Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-04 / 130. szám

Egyszerű lelki jelenségek QíyÁvi dio at A női ruhákra jellemző a test for­máit enyhén hang­súlyozó karcsúsítás, hosszanti irányban. Ez a testalkatot elő­megoldással szabott blúzzal. A díszítés lehet elütő színű paszpól vagy pa­mutból készült hor­golt szél. A szok­nyák egyenes vona- lúak vagy bővítet­tek. A ruhák ujja készülhet; ragián, ja­pán vagy bevarrott megoldással. Divatos a kötényruha új­szerű, mély, V ala­kú kivágással. A blúzok bekötősek vagy mellény szerűen nyösen kiemeli. A derékvonal általá­ban a helyén ma­rad. A lazán karcsú­sított, ún. princessz- ruhák öve a derék­ra kerül. A több ré­szes összeállítás (szoknya-blúz-kabát, ruha-kabát) tovább­ra is célszerű és hasznos viselet. Jól kihasználhatók a Chanel jellegű kosz­tümök. Készülhet­nek nyomott vá­szonból, egyszínű blúzzal vagy sima vászonból, santung- ból, mintás blúzzal vagy mellényszerű 2. rajz: Méregzöld vászonalj rózsaszín vászonból készült mellényszerű blúz­zal. A blúz méreg­zölddel, a szoknya rózsaszínnel tűzött. 3. rajz: Fekete-fe­hér kockás alperi ruha fehér pikégal- lérral, kockás rátét­tel. 4. rajz: Nyomott vászonból készüli rövidek. Divatos az élénk színű vászon­szoknya vastag tű­zéssel vagy rátétes hímzéssel díszítve. Üjdonság a frottír­ruha (kizárólag üdü­léskor, vízparton használható), mely méteráruból vágó­két nagyobb törülkö­zőből is elkészíthető. Szabása teljesen si­ma, zárt, alatta für­dőruhát is viselhe­tünk. Divatosak a tiszta, éles színek. Mindenkor elegáns a fekete-fehér összeál­lítás. l. rajz: Piros vá­szon kötényruha fe­kete-fehér csíkos kartonblúzzal. A kö­tényruha több soros fehér tűzéssel van díszítve, a blúz fe­hér gallérral és kéz­elővel. Chanel kosztüm egyszínű pántozás­sal, közepén tűzés­sel, az alapanyag egyik színével har­monizáló mellény­nyel. 5. rajz: Narancs- citromsárga csíkos frottírruha sodrott pamutövvel, ellenté­tesen összehozott, rátett zsebekkel. „Fűben, fában az orvosság...“ Megszépültek Kaposvár te­rei, utcái. Kiültették a virágo­kat, s mi gyönyörködünk ben­nük. Aüg telünk be a sok tarka virággal, a tobzódó szí­nekkel. Hogy látjuk a száne­ket, ez is lelki jelenség, ami­kor még gyönyörködünk is bennük, az még összetettebb lelki folyamat. A színeknek az ingere, az elektromágneses rezgés, amit a szemünkben lévő látóideg­végződés felfog, az ingerlés a látóidegen keresztül eljut az agy látómezejére, de ott már átalakult, s nem fizikai vagy fiziológiai jelenség többé, ha­nem pszichikai, lélektani je­lenség, érzékelés. Igazából tehát nem a sze­münkkel látunk, hanem az agyunkkal. A külvilágról felénk jövő in­gereket az érzékszervek veszik föl, s ezeknek a közvetítésével lesz a külvilág ezernyi benyo­másából különféle érzékelés, egyszerű lelki jelenség. Mindegyikről sokat lehetne beszélni külön-külön is. Csak néhány érdekességet említsünk meg. Az emberi szem körülbelül harmincötezer színt tud fel­fogni és megkülönböztetni. Vannak azonban színvakok. A nők között szinte egyáltalán nem találunk olyanokat, akik a színeket összetévesztenék, a férfiak között elég gyakori. Aki a pirosat és a zöldet nem tud­ja egymástól megkülönböztet­ni, az a piros és zöld színt szürkének látja. Van olyan ember is, aki a kéket és a sár­gát téveszti össze. A színvak­ságon nem lehet segíteni. A színeknek más jelentősé­gük is van életünkben. Van­nak olyan színék, amelyek megnyugtatnak, vannak, ame­lyek melegnek tűnnek fel, s vannak, amelyek szinte hide­get lehelnek. Világoskékre festett munka­helyen télén 2—3 fokkal me­legebbre kell fűteni a munka­termet, mint például a világos­zöldre festett teremben. A sárga még melegebbnek tet­szik. Némely szín egyenesein nyug­talanít. Nem véletlenül festik a veszélyes géprészeket sárga­feketére. Ez a színösszeállítás a legfeltűnőbb. Vajon nem ezért volt divatos a nyáron a sárga-fekete fürdőruha? Érdekes dolgokat mondhat­nánk el a hallásról, szaglásról, ízlelésről, tapintásról is. Ezekről az érzékelésekről azonban annyit mégis mond­junk el, hogy nem az ember­nél a legfejlettebbek. A dene­vér jobban hall, mint az em­ber, a kutya szaglása messze­menően felülmúlja az embe­rét, és sok piciny élőlény olyan érzékeny a tapintásra vagy a hidegre, melegre, hogy az em­ber azt észre sem veszi. Vannnak úgynevezett belső érzékeléseink is. Ilyenek az éhség, szomjúság, egyensúly­érzékelés és a mozgásérzéke­lés. Csak az utolsóról néhány szót. Nem érdekes az, hogy ha meg se nézzük, akkor is tudjuk, hol a kezünk és a lá­bunk, hogyan áll? E mozgásér­zékelés jó működésének kö­szönhetjük, hogy sötétben is megtaláljuk a szánkat. S ha viszket a fülünk, minden kü­lönösebb nehézség nélkül oda­nyúlunk, ahol viszket. Már magasabb rendű lelki jelenség az úgynevezett észlelés. Ekkor már nemcsak egyes tu­lajdonságokat veszünk észre, mint színeket, hangokat, stb.-t, hanem egész tárgyakat, jelen­ségeket. S milyen érdekes az, hogy akármilyen asztalt látunk, azonnal fölismerjük, hogy asz­tal. Ezeket a tárgyakat azért látjuk egésznek, tárgynak, mert agyunk azt a sokfajta ingert, ami a tárgyakról felénk jön, magától egésszé rakja össze. S bármilyen formában fel­ismerjük az embereket: akár fejtetőn állnak, akár guggol­nak, vagy nyújtón függeszked- nek. Ez nem olyan egyszerű dolog ám! A falusi emberek tudják, hogy ha kutya támadja meg őket, a legmérgesebb kutya is vonítva menekül, ha az em­ber négykézlábra ereszkedik, s úgy néz vele szemben. A ku­tya így nem szokta látni az embert, meg sem ismeri, ha­csak a szagáról nem. A kutyá­ból hiányzik az észlelésnek ez a tulajdonsága. Csak két szemmel tudunk te­ret látni, két szemmel vesszük észre, mi van távol, mi közel. Tessék csak megpróbálni be­kötött fél szemmel, kinyújtott karral lepöckölni egy palack tetejéről a ráhelyezett dugót. Nem fog sikerülni. Néha persze észleléseink be­csapnák bennünket. Mindenki átélte már azt a jelenséget, hogy ül a vonatban, kinéz az ablakon, s nem tudja, az ő vo­nata megy-e, vagy a mellette álló vonat indult-e el. Csak úgy tudunk pontosan meggyő­ződni a való helyzetről, ha megnézzük a vonat kerekeit. Melyik vonat kereke mozog? Az ilyen jelenségeket hívjuk érzéki csalódásoknak. Mind az érzékelést, mind az észlelést tökéletesebbé teszi egy harmadik egyszerű lelki jelenség: a figyelem. Ha valami tárgyhoz, jelen­séghez, eseményhez tudatunk hozzátapad, akkor azt figyel­jük. Sokszor fölkelti figyel­münket valami szokatlan, erŐ3 vagy hirtelen' fellépő inger is. Egy hirtelen zuhanás, dörrenés azonnal megállít bennünket. De észrevesszük azt is, ha a hálószobában megszokott óra­ketyegés megszűnik, megáll az óra. Rögtön felébredünk. Mert a hirtelen csönd fölkeltette fi­gyelmünket. Minél erősebb a figyelem, annál részletesebb az észlelés. Azt az észlelést, amit a szán­dékos figyelem kísér, megfi­gyelésnek hívjuk. Ha valami­ről biztosan és pontosan aka­runk valamit tudni, azt megfi­gyeljük. Ezek a jelenségek, amikről most szó volt, a leg­egyszerűbb lelki jelenségek. Ezek teszik lehetővé, hogy a körülöttünk lévő világot meg­ismerjük, eligazodjunk benne. Néha azonban befelé figye­lünk, magunkkal vagy gondo­latainkkal vagyunk elfoglalva. Ilyenkor nem vesszük észre, mi történik körülöttünk. Erre mondjuk azt, hogy szórakozot- tak vagyunk. Ilyen esetben történik meg, hogy a füstszűrös cigarettának a parafás végére gyújtunk rá vagy éppen az üres szipkára. Csak néhány lelki jelenség­ről és nagyon röviden szóltunk most. Apránként megkísérel­jük az ember lelki életét job­ban is fölfedni, s így a pszi­chológiában és az embereken jobban eligazodik. MELEG SAJTOS SZENDVICS 15 dkg reszelt sajtból, 5 dkg vajból, 1 dl tejfölből, egy nyers tojás sárgájából, kevés sóból krémszerű keveréket ké­szítünk. Annyi pirospaprikát teszünk hozzá, hogy a masszá­nak szép színe legyen. Fél óráig állni hagyjuk, majd a fölszeletelt zsúrkenyérre ken­ve vajazott tepsiben pirosra sütjük. TÖLTÖTT KIFLI r , A kifliket kettévágva, belét | kiszedjük, mindkét felét vas­A védőoltásokról A fertőző betegségek a védő­oltásokkal elkerülhetők. A leg­gyakrabban alkalmazott védő­oltások a társadalom érdeké­ben kötelezőek. A BCG-t a születés után egy­két nappal kapják meg a cse­csemők. Ez az oltás a tuberku­lózis ellen véd. Azért fontos közvetlenül a születés után ad­ni e védőanyagot, mert ilyen­kor a csecsemők még nem es­tek át fertőzésen. Hathónapos korban tuberkulin tapasszal ellenőrzik, eredményes volt-e a védőoltás. Egy adag két-há- rom évig nyújt védettséget. Ha a tapasz negatív, akkor újra adnak BCG-t. Diftéria, tetanusz, szamárkö- högés elleni védőoltás három- hónapos korában esedékes a kisbabának. Ezt négyhetes idő­közökben háromszor megismét­lik. Ennek a védőanyagnak úgynevezett második fokoza­tát 15—17 hetes korukban egy alkalommal kapják a gyere­kek, s ez már majdnem teljes védettséget nyújt. Hatéves korban ezzel újra oltják az is- kolákezdőket. A himlő régen rettegett, em­berpusztító betegség volt. Vé­dekezésül 12—13 hónapos kor­ban oltják be a kicsinyeket. A Sábán-cseppeket a^gyer- mekbénulás ellen kampány­szerűen osztják a betöltött há­rom hónaptól négyhetes időkö­zökben három alkalommal, s három éven át megismétlik. Hastífusz ellen 11—12 éves karban kapnak oltást a tanu­lók. A védőintézetek idejében értesítik a szülőket az oltások időpontjáról. A mamák őriz­zék meg a kapott oltási lapo­kat. tagon zsírozzuk, és egy fél só­zott, paprikázott virslit bele­téve ismét egymásra borítjuk, és zsírozott tepsiben pirosra sütjük. LINZERPEREC 20 dkg liszt, 14 dkg vaj, 7 dkg cukor, negyed citrom leve, 2 db tojássárgája jól össze­gyúrva, utána kis pereceket formálunk, amit tojásfehérjé­vel megkenve, sütőbe teszünk. Melegen kiszedve, cukorban meghemperget j ük. A vadon termő növények gyógyhatását már az ókor embere jól ismerte. Sok fű-, virág-, gyümölcsfőzet gyógyí­tott és enyhített fájdalmakat, görcsöket. Megnyugtatta a he- vülőket, serkentette a lassan mozdulókat. Hazánknak gazdag gyógynö­vényflórája van. Gazdag ha­tóanyag-tartalommal rendel­keznek. Ezért külföldön is keresett és megbecsült a ma­gyar gyógynövény. A modern orvostudomány nagyszerűen felhasználja a gyógynövényekben rejlő ter­mészetes gyógyító anyagokat, és a gyári készítmények mel­lett mint kiegészítő gyógysze­reket alkalmazza. A gyógynövényekkel történő kezeléstől nem szabad gyors eredményt várni. Hatásuk lassúbb, mint a kémiai gyógyszereké, de az orvosi ta­nácsra és orvosi ellenőrzéssel tartósan alkalmazott gyógynö­vénykúra tartós hatást ered­ményezhet. Hangsúlyozzuk: ezt a keze­lést is csak az orvos tanácsa szerint és ellenőrzésével hasz­náljuk. Nem szabad elfelejte­nünk: sok betegséget egyedül a tea- vagy gvógynövényfőzet nem gyógyít. Viszont megfele­lő kémiai gyártmánnyal együtt például egy gyógytea, ami erősít vagy megnyugtat, ki­váló kiegészítő lehet. Gyógy­növény-kereskedelmünk rá van utalva a lakosság gyűjtőmun­kájára, az úttörők segítségé­re. Ez a gvűjtés nagyszerűen beilleszthető a napi munká­ba. A gyűjtés irányítói a földművesszövetkezetek. öfc vásárolják meg a gyűjtött anyagot, s tanácsokkal és fel­világosítással előmozdítják a gyógynövénygyűjtést. Nyáron virágokat — ökör­farkkórót, bodzavirágot, hárs- virágot, kamillát és zöldnö­vényzetet, ősszel például mák­gubót gyűjtenek. Ismeretes a csipkebogyó magas C-vitamin tartalma. A lekváron kívül ! üdítő és erősítő tea, továbbá szörp, ürmös és — Viroma néven — gyógyital készül be­lőle az érbetegségben szenve­dők számára. A mákgubó a morfium alapanyaga. A legfontosabb gyógynövé­nyeket gyógyszergyáraink dol­gozzák fel. A Herbária Vál­lalat kezelésében szaküzletek működnek. Ha üzletben gyógvteákat vásárolunk, pon­tosan alkalmazkodjunk a cso­magoláson feltüntetett előírá­sokhoz. Minden teának pon­tos elkészítési módja van: az egyiket forrázni kell, a má­sikat főzni, a harmadikat meg csak áztatni. Ha nem megfe­lelő módon készítjük el, hatá­sa elmarad. »Fűben, fában az orvosi ság...« — mondták a régiek. Ne hagyjuk az értékes gyógy- anyagot, a nemzetgazdasági­lag fontos értéket elveszni, hanem a földművesszövetke­zetek irányításával magunk és az egész ország hasznára gyűjtsük a —úgynövényeket. Szövetkezetünk kőműveseket, kőművesek mellé alkalmaz. Vidékieknek szál­lást biztosítunk. Munka­hely: állandó budapesti munka, teljesítménybér­ben. Ugyanitt általárws is­kolát végzett, vagy végző 16 éven aluli íiatalokat Bu­dapesten lakással, Buda­pest környékéről bejárás­sal szerződtetünk kőműves, ács, asztalos, bádogos, víz­szerelő, villanyszerelő szak­mában. Iskolai jelentkezési lap, tanácsi igazolás szük­séges. Jelentkezés: Buda­pest, Vili., Auróra u. 23. Április 4. Ktsz. (1573) Az ízléses hímzés a legmodernebb formákkal is összefér Meleg József KONYHA A LATINKA MŰVELŐDÉSI HÁZBAN június 11-én, pénteken este fél 6 és fél 9 órai kezdettel HALLÓ, ITT A NYÁR! FELLÉPNEK: Sárosi Katalin, Szántó Erzsi, Margittai Ági, Koncz Zsuzsa, Bús Gyula, Majláth Jenő, Sármándi Pál, Darás István, LATABÁR KÁLMÁN, KÓOS JÁNOS, ~ LLOYD MORRISON (USA) a ZORÁN-ZENEKAR. §

Next

/
Oldalképek
Tartalom