Somogyi Néplap, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-19 / 195. szám
Csütörtök, 1965. augusztus 19. 3 SOMOGYI NÉPLAP Elegendő tömegtakarmány: zavartalan átteleltetés A fonyódi Magyar Tenger Termelőszövetkezetben arról beszélgettünk, milyen nagy jelentősége van a szénának meg a silónak az állatállomány át- te. éltetésében. Ebben a tsz-ben a tél egyáltalán nem viselte meg a szarvasmarhákat, mert elegendő szálas takarmányról gondoskodtak. Alig esett vissza •i tejhozam, most is mintegy tíz liter tejet fejnek tenenen- ként. Amikor az idén először hajtották ki a legelőre a szarvasmarhákat. tavalyról még több mint másfél vagon szénájuk volt kazalban, silójuk is eltartott az új zöldtakarmányig. Most annyi a szénájuk, mint amennyit tavaly egész évben összegyűjtöttek, s ehhez hozzájön még a 46 hold lucerna harmadik kaszálása is. Biztosítva látják a több mint száz szarvasmarha és a 32 ló átte- leltetését, sőt a fuvarosbrigád lovai fölemelt takarmányadagot kaphatnak. Sorolhatnánk a példákat annak bizonyítására, hogy nz elegendő tömegtakarmány mennyire biztos alapja az áttelelt été snek. A Lábodi Állami Gazdaság somogytamócai üzemegységében tavaly betakarított pillangós takarmányból több vagon maradt a tél elmúltával, de nem veszett kárba, mert a jószág azután is szívesen fogyasztotta a jó minőségű, táperőben gazdag szénát. Elérkezett a silókukorica betakarításának ideje. Miért fontos igyekezni a silózással? Az őszi kalászosok többségét kapásnövények után vetik a gazdaságok. Az idén a kenyérgabonának csaknem a fele késői betakarítású növények helyére kerül. Ezek között van a silókukorica is. Ha késve kerül le a tábláról, elhúzódik a talaj-előkészítés, tehát akadályozza az őszi kalászosoknak idejében és jól előkészített talajba való elvetését. A silózás haladéktalan megkezdését sürgeti az is, hogy a növény tömegét és táperejét tekintve most legalkalmasabb a betakarításra. Fontos, hogy a gazdaságok addig fogjanak hozzá a betakarításhoz, amíg a silónak vetett növény nem túl érett. Több mint 16 000 holdról kell letakarítani a silókukoricát megyénk termelőszövetkezeteiben. Ennek csaknem háromnegyede fővetésű növény. A hozam jónak ígérkezik, bár helyenként a sok csapadék miatt tönkrement a vetés. Nagyon sok függ attól, hogyan szervezik meg a betakarítást, miként irányítják a gépek munkáját. 89 gépállomási, 165 termelőszövetkezeti silókombájnra és 215 szövetkezeti Orkán silózóra vár ez a nagy feladat. És persze sok erőgép is kell. S nem szabad megfeledkezni az őszi szántás-vetés zavartalan elvégzéséről sem. A silóbetakarító gépeket — a szemlejegyzőkönwek tanúsága szerint — jól fölkészítették erre a munkára, kiiavították őket. Problémák azonban máris vannak. A homokszentgyör- gyi Zöldmező Tsz elnöke a múlt hét elején még arról panaszkodott, hogy nem kapták meg a megrendelt silókombájnokat. Hosszú időn át arra a takarmányra lesz utalva a jószág, amit a nyáron összegyűjtöttek a szövetkezeti gazdák. A fűtermés jó volt, tehát jócskán kaz- laztak télire réti szénát. A pillangósak hozama egyes területeken csökkent a pockok kártétele miatt. Vigyázni, óvni kell tehát azt, ami megmaradt. A silóval pótolhatják a kiesést. A gondos és késedelem nélküli takarmánybetakarítás módot ad arra, hogy a gazdaságok zavartalanul átteleltethessék állatállományukat. H. F. Jól dolgoznak a földművesszövetkezeti szociaiista brigádok népszenű emseneti A személyze H a valami fontos elintéznivaló akad egy kollektívában, ha valakit jogtalannak vélt sérelem ér, Svendel- veim Béla személyzetis szobájának ajtaján kopognak az üzem dolgozói. Az a megkülönböztetett bizalom, amellyel a fűrészüzem személyzetiséhez fordulnak, több mint egy évtizedes munkásság elismerése. Svendelveim Béla nagyön szeretett pátriáját. Pécsen hagyta ott új munkahelyéért, a Dél-magyarországi Fűrészek barcsi üzeméért. Vállalásainak nagy részét társadalmi munkában teljesítette. Személyzetis, tűzvédelmi előadó és baleset-védelmi felelős volt egy személyben. Az utóbbi években öt poszton tevékenykedett egyszerre. A vállalatnál úgy látták, hogy Svendelveim elvtárs mint személyzetis állja meg helyét legjobban, és ezért csökkentették tennivalóit. Az utánpótlással is ő foglalkozik, amióta a fűrészüzembe került. Nyár végén mindig toborzóútra indul, végigjárja az üzemeket, fölkeresi a fiatalokat, beszélget velük a továbbtanulásról. — Ahogy megismertem a dolgozókat, megtudtam róluk, mire képesek, mit lehetne még kihozni belőlük. Sokszor órákig vitatkoztam, érveltem, hogy nem lesz nehéz, a vállalat minden segítséget megad, csak tanuljanak. Sokan örömmel fogadták javaslatomat, fo- gadkoztak, lelkesedtek. Sok dolgozót — aki ma technikus vagy mérnök — valamikor ő indította el iskolára. Másokat szakmai tanfolyamokra igyekezett beszervezni. Nagyon sokszor megfordul most is a fiatalok között, különösen az ipari tanulók fejlődését figyeli körültekintéssel. Béla bácsi — így nevezik községszerte — alacsony, halk szavú ember. Barátságos, kedves mosolyát, ahogy ismerőseit üdvözli, mindenki ismeri. Kollégái töretlen munkakedvéért, kitartó szorgalmáért szeretik. — ötvennyolc éves — mondja Romvári György —, de fiatalosan helytáll a munkásőrségben is. Ha a vállalat dolgozóinak ügyéről van szó, fáradhatatlan. Gyakran keresik föl az üzemből elintéznivalóikkal az emberek, az ő szobája a legforgalmasabb. Emberekkel bánni nem könnyű dolog. Ehhez jól kell ismerni őket. A fűrészüzem személyzetise erre fordítja sétáit napközben a telepen. Ha emberek közé megy, az egyéni gondok mellett egykettőre fontos vállalati problémák kerülnek napirendre. A beszélgetések őszinték, mert a dolgozók azt mondják, hogy »Béla bácsinak mindent tudnia kell, ami körülöttünk történik«. A személyzetis pedig úgy iygek- szik, hogy az ígért segítséggel sohase maradjon adós azoknak, akik megtisztelik bizalmukkal. N. J. Az AKÖV már az őszre készül Szép eredménnyel zárta az első félévet a 13. számú Autó- közlekedési Vállaiat. Tervének minden pontját teljesítette annak ellenére, hogy több mint negyven te' .’gépkocsit adott az árvízvédelemhez. Az itthoniak vállalták, hogy a távol lévő gépkocsikra eső fuvarozási feladatokat is elvégzik. Derekasan helytálltak az árvízvédelemhez vezényelt gépkocsivezetők is. A mohácsi és a bátaszéki tanács meleg hangú levélben köszönte meg fáradozásukat. Az árvízvédelmi kormánybiztos tíz kaposvári gépkocsivezetőt tüntet ki az Árvízvédelemért Emlékéremmel. A kitüntetést nyilvános pártnapon adják át azoknak, akik Bátaszék, Baja és Pörböly térségében teljesítettek szolgálatot. Javában folyik a készülődés az őszi szállítási idényre. A tavalyinál lényegesen több cukorrépát kell szállítaniuk az idén. Sikerült idejében beszerezni a szükséges alkatrészeket. A kocsik kilencven százalékát pótgumikkal is ellátták. Egy újítás bevezetése óta riincs probléma a fékdob és a hengerfej felújításával. Az összes dunántúli AKÖV vállalatnak ők végzik ezentúl a fékdob- és hengerfejfelújítást. A szocialista brigádmozgalom egyre jobban erősödik a földművesszövetkezeteknél is. A brigádok mind kedvezőbben befolyásolják a gazdasági eredmények alakulását, és elősegítik a felszabadulási munkaverseny sikerét is. A falusi boltokban dolgozó szocialista brigádoknak nagy szerepük van az ízlés- formálásban. Az utóbbi fél évben javult az üzletek áruellátása, növeke.dett a forgalom, ebben része van a szocialista brigádvezetők jó szervező munkájának. A böhönyei földművesszövetkezet készruha- és cipő- boltjának négytagú szocialista brigádja a legjobbak között van. Vezetőjük, Szívós János a siker nyitját a gazdag áruválaszték megteremtésében látja. — Nálunk mindenki vásárol valamit, ha már bejött a boltba. A leértékelés két hét alatt 322 000 forintot hozott. Néha Nagykanizsára, Pécsre vagy Pestre megyünk áruért, de van is mindig mindenkinek kedvére való. Már kétszer kapták meg a szocialista brigád címet. A legutóbbi termelési tanácskozáson a brigádvezető versenyre hívta ki az összes földművesszövetkezeti brigádot a megyében, ötmillió forintos cipő- és készruha-for- galmat terveztek erre az évre. — A legnagyobb rivális a nagybajomi cipő- ás -----h aüzlet — mondja. ha kell, a mezőgazdasági termékek felvásárlásában is. A balatonmáriai ímsz be- tonáruüzemének szállítóbrigádja tervének teljesítését hátráltatta az, hogy teljesítmények a minőség rovására mentek. Nagy Jenő brigádját eddig még minden évben elütötte valami a szocialista cím megszerzésétől. A földművesszövetkezet vezetőségének intézkedésére most már a minőségi mutatók figyelembevételével végzik munkájukat, és remélik, hogy az idén megkapják a szocialista brigád címet. A nagybajomi kisvendéglő fiatal brigádja nem teljesítette tervét. Vezetőjük, a 11 éves György D. József az ipari tanulók országos felszolgálóversenyén harmadik lett. így szerzett tekintélyű: a nála idősebb társai előtt. A brigádvezető elmondta: , a számottevő társadalmi munka mellett vállalták, hogy az év végéig pótolják lemaradásukat. Egy másik fiatal brigád már jobb eredményekkel dicsekedhet. A tahi ABC-áru- ház ez év áprilisában alakult brigádja már eddig is sokat tett a terv teljesítéséért. A jól összekovácsolódott kollektíva máris kivívta. m—-M- jával a vezetők elismerését. A földművesszövetkezeti szocialista brigádok vezetőinek az SZMT-székházban kedden megtartott tanácskozásán a MÉSZÖV elnöke, állni velük a versenyt, ”°TV“*h JánOS elemezte a brigádmozgalom eredményeit. Elmondta, hogy gazdasági feladataik megoldásában nagy szerepük van a brigádoknak. — A földművesszövetkezeti szocialista brigádok nagy részt vállalhatnak magukra terveink teljesítéséből — tette hozzá. A tanácskozás végén a MÉSZÖV és a KPVDSZ megjutalmazta a szövetkezeti mozgalom legjobb szocialista az ö üzletük már tíz évvel ezelőtt Is nagy forgalmúnak számított. Az idén főleg a bolt csinosítására törekedtünk, nagyon sok társadalmi munkát fordítottunk az üzlet felújítására. Másik vállalásuk a kereskedői munka megjavítása. Szakmai folyóiratokat rendeltünk, tanfolyamokat szerveztünk, hogy az idén is az élen maradhassunk. Egészséges versengés ez a boltok között, a vevők érdekeit szolgáljuk vele. A brigád elhatározta, hogy társadalmi munkában segít,! brigádjait. Felhívás a megye lakosságához! A Kaposvári megyei Kórházban augusztus 20-ra való tekintettel a következőképpen módosul a beteglátogatás rendje: augusztus 20*án 14 —16 óráig, 21-én 14—16 óráig. Vaiárnap tehát nem lehet meglátogatni a betegeket, mivel akkor — a kormány rendelete szerint — rendes hétköznapi munkaidővel kell dolgozni. ($222) VAN HARMADIK — Mikor kezdődik a második műszak?... — Mikor ér véget tíz első? ... — Én nem tudom ... — Én sem. Nem lehet elválasztani egyiket a másiktól. Mind a kettő nagyrészt a tsz- ben telik el. — Akkor hogyan jut idő a családra? j — A harmadik műszakból. Ahol segít a nagymama — Harmadik műszak is van? — Néha bizony igen, mert sok a munka. Az még megjárja, hogy naponta negyvenhét borjút kell ellátni, de rám vár a papírmunka is. Szerencsére édesanyám megfőz itthon, de a nagyobb házimunkát nekem kell elvégezni. Ez már a harmadik műszakra marad. Ha az embernek kedve van a munkához, akkor nincs baj. — És maga kedvvel csinálja? — Persze, hogy kedvvel. Különben már régen otthagytam volna. Már úgyis sokan jósolták, hogy meg fogok szökni a borjúnevelőtől. — Meg lehet onnan szökni? — Nem tudom. Én még nem szöktem meg. Azért vagyok itt, mert szeretem a borjakat. Hogy szereti, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ha akad egy kevés szabad ideje Rituper Józsefné- nak, mindjárt a borjúnevelőhöz szalad. Mindig akad tennivalója. Ha más nem, hát nekilát az ablak tisztításnak. Reggel négykor indul el hazulról, s mire vége^ minden munkával, már gyakran elmúlik este kilenc óra is. Ami az asszonyokra vár — Ki foglalkozik a gyerekekkel? — Én — válaszolja Takács Istvánná —, napközben egyedül vannak. A kislányom már sok mindent elvégez. Ha kell, meg is főz. — A férje nem segít a gyereknevelésben? — Minden második héten tíz órakor ér haza a munkából esténként. Egész nap kavicsot lapátol. Nagyon fáradt már estére kelve. Az asszonyok is fáradtak. Hiszen nagyon sok munkájuk van a gyékényesi Március 15. Tsz-ben. A szövetkezet dolgozó tagjainak hatvan százaléka nő. ök végzik a legtöbb kézi munkát a növénytermesztésben. A kapáláson kívül rájuk vár olyan nehéz munka is, mint a silózás vagy a szénarakodás. ők hányják fel a kévéket nemcsak a szállítógépekre, hanem még a cséplőgépre is. A kora tavasszal már reggel négykor felültek a vontatóra, s míg be nem sötétedett — de gyakran lámpafénynél is —, dolgoztak. Ezenkívül ott van a háztáji gazdaság is. A baromfiakkal, a kukoricakapálással együtt. — Sokszor annyi a munkánk, hogy azt sem tudjuk, melyiket tegyük —> mondja Törő Lajosné. — Sietni kellene a fejéssel, a főzés is ránk vár. S ha végképp nem tudjuk meg- tepálni a háztájit, akkor kénytelen az ember napszámost fogadni. Sokszor három műszakban dolgoztunk. A brigádvezető nekem este későn szól, hogy reggel ötkor hol kezdjük a munkát. Ilyenkor aztán menni kell, mert úgy kívánja a munka. Mi is szeretjük s szépet — Mennyi időt töltenek a közösben? — Sokszor még tizennégy— tizenöt órát is. — Mikor érnek rá a családdal tördni? — Este. De néha csak éj szaka. Azt mondják, hogy a takarítás leginkább vasárnapra marad. — Takarítani minden vasárnap kell, mert mi is szeretjük a szépet. Falun pedig gyorsabban porosodik minden, mint városon. Itt, ha végigmegy a csorda az utcán, és véletlenül nyitva marad az ablak, fuccs a tisztaságnak. — Jut-e idejük olvasásra? — Olvasásra? Nem is tudjuk, mikor olvastunk már. — Kézimunkázásra? — Csak télen. Nyáron nehé2 az ember keze ehhez. Nehéz, mert a munkájuk is az. De egyikük sem panaszkodott. Felsorolták, mit tesznek naphosszat, de nem fűztek hozzá semmit. Azért dolgoznak, mert a szövetkezetben szükség, nagy szükség van az ő munkájukra is. S a család gondja is az ő vállukat nyomja. Derekasan helytállnak, s nem panaszkodnak a harmadik műszak miatt. Mégis: egy kicsit többet kellene segíteni nekik! , _ Kercza Imre „ Nem az én reszortom”1 A fedett és dugig ■ tele kom'Dájnszérú mellett — nagy a gabona víztartalma, és lassan szárad — takaratlan búzahalom. Ingujjas ember mentette volna a hirtelen jött nagy szemű eső elől, de nehezen boldogult a merev, nehéz ronv^ávrl. Odakiabált a jó száz lépésnyire levő kovacsmu- hely fedett ereszében dolgozó fiatalembernek: szaladjon, segítsen. — -Nem az én reszortom!« — kiáltotta vissza a fiú, s befordult a műhelybe. Igen, féltette ingét és bőrét az esőszemektől. A búzát, a jó 150 mázsánj- l n........ háromszáz ember évi kenyerét nem féltette! »Fiatalos könnyelműség, felelőtlenség« — mondhatná, aki nem látta a jelenetet s a ponyvával birkózó ember arcán a keserű rángást. Pedig ez kedvetlenséget, dühöt okozó, a dolgok rendjében, az értelemben bizakodó ember kedvét zavaró közöny volt. Közöny, amely minden formájában kártékony, hiszen árt. A jelenség — sajnos — elég gyakori mostanában. Mert az is közöny volt — egy termelőszövetkezeti elnök irta meg levelében —, amikor egy vállalat »kiszálló« tisztviselői a határban dolgozó szövetkezeti tagok szeme láttára órákig kártyáztak a fák árnyéka alá leállított autójukban. Közöny volt és ártalmas az is, mikor a műtrágyával rakott vagonok kirakására küldött; brigádvezető szó nélkül elnézte, hogy emberei úgy dobálták a zsákokat, hogy a papír kiszakadt. És van-e veszélyesebb az olyan közönynél, amit egy földművesszövetkezeti italbolt vezetője tanúsított: a határból hazafelé tartó asszonyokkal teleült vontató vezetőjének nagyfröccsöt mért. Igen. ártalmas a nemtörődömség, ártalmas akkor is, ha a legapróbb dolgokban jelentkezik. Árt az egyénnek, árt a közösségnek, a szocializmus ügyének. Gyakran károsabb, mint a valóban sok kárt okozó és joggal szidott idei időjárás. Hogyan lehet ellene küzdeni? Néha úgy látszik, nagyon nehéz. Különösen az olyan termelő közösségben, ahol gyenge a vezetés, s nem megy rendjén a munka, ahol a negatív emberi tulajdonságok nem porladnak szét a nemes erély gránitján. Mégis le lehet gyűrni a közönyt! Csak tettekkel kell ellene védekezni. Munkájukat, beosztásukat élethivatásnak tekintő, dolgukat mindennap elvégző férfiak, bátor, erélyes asszonyok, fiatalon is felelős gondolkodású — ahogyan mondják —, »embernek született« fiúk, lányok állíthatnak tetteikkel, morális tartásukkal gátat a közönynek. Az olyanok, mint az a gépkocsivezető, aki _ a minap megállt a műúton a sertéstáppal megrakott vontató defektes pótkocsijával kínlódó fiúnak segíteni, megragasztani a gumit, fölszerelni a kereket. A szép, emberi példa és a belátással párosult erély előtt elnémul a cinizmus. A kommunisták, a KISZ-tagok, akik őszinte meggyőződésből forradalmárok, mindennapi példát adó tetteire van szükség. Korunkban hatalmas varázsa van annak az emberi tartásnak, amit úgy is mondanak, hogy »rendes emberség«. A helytállásban, a felelősségérzetben s az ebből adódó erkölcsi bátorságban rejtőzködő erő előtt meghátrálásra kényszerű! a közöny és a cinizmus. N. P.
