Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-25 / 174. szám

Vasárnap, 1965. július 25. 3 SOMOGYI NÉPLAP A minőség javítására törekszenek a szocialista brigádok a Lábodi Állami Gazdaságban A mennvisée növelése he- meljék a tervezett mennyisé- lyett a minőség javítását és az I get. önköltség csökkentését tűzték j Nehéz most a feladatuk a célul ebben az évben a Lá-! traktorosoknak is. ők bodi Állami Gazdaság szo­cialista címért küzdő brigádjai. A válla1 ásókat — amelyek tel­jesítésük esetén 2 735 000 fo­rint megtakarítást jelentenek a gazdaságnak — aláírta a ti­zenegy brigádnak mind a két­százhetvenöt tagja. Az összes közül legnagyobb a burgonyatermelők vállalása. ők 1 629 000 forintot akarnak megtakarítani ebben az év­ben. A :_’ialás értékét növeli, hogy a heroin brigád — amely­ből kettő a nagybaráti, egy pedig a nagykarpádi kerület­ben dolgozik — nem túlter­meléssel akarja ezt elérni. Ehelyett arra törekszenek, hogy a vetAnagnak szánt táb­lákon az eadigánél nagyobb legyen a vetőmagnak való gu­mók aránya. A jó vetőmag az egyik legjobb bevételi forrása a gazdaságnak. Az első félév nekik is na­gyon nehéz volt. Nagybaráti- ban például a terület 25—30 százalékát érte kisebb-nagyobb vízkár. Ezeken a táblákon a vártnál kevesebb lesz a ter­més. A víznyomás mellett nagy harcot kellett vívniuk a külön­féle növényi betegségekkel is. A gazdaság vezetői nemré­gen elemezték a féléves mun­kát. Megállapítottak, hogy ha nincs a mostoha időjárás, biztosan teljesítik tervüket a burgonyatermelők. Eddigi eredményeik alapján még van lehetőségük arra, hogy megter­Mint ismeretes, a Csurgói Faipari Vállalatot átvette a Barcsi Fűrészüzem Az anya- vállalat a többféle cikket gyár­tó csurgói üzemben csak a profiljába tartozó termékeket akarja gyártani. Nem készít pl. koporsót. Ezt a profilt át­veszi a tanács. A részleget az iparban szegény Marcaliba, egy hárommillió forintos költ­séggel épülő üzembe telepítik át Az üzem építését még éb­A Házépítő Kombinát részére állandó buda­pesti munkára festőket tapétázónak átképezünk «r Szállást biztosítunk. Jelentkezés ÉM 43. sz. Állami Építőipari Vál­lalat Budapest, XL* Dombóvári út 19. sz. Jatt (4878) A Mágocs és Vidéke Kör­zeti Fmsz a kaposszekcsői több személyes vegyesbolt­ba boltvezetőt családtaggal fölvesz A bolt havi forgalma 150/m forint. Lakás biztosítva. Fi­zetés: kollektív bérezés, alapbér plusz jutalék. Je­lentkezni lehet az fmsz köz­ponti irodájában Mágocson. (3159) az üzemanyag- takarékosságra törekszenek. A somogytamócaá brigád azt vállalta, hogy 32 800 normálholdas évi ter­vét 31 800 normálholddal túl­teljesíti, és az egy normálhold­ra eső üzemanyag-fogyasztást tíz százalékkal csökkenti. Vál­lalták azt is, hogy a gépekre tervezett alkatrészeknek öt százalékát megtakarítják. Fel­ajánlásuk értéke 243 400 fo­rint. Nem lesz könnyű teljesí­teni, mert a sáros földön gyakran süllyed a traktor, több üzemanyag kell, gyor­sabban kopik az alkatrész. S az aratás is nehéz az idén. Pe­dig a traktorosok egy része kombájnon ül most, a többi­ek pedig tarlóhántást végez­nek. S ebben az esős időjárás­ban a huszonhárom traktoros eddig 55 130 forintot takarított meg csak üzemanyagon. Nem volt könnyű az első félév a gyümölcstermelő brigádnak sem. Negyvenhat vagon gyü­mölcsöt kell megtermelniük az idén. Az év elején nem is gondoltak arra, hogy túltelje­sítsék a tervet. Hiszen az nem mindig csupán a terme­lőktől függ, de a minőség ala­kulásába nagyon is beleszól­hatnak. Mert egy kellő idő­ben végzett permetezés sokat javíthat a minőségen. S ez ben az évben megkezdi a Mar­cali Községi Tanács saját re- zsis brigádja. Az új üzem, amelyben 60— 80, főleg betanított munkás fog dolgozni, előreláthatólag a jövő év közepén kezdi meg működését. Hat asszonnyal, illetve lány­nyal beszélgettem műszak után. Gyapotpihések voltak, fáradtak, a bejárók türelmet­lenek, s talán idegesek, ne­hogy lemaradjanak a buszról. Három, tíz, öt és kilenc éve vannak a gyárban. Kiváló dol­gozók. Teljesítményüket, mun­kájukat elismerő szavak, meg­becsülés követi. Helytállnak, lelkiismeretesen dolgoznak. Az új világ új emberének voná­sait hordozzák. Bent a gyár­ban. A szocialista brigádok válla­lásaiban mottóként szerepel: »Szocialista módon élni, dol­gozni és tanulni.« A munka számokkal köny- nyen mérhető. Az »élni« már nehezebben. S amit nem je­lölnek adatok: a »tanulni-«. A művelődést nem mindig jelzik iskolák... E Kedves, mosolygós asszony Béres Jánosné. Tíz éve lesz, hogy először belépett a gyár kapuján. Kétszer kapott Ki­váló dolgozó címeit. — Iskolában tanulni én már nem fogok. A könyvtárnak tag­ja vagyok, havonta egyszer cserélek könyvet... Mindig Jókait viszek ... — Más szerzőtől mikor ol­vasott? — Nem tudom ... Régen. A kislányom könyveiből Nyilas Misit... — Moziba, színházba jár-e a család? — Ritkán ... Ugye, bejáró vagyok Kapoaszerdahelyről, s egy kicsit nehezebb is, mint a terv mennyiségi túlteljesítése. Azt tűzték célul, hogyha piros almának hatvanöt, a fehérnek pedig ötven százalékát expor­tálják. A költségeket pedig csak olyan mértékben növe­lik, amilyen mértékben túltel­jesítik tervüket. Az alma minőségén sokat rontott a jégverés. A szilvá­val nincs baj, de az almán is meglátszik az ápoltság, a gondozás. Az év végéig még sokat lehet javítani a munkáp, de csökkenhetnek is az eredmé­nyek. S hogy ki kapja majd a megtisztelő címet, azt ma még megjósolni is kockázatos vol­na. Egy azonban bizonyos: minden brigád komolyan te­szi azt, amit év elején vállalt, s minden brigádtag arra tö­rekszik, hogy teljesítse, amit a tavasszal aláírásával is kö­telezővé tett önmagának. színház után még hazautazni.. De néha azért elmegyünk ... e Kilenc éve Jutából jár be dolgozni Szenes Anna. Idősebb lány. — Olvasni? ... Ritkán. Az az igazság, hogy nemigen ér­tem rá. Most végeztem az ál­talános iskolát estin; elég jól ment, négyesre — és minden időmet elvette a tanulás. — Hogyan szánta rá magát az általános iskola elvégzése­re? — Sokat vagyok otthon a húgom gyerekeivel, a leckét együtt tanuljuk, és két évvel ezelőtt rájöttem, hogy ezek a kicsik hamarosan sokkal töb­bet tudnak nálam. Meg a bri­gádban is szégyelltem, hogy nincs meg a nyolc általáno­som se, mikor mások a gimná­ziumot járják... Az üzemi könyvtárba beiratkoztam, sok könyvet viszek, a húgom meg az édesanyám mondja .hogy mit hozzak, főleg ők olvassák... De most majd talán jut rá idő nékem is... _ Dékmár Ilona: — 1961-ben voltam ipari ta­nuló, tavaly lettem kiváló dol­gozó, most végeztem a közgaz­dasági technikum első évét. A tanévben csak az anyaggal foglalkoztam. Pedig tulajdon­képpen szeretek olvasni, de mindig csak a kisebb regé­nyekre jut időm. A könyvtár­»»■A városi pártbizottság sok­oldalú segítséget kíván nyújta­ni a pártalapszerveF^telfnek. A segítségadás formái külön­félék. Egyet említenék. Meg­kértük a párt-végrehajtóbizott­ság és a pártbizottság tagjait, hogy vegyenek részt az alap­szervezeti taggyűléseken ... (Idézet Somogyi József elv­társnak, a Kaposvári Városi Pártbizottság első titkárának Tebruár 7-én megjelent nyilat­kozatából.) 1962-BEN, MAJD EZ ÉV MÁJUSÁBAN önálló napi­rendként foglalkozott a kapos­vári párt-végrehajtóbizottság a cukorgyár pártszervezetének munkájával, az üzem kommu­nistáinak életével. A minap — az üzem kommunistáinak nagy megelégedésére — megláto­gatta a pártszervezetet Somo­gyi József elvtárs, a Kaposvá­ri Városi Pártbizottság első titkára, és több órás eszmecse­rén tájékoztatta őket a végre­hajtó bizottság üléséről, a vi­táról és a határozatokról. Így nem kellett találgatniuk, hogy nak nem vagyok tagja, itt dolgozik a nővérem és két bátyám, ők hoznak nekem is. Moziba sokat járok... UJ Hengerics Hermina: — A munkámat nagyon sze­retem, nagy figyelemmel dol­gozom, leköt. Így vagyok a könyvekkel is, ha valamit el­kezdek, nem tudom letenni, míg el nem olvastam. Nekivág­tam a gimnáziumnak, az elsőt végeztem most. Célom az érettségi. Hogy mi legyen utá­na, azon még nem gondol­kodtam. — Mit szeret olvasni? — Ifjúsági regényeket ás Jó­kait. E 1961 óta minden évben kivá­ló dolgozó Virág Ferencné. Be­járó Nagybajomból. — Az utazgatás egy kicsit körülményes, a várakozások alatt olvasok vagy horgolok. Nem járok könyvtárba, azt ol­vasom, amit a lányom hoz. ö most érettségizett. Jár a Néplap, a Fonó Munkás és az Asszonyok. Újságot mindig ol­vasok. A tanuláshoz én már öreg vagyok... E A négyhónapos átképző he­lyett másfél havi munka után levizsgázott Rá ez Petin Ilona, kézből kapták meg az infor­mációkat. Ezt bizonyította a taggyűlés hangulata, ezért kér­ték a városi pártbizottság el­ső titkárát, hogy még ne fe­jezze be mondandóját, ők szí­vesen, örömmel hallgatják. — Minden alapszervezet éle­tét figyelemmel kísérjük, kü­lönösen az ilyen nagy alap­szervezetét — mondotta töb­bek között Somogyi elvtárs. — Feltétlenül fontosnak tartjuk, hogy számba vegyük a fejlő­dést. A cukorgyár az élelmi­szeripar egyik bázisa, éppen ezért nem közömbös számunk­ra, hogy milyen mederben fo­lyik itt a pártmunka, s miben szorulnak segítségre az eivtár- sak. Jelenlegi taglétszámuk százhuszonkettő. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy har­minc éven aluli párttagjuk mindössze három van, akkor feltétlenül szólni kell arról, hogy ifjításra van szükség, a pártépítő munkát ennek a cél­nak elérésére kell összponto­sítani. Nem lehetünk elégedet­tek a pártagság iskolai vég­zettségével sem, hiszen a száz- huszonkét kommunista közül hatvanhétén még nem végez­ték el a nyolcadik osztályt. Nem tartjuk megfelelőnek a pártiskolát végzettek arányát sem. Van a városi pártbizott­ságnak egy jól működő mar­xista esti középiskolája, a cu­korgyárból azonban igen kevés a jelentkező. Nem hiszem, hogy külön kell fejtegetni, mi­lyen nagy feladatok várnak valamennyiünkre. Ha nem vértezzük fel magunkat mar­xista tudással, műveltséggel, nehezen ismerjük ki magun­kat a bonyolult gazdasági és politikai munkában. A gyár dolgozóinak száma kampány idején ezerkilencszáz, máskor pedig hatszázharminc. Mégis tavaly mindössze harmincötén vettek részt pártoktatáson, húsz párttag és tizenöt párton- kívüli. Az elvtársak jelentésé­ből kiderült, hogy az oktatá­sokon hatvanszázalékos volt a megjelenési arány. Ha ezt le­számítjuk, akkor elszomorító képet kapunk a tanulásról. — Felvetődött a vb-ülésen — folytatta Somogyi elvtárs —, hogy a cukorgyárban hol állnak a szocialista embertípus kialakításával. Nos, örömmel nyugtáztuk, hogy huszonegy s a következő évben már ki­váló dolgozó lett. __ Szeptemberben elkezdtem a gimnáziumot, de abbahagy­tam. A tanulást bírtam volna, csak időm nem volt rá, mert amikor csak lehet, hazauta­zom, Szeged mellett jakunk, ott van az udvarlóm is. Csalá­di változások lesznek nálunk, valószínű, hogy Szegedre me­gyek dolgozni nemsokára Ott majd folytatom a tanulást, de akkor közgazdasági techni­kumba iratkozom. Színházba, moziba nem járok, kézimun­kázok és olvasgatok. — Legutóbb milyen könyv veit a kezében? — A Kőszívű ember fiai meg a Noszty fiú ... Fáradhatatlanul róják az üzem kis utcáit, hajlonganak a gépek között, gyakorlott moz­dulatokkal tesznek mindent. Megbízható, pontos munkások. Tudják maguk is, hogy jó munkások, életükhöz hozza tartozik, hogy ilyenek legye­nek. A többet tudás, a tanulás vágya is éled. De csak éled... Ez még nem tartozik minden­ki életéhez. »Szocialista módon élni, dol­gozni és tanulni...« Ügy tű­nik, hogy sok üzemben és sok brigádban nagy lendülettel hozzákezdtek, a »dolgozni és élni-" után azonban elfáradtak. Érdemes lenne a tanulásra is több gondot fordítaniuk. S. Nagy Gabriella szocialista brigád dolgozik az üzemben kétszázhúsz taggal. Ezek az emberek példát mu­tatnak a munkában, a gondol­kodásban. A szocialista brigá­dokat segíteni, támogatni kell a jövőben is. , — MI VOLT A VÉGRE­HAJTÓ BIZOTTSÁG MEG­ÁLLAPÍTÁSA a pártszerve­zet munkájáról szóló jelentés­ről? A jelentést alapos vita után — nyolcán kérdeztek, nyolcán hozzászóltak — elfo­gadtuk, őszintének, jónak tar­tottuk. Azonban tettünk né. hány megállapítást, amit sze­retnénk az elvtársak ügyeimé, be ajánlani. Mi az, amit jónak tartat­tunk? Elsősorban azt, hogy az elvtársak minden hibát fölis­mertek és megírtak. Nem volt kendőzés, mellébeszélés. Jó, hogy az új pártvezetőség seré­nyen dolgozik, és keresi a ki­vezető utat a korábbi időszak zűrzavaraiból. Az is elismerés­re méltó, hogy sokat tettek a dolgozók szociális körülmé­nyeinek megjavításáért, fejlő­dik az együttműködés a párt- és a szakmai vezetés között. Véleményünk az, hogy a párt- titkár és a pártszervezet min­dig első számú segítője legyen a gazdasági vezetésnek. Szólnék a negatívumokról is. Azt írják az elvtársak a jelen, tésben, hogy a párttagok harci készsége csökkent Miből fa­kadhat ez? Mivel magyaráz­zák? Miért áll egy helyben a pártépítés? Miért nem tartják meg az elvtársak a szervezeti szabályzatot? Jó példa erre egyébként ez a mai taggyűlés: a százhuszonkét kommunistá­ból mindössze negyvenhatan vannak itt. Ezt helytelennek tartjuk, és megfelelő intézke­déseket kérünk a pártszerve­zettől. — Ezekről a kérdésekről tár­gyalt a városi párt-vb. A vég­rehajtó bizottság bízott meg engem azzal, hogy ismertes­sem az ülés anyagát, hiszen nincs titkunk önök előtt — mondotta befejezésül a városi pártbizottság első titkára. EZUTÁN VITA KEZDŐ­DÖTT. Ádler Dezső a párt oktatás problémáiról beszélt. Elmondta, hogy sok a fegyel­mezetlenség, nagy a lemorzso­lódás, nemegyszer még szocia. lista brigádtagok is beleesnek ebbe a hibába. Helyeselte, hogy a taggyűlésekről távol­maradókat következetesebben felelősségre kell vonni. Laki László szintén a hiányzások­kal foglalkozott, majd azt fej­tegette, hogy elég nehéz a párt­oktatás megszervezése, külö­nösen a fizikai munkások kö­rében. Tavalyi Lajos hozzászó­lásában bírálta a tagjelöltfel­vételkor néha tapasztalható el­zárkózást és álfélelmet. Szólt arról is, hogy egyre több nyu­gati turista érkezik hazánkba* s innen is sokan mennek kül. földre, némelyek azonban haj­lamosak arra, hogy kritika nélkül elfogadják a kint lá­tottakat vagy az itthon hallot­takat a nyugati életszínvonal­ról. Ezek a jelenségek arra figyelmeztetik a pártot — mon­dotta —, hogy a felvilágosító munka még nem kielégítő, so­kat kell tenni megjavításáért Tóth Lajos igazgató a többi között azzal foglalkozott hoz­zászólásában, hogy a gazdasá­gi vezetést az emberek leg­többször leszűkítik az igazga­tóra, és nem veszik figyelevu. be, hogy a csoportvezetők, a brigádvezetők, az üzemveze­tők, a mérnökök mind a gaz­dasági vezetéshez tartoznak. Mindenkinek a maga helyén és beosztásában kell elfogad­hatót produkálni. A hozzászólásokra Somogyi József válaszolt, s örömét fe­jezte ki, hogy a cukorgyári kommunisták között megértés­re talált a városi párt-vb munkamódszere. Hiszen ez a gyakorlat gyümölcsöző, és fel­tétlenül eredményre vezet. Marcaliba telepítik a Dél-magyarországi Fűrészek csurgói üzemének egyik részlegét Kercza Imre! miről volt szó a vb-n, első Befejezés előtt állnak az Sreglaki Kertészeti Tsz iro­dájának építési munkái. A mintegy negyedmillió fo­rint költséggel készülő épületben öt iroda, egy irattár és egy mosdó kapott helyet. QÉP ÉS KÖNYV Polesz Györgjr

Next

/
Oldalképek
Tartalom