Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-28 / 176. szám

Vigyázzunk a gyermekekre! BENÖVI A F 0 A fonyódi vonatra vártam az állomáson, sétálgattam a peronon. Egyik vonat jött, a másik ment, nagy volt a sürgép-forgás. A kia­bálásban, nyüzsgésben alig-alig hallatszott a mozdonyok figyel­meztető sípjele. A szolgálatos ka­pus sem bírta túlkiabálni a zsi­vajt. Egy két-három éves kisfiú­ra figyeltem föl: kisodródhatott a tömeggel, s most ott játszik kéí szerelvény között a kavicsokkal. Vajon hol vannak a szülei? — vil­lant át agyamon. Nem hiányzik nekik a gyerek? Milyen felelőt­lenség! Gondolkodásra nincs idő, itt cselekedni kell; odafutok a sí­nek közé, megragadom a fiúcska kezét, s visszavezetem a peronra. Csodálkozó szemmel néz rám, ta­lán bosszankodik is, hogy megza­vartam játékában« A váróterem­ből kétségbeesetten kirohan az édesanya. Riadtan néz körül, ami­kor megpillantja gyermekét ve­lem, kézen fogja, s vonszolja ma­gával. Még hallom a korholást: — Ka még egyszer elcsavarogsz, na­gyon kikapsz! Kedves édesanya, inkább vi­gyázzon a gyermekére . .. Márkus Ferenc levelező Ablakon szórjuk a pénzt? A Somogy megyei Vendéglátó Vállalat elhatározta, hogy névtáb­lát helyez el a fonyód-fürdőtelepi strand mellett levő vendéglőben. A táblát — értesülés szerint a dombóvári ktsz készítette kivá­gott betűkből, később átalakította neonvllágításura ötvenezer forin­tos költséggel. A betűk alá nyilat helyeztek, hogy megmutassa a vendégeknek a bejárat felé vezető Tanulságos eset A vései italbolt mellett la­kunk. Több mint egy hónap­ja egy gépkocsin iszap- és da­rabos szenet hoztak az ud­varba, közvetlen az ajtóm mellett rakták lé, ha kilépek, bokáig járok a szénben. Itt van ez a sok eső: áztatja, el­hordja a s?enet. A lakásom olyan, mint valami külszíni bánya, annyi szenet hordtam utat. A Gyöngyhalász tábláját a tavasszal a helyszínre szállító Iták, júniusban pedig betonalapba ágyazták a tartóoszlopát. Közben azonban rájöttek, hogy ä névtáb­la nyila nem 'a szórakozóhely be­járata, hanem a strand kijárata felé mulat. Az idő múlt, s egy nap tehergépkocsi érkezett Ka­posvárról a tábláért. A szállítás akadályokba ütközött, mert a tábla olyan tízmétjjres. Nosza, az emberek a lemezből készített táb­lát kettévágták, hogy könnyebben fölférjen a kocsira. A helybeli ktsz is »átrendezte« volna a nyilat, s így elkerülhetik a tábla el- és visszaszállítását. így takarékoskodunk idővel, pénzzel, anyaggal, hogy csaknem kétszáz­hetven kilométert utaztatjuk a táblát?! Győréi József levelező a postaládát, mert több mint egy hónapja hever a siófoki men­tőállomás udvarán, s még senkinek sem jutott eszébe, hogy el­vigye, s fölszerelje. Mikor intézkedik a posta?----------------------------------------------------------------------------------—— 4 ENGEDJETEK ÉLNI, AKKOR DOLGOZOM, be a talpamon. Két és £él éves kislányom meg a szén­kupacon érzi magát legjob­ban, naponta háromszor adunk ró tiszta ruhát. Több­ször szóltam a boltvezetőnek. Azt felelte, 6 nem kért sze­net, aki küldte, vitesse el. Szóval se ura, se gazdája nincs. Az eső mossa, a víz hordja, napról napra keve­sebb a szén. Mikor szánják rá magukat az elszállítására? Fülöp János Vese, Vöröshadsereg útja 40. Miért nem segíti elő a nevelést az inkei mozi? A nevelés az egész társadalom kötelessége, nemcsak a pedagógu­soké. A nevelők joggal várják el, hogy minden segítséget megadja­nak nekik a szocialista embertí­pus kialakításához. Miéi to nem kapjuk meg ezt lakén Kováts La­jostól, a helybeli mozi vezetőjétől, aki a pártvezetőségnek is tagja!? Hiába szóltunk neki, mégis meg­engedi a tanulóknak, hogy este menjenek moziba. Legutóbb kije­lentette, hogy ezután is beengedi őket a nekik nem való filmekhez. Tanúk jelenlétében hangzott el ez a kijelentés, hallotta a párttitkár is, szólni azonban nem szólt. Vi­szont, ha baj van a fiatalokkal, mindjárt azt mondják az emberek, nem nevelték meg őket az isko­lában. Bizony, hosszú évek mun­káját rombolhatja le az ilyen en­gedékenység. Bradics Katalin nevelő Rosszkor leltároztak Somogyfajszon július köze­pén leltározott a földműves­szövetkezeti bolt. A falu la­kói kifogásolják, hogy a leg­nagyobb mezőgazdasági mun­ka idejére tették a leltár idő­pontját. A lakosság legna­gyobb része a tűző napon dolgozik látástól fakulásig, hogy gondoskodjon mindnyá­junk kenyeréről. A rendkívü­li időjárás miatt nem minden talajon vághatja gép a gabo­nát, a munka dandárját kézi­kaszások végzik. Az aratás a legnehezebb fizikai munka, elvárjuk a földművesszövet­kezettől, hogy ne hátráltassa. A leltározás miatt a szom­széd kézségbe jártak vásárol­ni a somonyfajszíak. a szóda­vizet például csak drágábban tudták beszerezni. A falu lakói kérik, honv máskor ne aratás idején leltározzanak. Igali Lajos járási tanácstag Kirándulás * Kárpát-Ukrajnába Nlkla, Táska, Kisberény, So- mogyvár. Nagyszakácsi, Nemesvid, Nemesdéd termelőszövetkezetei­nek jó munkát végző tagjai négy­napos jutalomldránduláson Jártak Kárprt-Ukrajnában. A július 9-én induló csoport megtekintette Kecs­kemét és Debrecen nevezetessé­geit. majd Záhonynál átlépte a ha­tárt. A tsz-tagok jóleső érzéssel fogadtuk a szovjet emberek test­véri vendégszeretetét. Szolyva, Ungvár, Munkács minden kirándu­lónak nagyon tetszett. A Verec- kei-szorosban is jártak a somogyi szövetkezeti gazdák. Hársházi István levelező DE ANÉLKÜL NEM ...” H atvan esztendővel ezelőtt, 1905. jú­nius 3-án a lengyeltóti járás hácsi, gyugy i, látrányi aratói letettek a kaszát a munka meg tágadásának jeléül. A mozgalom futótűzként terjedt a megye vala­mennyi járásában. Az aratók és a cselédek csoportba verődve vonultak az uradalmak bérlőinek kúriája elé. Magasabb bért köve­teltek és az ingyenmunka eltörlését. A ha­talmas hitbizományi és egyházi birtokok bér­lői ugyanis az agrárproletárok bérét olyan alacsonyra szabták meg, hogy abból még ten- gődésre sem telt. Hogy mennyire így volt, bizonyltja a bedegiek aratási szerződése is, mely szerint az arató járandóságát a termény 1/12 részében állapították meg. Emellett az aratók behordás idején páronként 20—21 na­pot, ivóvízért pedig 2—3 napot voltak köte­lesek ingyen (robotban) dolgozni. Az uraság­tól kapott 800 négyszögöl kukoricaföldért még három napot kellett szolgálniuk, és 3 kh takarmányföldet ingyen kellett lekaszálniuk. Nem volt különb a helyzetük a cselédek­nek sem. Évi bériik 26—32 korona készpénz, 20—25 mérő gabona. Családonként évente 15 —26 napi ingyenes munkát kellett végezniük. Használtak még 400—2000 négyszögöl szán­tót és 300 négyszögölig terjedő veteményes földet. Mindezért hajnali 3—4 órától este 10 —11 óráig dolgoztak. Némiképp enyhítette sorsukat az állattartási jog. Az aratási idényben az arató átlagosan 110 —120 koronát, a cseléd évente 420—500 ko­ronát keresett. Ugyanakkor 1 kiló disznózsír 1 korona 44 fillér, 1 kiló szalonna 1 korona 39 fillér, 1 kiló kenyér pedig 25 fillér volt. A nyomorúságos helyzetet maga az igali járás főszolgabírája is észrevette. Egy jelen­tésében azt írta, hogy a »mezőgazdasági mun­kás alig keres annyit, hogy az elégséges lenne napi szükségleteinek fedezésére«. Mindehhez hozzájárult, hogy az agrárpro­letárok egészségtelen, földes, pusztai lakások­ban zsúfolódtak össze, gyakran egy-egy he­lyiségben 2—3 család. Nem csoda, ha töme­gesen szedte soraikból áldozatait a »-morbus hungaricus«, a tüdővész. A tabi járásban az orvos megvizsgált 59 letartóztatott aratót. Megállapította, hogy közülük egy sem egész­séges. Nagy részük szívbajos, vérszegény, bu­jakóros betegségben szenvedett. A kormány és a parlament azonban nem törődött ezzel. Nem kutatta az elégedetlen­ség okát. Ehelyett inkább olyan »cselédtörvé­nyeket- alkotott, melyekkel gúzsba kötötte az' agrárproletárok tömegét, igyekezett moz­galmaikat csírájában elfojtani. A mezőgazdasági munkások elégedet­lenségét jelző sztrájkmozgalom 1905. június végére szinte az egész Dunán­túlra kiterjedt. A mozgalom fellendülését elősegítették azok az agrárproletárok, akik télre Budapestre vagy más nagyobb iftari vá­rosba mentek munkát vállalni, s ott megis­merkedtek a szervezett ipari munkásság te­vékenységével és a szocialista eszmével. Nem véletlenül írta a tabi főszolgabíró az alispán­nak, hogy »... ezek tavasszal a szociális el­méletektől és elvektől megittasulva térnek haza, ekként félő, hogy a nyár folyamán a munkáskérdés felütendi a fejét... - A moz­galom lendületét fokozta az év elején kitört oroszországi forradalom híre, néhány szociál­demokrata munkás felvilágosító munkája és a budapesti baloldali napilapok esetenként adott tudósítása, mely miatt a mozgalmat az államrend elleni izgatásnak nevezték. Leg-X jobb példa erre a lengyeltóti főszolgabíró kétségbeesett jelentése a főispánnak, hogy l»... a vezetésem alatti járás területén sza­bályszerű strike (sztrájk) ütött ki. Ezen moz. galom csírái a hácstelepi aratómunkások kö­rében hintettek el, részben az ott megfordult szocialisták, részben a Népszava és egyéb krajcáros lapok izgatásra alkalmas behatá­sai folytán«. Az arató- és cséplősztrájk gyors, nagymé­retű terjedése arra vezethető vissza, hogy ma­guk a mezőgazdasági munkások fölkeresték a szomszédos puszták lakóit, és felhívták őket a mozgalomhoz való csatlakozásra. Kánya község elöljárósága a főszolgabírónak azt je­lentette, hogy a faluban idegen aratók sztrájkra hívták fel az Ugajpusztára elsze­gődött kányái aratókat. Megtagadták a mun­kát, sőt maguk is bejárták a szomszédos ura­dalmakat egészen Kásipusztáig, hogy sztrájk­ra bírják társaikat is. A tabi főszolgabíró is panaszkodott. Szerinte »a sztrájk a szomszé­dos lengyeltóti és tamási járásból szivárgott át-. Le is tartóztatott egy hácsi munkást, aki­ről a Somogyi Hírlap azt írta, hogy »szocia­lizmust hirdetett«. A z elhatalmasodó sztrájk letörésére a főszolgabirók katonaságot, csendőrsé­get és idegen, tartalék munkásokat kértek. Az aratók és a cselédek több helyen összecsaptak a kivezényelt fegyveres karha­talommal. Dacosan, szívósan ellenálltak min­den mesterkedésnek, amely a mozgalom meg­fékezésére irányult. A tabi járásban levő Si- mon-majorban a sztrájkoló munkásokra két csendőr tüzet nyitott, s egy torvaji arató éle­tét vesztette. A riadalom olyan nagy volt, hogy a böhönyei uradalom területén sztráj­koló munkások ellen táviratban kértek csend­őröket Kaposvárról. Hogy mennyire tisztán látták az egyszerű emberek koruk kibékíthetetlen ellentmondá­sait, a munkás és a földbirtokos közti ellen­téteket, híven tükrözi egy sztrájkoló agrár- proletár nyilatkozata, melyet a Népszava kö­zölt 1905-ben: »...nincs az istennek annyi katonája és zsandára, mely megfogatni tudná velem a kasza nyelét... Engedjenek élni, ak­kor dolgozom, de anélkül nem.« »Mt vért iz­zadunk, míg a keserű, száraz kenyeret meg­keressük, az urak meg dolog nélkül jutnak lágy kalácshoz... - — nyilatkozta a Pécsi Napló tudósítójának Simon-majorban az egyik »konok- sztrájkoló. Június végére már annyi sztrájkolót tartóz­tattak le, hogy nem tudták hova zárni őket. Erre Dőry nagybérlő azonnal felajánlotta a magtárát. Itt a munkások napokig étlen-szom- jan szenvedtek, s kényszerültek a munka föl­vételére a régi, kiszipolyozó munkabérek mel­lett I lyen kíméletlen,! embertelen bánás­móddal újra a mezőre kényszerítet­ték a családjaikért aggódó agrárpro­letárokat. Július végén már csak néhány ura­sági gabonakazal lángra lobbanása jelezte el­lenállásukat. Mozgalmukat időlegesen mégis­csak megtörte a földbirtokosok hatalma, a csendőrség, a katonaság sortüze. A szervezet­ien, vezető nélküli és az ipari munkássággal szoros kapcsolatban nem álló agrárproletariá­tus kénytelen volt ismét éhbérért dolgozni, de a mozgalom 1906-ban, 1907-ben, ha nem ilyen méretekben is, újra fellángolt, jelezve,' hogy a harcos hagyományok tovább élnek. Legyünk büszkék elődeink harcos kiállásá­ra, tiszteljük emléküket. Dr. Csornai Géza levelező , \/ // K//B M/9SZG& A folyókon, tavakon való fürdés és a viharjelzés szabályairól A belügyminiszter 1/1964. (IV. 23.) MBM sz. rendelettel intézkedik a folyókon és ta­vakon való fürdés, viharjelzés szabályairól. Csak az említett rendelkezésben írt szabályok, föltételek megtartása esetén szabad folyóvizekben, vízfo­lyásokban, valamint a termé­szetes és mesterséges tavak­ban fürödni. A föntebb említett vizeken a területileg illetékes városi, vá­rosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztá­lya, illetve községekben a vég­rehajtó bizottság elnöke köte­les az igényeknek megfelelő ki­terjedésű, fürdésre alkalmas helyet minden év május 15. napjáig kijelölni a révőrs (ahol nincs, az illetékes rendőrőrs) parancsnokával, a területileg illetékes állami közegészségügyi felügyelővel vagy illetékes kör­zeti orvossal, határvizeknél pe­dig a határőrs parancsnokával egyetértésben. A fürdésre kitölt területet jól látható és mindenki által felismerhető módon, vizen és parton körül kell határolni. Ha az ismertetett módon kije­lölt fürdőhelyen az üzemben tartó belépődíjat szed, köteles a fürdő megnyitásától az üze­mi idő befejezéséig mentőőrt beállítani. Ha díjat nem nek, akkor az illetékes ta ácsi szerv — a fürdőhely látogatott­ságától függően — dönt a men­tőőr beállításáról. Mentőőrnek csak úszni tudó személyt le­het beállítani, alkalmazni, aki járatos a vízből mentés eszköz nélküli és eszközzel való ellá­tásában és alkalmazásában, va­lamint az elsősegélynyújtás­ban. A mentőőrt el kell látni a mentés céljára alkalmas ví­zijárművel, melyet föl kell sze­relni 1 db mentőövvel, 25 ern­es dobókörtével ellátott kötél­lel és az elsősegélynyújtáshoz szükséges mentőládával. A ví­zijárművet megkülönböztetés végett el kell látni 50x50 cm nagyságú fehér zászlóval, ame­lyen 25x23 cm hosszú, 5 cm széles vörös keresztet kell el­helyezni. Fürdésre ki nem jelölt he­lyeken csak akkor lehet füröd­ni, ha az nem esik a most kö­vetkező tilalom alá. Tilos fü­rödni: hajóútban, továbbá hi­dak, zsilipek, vízkivétel! mű­vek, duzzasztó, bukógátak, kompátkelő helyek, egészségre ártalmas vízbeömlések 100 mé­teres körzetében, valamint ki­kötőkben, hajóállomások, lekö­tök területén. Tilos fürödni — a kijelölt fürdőhelyeket kivéve — a városok belterületén levő vizekben és a határvizekben, valamint mindazokon a helye­ken, ahol ezt tiltó tábla jelzi. Menetben levő hajókról, ha­jómat jelző bójákról vízbe ug­rani tilos. A rendelet szabályozza a balatoni viharjelzést is. A Siófoki Révkapitányság minden évben május 1-től októ­ber l-ig a Balaton területén vi­har közeledését sárga színű, a vihar rövid időn belüli bekö­vetkezését pedig piros színű rakéták fellövésével jelzi. Ezen­kívül a kikötők mólóján levő árbocrúdon a vihar közeledését fél árbocra húzott, a vihar rö­vid időn belüli bekövetkezését pedig egész árbocra húzott ko­sárral jelzi a révkapitányság. A sárga színű rakéta' fellövé­se. után kishajónak minősülő vízijárműveket csak partmenti használatra lehet kiadni, a ví­zen levő kishajókkal pedig csak a parttól számított 100 ni­es távolságon belül, partközei­ben szabad közlekedni, a pi­ros színű rakéta fellövése után kishajókat használatra kiadni nem szabad, a vízen levő kis­hajókkal pedig a legrövidebb időn belül a parton vagy a ki­kötőben ki kell kötni. Dr, K. J. Balatoni színház- és moziműsor CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ V A* ördöglovas. Balaton bogláron. BALATONMAR7A Az eltévedt ágyú. Csehszlovák filmvígjáték. Korhatár nélkül. Kí­sérő műsor: 65/1. ifj. híradó. BALATONFENYVES Szélesvásznú: Cartouche. Színes, szélesvásznú kalandos francia film. Főszerep­ben: Claudia Cardinal« és Jean- Paul Belmondo. 10 éven aluliak­nak nem ajánljuk. FONYÓD Szélesvásznú fedett kert: Kellemetlenkedők. Noel-Noel francia filmszatírájának felújítá­sa. Korhatár nélkül. Kísérő mű­sor: Hableányok; Tapéta; Egy ki­állítás képei. FONYOD Terem: Riói kaland. Színes, szélesvász­nú francia film Jean-Paul Bel­mondo főszereplésével. Korhatár nélkül. BALATONBOGLAB Cherbourgi esernyők. Színes, ze­nés, szélesvásznú francia film. Korhatár nélkül. Kasérő műsor; Nyitány; Látogatás Zakopanéban. BALATONLELLE Szélesvásznú fedett kert: Egy krumpli, két krumpli. A jog és a szeretet harca egy gyermek­ért. Magvarul beszélő, szélesvász­nú amerikai film. Korhatár nél­kül. Kísérő műsor: 65/10. világhír- adó. BALATONLELLE Park: Cherbourgi esernyők. Az 1964-es cannes-i fesztiválon díjat nyert színes, zenés, szélesvásznú francia film. Korhatár nélkül. Kísérő mű­sor: Nyitány. BALATONSZEMES Szélesvásznú kert: Nyári intermezzo. Modem, vi­dám, zenés, szélesvásznú cseh­szlovák film. Korhatár nélkül. Kí­sérő műsor: Galambok; Mindent tudni akarok 21. R a t, ATONSZ ARSZO Szélesvásznú: KI ártatlan? A meg nem érté^ drámái a. Csehszlovák film. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. Kí­sérő műsor: Bumeráng. BALATONFÖLDVÁB Szélesvásznú fedett kert: Ki ártatlan? Csehszlovák film. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. ZAMARDI Szélesvásznú kert: KI volt dr. Sorge? Egy titokza­tos ember, aki beleszólt a törté­nelembe. Szélesvásznú, magyarul beszélő francia—olasz—japán film. 10 éven aluliaknak nem ajánljuk. Kísérő műsor: Cigány tánc. SIÓFOK Szélesvásznú terem: Körhinta. A nagy sikerű ma­gyar film felújítása.. 14 éven alu­liaknak nem ajánljuk. SIÓFOK Szélesvásznú kert: Ki volt dr. Sorge? Magyarul be­szélő, szélesvásznú francia—olasz- japán film. 10 éven aluliaknak nem ajánljuk. Július 29-én, csütörtökön BALATONMARIA 34-2. Színes, magyarul beszélő szovjet filmvígjáték. Korhatár nél­kül. BALATONFENYVES Szélesvásznú: A tizedes meg a többiek. Szé­lesvásznú magyar filmvígjáték. 10 éven aluliaknak nem ajánljuk. Kí­sérő műsor: Első napok. FONYOD Szélesvásznú fedett kert: Háry János. Kodály Zoltán dal­játéka színes, szélesvásznú magyar filmen. Korhatár nélkül. Az első előadáson! A tizedes meg a többiek. Szé­lesvásznú magyar filmvígjáték. 10 éven aluliaknak nem ajánljuk. A második előadáson! 10 órakor! BALATONBOGLAB Phaedra. Szélesvásznú amerikai film. Csak 18 éven felülieknek! BALATONLELLE Szélesvásznú fedett kert: Fekete tulipán. Az első előadáson! Phaedra. Szélesvásznú amerikai film. Csak 18 éven felülieknek! A második előadáson! BALATONSZEMES Szélesvásznú kert: Nem. vidám játék egy., komoly .gondolattal. Szélesvásznú magyar film. 10 éven aluliaknak nem ajánljuk. Kísérő műsor: Szomjas világ; 65/9. világhíradó. Az első előadáson! Van, aki forrón szereti. Széles­vásznú amerikai filmkornédia. 10 éven aluliaknak nem ajánljuk. A második előadáson! BALATONSZÄRSZO Szélesvásznú: Cherbourgi esernyők. Az 1964-es cannes-i fesztiválon díjat nyert színes, zenés francia film. Kísérő műsor; Nyitány. BALATONFÖLDVAR Szélesvásznú fedett kert: Cherbourgi esernyők. Színes, ze­nés, szélesvásznú fi^ncia film. Kor­határ nélkül. Kísérő műsor: Nyi­tány; 65/1. világhíradó. Az első előadáson! Bolondos história. Magyarul be­szélő csehszlovák filmszatíra. A második előadáson! ZAMARDI Szélesvásznú kert: Vörös és fekete I—II. A világ­hírű francia film felújítása. Fő­szerepben: Gerard Philippe és Da­nielle Darrieux. 14 éven aluliak­nak nem ajánljuk. Kísérő műsor: Tengerészek. SIOFOK Szélesvásznú terem: A Tenkes kapitánya I—n. Szé­lesvásznú ifjúsági kalandfilm. Kor­határ nélkül. Kísérő műsor: 65/11. világhíradó. SIÓFOK Szélesvásznú kert: Vörös és fekete I—n. A világ­hírű francia film felújítása. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom