Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-28 / 176. szám

SomoggiNéplap U't-: MSZMP MEGYEI RI7GTTSÁGA ES A MEGYE' TANACS LAPJ A ' | STRANDKÖNYVTÁR VAGY LIBRESSZÓ ? Modern mezőgazdász — Nos, mit szólna ehhez q. hlbridfajtáboz, gazduram? & Egy levél nyomában Még egyszer a ktsz-építkezésekröl Nyár, pihenés, könyvek, fo­lyóiratok, olvasás ... össze­függő fogalmak ezek az üdü­lő, víkendező emberek szó­készletében. E hasznos, kelle­mes időtöltés elősegítése céljá­ból hívták életre Balaton-par- ti községeinkben a strand- könyvtárak hálózatát. Milyen is egy strandkönyv­tár? Általában egy öltözőméi, letti vagy kabinforma kis fül. ke néhány száz könyvvel, eset­leg egy-két folyóirattal. Innen kölcsönözhetnek a strandolok, üdülők egy-egy kötetet a sze­mélyi igazolvány számának beírása és a könyv értékének megfelelő pénzösszeg lefizeté­se ellenében. (A pénzt termé­szetesen a könyv leadásakor visszakapja a kölcsönző.) A strandkönyvtárak műkö­déséről beszélgettem illetékes szakemberekkel. Ahol "megy,, és ahol nem... Meglepett, mennyire eltérő válaszokat kaptam arra a kér­désre. hogy beváltak-e a strandkönyvtárak az utóbbi években. A siófoki járásban egyedül a balatonszárszóá strandon működik jelenleg is könyv­tár. Másutt hasztalan kísérle­teztek. Vagy megfelelő helyi­ség nem akadt, vagy érdekte­lenség fogadta a kezdeménye­zést. Kimutatták, hogy Siófo­kon a múlt nyáron egy könyv kikölcsönzésének rezsiköltsége átlag 10—12 forintba került. Azaz: »-drágább a leves, mint a hús«... A Fonyódi Járási Könyvtár- kan viszont mást hallottam. Ebben a járásban Lellén, Bog­láron, Fonyódon, Fenyvesen, Balatonmárián és Balatonbe- rényben működik strand­könyvtár az idei nyáron is. A tapasztalatok szerint »rentábi­lis“ érdeklődés mellett: tehát érdemes fenntartani — mond­ták. Több véleményt hallottam még. Némelyek szerint, aki az olvasás híve, az pihenni is ma­gával viszi kedvenc regényét, verseskötetét. Az is igaz, hogy a könyv esetleg a napon ma­rad, vizes lesz stb., tehát ron­gálódik a strandkönyvtár anyaga. Mégis — mondták a fonyódi járásban — érdemes kísérletezni, folytatni a köl­csönzést a strandokon; meg kell ragadni a könyvpropagan­dának ezt a lehetőségét is. Mindkét érvelésben sok az igazság. Ha azonban összevet­jük őket, a fonyódiak javára billen a mérleg. Nem hiszem, hogy — figyelembe véve a népművelés sokrétű feladatait, eszközeit — elvben bárki is kétségbe vonná a stnandkönyv- tárák létjogosultságát. Megfe­lelő könyvtári propaganda nél­kül azonban nem képzelhető el szakszerű és eredményes köl­csönzés. Olvasószalonokat ? Fölvetődik, hogy amikor nya­ranként több százezren for­dulnak meg a déli Balaton- parton, vajon megelégedhe­tünk-e a könyvkultúra terjesz­tésének ezzel a formájával. A strandkönyvtárak helyisé­gei kicsik, korszerűtlenek. Ugyanakkor speciális felada­tuk is van, azaz lehetne: ter­jeszteni a magyar tengerrel kapcsolatos irodalmi, esztéti­kai, művészeti, népszerű tu­dományos irodalmat. Felme­rült már korábban egy balato­ni központi tájkönyvtár létesí­tésének gondolata azzal a cél­lal, hogy a nyári idényben ez lássa el megfelelő tájirodalmi anyaggal a parti községek, il­letve strandkönyvtárak pol­cait. Harmadsorban nem sza­badna megfeledkeznünk a több tízezer külföldiről sem. Legalább olyan központi he­lyeken, mint Siófok, Földvár, Lelle, Fonyód. Jelenleg egye­dül a Siófoki Járási Könyvtár­ban kölcsönöznek idegen nyel­vű olvasnivalót. A mintegy 350 kötet német nyelvű útle­írás, klasszikus és ifjúsági mű közül alig kétszázat kölcsönöz­tek ki a múlt nyáron. (Az an­gol és a francia nyelvű könyv­állományról katalógus hiányá­ban még megközelítő adatot sem kaptam.) Mind gyakrabban hallani arról, hogy a jelentősebb euró­pai üdülőhelyeken a különféle társasjátéktermek mellett szé­pen berendezett olvasószalo­nok szolgálják a vendégeket több száz folyóirattal. Tervezni: mai feladat Nos, nem a több száz folyó­iratot hiányoljuk a Balaton- parti nem létező olvasószalo­nokból. Idegenforgalmunk ug­rásszerű fejlődése azonban megkövetelné, hogy foglalkoz­tasson ilyen gondolat bennün­ket. Örömmel láttuk a földvári camping új játéktermében a legkorszerűbb automatikus tár­sasjátékgépeket. (Elkelne még néhány ilyen, legalább az első osztályú táborokban.) A játék­termek szomszédságában nagy­szerűen elférnének a fedett olvasóteraszok, és néhány hó­napra nem okozna problémát a legfontosabb nyugati folyó­iratok előfizetése sem. Alkalmas helyeken modem pavilonokra lenne szükség. Ezekben libresszó, folyóiratol­vasó és kölcsönzőhelyiség is működhetne. Ez elképzelés csupán. Ter­veznünk azonban mai feladat Az istváncH Űj Élet Terme­lőszövetkezet 101 holdon tele­pített kajszibarackot. Ebben az évben 120 mázsa termést vártak gyümölcsösüktől. Ek­kora hozam azonban nem lesz. A kevés termésnek, illetve a teljes termőre fordulás ké­sésének egyik oka, hogy a ta­vasszal háromezer gyümölcs­fát kellett kicserélni, illetve pótolni. A másik ok: a szép­nek ígérkező termést csaknem teljesen elverte a jég. A nehézségeket kellő időben fölismerte a szövetkezet, s a kora tavasztól kezdve, a pót­lások elvégzése után is meg­különböztetett gonddal törőd­tek a nagy értékű gyümölcsös­sel. Több mint százezer fo­rintot fordítottak rá műtrá­gyában, növényvédő szerben és munkában. Igaz, hogy kü­lön gyümölcsösbrigádja nincs a szövetkezetnek, de van egy 50—60 idősebb tagból álló munkacsapatuk, ez végezte el Szeitz István kertész irányítá­sával az összes tennivalókat. Tisztában vannak azzal, hogy ekkora gyümölcsös szak­Lapunk július 11-i számá­ban Tegyenek többet a ktsz- ek címmel cikket írtunk a termelőszövetkezeti építkezé­sek problémáiról. Többek kö­zött megjegyeztük, hogy »az ádándi ktsz korábban a leg­jobb kivitelezők közé tarto­zott, ezért most érthetetlen, hogy még el sem kezdték építeni a kőröshegyi, a kötéséi gépszínt, a szóládi permetlé- keverő tornyot-*. A ktsz-től kapott válaszle­vél sok mindenre magyaráza­tot ad, s az újabb vizsgálódás azt is kiderítette, hogy azóta változtak a körülmények. Nem kívánjuk a hosszas bo­nyodalmat részletezni, a levél­váltások és tárgyalások sza­mát följegyezni. Mert volt ilyen jó néhány, főképp en­nek következménye, hogy a kötcsei gépszínt a termelő­szövetkezet házilag építi meg. Vitathatatlan, hogy a felelős­ség nem csupán az ádándi ktsz-t terheli. Július 14-én szerű kezelése több szakembert igényel. Pavelka Jenő tsz-tag most még ugyan más munka- területen dolgozik, de gyü­mölcstermesztési technikum­ba jár, hogy ha teljes termőre fordulnak a fák, ott hasznosít­hassa tudását. Rajta kívül öt fiatallal köröttek megállapo­dást; Hambelger Mária, Frid- rich Ibolya, Rémes Erzsébet, Lőrincz Margit és Kovács Zsu­zsanna szakmájának választot­ta a gyümölcstermesztést. Mivel a természeti csapások miatt a vártnál jóval kevesebb termés ígérkezik, letakarítása nem okoz gondot még akkor sem, ha ez egybeesik az ara- tás-csérléssel. De figyelmet fordítottak a holnapra is. Ez­ért olyan fajtákat telepítettek, amelyek más-más időszakban teremnek. Másrészt az az el­képzelésük, hogy az »öreg bri­gádon« kívül, ha teljesen ter­mőre fordul a gyümölcsös, nemcsak a saját községük, ha­nem a környező falvak fiatal­jait is mozgósítják. Az ő se­gítségükkel kívánják majd le­takarítani a nagy munkaidő­ben megérő gyümölcsöt. szóládi beruházással kapcso­latban: »... sem a tsz, sem a Beruházási Iroda a mai na­pig sem kötötte meg a kivite­lezési szerződést, így azt sem tudjuk, hogy,az építkezés egy­általán megvalósul-e.* A köt­csei és a kőröshegyi gépszín­ről pedig így tájékoztatnak; »... a két gépszín tervdoku­mentációját sem kaptuk meg, így szerződést sem köthet­tünk a kivitelezésre*. Pedig fontos, hogy ezek a beruházások még ebben az évben elkészüljenek. Minden bizonnyal korábban is kike­rülhetett volna a ktsz-hez a tervdokumentáció, és egyálta­lán nem természetes dolog az, hogy a szerződést csak július 17-én köthették meg. A lényeg, hogy végre megvan a szerző­dés, igaz, föltételekkeL Mivel a ktsz-nek nincs szál­lítóeszköze, illetve kevés van, azt kérte a szóládi és kötcsei termelőszövetkezettől. hogy nyújtsanak segítséget a szál­lításhoz. A szerződés értel­mében így Szólódon novem­ber 15-ig, Kőrösheguen októ­ber 15-ig elkészülnek a léte­sítmények. A hibák, a mulasztások most már csak egyetlen mó­don tehetők jóvá: úgy, hogy a huzavona után végre meg­kötött szerződés értelmében elkészülnek a szóban forgó létesítmények. Ehhez együt­tes akarat, igyekezet és meg­értés kell. A ktsz is azt írta levelében, hogy szeretnék még a hidegebb idő beállta előtt teljesíteni kötelességüket. Ám ahogy a megállapodásban is szerepel, igénylik a gazdasá­gok segítségét V. M. 36 új szakember (Tudósítónktól.) Július 26-án kedves ünnep­ség keretében adta át dr. Danszky Ferenc, az Országos Tervhivatal képviselője 36 földművesszövetkezeti dolgo­zónak a bizonyítványát. A MÉSZÖV két évvel ezelőtt in­dította el a középfokú népgaz­dasági tervezés kereskedelmi szakának levelező tagozatát Somogybán. Az fmsz dolgozói közül azok jelentkeztek a tan­folyamra, akiknek ezt a képe­sítést munkakörük miatt meg kellett szerezniük. Hlirol beszélnek az emberek? írta: Janusz Oseka Két ember egy üveg vodka hatására összevere­kedett, s az egyik a mási­kat úgy fejbe vágita, hogy elrepedt a koponyája. Amint a tényekből látha­tó, mindkettőnek rendkí­vül gyenge volt a feje. * » • A társaságiban bizonyos disztingvált férfi nagy fi­gyelmet fordított az egyik hölgyre. Háború előtti gyá­rairól, birtokáról és palo­tájáról beszél neki. A hölgy e disztingvált férfi­tól elbúcsúzva, megadta neki telefonszámlát A há­ború előttit. * • • Az egyik igazgató vil­lanypóznának ütközve ala­posan megrongálta kocsi­ját A szakemberek véle­ménye szerint az igazgató­nak nemcsak a gépkocsi ütközőjét, jobb oldali sár- hányóját, jobb oldali ref­lektorát, hanem titkárnőjét is ki kell cserélnie, aki menet közben rendkívüli módon magára vonta az igazgató figyelmét. ... Az egyik úr, aki kártyán elveszítette a menyasszo­nyát, elhatározta, hogy nem fog hazárdjátékot folytatni. Igaz, nagyon ne­hezen mondott volna le a kártyáról, ha nem tart tő­le, hogy a továbbiak során az elvesztett menyasszonyt esetleg újra visszanyerhe­ti. • * * Számos ember nyomásá­ra, akik nagy lelkesedéssel hirdették, hogy az új igaz­gató osztálytársai voltak, az igazgató kénytelen volt kijelenteni, hogy semmi­lyen iskolába nem járt. * « » Az egyik igazgató aján­latára az egyik hölgy őszinte véleményt mon­dott abban az értelemben, hogy az igazgatónak vagy még egy nercbundát kelle­ne biztosítania, vagy több megfontolási időt kellene számára hagynia. Ha Shakespeare ezt látná... Miamiban egy teher­autó hátsó ajtaján nyíl­vessző mutat a bal oldal­ra (a helyes előzés olda­lára), ahol ez áll: »Len­ni.* Az ajtó jobb oldalá­nak felirata: »Nem len­ni.* • « • Szokatlan ítélet Grady Beck 18 éves amerikai ifjú egy bolon­dos pillanatában zápto­jást dobott egy elhaladó autóra. A sofőr — Car­los Rojas szolgálatban nem levő rendőr — üldö­zőbe vette, majd elfogta a fiút. A bíró ítélete értelmé­ben a »kezdő huligánnak« az év hátralevő részében minden héten le kell mos­nia a Rojas család autó­Somogyi Né&lap Ar MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16­Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunlc vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postlskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra \2 Ft. index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Laiinka Sándor utca i. A tanítómester neve: kényszerűség A rendkívüli körülmények rendkívüli eseteket pro­dukálnak — ez jutott az eszembe az előbb, amikor végig­lapoztam betelt jegyzetfüzetemet. A följegyzett nevek, községek olvastán arcok, tájak villantak fel előttem. Eh sem kellett hunyni a szemem, láttam őket, az embereket. Följegyzett szavaik nyomán pedig hallani véltem hang­jukat. Az egyikben öröm, ízes, kedélyes kiszólás, a má­sikban gond, bánat, nehézség... A holt lapok egy-egy kis darab életet idéztek föl, eszembe juttatva azt is, ami nincs leírva, amit csak az emlékezet őrzött meg... Bárhol jártam is, mindenütt szóba került ennek az évnek viszontagságos időjárása. A rendkívüli idő a szo­kottnál nehezebb feladat elé állított minden parasztem­bert. A kényszerűség több olyanra tanított meg sokakat, ami más esztendőkben nem jutna egyikük eszébe sem . .. Az egyik faluban ugyanazon az útszakaszon egyetlen nap alatt tizenegy gép süllyedt meg. Tizenegy gép — ki­mondani is sok!... Először egy kis RS—09-es került baj­ba, egy MTZ sietett a segítségére. Aztán jött sorba a többi. Segíteni akartak egymásnak — hiába. Pedig mind­egyik a dolgára sietett, mindegyiket hajtotta az idő. Mennyi energia veszett ott kárba! Mennyi értékes óra szaladt el, míg kiszabadulhattak a sár okozta fogságból! S talán ugyanakkor, mikor ott verítékezve kínlódtak, egy másik faluban kidurrant egy kombájn első kereké­nek gumija. Akkor, amikor végre megindulhatott volna,, amikor temérdek munka várt még rá. Gyors intézkedés, érdeklődés — de minden igyekezet hiábavaló, négy-öt napnál előbb nem lesz új kerék. A kombájnos viszont dolgozni akart, nem tűrte tétlenül az őt ért bajt. Honnan, honnan se, kerített egy traktorkereket, ideiglenesen De- szerelte. Igaz, hogy így rendről fölszedni vagy direkt vág­ni nem tudott, a határban azonban keresztekben is állt gabona, s egyik kepétől a másikig ezzel is el lehetett menni. A négy-öt napot így vészelte át. Dolgozva. A szorgalom, a felelősség vezette. És jót tett. Traktor­kereket kombájnra? A kényszerűség vitte rá. Úgy bir­kózik az ember a bajokkal, ahogy éppen tud .. (Vörös) V. Wallingcr Endre Idős brigád dolgozik az istvándi gyümölcsösben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom