Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-20 / 169. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1965. július 2#. Helsinki tanulsága I ean Paul Sartre, korunk egyik legnevesebb és legvitatot­tabb írója néhány héttel ezelőtt lemondta az amerikai előadókörútra invitáló meghívást. Nem idő hiánya vagy egészségi okok miatt, hanem nyíltan kimondta: o washing­toni kormány politikája elleni tiltakozásul. S ugyanez a Sartre most elutazott a béke-világkongresszusra. A helsinki szószéken ő olvasta fel azt a határozattervezetet, amely a vietnami kérdéssel foglalkozott... Egyetlen példa csupán — valóban csak cseppben a tenger —, de megmutatja, milyen hatással van a békemozgalom a mind szélesebb tömegekre, társadalmi rétegekre. Hat napon át, néha az éjszakai órákba nyúlóan, tanács­kozott a helsinki kongresszus. Már a tényszerű adatok is sokat mondanak: 98 ország csaknem másfél ezer küldötte gyűlt egybe, negyvennyolc nemzetközi szervezet megfigyelői, képviselői voltak jelen. Egyaránt sor került teljes, plenáris ülésekre, valamint bizottsági tanácskozásokra, hogy még el­mélyültebben tárgyalhassák meg az egyes témákat. Mintegy kétszázan szóltak hozzá a különböző fórumokon a vitatott kérdésekhez. Természetes, hogy egy ilyen óriási kórus — mégha min­denki a béke védelmének jegyében utazott is Helsinkibe — okvetlenül többszólamú. Azzá teszi a nézetek, felfogások so­kasága — ezért a helsinki tanácskozással is óhatatlanul együttjártak a viták. Több nyugati delegáció tagjai között, a kétségtelen jószándék mellett, tapasztalható volt bizonyos naivitás, talán nem volt még mindegyikük mentes olyan illúzióktól sem, amelyeket különben már régen áthúztak a világpolitika realitásai. Különösen egyes kínai, albán, indo­néz és japán küldöttek próbálták terméketlen szócsatába fullasztani a megbeszéléseket, s éppen a legfontosabb témák­tól kívánták elvonni a figyelmet. A kongresszus — a világ- békemozgalom demokratizmusának jegyében — külön »vita- éjszakát« tartott, amelyen az egyes küldöttségek külön Is kifejthették álláspontjukat, viszont ragaszkodott ahhoz, hogy a valóban legfontosabb ügyek megvitatását ne zavarják ok- vetetlenkedések. A napirenden egyébként tíz fő téma szerepelt: 1. Viet­nam; 2. a népek szabadságáért és nemzeti független­ségéért vívott küzdelem; 3. az atomfegyverek eltil­tása; 4. atommentes övezetek létesítése, s a külföldi támasz­pontok megszüntetése; 5. a második világháború maradvá­nyainak felszámolása, valamint Európa biztonsága; 6. az ál­lamok gazdasági függetlenségének védelme; 7. a fegyverke­zési verseny gazdasági és társadalmi következményei; 8. az emberi jogok; 9. az ENSZ; 10. a béke számára kedvező lég­kör kialakítása. Vagyis voltak olyan témák, amelyek már több ízben szerepeltek korábbi tanácskozásokon is, más pon­tok beiktatására viszont a fejlődés, a helyzet változása adott okot. Az Egyesült Államok által mesterségesen kirobbantott ENSZ-válság például indokolttá tette, hogy külön foglalkoz­zanak a világszervezet jövőjével. Vagy: miután a gyarmati rendszer már végóráit éli, s mind több ország nyeri el poli­tikai függetlenségét, a következő láncszem ezek megvédése a neokolonializmus ellen, s gazdasági függetlenségük bizto­sítása. Azt pedig aligha kell különösképpen magyarázni, hogy jóllehet a vietnami nép harcával vállalt szolidaritásról nem először tanácskoznak nemzetközi békefórumokon, ez­úttal ez a kérdés első helyre került. A helsinki kongresszusnak pedig éppen az volt a leg­jelentősebb eredménye, hogy a vietnami kérdésben — túlnyomó többséggel — határozott és világos ál­láspontot fogalmazott meg. Elítélte az Egyesült Államok bű­nös és agresszív politikáját, teljes, cselekvő együttérzéséről biztosította mind a Vietnami Demokratikus Köztársaság né­pét, mind a Dél-Vietnamban harcolókat. A már ismert kö­vetelések — amelyek teljesítésével lehet csak elképzelni a vietnami probléma rendezését — most a kongresszus hatá­rozatának rangjára emelkedtek. Tehát: be kell szüntetni az amerikai agressziót, föl kell hagyni a VDK-ellenes kalóz­akciókkal és bombázással, meg kell szüntetni Dél-Vietnam­ban az amerikai támaszpontokat, s ki kell vonni onnan az Egyesült Államok, valamint szövetségesei — Ausztrália, Dél- Korea, Űj-Zéland — csapatait. Helsinki figyelmeztetett: Azok a nyugati körök, amelyek ebben a kritikus helyzetben a békemozgalom megosztottsá­gával számoltak — tévedtek. Le kell vonniuk a tanulságot, látniuk kell, hogy egységes, világméretű tiltakozással kerül­tek szembe. Ez a helsinki tanulság egyben azoknak is szól, akik megpróbáltak belülről zavart kelteni: Ma a legfonto­sabb az akcióegység a béke védelmében, minden más rész­vita csak ezután következhet. Aki felelősséget érez a béke és a szocializmus ügyéért, csakis ebből az alapból indulhat ki. Nehéz egy cikk keretében felsorolni, hogy Vietnam mel­lett, azzal párhuzamosan mi mindennel foglalkozott még a kongresszus. Javasolta többek között egy konferencia össze­hívását az európai biztonság ügyében; indítványt fogadott el »ntomcsúcsra«, a kormány- és államfők atomleszerelési értekezletére; elítélte a multilaterális atomterveket, állást foglalt Angola, Rhodesia és más harcoló területek független­sége mellett. Ezek a határozatok bizonnyal tovább gyűrűz­nek majd, százmilliókat mozgósítva. M indehhez, a kongresszus termékeny munkájához mi is hozzájárultunk. A magyar küldöttek gyakran hallat­ták hangjukat a bizottságokban, államvezetőink kö­zül Dobi István és Kállai Gyula táviratban köszöntötte a ta­nácskozást. A helsinki béke-világkongresszus jelvénye — amely a finn főváros címerét és a békemozgalom gondolatát ötvözte egybe — földgömböt ábrázolt zöld ággal, tengeren haladó csónakon. Átérezzük és értjük ezt a jelképet mi is. Mert akárhogyan hánykolódik is a hajó a viharos tengeren — a nemzetközi feszültség hullámain —. megvédjük a sül­lyedéstől, megvédjük a békét, a jövőt, az életet R. E. Szegediek, figyelem! Szegeden beindult az első nehézipari gyár: az ORSZÁGOS GUMIIPARI VÁLLALAT EMERGE GYÁREGYSÉGE. Jöjjetek haza dolgozni! Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi csoportjánál, Szeged, Budapesti u. 4. szám alatt. (120641) A partizánok bekerítéssel fenyegetik Saigont McNamara parancsot ad a bombázógépek felszállására — 65 kilométerre közelítették meg a kínai határt I RÖVIDEN I Alekszej Koszigin szovjet kormányfő a lett vezetők tár­saságában hétfőn látogatást tett a balti flotta tengerészei­nél. Az UPI hírügynökség szerint a dél-vietnami partizánok az éjszaka folyamán és a reggeli órákban behatoltak a Bien Hoa támaszpont körül létesített amerikai állásokba. A harc hét­főn napközben is folyta­tódott. A partizánok a vasárnapi trópusi ziva­tart használták ki a tá­madásra. A támaszpont körülbelül 20 kilométernyire északkeletre fekszik Saigontól. Hétezer ame­rikai és 800 ausztráliai katona őrzi az ide összevont, több millió dollár értékű amerikai harci repülőgépeket. A DNFF alakulatai vasárnap délután kezdték meg a támaszpontot és a bázist körülvevő lövész- árokrendszer szórványos ak­natüzelését, s a zavarótűz még hétfőn a reggeli órákban is tartott. A támadás következ­tében először szenvedett vesz­teséget az első amerikai gya­logos hadosztály újonnan ér­kezett második dandárja. zódik. A hírügynökség szerint minden jel arra vall, hogy a Viet Kong be akarja keríteni a fővárost, arra akarja kény­szeríteni az amerikai hatósá­gokat, hogy ha másként nem, légihídon lássál el Saigont utánpótlással. McNamara amerikai had­ügyminiszter, továbbá a kísé­retében levő Wheeler és West­moreland tábornokok dél­vietnami szemleútjukon va­sárnap látogatást tettek az In­dependence repülőgép-anyaha­jón. A hadügyminiszter zöld sapkával a fején személyesen adta meg a startjelet az észak­vietnami Ham Rong kikötővá­ros bombázására induló 18 amerikai repülőgépnek. Nem sokkal később McNamara egy Da Nang melletti falucska go- lyólyuggalta kunyhójában Da­vid Clemens tengerészgyalogos ezredes beszámolóját hallgatta meg az amerikai egységek ke­serves dél-vietnami háborús tapasztalatairól. Az amerikai kalózgépek hétfőn még északabbra hatol­tak be a demokratikus Viet­nam területe fölé, mint eddig, él ezúttal 65 kilométernyire közelítették meg a kínai ha­tárt. A légierő négy Tündér­eidéi típusú gépe egy ameri­kai szóvivő közlése szerint vasúti létesítményeket bombá­zott. A dél-vietnami felszabadítá- si hadsereg az év első hat hó­napjában majdnem egymillió embert szabadított fel az im­perialista elnyomás alól — hangzik a hadsereg főparancs­noksága által most kiadott közlemény. Eszerint a haza­fiak januártól júniusig 12 000 ütközetben harcképtelenné tettek több mint 90 000 ellensé­ges katonát, közöttük 3000 amerikai agresszort. Ezen fe­lül 20 000 fegyvert zsákmányol­tak, többek között 104 milli­méteres ágyúkat, csőszáj fékes lövegeket, aknavetőket és gép­fegyvereket. (MTI) Laoszban vasárnap nemzet­gyűlési választásokat tartot­tak. Három jobboldali párt összesen 204 jelöltet állított az 59 tagú parlamentbe. Mindössze 25 000 választó já­rult az urnákhoz a négymillió lakosú országban. Li Szín Man, Dél-Korea volt elnöke 90 éves korában elhunyt. Eduardo Frei chilei köztár­sasági elnök hétfőn négyna­pos hivatalos látogatásra Bonnba érkezett. Forgalomba került Ghana új pénzegysége — a cedi, amely 100 pesawa-ra oszlik. Ez a tizedes pénzrendszer váltja fel az eddigi ghanai fontot. Hétfőn megnyílt Kairóban az arab királvok és államfők személyes képviselői bizottsá­génak 10. ülésszaka, hogy megvitassa Hasszunának, az Arab Liga főtitkárának az Arab-öböl emirátusainak helyzetéről és a Palesztinái kérdés feileményeiről szóló beszámolóját. Az UPI elmondja, hogy a zászlóaljparancsnokságon szol­gálatot teljesítő amerikai ka­tonák sakkban tartására órá­kon át elegendő volt a Viet Kong egyetlen lövésze is. Az Mozgalom Görögországban Papandreu visszatéréséért AP hírügynökség tudósítója beszélgetést folytatott B. Mc- Jilton őrnaggyal, aki kijelen­tette: »Voltam Koreában, és egész (vasárnap) estig azt hit­tem, hogy harctéri veterán va­gyok. Ilyen harcoknak még nem voltam tanúja.« Egy má­sik veterán, I. C. Raymond N. Simmons őrmester a partizá­nok támadását a németorszá­gi Hurtgen erdő körül vívott harcokkal hasonlította össze. Az UPI elmondja, hogy ez volt az első közvetlen parti­zántámadás a Bien Hoát vé­delmező amerikai katonaság ellen. Mint ismeretes, Saigon és a tenger között az egyetlen, még járható útvonal Bien Hoa és Vung Tau kikötő között hú­Kréta-szigetén, Herakleion- ban vasárnap este húszezres tömeggyűlés követelte Atha- nassziadesz-Novasz kormányá­nak lemondását és Papandreu visszatérését. »Görögország nem Dominika és nem Viet­nam, le a demokrácia árulói­val.'« — kiáltották a gyűlés részvevői. Hírügynökségak ér­tékelése szerint ez volt a leg­jelentősebb tiltakozógyűlés azok között, amelyeket négy nap óta Görögország több vi­déki városában megtartottak. Herakleionban felszólalt _a Centrum Unió több képviselő­je és beszédében harcra szó­lította fel a népet a demokrá­cia védelmére és Papandreu visszatérésének előmozdításá­ra. Konstantin király vasárnap Korfu szigetéről visszatérve Kongói „ki kit győz le?“ Személyi harcok Kaszavubu és Csőmbe között Kaszavubu kongói elnök hétfőn új embert nevezett ki a belpolitikai szempontból rendkívül jelentős belügymi­niszteri tisztségre: Victor Nendakát, a biztonsági rend­őrség volt főnökét. Két más változás is történt a kor­mányban: Kaszavubu a közal­kalmazottak ügyeivel foglal­kozó minisztérium megürese­dett székébe Joseph Ndanut ültette, és Emmanuel Sindát tájékoztatásügyi és idegenfor­galmi ügyekkel foglalkozó ál­lamtitkárrá nevezte ki. Közü­lük Nendaka és Sinda Ka­szavubu régi bizalmi embere és politikai fegyvertársa. A kongói elnök hetek óta szí­vós harcot vívott Csombéval, hogy ki kerüljön Munongo volt belügvminiszter helyére. A tárcát Csőmbe természete­sen saját emberének szánta, s most — legalább is átmeneti­leg— újabb vereséget szenve­dett a Kaszavubuval vívott régi háborúskodásban. A belügyminiszteri tisztsé­get előzőleg a katangai defroid Mundn»o, Csőmbe tá­mogatója töltötte be. A Csőm­be elleni hadiösvényen Ka­szavubu akkor tett nagy lé­pést, amikor sajátságos kö­rülmények között elmozdítot­ta Munongót. A volt belügy­minisztert megválasztották Kelet-Katanga kormányzójá­nak, s így le kellet volna mondania a miniszterségről. De Munongo időt akart nyerni addig, amíg a parlament ösz- szeül, és Csőmbe — mint pártjában remélik — ott erő­fölényt harcol ki. Egyszerűen nem jelent meg Kaszavubu hivatalában, hogy letegye a kormányzói esküt. Erre Ka­szavubu ebiöki rendelettel tá­volította el a kormányból. Csőmbe azzal válaszolt, hogy saját maga vette át a belügy­miniszteri tárcát, s ily mó­don a 18 minisztérium közül már kilencnek állt az élére. Közben pedig mindent meg­tett. hogy érintetlenül tartsa a korm-nv jelenlegi összetéte­lét a parlamenti ülésszakig. Go- (MTI) A Francia Szocialista Párt vezetőségének többsége Guy Mollet mellé állt A Francia Szocialista Párt országos vezetősége vasárnap és hétfőn a Párizs melletti Clichyben vitatta meg a szo­cialista-kereszténydemokrata pártszövetség kudarca és Gas­ton Defferre-nek a köztársasá­gi elnökválasztástól való visz- szalépése után előállott hely­zetet. A zárt ajtók mögött le­zajlott vezetőségi ülésen Guy Mollet elemezte a Deíferre-fé­le demokrata-szocialista szö­vetség kudarcának okait és le­szögezte, hogy a Francia Szo­cialista Párt nem adhatja fel önállóságát. A vezetőség több­sége, mint várható volt, Guy Mollet mellé állt. A végleges határozat kidolgozására külön bizottságot választottak, s en­nek kétharmada a főtitkár híveiből áll. megbes.'eést folytatott Aiiut- rassziaicsz Novasz minisz­terelnökkel Athénban. Atha- nassziadesz-Novasz a király- lyal folytatott tanácskozását »igen kielégítőnek« nevezte, majd közölte, hogy a három gazdátlan miniszteri tárcát eddig kiosztja Az új minisz­terek eskütételére ma dél­előtt kerül sor. Az Avgi közölte Passzali- disz, az EDA párt elnökének felhívását Görögország népé­hez. Passzalidisz nemzeti összefo­gásra hívta fel a népet a »ki­rályi államcsínnyel« szemben, és a következő követelménye­ket tűzte ki: Haladéktalanul állítsák vissza a nép durván megsértett szuverenitását, tartsanak választásokat, és állítsák vissza a demokratikus rendet. Jordánia folytatja a vízkivételi művek építését A kairói sajtó ismerteti Vaszfi Teli jordán miniszter- elnök nyilatkozatát. Eszerint Jordánia a terveknek megfe­lelően folytatja a Jordán fo­lyó vízének felhasználását célzó munkálatokat. Mint mondotta, Jordánia a vízkivé­teli művek építésére és kato­nai védelmére vonatkozó ha­tározatokat, amelyeket az arab államok csúcsértekezle­tein hoztak, érvényesnek te­kinti és megvalósítja őket. Mint ismeretes, Szíria a maga részéről felfüggesztette a Jordán vízének felhasználá­sára vonatkozó terveket, és a munkálatokat leállította. A damaszkuszi indoklás az volt, hogy az izraeli agresszióval szemben Szíria egyedül nem lenne képes megvédeni a munkálatokat, amelyek köz­vetlenül a határ közelében folytak, s a többi arab állam, köztük az EAK nem volt haj­landó feltétlen katonai segít­séget nyújtani. A kairói sajtó Nasszer el­nök ismeretes beszédét idéz­ve erre azzal válaszolt, hogy a helyi határincidensek nem indokolják az általános há­borút Izraellel, és ha Szíria nem képes megvédeni a terü­letén folyó munkálatokat, valóban jobban teszi, ha el­halasztja azokat. A Szíriái lépés utálj az iz­raeli vezérkari főnök felszólí­totta a többi érdekelt arab országokat is, tegyenek le a Jordán vízének felhasználá­sáról Ellenkező esetben — mint mondatta — Izrael le­rombolja a vízkivételi műve­ket. (Izrael ugyanakkor foly­tatja a folyó vízének eltere­lését.) Iíét-három héten belül megalakul az új kormány Dominikában Az Amerikai Államok Szer­vezetének háromtagú megfi­gyelő csoportja zárt ülésen számolt be a szervezet domi­nikai »békéltető missziójának« eddigi eredményeiről. Diplo­máciai források szerint és a szervezet ülése előtt elhangzott nyilatkozatok alapján a bizott­ság az ellentétes dominikai politikai frakcióktól széles kö­rű hozzájárulást nyert az ideiglenes kormány' megalakí­tását célzó tervhez. A bizottság vasárnap ki­adott nyilatkozatában hangsú­lyozza, reméli, hogy o válasz­tásokat legkésőbb jövő év már­ciusában megtarthatják a Do­minikai Köztársaságban. Nem szól a nyilatkozat arról, hogy mikor kerülhet sor az ideig­lenes kormány működésének megkezdésére. A háromtagú bizottság nem titkolja, hogy újabb válság robbanhat ki. Ezért mielőtt az ideiglenes kormány kezébe veszi a ve­zetést, egészséges alapot kell teremteni a megegyezéshez. Barreras, Dominika olaszor­szági nagykövete, a legfelső bí­róság volt elnöke, akit úgy em­legetnek, mint az ideiglenes kormány miniszterelnök-he­lyettesét, vasárnap tárgyaláso­kat folytatott mind az alkot­mányos erők, mind az Imbert- féle junta vezető személyisé­geivel. Barreras tárgyalt Gar­da Godoyjal, akit az ideigle­nes kormány elnökének sze­meltek ki. Godoy nyilatkozott a sajtónak és hangsúlyozta, egy nappal sem marad tovább hatalmon a választások meg­tartása után. Az Amerikai Ál­lamok Szervezetének javasla­tai szerint — mondotta — a három hónapos választási had­járatot egy hathónapos politi­kai fegyvernyugvás előzné meg. Godoy főfeladatát abban látja, hogy előkészítse az or­szágot egy népi kormány meg­választására. A Reuter hírügynökség sze­rint diplomáciai körökben az az általános vélemény, hogy legkevesebb 2—4 hét szüksé­ges még, amíg a Dominikai Köztársaságban az ideiglene» kormány megalakulhat \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom