Somogyi Néplap, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-17 / 193. szám

Eedd, 1965. augusztus 17. 3 SOMOGYI NÉPLAP népszeRŰ emeepeK Tss-elnök9 párttitkár A faluban napközben sen­kivel sem találkozik az em­ber, mert aki csak dolgozni tud, kint van a határban. A sok eső miatt úgy megszapo­rodott Pamukon is a földmun­ka, hogy a tsz vezetőinek az okoz gondot, hova csoportosít­sák a munkaerőt. Az elnök, Berdár József egész nap a határt járja. Az utakat itt-ott kihordta az eső, így hol kerékpárra, hol lo vakra van szükség, hogy elér. jen minden munkacsapathoz. Ma reggel először a burgo­nyaszedőkhöz indult. Tíz órá­ig körüljárta a nagy táblát. — A gép nyomában halad­va meg lehet állapítani, hogy milyen termésre számítha­tunk. A legszebb burgonyát a dombtetőn találni — .mondja az elnök. Ahogyan a gép ki­szórja oldalt a termést, más­fél méter szélességben beteríti a frissen forgatott földet öregszemű burgonyával A gép nyomában asszonyok gyűjtik össze a burgonyát, majd a vontatók behordják a majorba. — Számítottunk rá, hogy a völgyben jóval kisebb lesz a termés — mondja az elnök —, mert a nagyesőzéskor egészen a gyepűig hozta a víz az elül­tetett burgonyabokrokat. Beszélgetni alig van már percnyi időnk, mert máris az aratókhoz indul. A kombájn zaja ki hallatszik a dűlőútra. Az idén sokkal több a tö­rés, a műszaki hiba, mint az előző években. Felváltva dol- gozki a kombájnnal két em­ber, és ha az idő jó marad, a búzával néhány nap alatt vé­geznek. Délre érünk a kéziaratók­hoz. Az első kaszás, a tsz bognára népes csapatot vezet a hatalmas rozstáblában. — Amíg egyikünk pihen, addig az elnök beáll a rendbe — mondja Zrínyi Ferenc. — Gyakran meglátogatja magukat? — Napjában kétszer is. Min­denütt ott akar lenni, minden­ről tudni akar. Salamon László — amíg ka­száját, élesíti — elmondja, hogy Berdár Józsefnek nagy tekintélye van a faluban. — Velünk együtt nevelke­dett. Szorgalmas, becsületes ember. 1959-ben és hatvanban mint brigádvezető dolgozott. 1961-ben választották meg el­nöknek. Szabódott, hogy az ő igazi területe a növényter­mesztés, de a tagság nem állt el mellőle. Ha van mégis oyan tsz-tag a faluban, aki nem szeretné, az csak a szigorúsá­gának tudható be. A munkát megköveteli, de ö maga is el­végzi. Mióta Berdár Józsefet meg­bízták a tsz vezetésével, egy­re jobban gyarapodik a közös vagyona. Az elnök mégsem elégedett. — Az irányítás nagyon ne­héz a mi tsz-ünkben. Az em­berek nem olyan önállóak, mint amikor még egyénileg gazdálkodtak. Nagyon jól tud­ják, hogy mit kell tenniük — hiszen valamennyien jó gaz­daemberek voltak — de a »saját fejük után«, mint ahogy mondani szokták, nem tesz­nek semmit. Megvárják, amíg eligazítják, biztatják őket. Azt nem mondhatom hogy amit rájuk bízunk, nem végzik el, de mehetne egy kicsit jobban is a gazdálkodás. Berdár József tsz-elnök és párttitkár nagyon sokat dolgo­zik a közösért, minden gond­ja a termelőszövetkezet. Ért a gépekhez és növénytermesz­téshez egyaránt. Hogy megbe­csülik a közös vagyont Pamu­kon, az nagyrészt neki kö­szönhető. Állandóan azon fá­radozik, hogy gazdagodjon a tsz. Ezzel vívta ki a falu meg­becsülését, ennek köszönheti, hogy olyan népszerű ember. Nagy József „Hízik" a cukorrépa Kedvezett - a csapadékos időjárás a cukorrépának. A megyében mintegy nyolcezer holdon gyorsan fejlődnek a répafejek. A legutóbbi fölmé­réseknél már több helyen ta­láltak félkilósnál is nehe­zebb cukorrépát. Becslések szerint megyénkben több mint két és fél millió mázsa cukorrépa van a földben, s igen jó termés ígérkezik A vándor és a könyve VT olt az első fél esztendő- ’ rőd készült statisztikai jelentésekben egy adat, amely fölött — valljuk meg — akkor egy kissé elsiklattunk. Az össz­kép jó volt, a gondok, a termé­szet okozta váratlan akadályok ellenére is sikerrel zárult az év első fele; ez becsületes munkát bizonyított, s e fő ösz- szefüggések akkor, a mérleg- készítés napjaiban némileg el­feledtettek egyes részleteket. imént utaltunk, éppen a rész­letek között van. Az esztendőnek — emlékez­hetünk — azzial indultunk, hogy néhány sürgős, azonnali feladatot meg kell oldani. Ilyen volt a normák rendezése, s e körbe tartoznak azok az in­tézkedések, amelyek a munka- fegyelem erősítését szolgálták. Gondos és alapos előkészítés után ekkor módosították a Miumka Törvénykönyvét, sza­T A B I KAPA ,,, bályozták a kilépést, a munka­Márpedag az adat, amelyre az ^ elhagyásá^föltételeit IV/S ár aikfcar tanúi lehettünk egy olyan általános he­A kaposvári üzletek ünnepi nyitva tartása A városi tanács kereskedel­mi csoportja szabályozta a ka­posvári üzletek augusztus 19-, 20-, 21- és 22-i nyitva tartását. A Somogy megyei Vendéglátó Vállalat üzleted augusztus Iá­én, csütörtökön hétköznapi, 20-án, pénteken és 21-én, szom­baton vasárnapi, 22-én, vasár­nap pedig ugyancsak hétköz­napi nyitva tartás szerint üze­melnek. A MÉK üzletei 20-án nem nyitnak ká, 21-én pedig csak a vásárcsarnoki zöldség­es gyümölcsbolt áll a vásárlók rendelkezésére. A földművesszövetkezet kis­kereskedelmi boltjai a kettős ünnepen nem nyitnak ki, a vendéglátó helyek pedig a szo­kásos vasárnapi nyitva tartás szerint várják a vendégeket. Az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat üzletei augusztus 19- én és 22-én hétköznapi rend szerint árusítanak, 20-án zárva lesznek, 21-én pedig csak a vá­sárcsarnoki élelmiszerboltban, az Ady Endre utcai, a Május 1. utcai és a Budai Nagy An­tal utcai tejboltökban lehet vásárolni. Az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat boltjai 19-én a szom­bati, 22-én a rendes hétközna­pi nyitva tartási rend szerint árusítanak, 20-án és 21-én zár­va tartanak. A Halértékesítő Vállalat boltja 20-án nem nyit ki. Augusztus nyflik meg mogy megyei ktsz- ek újítási kiállítá­sa Balatonlellén. Itt mutatja be háromévi kísérlete­zés után elkészült ún. tahi kapát a Tahi Építő és Ve­gyesipari Ktsz. A géppel egy óra alatt 100 négyszö­göl szőlőt tudnak négyzetesen meg­kapálni. A felső képen: Varga La­jos összeszereli a kapát. Az alsó ké­pen: A gép mun­ka közben. lyeslésnek, amelyre — hason­ló adminisztratív intézkedések esetében — kevésszer volt példa. Ez az egyetértés abból táplálkozott, hogy a dolgozó emberek túlnyomó többsége ragaszkodik helyéhez, szereti környezetét, társait, de van — s különösen a korábbi években volt — egy nyughatatlan réteg, amely nem képes maradni, megragadni sehol sem, vélt előnyöket kerget, s közben ide-oda vándorol. Sok fejtö­rést, gondot okoztak — és okoznak még — ezek a vándo­rok, sok módszerrel próbál­koztak is állami, társadalmi szerveink, hogy megállítsák ezt a fölöttébb kellemetlen, költ- ségjes és csak bajt hozó meg­oldást. Mert a vándor és a vándorlás rossz a munkahely­nek, amely minden emberrel számol, de rossz a vándorok­nak is ez a bizonytalan élet: keresetet, kedvezményeket ve­szít, maga és családja vallja kárát az örökös jövés-menés­nek. E kétoldalú érdekazonosság volt az indítéka az év eleji in­tézkedéseknek. Tény, hogy ma­ga a rendelkezés kevés lett volna, ha nem követi szinte társadalmi méretű mozgalom, ha nem alakul ki az a közhan­gulat, amelynek tanúi lehet­tünk. Az intézkedések kétol­dalúak: szigorúbbak a vándor­ral szemben, s bizonyos új elő­nyöket, kedvezményeket adnak a munkahelyükhöz hűségesek­nek. Ám sem az egyik, sem a másik nem lett volna elegen­dő, ha nem párosul a valóságos helyzetet és érdekeket felis­merő, valóban megmozduló, tevékeny közvéleménnyel. De mert így történt, sűríthette fél esztendő eredményét így az adat: a munkaerőmozgás a fél­évben — az előző esztendő el­ső feléhez arányítva — 13 szá­zalékkal csökkent. Különösen figyelemreméltó ezen belül is a részletezés: még nagyobb arányú a csökkenés azokban az esetekben, amikor a munkavi­szonyt a dolgozó szüntette meg. D e nem árt fölfigyelni né­hány egyéb tapasztalat­ra. Törvényszerű, hogy a leg­jobb intézkedésnek is csak ak­kor lesz eredménye, ha követ­kezetes, határozott a végrehaj­tás. Ha viszont megnyílnak bi­zonyos »kiskapuk«, veszély fe­nyegeti a teljes és osztatlan si­kert. Márpedig most ilyesfajta »-kiskapu^-nyitogatásról hal­lunk, s ha idejében meg nem állítjuk, gyakorlattá válhat egy ma még csak jelentkező követ­kezetlenség. Arról van szó — említettük —, hogy a munka­helyváltoztatás egész sor kelle­metlen következménnyel jár, függően a felelősség mértéké­től. A mértéket pedig a mun­kakönyvbe tett vállalati be­jegyzés jelenti, amellyel útjá­ra bocsátják a kilépőt. S olykor éppen ezzel van a baj. Egyes vállalatok, némely illetékes vezetők enyhébb be­jegyzést tesznek, mint a való­ság, szépítve torzítanak, s ez­zel — akaratlanul is — kárt okoznak. Egyfelől azért, mert az év eleji rendelet csak akkor éri el valóban a célt, amelyért kiadták, ha határozottan vég­rehajtják. A »jóemberkedés« akadály, meghiúsíthatja a köz­érdeket szolgáló szándék meg­valósulását. Félrevezeti az új vállalatot, amely befogadja a vándort, őt magát — ideig- óráig — jogtalan előnyökhöz juttathatja. De még nagyobb gondot okoz ott, helyben, hi­szen ha a várdorhajlamúak észreveszik, hogy nem fenye­geti őket minden szankció, amelyet a rendelet tartalmaz, egyhamar veszik a kalapjukat S akkor ugyan mi állíthatja meg ismét a mozgást? De vég­ső fokon ez a hamis emberség rossz magának a vándornak is: TJ izonyos, hogy nem cso- daszer. a vándorlás el­len az év eleji intézkedés. S ha egy fél esztendő alatt ered­ményeket hozott is, csak éttől teljes megoldódást várni hiá­bavaló. De az első félév azt is igazolja, hogy haszna bizonyít­ható, pozitív hatásához kétség nem férhet. S hogy sikere tel­jes legyen, nagyban a határo­zottságtól függ. Attól, hogy ne legyen ellen­tét a vándor meg a könyve kö­zött. L. L. .Manko, érdemrend A MEGYEI PÁRTBIZOTT­SÁG tanácskozótermében öten ültek az asztalnál. A te­remben ünnepélyes csend volt, a szívekoen boldog iz­galom. Kovács Pál, a széles egy kissé meghatódott, halk Kovács dolgozott, megkérdez­vállú, magas homloka mér- hangon. — Átadjuk korma- te a munkásokat. A munká­nök várakozva, örömtől csil- nyunk kitüntetését Kovács soknak jó véleményük volt lógó szemmel nézett maga Pál elvtársnak a munkás- róla. Zalai megnézte Kovács elé. A pártbizottság első tit- mozgalomban és a szociáliz- káderlapját: munkásszülők kárát várták. mus építésében kifejtett ki- gyermeke. Szerelő... Katona, A termetes, fiatal férfi nem váló munkájáért, melyet az sokáig váratott magára. Mar- elmúlt húsz év alatt végzett, káns arcán enyhe mosollyal vHúsz év alatt« — ezek a megjelent Kezet fogott a töb- ^ megütötték a fülét Zalai Péternek, a veterán tiszta ~ Alapította meg Za­har cosnak. biekkel. és elkezdte beszédét: — Ünnepelni jöttünk össze, kedves elvtársaim — mondta majd hadifogoly ... Tizen­nyolc éves kora óta párt- és szakszervezeti tag. .4 múltja lai azt, amit előre sejtett. Mi »Húsz év alatt — ismételte van ViL< //fT\ MÉG EGY HÉTIG ! SOKFÉLE RUHÁZATI CIKK 60% ÉS 60% - OS ÁRENGEDMÉNNYEL a kijelölt áruházakban és boltokban ! Még aznap fölkereste laká­magában Zalai —, de hiszen ebben a húsz évben bent van sán. az az idő is, amikor a hivata- csöngetésre egy össze- los vélemény Kovácsról égé- ábrázata ember szén más volt, nagyon is ' , , M remegő kezzel nyitott ajtót. Mialatt az ünnepélyes ak- _ Kovács, te félsz? Mitől tus folyt, Zalai Péter ősz fe- félsz? jét tenyerébe hajtva, vissza- Van mitől, gondolt a régi időkre. Látogatóba jöttem, meg­nézni, mit csinálsz. — Csak azért? — sóhajtott megkönnyebbülten Kovács. — Nekem figyelik a lakásomat, minden lépésemet, te nem 1951-ET IRTUNK, Kovács Pál már második éve gyár­igazgató volt, amikor egy na pon cikk jelent meg a helyi lapban róla, arról, hogy kü­lönféle visszaélések, sikkasz­tás és a közvagyon hűtlen ke­zelése miatt hivatalából le­váltották, és megindították ellene a bűnvádi eljárást. féltél idejönni? — Jártam én már veszélye­sebb helyeken is, tapostam én már tüzesebb üszőkben is, mégis itt vagyok. „ , . „, ,, — Tudod, engem most el­Z“tel.Peter .fbben..ÖZ “£b«B kerülnek az emberek, mint a bélpoklost. Tegnap az egyik szaktársam az utcán hirtelen nek ismerte. Másnap az ut- befordult egy kapualjba. Lát- cá,n találkozott vele. Kovács tad volna, szinte menekült, sapadtan, lesütött szemmel, « . , , ' testben, lélekben összetörve ~ En a gyava dereket ment el mellette. Mi történt eszre sem veszem — mosoly­át? — kérdezte Zalai önma- U'At Zalai. — Ne törődj vé­gitől. Elment a gyárba, ahol lük. a városi pártbizottság káde- rosa volt. Meglepte a hír. Kovácsot becsületes ember­— De bánt engem ez, ez az egész nagyon bánt. A vádas­kodás, a meghurcolás, a cikk. Tudom, hogy nem igaz egyet­len szó sem, és mégis báni. Miért kell, kinek kell ez?! Miért üldöznek engem? Már napok óta nem alszom. A fe­leségem egy roncs, csak sír és sír. Már az eszem megy el. Néha úgy érzem, hogy a föld alá bújni lenne jó ... — Légy erős, Kovács elv­társ. Majd én eljövök hozzád máskor is, többször is. Jól tudom, sok nehézséget kell elbírnunk, és el is bírunk mi sokat. Az élet, a mozgalom nem olyan egyszerű. No de lesz ez még másképpen is... Egyszer minden jóra fordul, meglátod. Az idős ember viselkedése, szavai a jóval fiatalabb Ko­vácsot megnyugtatták. Vissza­tért életkedve, önbizalma. »Lesz ez még másképpen is« — mondta önmagának a ne­héz pillanatokban. Kovács Pált nem tudták el­ítélni, a pártból nem zárták ki, de állásától megfosztot­ták. Tzennégy év telt el az­óta. Kovács ez idő alatt mér­nök lett. 1957 óta a város egyik legnagyobb gyárának igazgatója. AMÍG MINDEZ ÁTVO­NUL az öreg Zalai agyán, az ünnepély lezajlik. Ko­vács Pál széles mellén ott fénylett a kitüntetés, a Mun­ka Érdemrend. Somogyi Pál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom