Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-16 / 166. szám
Péntek, 1965. július 16. 3 SOMOGYI NÉPLAP A termőföld arra való. hogy haiznoNÍtsák A TERMŐFÖLD RENDELTETÉSÉRŐL beszélni, írni talán nem is kellene, hiszen a jól gazdálkodó parasztember mindig megtalálta a módját a föld célszerű hasznosításának. Ismerte termő- képességét, s úgy forgatta rajta évenként a vetéseket, ahogyan a talaj ereje lehetővé tette. Érdeke volt régen az egyéni termelőnek, még inkább szívügye kell legyen most a közös gazdaságoknak, hogy minden termőföldet rendeltetésszerűen gondozzanak, műveljenek, tehát termeljenek rajta Helyenként azonban szem elől tévesztik, »nem veszik észre-< az erdők, dombok között meghúzódó szántóterületeket, s hasznosítatla- nul hagyják őket Ez arra figyelmeztet, hogy nem hiábavaló, ha szót ejtünk a termőföldek hasznosításának szükségességéről. Nemrég levelet kapott szerkesztőségünk Bárdudvarnokról. Simon János, a Munkásőr Termelőszövetkezet tagja ezt írja többek között az olajhegyi határrészen szerzett tapasztalatairól: »Fél hold, sőt néhol ennél is nagyobb földterületeket is lát az ember, s ezeken a helyeken semmilyen hasznos növényt nem termel a tsz. Olajhegyen is sok a jó fekvésű föld, amelybe semmit sem vetettek, és most gazt terem.-* A határt járó ember szeme észreveszi az ilyesmit, s ha csak egy kicsit is törődik a közös sorsával, szóvá teszi mindazt, ami szerinte helytelen. így cselekedett bárdudvarnoki levélírónk is. A HELYSZÍNEN ÉRDEKLŐDTÜNK Molnár Ferenc tsz-elnöktől, Csizmadia József elnökhelyettestől és Lovász Lászlótól, az ellenőrző bizottság elnökétől a termelőszövetkezet termőterületének hasznosításáról. Az első válasz az volt, hogy nem tudnak vetetten szántóföldről. Lassan azonban «előjött« innen is, onnan is néhány hold víz alatt álló vagy felszántott, de üresen hagyott föld. Nem lehet csodálni, hogy mindjárt nem jutottak eszükbe ezek a fél és egész holdak, hisz a gazdaság határa igen nagy, a szántóföldek szétszórtan fekszenek beékelődve erdők, gyümölcsösök és szőlők közé. Sikerült megállapítani, hogy vannak a szövetkezetnek olyan területei, ahol a talajt előkészítették ugyan vetés alá, de mag nem került bele. s most gyom borítja a földet. Ennek egy része víznyomásos. A tsz vezetői azt mondják, hogy mihelyt tehet, elvetik kölessel. Ottjártunkkor a földvédelmi törvény végrehajtásán dolgoztak. A szakemberek arról tájékoztatták bennünket, hogy jó néhány hold szántóföldnek legelővé való átminősítését javasolják a gazdaság vezetőinek, ugyanis a mostani művelés: ág az erős lejtés miatt sok helyütt nem hoz hasznot a tsz-nek. Az üresen hagyott szántó egy része is emiatt kerül a jövőben egyéb hasznosításra. MIT MONDANAK azok az emberek, akik Simon Jánoshoz hasonlóan naponta mennek el vetetten terület mellett? Kelemen János hivatal- segédnek, aki gyakran fordul meg a szövetkezet olajhegyi határrészén, ez a véleménye: — Ami hasznosítatlan földet látok, ott talán nem is teremne meg semmi. Azért nem vetette be a tsz. Turmon János tsz-tag Olajhegyen lakik. Emlékezetből sorolta, mit látott a. dűlőutak mentén a múlt héten. — Olajhegyen körülbelül másfél holdnyi földet szépen fölszántottak, elmunkáltak. Szemmel láthatóan jó magágyat készítettek. Most gyom terem rajta. Gyótapusztán négy-öt holdnyi tavalyi, silónak vetett napraforgó csúfítja a földet. Nem szántották le az ősszel, s még az idén sem nyúlt hozzá senki. Avasát mellett körülbelül három hold olyan szántás van, amit nem vetettek el. Ezt a földet eddig még minden évben hasznosították, csak az idén nem vetettek bele semmit ÉRDEMES ELGONDOLKODNI az idős tsz-tag hirte- lenében csokorba kötött észrevételein még akkor is, ha a bárdudvarnoki Ivlunkásőr Tsz-ben nagyon szétszórtan, szinte elbújtatva helyezkednek el a szántóföldek, s ezek egy- némelyikét valóban nem érdemes szántóként művelni. Amelyik föld azonban alkalmas szántóföldi növénytermesztésre, oda hasznos növényt kell vetni, hogy ezen akadjon meg a szemlélődő tekintete, nem pedig a gyomon. Erre hívta föl a figyelmet bárdudvarnoki levélírónk is. Hernesz Ferenc Cikkünk nyomán Megbüntetik a rendelet ellen vétőket Nem veszik igénybe az árusok a tabi fedett piac asztai- káit. Javasoltuk május 16-i cikkünkben, bogy a tanács szabályozza a piacterek centijét. Marosi József, a Tabi Járási Tanács vb-elnökhelyettese egyetértett cikkünkkel. A községi tanács táblát helyezett el a piac bejáratánál, ezen megvan a piac rendje. Táblákkal jelölik meg, hol mit árusíthatnak a termelők. A tanács és a heiypénzszedő ellenőrzi, hogy az asztalokon árusítanak-e a termelők. A rendelet ellen vétőket pénzbüntetéssel sújtják. Visszaforgatták az eligazító táblákat Lapunk május 30-i számában megírtuk, hogy tréfás kedvű rontópálok összevissza forgatták az útmutató táblákat siófokon. Dr. Halász János, a Siófoki községi Tanács vb-elnöke közölte a szerkesztőséggel, hogy valamennyi iránymutató és jelzőtáblát visszaforgatták. Elkerítette a vállalat a munkahelyet Értetlenség című Írásunkban kifogásoltuk, hogy a Jókai ligetben folyó csatornázási munkákat akadályozza az emberek értetlensége: figyelmen kívül hagyják, hogy lezárták a sétányt. Dr . l'jom Gábor, a Somogy megyei Rendőr-főkapitányság vezetője cikkünk nyomán intézkedett. A járási kapitányság felhívására a Hídépítő Vállalat elkerítette a munkahelyek Három és fél ezer minőségvizsgálat A Somogy megyei Minőségvizsgáló Intézet 3458 élelmiszeripari terméket: húst, tejet, gabonát, bort, sört, lisztet, konzervet stb. vizsgált meg az első félévben. A szakemberek az első negyedévben 156, a másodikban 188 esetben emeltek kifogást. Tapasztalataik szerint jelentősen javultak a konzerv-, a hűtő- és az édesipar terméked. Észrevehetően javult az élelmiszerek minősége a Vendéglátóipari Vállalatnál te. A minisztériumd iparágak termékeivel szemben viszont emelkedett a kifogások száma. A szakemberek véleménye szerint ez a gyártástechnológia fegyelmezetlenségére vezethető vissza. Az üzletekben árusított füstölt hús és angolszalonna minősége sok esetben nem felelt meg a szabványnak. Rágós, agyonsózott, úgyszólván élvezhetetlen volt cLZ 3fU. Nagy mennyiségű vizezett tej érkezik a kaposvári üzletekbe. Az intézet munkatársai többször tartattak meglepetésszerű ellenőrzést a tejbegyűjtőknél. Érdekes módon majd minden esetiben tudtak érkezésükről, így csak egy-két gazda vitt azokon a napokon tejet. A presszőkávét most már ritkábban hamisítják meg Megállapították viszont, hogy a vendéglátóiparban újabban a saját tulajdonú kávé eladásával manipulálnak. A Minőségvizsgáló Intézet a vizsgálatok tapasztalatairól értesítette a gyártó vállalatot, illetve fölöttes szervét A víz még mindig kellemetlenkedik A tavasz óta tartó áradások úgyszólván országszeiie teljesen megszűntek, s a folyók, patakok szintje jelentősen apadt. A belvizek azonban még mindig kellemetlenkednek, és sok bosszúságot okoznak a mezőgazdaság dolgozóinak. Képünk a múlt héten készült, a nagykorpádi Petőfi Termelőszövetkezet egyik járművét örökítettük meg, amint éppen átkelt egy vízzel elárasztott területen. A közös gazdaság határának egyik mély fekvésű pontján, közel a faluhoz a víz kilépett a gyűjtőmederből, és elöntötte a környező lapos területet. A fák mintegy félméteres vízben álltak. A legnagyobb gondot azonban az okozta — elsősorban a gépjárművek vezetőinek —, hogy a víz nem maradt meg a berekben, haJ nem ellepte a mellette húzódó, elég nagy forgalmú föld- utat is. Erre járnak terményért, üzemanyagért a termelőszövetkezet gépei, itt mennek ki a határba a foga-; tok is, s nem kis gondot — és kockázatot — okoz az átkelés. A gabon-tt ( úton szállítják haza a földekről, s most a víz elvezetésén fáradoznak a nagykorpádiak. Kétarcú házak, tiszta kapualjak Kaposvár nehezebben tisztítható utcái közé tartozik az Ady Endre utca, mégis összehasonlíthatatlanul tisztább, mint eddig volt Igaz, majd minden órában találkozik az ember utcaseprőkkel. A délelőtti órákban indultunk el Inke Sándorral, az Ingatlankezelő Vállalat igazgatójával, hogy megvizsgáljuk, mennyit javult az utóbbi egy hónapban a város tisztasága Az Ady Endre utcában az üzletek előtt csak elvétve láttunk cigarettavéget, elszórt blokkot vagy cukorkáspapírt Már nem találtuk ott a söröshordók mellett a fedetlen moslékosdézsákat a 13. számú ház kapuja alatt. Az udvaron is meglátszik, hogy gondosan takarítják, törődnek vele. Ennek ellenére még így is van kifogásolnivaló a házon. A patinás kaput százszámra csúfítják az egykori hirdetéseket tartó rozsdás rajzszögek. Egy papírlapocskával azonban nem bírt az idő. Régóta porosodhat a kapun, már elhalványodott rajta a szöveg is. Az udvarban lakó Zolnaiék tették ki valamikor, amikor eladó volt a motorjuk. A kapufélfán egy’ méter magasságú drótháló. Fölötte egy kartonlapon ceruzával ez áll: »Drótfonást vállal tolnai.« Az ilyen »cégtábla« amellett, hogy szegényes, csúfítja az utcát is. . Körsétánkon nem találtunk egyetlen szemetes kapualjat [sem. Még az Engels utca 3. számú ház kapuja mögött is rendben sorakoztak a csukott tetejű szemetesedények. Az udvarban azonban változatlan a helyzet. Az emeleti függőfolyosó végében még mindig ott van négy méter magasságban a két szemetesedény. Egyszer már leesett az egyik, majdnem a lakók fejére, de a figyelmeztetés ellenére újra visszahelyezték. A falon felhúzott tűzveszélyes Villanyvezeték és az összeeszkábált, levegőben lógó elvezető csatorna csöve még mindig megtalálható az udvari részen. A pince és az udvar állapota elszomorító. Alig mutat más képet az Irányi Dániel utca 21. számú ház. Már messziről látszik, hogy az épületnek több tulajdonosa van, ugyanis egyik fele sárgára van festve, a másik MILYEN A YAS0IÁ — Ha érdekli, beszélgethetünk. — Érdekel. — Persze ezt a »civil« ember nehezen tudja ám megérteni. Mert úgy van az, kérem szépen, hogy az utóbbi esztendőkben átjáróház lett a vasút. Ide jöttek az emberek, csinálták egy ideig, aztán sokan a legelső alkalmat megragadták, hogy jobb hintára szánjanak. Ezek a hintáról hintára ugráló vándorok gyakran megkeserítették az életünket. Mindig azt lesték, hogyan bújhatnának ki a felelősség alól. Csúnya dolog az, hogy móhdjuk fél esztendőn át egy sín mellett szaladgálok valakivel, aztán egyik reggel azt hallom, hogy kikérte a munkakönyvét, mert az építőknél száz forinttal többet keres. Persze én azt vallom, jobb is, ha elmennek az ilyenek, mert ha valaki csak a hasznot nézi, akkor annyit is ér a munkája... — Maga miért tart ki? Verítékben fürdik az arca. Torzonborz szemöldöke alól villan a szeme. — ''tért én erre tettem föl a- életemet... Elhúz mellétünk egy mozdony. A vezető fehér pamutronggyal törölgeti az arcát. — Az a kár, hogy gyorsan elszaladt az idő. Maholnap búcsút 1»11 mondanom ... Mielőtr idejöttem, azt mondták, jól nézzem meg Tátrai József gépkísérőt, mert érdemes. Megnéztem. Egyenes, kemény tartású, deres hajú ember. Olyan negyven—negyvenöt évesnek gondolom. — így van ez, sajnos — folytatja az előbb megkezdett gondolatsort. — Még hét hónap, és én is obsitot kapok. — Hihetetlen! — Mindenki ezt mondja ... — És hogy bírja majd hat évtizeddel a vállán ezt a tempót? Mosolyog. A szeme köré finom erezetű szarkalábak rajzolódnak. Ahogy ideértem, éppen a mozdony mellett futott. — Mennyit kell itt naponta szaladgálni? — Egyszer kiszámítottuk. Átlag húsz kilométer esik egy szolgálatra. Előfordul, hogy néhánnyal több ... Az ötös és a hatos vágány közötti sávon állunk. A hőség pillanatot alatt verítékfürdőt csinál. Káplár Ferenc külső szolgálatos forgalmi szolgálat- tevő, a nappalos szocialista brigád vezetője kísért ide. Amíg beszélgetünk, összeaggatja a vagonokat. — Hallottam jnagukról — mondom a gépkísérőnek. — Hír© van ennek a brigádnak ... — Hát beszélnek az emberek ... — Csupa jót mondtak! — Meglehet... — Azt is újságolták, hogy az idei vasutasnapon egyszerre öten lettek kiváló dolgozók. — Igazat mondtak. Wéber Tibor forgalmista, Bertalan János kocsirendező, Csere József váltókezelő és Stosz János vonatfékező kapott a csoportból jelvényt. .. — És maga! Mert ugye, magának adták először? — Engem is megtiszteltek .. — Mit tettek maguk? — Semmi különöset. — Ügy értem ... Közbeszól, és nyújtja a kezét. — Dolgoztunk! Ennyit tettünk! Ha többet akar tudni, keresse meg Wéber Tibit... A belsős forgalmista halk szavú ember. Tíz éve viseli » piros sapkát, ebből hetet itt töltött. — Beszélt Józsi bácsival? — Igen. — Akikor kár is vesztegetni a szót... Ezzel magamra hagy, mert a telefonhívások özöne zúdul rá. Megkeresem Stosz János vonatfékezőt. Napszítta, vékony arc, derűs szempár. — Tudja, milyen jó érzés az, amikor minden rendben megy? Az ember nagyobb örömmel indul haza a családjához. Nálunk mindenki így van. Mert hiába próbálok csak én jól dolgozni! Nem megy. Mindegyikünk egy fogaskerék, és ez a gépezet csak akkor működik jól, ha tiszteljük, segítjük egymást. Amióta így van, öröm a munka. Lehet, hogy sokan megmosolyognak érte, de én a kocsirendezést is tartom olyan fontos beosztásnak, mint mondjuk a tervezést. A tervezőnek az a szép, nekem meg ez. Nem cserélném föl semmivel. — Milyen hát az igazi vasutasszív? — Azt én pontosan nem tudom leírni. De azt hiszem, olyan, mint Tátrai Józsi bácsié. Másokért is dobog . .. Németh Sándor felén ragyás vakolat, omladozik. Az udvari épületrésznek hét tulajdonosa van, a háznak pedig összesen kilenc, de gazdája egy kivételével nincs. A falak annyira vizesek, hogy az állandóan lakott részeket csempéztetni kellett. Lehet, hogy valahol szökik a víz, és ezért olyan nedves a lakás is? Ablakmagasságig mállik a régi vakolat a Rákóczi tér 14. számú házról. Az esőcsatorna itt sem hibátlan, egyik levezetője sem éri el a járda szintjét. így az esővíz a falon keresztül csorog le a földre. Nem lehet csodálkozni azon, ha a nedves fal lebodja a vakolatot. A Tóth Lajos utca 2. és 7. számú, a Május 1. utca 37. és 39. számú régi házak ugyancsak megértek a .felújításra. A Tóth Lajos utcai új, több emeletes társasház, a ruhagyár hatalmas új Irodaháza és a Béke Szálló tövében ezek a földbe süllyedt házak kopott kis viskóknak látszanak. Farkas Gézával, a városi tanács építési és közlekedési osztályvezetőjével arról beszélgettünk, mennyivel jobb lenne, ha a rászoruló magántulajdonban levő házakat nem utcák szerint tataroznák, hanem aszerint, hogy melyiknek a vakolása legsürgősebb. — Elsősorban a főútvonala, kon levő, romosabb épületeket újítjuk fel — mondta Farkas Géza —, és mivel ezek száma elég nagy, úgy határoztunk, hogy egyelőre a belvárosban hozzuk rendbe a rászoruló épületeket. A következő évben tatarozzuk az elhanyagoltabb külsejű donneri házakat is. Sok gondot okoz a munkaerő, az építőanyag és az estleg szükséges OTP-kölcsönök biztosítása a tatarozásoknoz. A város csinosításáért végzett munkánk úgy lehet igazái eredményes, ha a lakók is ta' mogatják törekvéseinket. Nagy József Két új típusú televízió A székesfehérvári gyárból hamarosan az üzletekbe kerül a korszerű, színezett plexi előlapos, fakávás, korszerű Sztár-készülék. Az új televízió hatezer^hatszáz forintba kerül majd. Az év végéig háf* romezer-ötszázat adnak áí a ke reskedelemnek. Az üzem a ne gyedik negyedévben elkészíti egy minden igényt kielégítő luxuskészülék terveit és prototípusát is*
