Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-20 / 169. szám

fcf&ÍG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) ÁRAi 50 FILLÉB Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM 169. SZÁM KEDD, 1965. JÚLIUS 20. Biztató tapasztalatok az alkatrészellátásról (3. oldal) Féldeci — műszak előtt (5. oldal) SZEGÉNY ÁRVÁK (6. oldal.) Mai számunk tartalmábSI: 1 Nap körüli pályán a Szonda 3. A Szovjetunióban 1965. jú­lius 18-án, vasárnap — az űr­kutatási programmal össz­hangban — több lépcsős ra- kétahordozó segítségével Nap körüli pályára juttatták a Szonda 3. önműködő űrállo­mást A rakétahordozó utolsó fo­kozata nagy mesterséges hol­dat juttatott FölcT körüli pá­lyára, majd az előre kiszámí­tott időben a szputnyikról olyan űrrakéta startolt, amely a Nap körüli pályára álláshoz szükséges sebességet megadta a Szonda 3. űrállomásnak. A felbocsátás célja: űrállo­mások rendszerének kidolgo­zása hosszan tartó űrrepülés tényleges körülményei között valamint a naprendszer térsé­gének tudományos kutatása. Az önműködő űrállomás re­pülését pályaelemeinek meg­határozását és az érkező in­formációk vételét külön e cél­ra szolgáló irányító és mérő­központ végzi. A Szonda 3-mal létesített kapcsolat állandó. Az érkező telemetrikus adatok szerint va­lamennyi műszer és tudomá­nyos berendezés normálisan működik, s az űrállomás a számítotthoz közelálló pályán halad. A koordinációs számítóköz­pont feldolgozza az érkező in­formációkat. (MTI) Magyar—lengyel tárgyalások A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kormány­küldöttségei július 15—18. között Budapesten tárgyalásokat foly­tattak a Magyarország és Len­gyelország közötti autóbusz és közúti árufuvarozások kérdéseiről. A tárgyalások végeztével meg­kötött egyezmény szabályozza és jelentősen megkönnyíti a két or­szág közötti közúti személy-, va­lamint áruforgalom lebonyolítását és az ezzel kapcsolatos vámfor­maságokat. (MTI) " INTÉZET ’} Megkezdődött Bukarestben a Román KP IX. kongresszusa Időszerű feladataikat vitatták meg a tsz-jogtanácsosok A megye termelőszövetke­zeteinek jogi képviselői teg­nap értekezleten vettek részt Kaposváron. Munkájuk főblp tapasztalatainak összegezése után további feladataikat vi­tatták meg. Dr. Foglyos Lász­ló, a Megyei Termelőszövet­kezeti Tanács vezető jogtaná­csosa vitaindító előadásában a kártérítési eljárások szabá­lyait ismertette s felhívta fi­gyelmüket arra, hogy közre­működésükkel segítsenek a fegyelmi és az ellenőrző bi­zottságok munkájában. Az értekezlet tanulságait dr. Fóris Imre, az Országos Termelőszövetkezeti Tanács vezető jogtanácsosa foglalta össze. Ezen túlmenően elvi út­mutatást adott a szövetkeze­tekre vonatkozó újabb jog­szabályok pontos és helyes értelmezéséhez, következetes gyakorlati megvalósításához. Bejelentette továbbá, hogy a tsz-iogtanácsosok szerepét, ügvkörét, feladatát egyértel­műen és világosan meghatá­rozza a közeliővőben meaie- lenő miniszteri rendelet. En­nek tervezetét ismertetve ki­emelte: fontos megbízatásuk, hovv őrköri ienek a jogszabá­lyok megtartásán, működje­nek közre a törvénysértések megelőzésében. Evégből pél­dául kívánatos, hogy ne utó­lag ismerjék meg a jogszabá­lyoknak esetlegesen ellent­mondó közgyűlési vagy veze­tőségi határozatot, hanem ve­gyenek részt már előzetesen a határozati javaslat elkészí­tésében. Szávai Jenő, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Bukarestben a Népköztársaság Palotájában hétfőn meg­nyílt a Román Kommunista Párt IX. kongresszusa. A kong­resszusra érkezett küldötteket és a külföldi vendégeket az ünneplőbe öltözött román főváros lakói lelkesedéssel kö­szöntötték. A kongresszus üléstermében pontosan 9 órakor megjelent Nicolae Ceausescu, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, valamint a párt politikai bizott­ságának tagjai és Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottságának első titkára, majd követték őket a kongresszusra érkezett 56 ország kommu­nista és munkáspártjainak küldöttségei, köztük Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja vezette magyar pártküldöttség. A kongresszust Nicolae Ceausescu nyitotta meg. Beje. lentette, hogy a kongresszuson az ország minden részéből 1357 küldött és több mint kétezer meghívott vendég vesz részt. Felzúgott a taps, amikor üdvözölte a román kommu­nisták külföldi vendégeit. Az üdvözlés után a kongresszus részvevői egyperces néma felállással adóztak a nemrég el­hunyt Gheorghe Gheorghi-Dej emlékének. A megnyitó beszéd után a küldöttek 33 tagú elnökséget választottak. Az elnökség megválasztását követően Nicolae Ceausescu elvtárs bejelentette, hogy a Román Munkáspárt legutóbbi plenáris ülésén elhatározta, javasolni fogja a kongresszus­nak, hogy a Román Munkáspártot a jövőben nevezzék Ro­mán Kommunista Pártnak. Ceausescu elvtárs a továbbiak­ban emlékeztetett arra, hogy a Román Kommunista Párt 1921-ben alakult meg, s így sorrendben a IX. kongresszusa következne. Javasolta, hogy ezért a párt IX. kongresszusát tartsa meg. A küldöttek a javaslatot viharos tapssal egyhan­gúlag elfogadták. Ezután Chivu Stoica elnöklésével megválasztották a kongresszus intéző szerveit, majd a következő napirendet fogadták el: A központi bizottság beszámolója a két kongresz- szus között végzett munkájáról. Előadó: Nicolae Ceausescu. A központi revíziós bizottság beszámolója. Előadó: Constantin Pirvulescu. A Román Kommunista Párt IX. kongresszusának irányelvei az 1966—1970-es népgazdasági fejlesztési tervre. Előadó: Ion Gheorghe Maurer. A Román Kommunista Párt IX. kongresszusának irányelvei a tízéves energetikai fejlesztési tervre. Előadó: Chivu Stoica. Beszámoló a Román Kommunista Párt szervezett szabályzatának módosításáról. Előadó: Gheorghe Apostol. i O A központi bizottság és a revíziós bizottság megvá­lasztása. A kongresszus intéző szerveinek megválasztása és a napi­rend elfogadása után Nicolae Ceausescu elvtárs tartott be. számolót a párt két kongresszusa között végzett munkájáróL 0 'ea use e 1 Nicolae Ceausescu elvtárs beszéde Ceausescu beszédének be­vezetőjében az elmúlt öt év eredményeiről szólva utalt a mezőgazdaság szocialista át­alakításának befejezésére, ás megállapította: a pártnak a hatalom kivívása óta ez volt a legnagyobb politikai diada­la. Az első titkár hangsúlyozta, hogy sikerrel teljesítették azokat az alapvető feladato­kat, amelyeket az előző kong­resszus tűzött ki a népgazda­ság fejlesztésében az 1960— 65-ös időszakra. Így ez évben az ipari termelés 2,24-szeresC az 1959. évinek, s meghaladja Vasárnapi aratókkal ÉRDEKE] MINDENKINEK REGGEL még felhőfoltok futottak a nap elé, de haj­nalban köd ereszkedett. Köd után csak elvétve esik eső. Hat óra tájt néhányan az eget kémlelték. Azt figyelték, hogy északnyugatról nem emelkedik-e újabb felhő a horizont fölé. Aztán elindul­tak a néptelen utcán. Vasár­nap mindig később ébred a falu. Megálltak egy-egy kis­kapu előtt, aztán bekiáltottak: — Indulás! — Vártak egy ÚT GÉP A KEFEÜZEMBEN Nyugatnémet szőrkeverő gépet vásárolt a kaposvári kefeüzem. Az új gép 20—30 százalékkal termeléke- myebb a régi gépeknél. kicsit, aztán még hozzátették: — Mehetünk? Álmos szemű emberek indul­tak el a kocsma felé. Ott cso­portba verődtek, aztán vala­mivel vidámabban nekivág­tak a határnak. Volt, aki ka^ szát tartott a vállán, mások sarlót szorongattak a hónuk alatt. Akadt olyan is, aki semmit sem vitt, csak lépege­tett a csoporttal. Amikor elhagyták a falut, elcsöndesedtek az utcák. Ké­sőbb néhány gyerek futott ki a homokba, az egyik udvar­ban birkákat vágtak az ara­tóknak. Kint a legelő mellett pedig ötvenhat ember suhog­tatta a kaszát, szedte a mar­kot, és terítette a kötelet. — Rettentő erős gabona ez — mondja valaki a sorból. Mert egy hosszú sor volt a sok kaszás meg marokszedő. Egyik részük éppen hogy be­lekezdett a tábla elején. a másikuk már kiért a végére. — És a szem? — Az is jó. Ilyen termést már régen arattunk Kőkú- ton. TlZ ÖRA FELÉ már tiszta volt az ég A nap mérgesen sütött. A gabona pedig meg­próbálta az aratókat Hosszú szára mélyen magfekudt, a lilán virágzó vadhiikkönv in­dái kötötték pevséffes egésszé a különálló szálakat. — .Tó óqrabot lev-'gtunk — mnnóia Ősz Józsi, a KTSZ- titkár. — Igaz, hajtottunk is. Egv frissen összekötött ké­vére telepszik, aztán mondani kezdi ennek a vasárnapi ara­tásnak a történetét. — Ketten is szerveztük. A tűzoltók is mozgatták az em­bereket már a hét eleje óta, meg mi is. A tűzoltók nem tudtak marokszedőt adni. Mi hoztuk azt is. Minden KISZ- tag Itt van. Eljöttek még azok is, akik csak nyáron vannak itthon. A kérges kezű öregségi já­radékos tsz-tag mellett ott dolgozott a középiskolás diák éppen úgy, mint az erdészeti munkás vagy az ipari tanuló. S kaszát fogott a szabadságon levő katona meg a traktoros is. Ment a munka. — Ilyen sokan még talán soha nem arattak ebben a faluban vasárnap, amióta tsz van — mondta Fodor Lajos tsz-elnök. — Ha ígj' menne mindig, hamar kepében lenne az ötszáz hold gabona. — Ettől a táblától úgyis fáztunk — teszi hozzá ősz Lajos. — Féltünk, mert a kombá jn nem sokra ment vol­na vele. Egy részét most si­került ledörgölni. AZ ÖTVENHAT EMBER MUNKÁJA meglátszott a ha­talmas rozstáblán. Délig csak egyszer álltak meg, amikor frissítőt hoztak a faluból. Mindenki lehajtott egy po­hárkával, aztán megint hoz­záláttak a munkához. Néha hangos kedvvel biztatták egy­mást, máskor meg szótlanok voltak, csak a kasza suhogott megállás nélkül. Mire befeieződne a napi munka, megjelenik a tábla szélén a csősz is. Szemléli az aratókat, aztán megszólal: — Jól' ment délelőtt. — Igazán jól — válaszolja neki valaki a sorból. — Ennyi nem mindennap megy le. — Tegnapelőtt is harminc­két kasza dolgozott a falu­ban, csak hát nem egv he- lven. és ezért nem látszott olvan nagv darabnak. Nem sokkal dél előtt vala­ki azt mondta: — Gyerünk, gyerekek, dob­tuk össze. Érdeke mindenki­nek. hogy minél előbb ké­szen legyen. Kercza Imre a hatéves terv eredeti elő­irányzatait. Ceausecu vázolta az új öt­éves terv legfontosabb ada­tait, majd foglalkozott annak néhány fő elvi kérdéseivel. Az ipari termelés — mondot­ta — évente 10,5 százalékkal növekszik, ami azt jelenti, hogy továbbra is fenntartjuk az ország ipari fejlesztésének gyors ütemét. Az ország ipa­rosítása, a nehézipar, s kü­lönösképpen a gépipar elsőd­leges fejlesztése a jövőben is pártunk politikájának közép­pontjában áll. Az első titkár hangsúlyozta, hogy a következő években a szocialista nemzetközi mun­kamegosztás keretében to­vább fejlődik sokoldalú, test­véri együttműködésünk a KGST-tagállamokkal, az ösz- szes szocialista országgal. A kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok hozzájárulnak minden egyes szocialista or­szág fejlődéséhez, a szocialis­ta világrendszer erősítéséhez. A szónok a párt tevékeny­ségéről szólva megállapította, hogy számottevően növekedett a párt vezető szerepe a gazda­sági, társadalmi és kulturális életben: ma a szocialista épí­tésnek nincs olyan területe, amelyen ne a pártszervek ké­peznék az igazi mozgató erőt. A párt a leghaladottabb mun­kásokat, parasztokat, értelmi­ségieket tömöríti soraiban, s ma több mint 1 450 000 tagot és tagjelöltet számlál. Az ösz- szes kommunisták 87 százalé­ka román, több mint 9 szá­zaléka magyar, több mint 3 százaléka német, szerb és más nemzetiségű. A szervezeti szabályzattal kapcsolatban megemlítette, hogy a központi bizottság ja­vasolja, szüntessék meg a tagjelöltségi időt, s a jövőben a fölvétel a várttagok sorába köevetlenül történjék. A szervezeti szabályzat ter­vezete előírja: egy párttag akár pártszervben, akár álla­mi szervben, csak egyetlen olyan politikai vezető tisztsé­get tölthet be, amely állandó tevékenységet követel. Ceausescu a kádermunkáról káderek megítélésében meg kell szüntetni mindenféle szubjektivista törekvést Az emberek értékének elbírálásá­nál, amikor őket vezető tiszt­ségbe léptetik elő, az egyet­len szempont az, képesek-e hozzáértéssel megoldani fel­adatukat — mondotta, majd így folytatta: >*A párt közpon­ti bizottsága javasolja a kongresszusnak, hogy azoknak a párttagoknak, akik a bur- zsoá—földesúri rendszer évei­ben állandó tevékenységet fej­tettek ki a forradalmi moz­galomban, anélkül, hogy akár párttagok lettek volna és méltó magatartást tanúsítot­tak az osztályellenséggel szemben, párttagsági idejüket attól az időtől számítsák, amikor bekapcsolódtak a for­radalmi mozgalomba. Hason­lóképpen ismerjék el a párt­ba való belépésük idejét azoknak a tagoknak, akik a szociáldemokrata és szocialis­ta pártba léptek be annak idején. A párt első titkár^ e^’tán arról beszélt, hogy az utóbbi években a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom­ban nézeteltérések keletkez­tek. Amint a központi bizott­ság 1964 áprilisi kibővített plenáris ülésének nyilatkozata hangsúlyozza, e kérdéseket elvszerűen, elvtársiasan ke U megvitatni, és kitartó erőfe­szítéseket kell tenniük a köL csönös közeledésért és meg­értésért, az egység kialakítá­sáért. A szocialista országok kommunista és munkáspárt­jaira hárul az a felelősség* hogy biztosítsák a szocialista világrendszer összeforrottsá- gáit, a szocialista országok kö­zötti testvéri barátság és együttműködés szüntelen fej­lesztését, s ne engedjék meä hogy a pártok közötti nézetel­térések az államközi kapcsom latokra is kiterjedjenek. Románia internacionalista kötelességének tartja — hang­súlyozta többek között az első titkár — továbbfejleszteni testvéri kapcsolatait az öss- szes szocialista országokkal* tevékenyen hozzájárulni a szocialista világrendszer egy­szólva hangsúlyozta, hogy a ségéhez és öszeforrottságáhoa.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom