Somogyi Néplap, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-17 / 193. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1965. augusztus IT. A felizabadlto mozgalom és a tudományos szocializmus Nasszer találkozik Fejszal királlyal Mint a MEN-hírügynökség közölte, Kairóba érkezett Mohamed Ali Reda, a szaúd- arábiai uralkodó különmegbí- zotlia. Mégérkezésekor Heda, aki Szaúd-Arábia kairói nagykö­vete, kijelentette, elvileg eldöntött tény a Nasszer elnök és Fe.jszál király közötti találkozó. A nagykövet megerősítette, hogy írásbeli és szóbeli üze­netet hozott Feiszal királytól Nasszer elnöknek. A kairói A1 Ahram hétfői híre szerint Nasszer elnök hajlandó személyesen fölkeresni Fejszal királyt, hogy a jemeni problémát és az ezzel összefüggő nézetelté­rést az EAK és Szaúd-Arábia között tisztázzák. (MTI) A Pravda vasárnapi száma »A felszabadító mozgalom és a tudományos szocializmus« címmel cikket közölt Fjodor Burlackij szemleíró tollából. A cikk írója megállapítja, hogy a napjainkban szocialis­ta jelszavakat hirdető társa­dalmi mozgalmak és politikai erők futólagos felsorolása is tükrözi azt a vitathatatlan tényt, hogy a szocializmus valóban korunk zászlaia leit, és hogy korunk a szocaliz- musba való világméretű át- . menet korszaka. TTwyanakokr azt is látnunk kell, hogy o szocializmus áramlata különböző társadal­mi és politikai erőket ölel fel, amelyek különbözőképpen ér+aimezik a írrel«*4«!'* esz­méket és megvalósulásuk út­jait. sabb határvonalat vonjunk a jelenkori szocializmus egyes árnyalatai, s a proletár és a nem proletár áramlatok kö­zött. Erre természetesen nem azért van szükség, hogy bár­kit is »kiközösítsünk« a szo­cializmusból. Az a tény, hogy objektí- van, a tudományos szocializ­mus álláspontiáról értékeljük ezeknek az erőknek ideológiá­ját és gyakorlatát, semmikép­pen sem akadályozhatja meg, hoav a legszorosabb együtt­működést alakítsunk ki ve­lük a politikai életben. A szerző ezután a szocia­lizmus nem kommunista el­L. B. J.* múzeum Austinban, Texas ál­lamnak, az amerikai el­nök szükebb hazájának fővárosában múzeumot emelnek L. B. Johnson politikai karrierje emlé­keinek összegyűjtése cél­jából — jelenti az Asso­ciated Press amerikai hírügynökség. Az AP azt is közli, hogy az elnök maga adott engedélyt a texasi egyetemnek, hogy egy körülbelül hathektáros te­rületen megépíttethesse az »L. B. J.-múzeumot-«. Fenntartásának, irányí­tásának gondja, az elnö­ki intézkedés szerint, a szövetségi kormányé. Ügy tervezik, hogy Johnson jelenlegi elnöki megbízatásának végére; azaz 1969 januárjára ké­szül el az új múzeum. Személyes tárgyai, a po­litikai pályafutásának egyes állomásait megörö­kítő fényképek, filmek, magnetofonszalagok stb. mind ott lesznek a mú­zeumban — igy szól a híradás. méleteivel kapcsolatban két helytelen álláspontra hívja fel a figyelmet. Egyesek azt hangoztatják, hogy a nem kommunista áramlatoknak semmi közük a szocializmus­hoz. Aligha kell bizonygatni, hogy ez a kit'’' - tás álláspont. Mások viszont .azt bizonygatták, . : dern szocializmus minden olyan társadalmi erőt magá­ba foglal, amely szocialista Jelszavakat hirdet, hogy va­lamiképpen megkülönböztes­sék e-zeket az érőket, ez utób­bi álláspont hírei beszélnek európai, ázsiai, afrikai stb. szocializmusról. fMTl) RÖVIDEN Kirill Mazurovnak, a mi­nisztertanács első elnöklie­I Ivettedének vezetésével szov- j jet kormányküldöttség érke- ' zett Indonéziába, hogy részt vegyen a köztársaság kikiál­tásának huszadik évfordulója alkalmából rendezendő ün­nepségeken. Csüng II Kvon dél-koreai , miniszterelnök kormánya hét- i főn benyújtotta lemondását Pák Csöng Hi köztársasági elnöknek. Az elnök a le­mondást nem fogadta el Michael Kohl, az NDK ál­lamtitkára hétfőn Nyugat- Berlinben ismét megbeszélést folytatott Horst Korberrel, a nyugat-berlini szenátus kép­viselőjével az utazási engedé­lyek ügyében kötendő újabb megállapodásról. Átadták Kambodzsának a francia kormány ajándékát: tíz Skyraider harci repülőgé­pet, gyalogsági fegyverzetet és katonai fölszerelést. Szóta­nuk meleg szavakkal köszöne­tét mondott. U Thant új helyettese Sürgető szökséeszerííséseé vélt — folytatja a Pravda szemleírója —, hogy ponto­Szovjet—algán közös közlemény Moszkvában közös közle­ményt írtak alá az afgán kú­rálj' szovjetunióbeli tartózko­dásáról. Ugyancsak aláírtak egy jegyzőkönyvet, amely szerint újabb tíz évre meg­hosszabbítják az 1931-ben kötött szovjet—afgán semle­gesség! és megnemtámadási szerződés érvényességét. A felek megelégedésüket nyilvánítják a kereskedelmi kapcsolatok fejlődése láttán és állást foglalnak e kapcso­latok további bővítése mel­lett. Aggodalmukat nyilvánít­ják a vietnami helyzet sú­lyosbodása miatt, és kifejezik azt a véleményüket, hogy a vietnami kérdést csakis az 1954. évi genfi egyezmények alapján lehet megoldani. Az államok közötti vitás kérdé­seket az ENSZ alapokmány elveivel összhangban, békés úton, tárgyalások útján, a teljes egyenjogúság alapján kell elintézni. Az afgán király és kormá­nya meghívta Brezsnyevet, Koszigint és Mikojant, láto­gassanak el Afganisztánba. A meghívást köszönettel elfo­gadták. (MTI) Válságértekezlet Londonban WILSON RÖPGYŰLÉST TARTOTT SINGAPORE KIVÁLÁSÁNAK ÜGYÉBEN Harold Wilson brit minisz­terelnök vasárnap délután látványos külsőségek között »válságértekezletre« ült ösz- sze a singapore-i fejlemé­nyekben közvetlenül érintett minisztereivel és vezető szak­értőivel A Scilly-szlgetek egyikén nyaraló miniszterel­nök és az ugyancsak ott üdü­lő Stewarí külügyminiszter helikopteren repült a dél­nyugat-angliai Culdrose légi- támaszpontra, hogy a Lon­donból repülőgépen odaérke­fontolások« között első he­lyen szerepel a singapore-i brit katonai bázis helyzete és jövője. Brit kormánykörök­ben attól tartanak, hogy a Kuala Lumpur és Singapore között máris kirobbant ke­reskedelmi háború még in­kább kimélyíti a szakadékot a volt »házastársak« között, s az ellenségeskedések logiká­ja Indonéziához való közele­désre késztetheti a sdngapo- re-i kormányt. (MTI) Abból ítélve, hogy hat hektáron emelkedik majd az új múzeum, úgy véljük, igen terjedelmes, nagy befogadóképességű lesz. Még az amerikai bombák robbanásától da­rabokra tépett vietnami gyermekek és asszonyok, lefejezett dominikai ha­zafiak képeinek is juthat benne hely. Mert ezek is illusztrálják az ameri­kai elnök tevékenységét. . (P. j.) Moszkvában hivatalosan közölték, hogy V Thant, az ENSZ főtitkára Alekszej Nyesztyerenko szovjet diplo­matát nevezte ki helyettesévé politikai kérdésekben és a Biztonsági Tanács ügyeiben. Eddig e tisztséget Vlagyimir Szuszlov töltötte be. Nyesztyerenko 50 éves, eredeti foglalkozása mérnök. Diplomáciai pályáját 1949-ben kezdte. 1961-től a legutóbbi időkig pakisztáni szovjet nagykövet volt. (MTI) zett Healey hadügyminiszter és Hughes nemzetkezösség­Jrfmtseki ftlenfís A KELET KAPUJA ügvj államminiszter társasá­ban meghallgassa hord Head malaysiai brit főbiztos jelen­tését a Malaysia Államszövet­ség belső helyzetéről és Sin­gapore kiválásának várható következményeiről. A tanács­kozáson vészt vett Sir Richard Hull tábornagy, a Brit Nem­zetközösség vezérkari főnöke is. A rendkívüli tanácskozás­ról kiadott kormánynyilatko­zat elfogadja Singapore ön­álló városállamként való ki­válásának tényét, majd »a »külső támadás veszélyére« hivatkozva, hangsúlyozza, hogy a singapore-i és malay­siai támaszpontokon állomá­sozó brit erők »továbbra Is segítséget nyújtanak mindkét országnak a külső támadások visszaverésében«. A nyilatkozat végül homá­lyosan utal a délkelet-ázsiai brit »védelmi kötelezettségek« felülvizsgálásának lehetőségé­re mondván, hogy »Singapore státusának megváltozásával járó következményeket to­vábbi megfontolások tárgyá­vá teszik«. Mértékadó angol megfigye­lők szennt a »további meg­Korszerű, két nyomsávos betonúton fut a gépkocsi. Moszkva centrumától 45 ki­lométerre a fenyő- és nyírfa­erdőből elénk szökik a do- moevedovói repülőtér hiper­modern, impozáns épülete. Üveg-, alumínium- és vasbe­ton harmónia. Kitűnő kons­trukció. A lenyűgöző hatású várócsarnokban nagy a forga­lom. Úgyszólván szünet nél­kül közük a hangszórók a gé­pek érkezési és indulási idő­pontját. Bátran nevezhetjük ezt a gyönyörű légikikötőt Kelet kapujának. Betonjáról sűrű egymásutánban emelkednek magasba a gépóriások Szverd- lovszk, Alma-Ata, Haba­rovszk, Taskent, Dél-Szaha- lin, Frunze, Vlagyivosztok és még 12 m!s szovjet város irányába. A távolságok sem akármilyenek' 3—12 000 kilo- m^terr» rezeinek a népszerű TU-k és IL-ek. A mi TU—104-ünk 22 óra­kor startol. Június végén es­te 10 óratájt Moszkvában még világos van. Mire gé­pünk eléri a tízezer méteres »normális« magasságot, és óránként 900 kilométeres se­bességgel suhan Kelet felé — besötétedik. A nagy. magas­ságból nem mindennapi lát­vány az alattunk elmaradó sok település, város, üzem fénye. A nyugati horizonton még egy ideig a vörös szín leírhatatlan árnyalataiban nompázik az ég, majd ez is elhalványul, és következik a teljes éjszaka. Az éjszaka csak 2 óráig tart... Mire gépünk fékezni kezd, a keleti égbolton már feltűn­nek a hajnal első fényei. A számunkra korai hajnal Ázsia határvárosában, Omszkban, a repülőtéren talál bennünket. A pihenő jó részét az ele­gánsan berendezett Inturiszt váróban töltjük. Jólesik egy kis konyak. De az is jólesik, hogy a társalgó asztalán az idegen nyelvű újságok között fölfedezhetjük a magyar la­pokat is. Mire gépünk újra »rááll pályájára«, teljes pompájá­ban bontakozik ki alattunk az ázsiai-szibériai táj. Hatal­mas erdőségek, hegyvonula­tok, folyók, tavak fölött re­pülünk. A baloldali ablakból csillogó-vakító jégszínű fel­hőóceán teteje látszik, a jobboldali ablakból tisztán fi­gyelhetjük az alattunk elvo­nuló »térképet«. Érdekes ilyen magasból nézni a föl­det. Olyan az érzésem, mint­ha egy hatalmas, tiszta víz­zel telt akváriumba néznék, amelynek az alján latom a fövenyt, a szikladarabokat... Most ebben az »akvárium­ban« a mi kis Európánkétól eltérő tájak, színek váltogat­lak eevmást. A zöldnek hara­gosabb, erőteljesebb változa­tai, meg különlegesen vörös, szürke és barna talajszínek keverednek. Vannak gyakor­lott utazók, akik Földünk va­lamennyi kontinensét beiá- ták már és mindezeken a fölfedezéseken rég túl vannak, lehet, meg is mosolyognak ezért a lelkendezésért. De ne feledi'ék. nekik is volt első űtiuk saját fölrí»őszükön kí­vül. más égtáiak alatt. Üti célunk. Irkutszk előtt a leszállásnál egy kis szorongás vesz erőt raitunk. Tejfehér, gomolygó köd öleli körül gé­nünket, és sehogysem akar oi«cTlani. Azt tudjuk, hogy a föld nem lehet már messze Húszéves a „tízezer sziget” köztársasága H úsz esztendővel ezelőtt kiáltották ki az Indonéz Köztársaságot. Ma, amikor a Távol-Kelet e több mint százmilliós országa a tevékeny gyarmatosí­tásellenes harc részvevőjévé vált, és e harcban nagy te­kintélyt szerzett — a húsz évvel ezelőtti dátum a megtett út impozáns jelképévé magasodik. Azon a napon, amikor az Indonéz Köztársaságot a Malájföldtől egészen Ausztrá­lia kapujáig húzódó »tízezer sziget országában« kikiáltot­ták, Indonézia földjén még félmillió fiiig fölfegyverzett japán katona állt. A terror nyomásából kiszabadult nem­zeti felszabadító mozgalom azonban hatalmas erővel tört felszínre. A. »MeHeka« —szabadság! — kiáltás végighar­sogott Jáván és Szumátrán. A legnagyobb gócnontok szin­te néhány nap alatt kerültek a hazafiak birtokába. Min­denütt diadalmasan lobogtak a köztársaság vörös-fehér zászlói, és a csaknem 400 éves holland gyarmati uralom után a falakat szinte eltakarták a feliratok: »Soha többé gyarmati rabszolgaságot«. Indonézia azonban egyike volt azoknak az országok­nak, ahol a gyarmatosítók a második világháború után fegyverrel próbálták visszaszerezni a hatalmat. Má» 1945 novemberében angol hajóágyúk lőtték az orsz'g legna­gyobb kikötővárosait. A következő esztendő a tárgyalás, a megállapodás megszegése és az intervenciós kísórWek szüntelenül ismétlődő körforgását hozta — míg végül 1947 júliusában amerikai—angol támogatással holland fegyveres intervenció tört a szigetre. Ez a háború voltaképpen 1949-ig tartott. Igv a köztár­saság kikiáltását és a függetlenség nemzetközi elismertetését több mint négy esztendő választotta el egymástól. Négy­éves fegyveres felszabadító harcban vívta ki Indonézia a maga függetlenségét. S e ha»c utolsó szakaszában rend­kívüli jelentősébe volt a Szovjetunió politikai és diolomá- ciai támogatásának. A szovje* föllépés jelentősen hozzájá­rult ahhoz, hogy az intervenciósok végül is kénytelenek voltak beszüntetni hadműveleteiket, szabadon engedni a fogságba vetett indonéz nnlítikusoket — köztük Sv.karnót, a köztársaság jelenlegi elnökét — és leülni a »kerékasz­tal konferencia« t-revalóasztala meiiá Indonézia ma a »harmadik világ« legkövetkezetesebben im nen a listaellenes politikát folvtató országai közé tarto­zik. Bátran szembeszáll azokkal a gyarmatosító fenyegeté­sekkel. amelvek a'Malaysia ■ »támasznon+állam« megalko­tásában öltöttek testet. Szilárd magatartása egvik fontos tényezőié annak, hogv ez a mesterséges -11s>rnal=>V”lj>t — mint Sin<*anore kiválása mutatja — a belső bomMr •siia_ pofába kenőit. Az indonéz állam halreltikáiéí is intézkedések egész sora — m’ndnnekelőtt a külföldi tőke támaszpontjai ellen vívott következetes harc jellemzi. Ahová a fényképek érkeztek A Krasznaja Zvezda vasár­napi számában két szovjet mérnök, Ivanov és Gavrilin helyszíni riportot adott abból a kozmikus mérőközpontból, ahol a Szonda 3. által készí­tett Hold-fényképeket vet­ték. A képeken rengeteg krá­ter, elmosódott szélű »Hold- 1 tenger-«. A Szonda 3. lefény­képezte a Hold túlsó felszí­nének azt az egyharmadát is, I amelyet a Luna 3. annak idején nem tudott megörökí­teni A mostani fényképek ezenkívül kisebb távolságról készültek, és a domborzati viszonyokat lobban tükrözik — írják, fMTI) Csőmbe Bonnban Csőmbe kongói miniszterelnök, aki néhány napja Nyugat-Német- országban tartózkodik, hétfőn Bonnban megkezdte tárgyalásait a nyugatnémet vezetőkkel. Délelőtt Lübke köztársasági elnök fogadta Csombét, aki ezt követően Cars­tens külügyi államtitkárral tár­gyalt, majd délután a gazdasági együttműködés minisztériumában folytatott hosszabb megbeszélést. Politikai körökben rámutatnak: nem véletlen, hogy Csőmbe mos­tani nyugat-németországi Látoga­tását olyan feltűnő propaganda- kampány kíséri, s a kongói mi­niszterelnök Münchenben nagy­szabású gálaestet rendezett, ame­lyen — mint a lapok megírták — »►patakokban folyt a pezsgő«. Csőmbe, aki eddig már 23 millió márk&t kapott a nyugatnémet kormánytól, most újabb nagyobb összegű segélyt szeretne zsebre 1 vágni. (MTI) erre a süllyedés és fékezés idejéből is következtethetünk — annál inkább izgat ben­nünket ez az áthatolhatatlan fehérség. Rám mindig megnyugta­tóan hat a légikisasszonyok üdítő mosolya. Ekkora ma­gasságban szüksége is van rá az embernek. És bevallom, idegesít, amikor a leszállás idejére visszavonulnak. Az ember mindiárt rosszat sejt. Szerintem éppen ilj’enkor keile»" —' Egyébként a gépen látszólag mindenki nyugodt, tovább süllyedünk, s a stewardesek rém láthatók ... Mi marad hátra? Röpke materialista fo­hászok Tupoljevhez, s min­dentudó műszereihez. Való­színű. a gép kapitánya is e műszerekkel lehet elfoglalva, mert végül, nem messzire a repülőtértől, kijutunk a ra­gaszkodó ködfelhőből. Sima landolás, és az irkutszki re­pülőtéren gördülünk a fő­épület elé. Naponta kétszáz gép Délelőtt 10 óra van. A pi­henéssel együtt 7 óráig tar­tott az út, és közben 12 óra telt el. Irkutszkban, Moszk­vához képest 5, Budapesthez képest 7 órával jár előbbre az óra. Meglepő a repülőtér hatal­mas mérete és forgalma. Hosszan sorakoznak a nagy utasszállítók. Az érkező gé­peket azonnal szerelők ve­szik körül. Az egyiket máris vontatják a kifutópálya irá­nyába. A város repülőteréről na­ponta több mint 200 gép in­dul távoli vagy közelebbi út­jára. A számon kicsit elgon­dolkodunk, hasonlítgatunk, és egyre nő a város iránti kí­váncsiságunk. Csodálkozá­sunk láttán, kísérőnk moso­lyogva mondja: nemrég egy nyugati turistacsoport tagjai a repülőteret látva — igaz, udvariasan — megkérdezték: valóban a térképen is sze­replő Irkutszkba hozta őket az Inturiszt? Ribánszki Róbert Következik: A Jeniszej és Angara »házassága«. ÉRTESÍTIÜK A FÜRDŐZŐKÖZÖNSÉGET, hogy kazánmeghibásodás miatt a gőzfürdő üzemeltetése továbbra is szünetel. A fürdő megnyitásának időpont­ját közölni fogjuk. Viz- és Csatornamű Vállalat «32181 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom