Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-20 / 169. szám

Kedd, 1965. július 20. 3 SOMOGYI NfiPEAP KETTŐS HASZON Az ötvöskónyi Aranykalász Tsz-ben hatvan holdon termeltek zöldborsót. A kicsépelt zöldborsót a Nagy­atádi Konzervgyárnak szállították. A visszamaradt zöld csumából és szárból siló lesz. Amíg egy határozat eljut a helyszínre A marcali téglagyár nagy gödrét bodzafák szegélyezik. A bejáratnál keskeny, hosszú épület áll, ennek végében van az iroda. — Nincs ott senki — világo­sít föl egy porlepte zetoros. — A bányában .vannak. A vezető csillét tologat, az adminisztrá­tor meg az elhordó kocsinál dolgozik. Horn Jenő üzemvezetőt egy csille mellett találom. — így vagyunk. Nem az a baj, hogy nekünk is dolgozni kell itt, nem mondta senki, nem is kötelező, de valahogy mostanában furcsán mennek a dolgok, és az embernek elszo­rul a szíve. Akik megmarad­tak a törzsgárdából, úgy hajta­nak. hogy minden elismerést megérdemelnek. Csak hát ke­vesen vannak, nagyon keve­sen ... Beszél az egyik szerelővel, mert baj van a kuli motorjá­val. Visszatérve folytatja: — Ma például nyolcán hiá­nyoznak. Itt a présházban ki­lenc embernek kellene lenni, van hat. Ha teljes lenne a lét­szám, harmincnyolcezer nyers téglát adhatnánk ki. így jó, ha meglesz a harmincezer. — Most, a jó időben sem megy? — Nem. Ha megfeszülünk, akkor sem. A régiek közül töb­ben megbetegedtek. Az újak pedig? Volt, aki csak egy na­pot húzott ki. Egypáran itt maradtak továbbra is, de ami­kor az esőzések után kézhez kapták a borítékot, azt mond­ták, köszönik szépen, de ilyen munkáért a tsz-ben kétszer ennyit keresnek. Most jött két diák: Király Jancsi az egyik, Éger Gyurka a másik. Ezek be­csülettel csinálják. Az üzemvezető négy évtize­de téglás. így összegezi véle­ményét: — Ilyet még sohasem ta­pasztaltam ... A gyárban tízezer tégla el­ázott, és kétszázezer meghibá­sodott. Az esőzések miatt ha­vonta mindössze százharminc órákat dolgozhattak 'a munká­sok. A mai napig ötszázötven­kétezer nyers téglával adó­sak. És ezt az adósságot valószí­nűleg nem is tudják letörlesz- teni. Amikor arról érdeklődöm, hogy mit tettek eddig, az üzemvezető széttárja a karját: — Ha azt mondom, hogy nincs emberünk, mindent meg­mondtam. Nem jön senki... — Ez így van. Tessék elhin­ni — veszi át a szót egy boros­tás arcú, szálas férfi. Kovács László a neve; reggel három órakor kezdett, pihent egy ki­csit, és visszajött a feleségének segíteni. — Mi tudjuk, hogy kell a tégla, de nem tehetünk sem­mit ... — Túlórázásról vagy vasár­napi műszakról még nem be­széltek magukkal? — Még nem. Az újságban olvastam, hogy tervezik a ve­zetők, fölkeresnek minden gyárat. Ügy tudom, itt még nem voltak. Persze lehetséges, hogy már jártak -itt, csak mi nem tudunk róla. Amíg a ta­nácsi bányához tartoztunk, gyakran meglátogatott ben­nünket az igazgató. Amióta az egyesüléshez csatolták a gyá­rat, másként van. — Ha szóba jönne a túlórá­zás és a vasárnapi munka, vál­lalnák? — Biztosan. A törzsgárda mindenesetre, mert az időjá­rás nagyon sokat lefaragott a fizetésből. Tavaly ez idő tájt háromezer forintot kerestem. A múlt hónapban egy ezressel kaptam kevesebbet... — És fegyelem is kellene — szól közbe Takács János le­szedő. — Mbst is van olyan emberünk, akiről már negye­dik napja nem tudunk semmit. Fizetés óta nem látható. A csilléket Bajai Ferenc és Bancsa László tolja a préshá­zig Az automata vágót gyak­ran le kell állítani. Ilyenkor négy ember van tétlenségre kárhoztatva. — Nem jó ez így! Csak mérgelődünk, és a számítá­sunkat sem találjuk meg. Ten­nie kéne valamit a felsőbbség- nek. Méghozzá sürgősen. Amíg jó idő van. Németh Sándor Cikkünk nyomán intézkedtek a munkafegyelem megszilárdítására Lapunk június 5-i számában cikket közöltünk Szabad pén­tek, szabad hétfő címmel. Meg­állapították riportereink, hogy nem szabad eltűrniük az épí­tésvezetőségeknek a pénteki és hétfői villámlátogatáskor ta­pasztalt lazaságokat. Ozsváth Károly, az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat főmérnöke egyetértett cikkünk megállapításaival, a riporterek elősegítették a munkafegyelem megszilárdítását. A vállalat vezetői a júniusi műszaki munkaértekez­leten ismét felhívták az építésve­zetők és a művezetők figyelmét, hogy ne tűrjék el a szeszes ital fogyasztását, a fegyelmezetlensé­geket, s hogy fokozottabban ve gyék igénybe a párt- és szakszer­vezeti aktívák segítségét. Az állomásfőnök segíteni fogja a boyszolgálatot Csavargók vagy boyszolgá- lat? című írásunkban szóvá tettük, hogy Siófokon kis csa­vargók kérdezés nélkül kikap­ják az utasok kezéből a bő­röndöt. Az új siófoki állomás- főnök még nem teremtette meg a kapcsolatot a ktsz-szel. Magyari István, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője közölte, hogy a tavalyi gyakorlatnak meg­felelően az idén is támogatják a boyszolgálat tevékenységét, han­gosbemondón tájékoztatják az uta­sokat erről a lehetőségről. Az ál­lomás felhívta a rendőrség figyel­mét a kis csavargókra. Az igazga­tóság megkérte a siófoki állomás­főnököt, hogy támogassa a boy­szolgálatot, ne tűrje meg a cikk­ben bírált csomagszállítást. Piackutatás a belkereskedelemben NAPONTA MEGŰJOLÓ KÉRDÉSEK: milyen színű, fazonú, méretű ruhát, milyen és mennyi villanykapcsolót vagy hűtőszekrényt keresnek majd a vásárlók hetek, hóna­pok, netán esztendők múlva? Szorozzuk meg képzeletben ezeket az adatokat a követ­kező számokkal: az ország­ban több mint 46 000 árusító­hely, ebből csaknem 32 000 bolt van, és e sok kilométer­nyi pult mögött 80—85 mil­liárd forint értékű árut ad­nak el évente. A vásárolt cik­kek skálája csak százezres, a szír, a forma, általában a változatok száma csak mil­liós adatokkal fejezhető ki. Az imént jelzett kérdésekre mégis válaszolniuk kell a szakértőknek, méghozzá meg­közelítő pontossággal, hiszen ha rosszul »-jósolnak-«, akkor vagy a vásárlók bosszankod­nak a bolti utasítás hallatára: »•nem kapható« — vagy a kelletténél több eladhatatlan készlet halmozódik fel. Ügy tűnhet fel, mindez mondvacsinált gond, elvégre a tervek — népgazdasági, minisztériumi és vállalati mé­retekben — úgyis rögzítik a termelés mennyiségét s az előállított áruk összetételét. Valójában már régen túljutot­tunk azon az időszakon, ami­kor úgy véltük: a központilag kidolgozott tervek a vásárlói igények minden elemét pon­tosan és évekre előre kifeje­zik. A népgazdasági tervezés­nek ez nem feladata; az or­szágos és minisztériumi szá­Tervezés és piackutatás Mit keres a vevő jövőre? A boltok tudománya mok csak a termelés fejlesz­tésének irányát, a főbb ter­melőeszközök termelését, a beruházásokat stb. rögzíthe­tik, nem pedig azt, milyen színű inget és milyen mintá­jú bútortextilt keresnek majd a boltokban. Figyelembe kell venni, hogy a kereskedelem­nek már régen nemcsak a la­kosság elemi igényeit kell ki­elégítenie, hanem a differen­ciált keresletet is, amelyet a divattól az időjárásig, a vá­sárlók korösszetételétől a jövedelmek alakulásáig tömér­dek tényező befolyásol. A szakmai műszóval »piac­kutatásnak« nevezett — ma­gyarán: bolti igényeket ta­nulmányozó — tudomány nálunk is mind szélesebben terjed, és alkalmazása eléggé megbízható válaszokat adhat a személyes óhajok országos­sá »-szorzott« tendenciáira. Jelenleg elsősorban a Belke­reskedelmi Kutató Intézet Piackutató osztálya végez ilyen vizsgálatokat. Tevékeny­ségének társadalmi jelentősé­gét talán az is érzékelteti, ha BIZTATÓ TAPASZTALATOK AZ ALKATRÉSZELLÁTÁSRÓL gyorsan kijavíthatják. A hi­Nemrég beszámoltunk arról, hogyan készült fel a gabonabe­takarítás műszaki feladataira az AGROKER, hogyan gondos­kodott alkatrészekről még az aratás kezdete előtt. Megálla­pítottuk, hogy egynémely gép­tartozékból a tavalyinál jobb ellátásra számíthatnak me­gyénk mezőgazdasági nagy­üzemei, s ebből a szempontból általában bizakodva néztünk a gépi aratás elé. Kevesebb a gépállás Azóta megyeszerte folyik a kalászosok betakarítása. Az in­dulás bizakodást kelt, ugyan­is alkatrészhiány miatt a ta­valyinál kevesebb a gépállás. • Korai volna persze dicseked­ni, de az alkatrészellátás eddi­gi tapasztalatai megnyugta­tóak, s ez arra kötelezi az AGROKER-t, hogy továbbra is legalább ennyire kielégítően végezze az anyagszolgáltatást. Előfordul, hogy a télen felüle­tesen kijavított kombájnnal vagy aratógéppel nem boldo­gulnak, de alkatrészhiány miatt rostokoló gépet alig ta­lálni. Ugyanis szinte minden hiányzó tartozékot sikerül pó­tolni. A nagyberki Kaposvöl- gye Termelőszövetkezetben példáid az idei aratásban még nem hiányzott hosszabb ideig valamilyen fontos tartozék a gépekről. Az öreglaki Kertészeti Tsz- ben hallottuk, hogy még a szállítógépekkel sincs problé­ma, folyamatosan dolgoznak csakúgy, mint az aratást vég­ző gépek. A tsz vezetői örülnek annak, hogy egyrészt kevesebb a meghibásodás a tavalyinál, másrészt pedig a mégis elő­adódó hibákat — ilyen szánté mindig és mindenhol van — baelhárítás egyik lényeges föl­tétele, hogy legyen kéznél megfelelő pótalkatrész. Nyomban kérni kell, ha hiányzik A Lengyeltóti Gépállomáson Hesz Mátyás főmérnökkel ar­ról beszélgettünk, hogyan bir­kóznak meg a feladatokkal a gépállomás kombájnjai, kéve­kötő aratógiépei a termelőszö­vetkezetekben. Megtudtuk, hogy az aratási munkákhoz számba vett gépek közül mind­össze kettő van javítás alatt. A főmérnök elmondta, hogy ele­gendő tartozék állt rendelke­zésre a gabonabetakarítás zök­kenőmentes megindításához a fonyódi járásban. Most azon­ban fogytán vannak a készle­tek. — Egy-két alkatrészből már az utolsó darabot rakták fel a gépekre, elfogyott a raktári tartalék, tehát sürgősen gon­doskodniuk kell pótlásról. Ilyen kellék a kombájnoknál nélkülözhetetlen tápszivattyú meg a ferde felvonólánc; a rendfelszedőkhöz pedig rugók kellenének, mert már a bálá­zók hasonló méretű tartalék­rugóit használják erre a célra. Nem hiánycikkek ezek, csu­pán a gépállomási raktárkész­let fogyott el, s mielőbb újabb szállítmányt kell rendelniük az AGROKER-től. De vajon kap­nak-e? Rendelkezák-e a megyei vállalat elegendő pótalkatrész­szel? Ezt kérdeztük meg Haj­lik Györgytől, az alkatrészosz­tály vezetőjétől. Állandó kapcsolat az országos központtal A lengyeltótiak az előbb említett, csaknem valamennyi tartozékot nyomban megkap­hatják az AGROKER-nél. A múlt hét péntekén például het­ven darab ferde felvonólánc volt a vállalatnál. De a más­fajta alkatrészeket igénylő ter­melőszövetkezetek közül is alig akad olyan, amelyeknek anyagbeszerzője üres kézzel térne haza Kaposvárról. A vál­lalat ugyanis a leglényegesebb gabonabetakarító eszközök: a kombájnok és a kévekötő ara- tógépek sok alkatrészével ren­delkezik. A kombájnoknak -'Idául csaknem minden tarto­zékát megkaphatják a megye- székhelyen a gazdaságok. Ami­hez mégsem juthatnak hozzá Kaposváron, azt telefonrende­lésre Budapestről huszonnégy órán belül megküldi az orszá­gos ellátó központ Az AGROKER állandó tele­fonkapcsolatot tart fenn az országos központtal. Így a hiányzó alkatrészeket azonnal megrendelhetik. Pénteken dél­előtt a Balatonkiliti és a Ka­posvári Gépjavító Állomás je­lentkezett alkatrészért a válla­latnál, s kívánságukat csak­nem hiánytalanul teljesítették. A Csokonyavisontai Gépállo­más olyan anyagot kért, amit csak a fővárosi központ hoz forgalomba. Ezt is és a gépál­lomás meg a magyaratádi Le­nin Tsz ékszíjigényét Buda­pestre továbbították. A so- mogygeszti Üj Barázda Tsz aratógépéhez szükséges egyik tartozék megküldését szintén a fővárosi központtól kérték. Így segítik biztosítani a me­zőn folyó munka zavartalan­ságát, így mozdítják elő az ara­tás sikerét a mezőgazdasági üzemek gépalkatrészellátásá­val megbízott vállalat dolgozói. Hernesz Ferenc találomra belelapozunk né4 hány vizsgálati anyagukba. Tanulmányozták például a la­kosság úgynevezett tartós fo­gyasztási cikkekkel való ellá­tottságát és vásárlási szándé­kait; ami a mosógép, a tv, a hűtőszekrény stb. várható keresletét fejezi ki, tehát a gyártási és import tervekhez nyújt támpontot A BÉRBŐL ÉS FIZETÉS­BŐL ,ÉLŐK élelmiszer-vásár­lási szokásainak kutatása ilyen kérdésekre kereste a feleletet: mennyi a családok átlagos élelmiszer-tartaléka; milyen napszakban vásárol­nak a háziasszonyok, illetve: ők vagy a férj vásárol-e, ami ugyancsak módosíthatja a forgalmat; a lakástól hány percre szerzik be az élelmi­szert; hányán főznek az üze­mi étkezés mellett vacsorát stb. Áttekintették azt is. mi­re takarékoskodnak a KST- tagok; mi az anyák vélemé­nye a gyermekruházat vá­lasztékáról; mennyi kávéfőzőt keresnek majd a boltokban stb. A piackutatók e közérdekű vizsgálataival kapcsolatban nyilvánvalóan az a legfonto­sabb kérdés: mennyire befo­lyásolja mindez a kereskede­lem és — közvetítésével —az ipar tevékenységét? Nos, ma még a lehetőségekhez képest nem eléggé! A tudományos módszerekkel, a demográfiai, szociológiai, sőt, megbízhatóan pontos matematikai eszközök­kel végzett vizsgálatok »-szép­séghibája«, hogy az ezernyi tényből kirostált következte­tések érvényesítése ma még korántsem zökkenőmentes. A valóságos igény és a megrendelés nem mindig fe­di egymást. Igaz, végtére a boltok rendelnek, s ez — úgy tetszhet — megbízhatóan be­folyásolja a termékek gyártá­sát. Ám hogy mégis vannak bosszantó hiánycikkek, másfe­lől pedis fölösleges készletek, az a többi között összefügg azzal is, hogv a piackutatásig keresl.etelemzési módszerek a boltokban sem kaptak még eléggé polgáriogot. A keres­kedelmi vállalat jobbára a megelőző időszak eladási szá­mainak »-meghosszabbításá­val« rendel, s nem igazodik eléggé a fogyasztói kereslet esetleges módosulásához. Pe­dig a helvi — tehát tájan­ként, településenként. sőt vá­rosnegyedenként is változó — igények hullámzását elsősor­ban a kereskedelmi »szeiz­mográf«: a bolt érzékeli. A TELJES IGAZSÁGHOZ TARTOZIK, hogy sokszor túl hosszú, olykor több hó­napos idő választja el a megrendelést a szállítástól, miközben — különösen a di­vatcikkeknél — a kereslet módosulhat. Mindez természe­tesen növeli a bolt kockáza­tát. Csakhogy: bizonyos koc­kázat nélkül nem lehet ke­reskedni, márrészt: az is a kockázat egy fajtája, ha ké­sőbb hiányzik majd az áru, amelyet a vásárlók keresnek. A kelleténél több: illetve kevesebb áru kétségtelen el­lentmondását segít feloldani a korszerű tudomány: a piacku­tatás. Tegyük hozzá: nemcsak központilag, tehát kutatóinté­zetben alkalmazhatók ezek a módszerek, hanem a boltok­ban is. a kérdőíves közvéle- ménvkutatástó' a nagvkeres- kedelem divatbemutatóval egybekötött vizsgálatáig vagy például a cipőkere:-k°delem- nek éppen a napjainkban al­kalmazott kitűnő módszeréig: a budapesti modellki-llításig. Itt nem szűk szakmai bizott­ság tagjai, hanem a -rásárlók maguk döntenek arról: mi­lyen cipőket látnának szíve­sen a holtokban. Mindez meg­bízható alapot ad P látszólag ködös — valóiában: felmér­hető, összegezhető — vásárlói óhaj előrejelzéséhez. T. A. Júliu Július 1-én volt esedékes a magánautók kötelező szavatossági biztosításának második félévi díja. 30-ig még kamatmentesen befizetheti! Felvilágosítást, befizetőlapot az Állami Biztosító fiókjai adnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom