalra szorul. A búza termésátlaga holdan­megjelent írása, amely beszá- Medínaceli herceg meg a adni. Régen a. termés jelentős , - 4ár A7 mol a spanyol mezogazdasag- “r"11 Arészét megvásárolták a külföl- d° ^rmescsokkenes jár. Az is ról. A cikkíró így sommázza a helyzetet: »Spanyolország nem hiába igyekszik minden áron csatlakozni a Közös Piachoz — az ország mezőgazdasága a válság karmaiban vergődik.« Igaz, a spanyol éghajlat nem a legkedvezőbb. Gyakori az aszály, amely kőkeményre szá- Gazdálkodás középkori módszerekkel 80 000 holdas Albe herceg.. A nadrágszíj-parcellásoknak diek, ma az évi 18—20 millió nincs pénzük arra, hogy beru- hektoliterből csak egymillió ke- házzanak, a földbirtokosok pe- ^ rtr a hazai fogyasz- dig enelkul is megelnek, még- ’ , hozzá jól, hiszen az emberi ve- tűs pedig, a nép elszegenyede- rejték olcsóbb a víznél... se miatt, erősen csökken. A spanyol bor most keservesen rítja a földet, néha még a cit rom és a narancs is megsínyli a tikkasztó hőséget. De ettől még lehetne jól gazdálkodni, hiszen Spanyolországban soka folyó, köztük a legnagyobbak — a Tajo, az Ebro, a Guadal­quivir — éppen a leginkább gátolja a termelést, hogy nincs elég vetőmag. Gyenge eszten­dőkben előfordul, hogy a pa­rasztember már nem tudja to­vább összehúzni a nadrágszí­jat, s kénytelen a vetőmagnak féLretett gabonát elfogyaszta­ni. Hatalmas kínálat a munkaerő piacon Mert Spanyolországban ezen a piacon van a legnagyobb kí­nálat. Általában minden 10 állandó mezőgazdasági mun­kásra 100 alkalmi munkás jut, s ezek nagy része csak igen ritkán tud valami elfoglaltsá­got találni. Ráadásul a törpe- birtokosok és bérlők szintén eljárnak napszámba, ami még Néha a tehéntől vagy ökör , . ., .... jobban megnehezíti az elhe tói is a szükség miatt válik , 6 meg a parasztember. Az állat- állomány egyre fogy. Spanyol­tusakszik a primitiv termelési módszerekkel, a kereskedelmi spekulációval és egyre inkább elveszti a csatát. Kizárólag a parasztemberek- Ugyanez a helyzet a spa- nek végtelen szorgalma és nyol hagymával, amely régen szinte minden igény nélküli szinte a makóinál is jobban ország, noha mezőgazdaságá- élete teremtett a spanyol me- boldogult a világpiacon. Az öt- nak területe majdnem négy- művelhető területeken halad- zőgazdaság egyes termékeinek venes évek végén azonban a szgj. afcJc0ra, mint Magyaror- nak át. A spanyol falvakban némi hírnevet a világpiacon, spanyol urak kénytelenek vol- , , azonban az öntözés ma jófor- Például a spanyol bornak. A tak szembenézni azzal, hogy szagé, all9 annVl szarvasmar­mán a semmivel egyenlő. Az hatalmas szőlőbirtokokon sok- már csak önköltségi áron alul hát számlál, mint a magyar ranco sza 'em erei nem soiv 3 kevés csatorna, amelyben ezernyi cseléd szorgoskodik: tudják értékesíteni. Mivel a mezőgazdaság. Lassan már a lyezkedést. Nemrég mezőgazdasági kong­resszust tartottak Spanyolor­szágban. A tanácskozás napi­rendjén a falusi nyomor és munkanélküliség szerepelt. jót sütöttek ki. Sőt, Romeo víz csörgedez, még a mórok szedi a szőlőt, kis kerek szál- termelési költséget tovább nem bikaviadalok tüzesvérű áldó- Gorria munkaügyi miniszter ___1 — : -3 - 4>XLU At rfiirn »70/1- ^ n —4- A 4-,, 1 Inni ol ITO ÓT’P _ _ _ , u ralma idején, több évszázad- magyékényen szárítja, aztán tudták leszorítani — elvégre íwiifxiHWU main dal ezelőtt épült. A mórok nehéz szögesbakancsban tapos- a paraszt így is jóformán in- J ügyes földművelők voltak, ér- sa, a kézi préseknél görnyed, gyen dolgozik nekik — csők- beszerezniük, tettek az öntözőművekhez —- Közben szalmával fedett to- kentették a vetésterületet, de a gyenge állattenyésztés is munkájukat a ma is használ- rony hűsében a hajcsár — aki- azóta sem javultak az értéke- 0ka annak, hogy alacsony szín­ható csatornarendszerek dicsé- nek itt »kaeika« a neve — les sítési lehetőségek. Az angol vonalon áll a spanyol mező­rik. Csak az a baj, hogy az rájuk, s csak akkor pihenhet- piac bezárult, Nyugat Német- gazdaság. Egyedül az erdőgaz azóta váltakozó királyok, püs- nek meg néhány percre, ha a országban pedig hiába próbál- daság az, amely elég sok hasz­kereken beismerte: Javulás he. lyett a mezőgazdaság helyzeté­nek további romlása várható. A parasztemberek még cs*h vigasztalást sem kaptak ... Eck Gyűl*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom