Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-04 / 130. szám
Péntek, 1965. június 4. 3 SOMOGYI NÍPCAP Hogyan növelhető a fűhozam? A kisparcellás gazdálkodás idején a szántóföld talajerejének visszapótlásán kívül nem sokat törődtek a rétek és a legelők ápolásával. Beérték a tüskék, bokrok irtásával, s ez is csak azt a célt szolgálta, hogy ne sérüljön meg a jószág; íásítani pedig csak azért fásítottak, hogy később legyen mit kivágni tüzelőnek. Hogy menynyi eleséget adott a legelő, azt többnyire a nyári esők határozták meg. A pelyva nem orvosság A legelőket úgyszólván teljesen elhanyagolták, a réteken legföljebb a csépiéiből maradt törmeléket, polyvát szórták ki a fűre a gazdák. Trágyát azért nem terítettek szét a legelőkön, mert az a szőlőbe meg a burgonya alá kellett. Később, aki tehette, műtrágyát adott a rétnek, s az eredmény bebizonyította ennek helyességét. A tsz-ek a maguk módján igyekeztek javítani a gyepterületek — rétek és legelők — hozamát, de nem érték el a kívánt eredményt; sok még a fűhoziam fokozásának lehetősége, sok még a tennivaló. Azoknak a gazdáknak volt igazuk, akik a műtrágyában látták a termésfokozás alapját A műtrágyázás hasznosságáról győződhetett meg számos termelőszövetkezeti vezető a megyei pártbizottság és a megyei tanács által Kéthelyen és So- mogyszentpálon rendezett bemutatón. Ezen a múlt heti, kétnapos eseményen ott voltak a járása pártbizottságok mező- gazdasági főelőadói, a járási tanácsok osztályvezetői, főállattenyésztői, rét-legelőgazdálkodási felelősei, valamint annak a negyvennyolc tsz-nek a vezetői, ahol az idén jelentős állami támogatásból javítják a gyepterületet. Fontos a víz levezetése és a műtrágyázás Mit bizonyított a kéthelyiek rétje? Az egyenlő nagyságú parcellákon bemutatták a hozamnövelés különféle —- hagyományos és korszerű — módozatait. Az egyik sáv arról tanúskodott, hogy ahol magas a talajvíz szintje, ott az istállótrágya, a trágyalé és a műtrágya szinte teljesen hatástalan. Ebből következik, hogy a mélyen fekvő réteken nélkülözhetetlen a vízrendezés, máskü- lünben még a műtrágyába fektetett pénz sem térül meg. Az istállótrágya nagyon jő tail aj gazdagító szerves anyag, termésnövelő hatása azonban sokkal nagyobb a szántóföldi növényre, mint a rétekre, legelőkre. A gyepterületeken ugyanis oly nagy mennyiségű szerves anyagot — a növény dús gyökérzetét — tartalmaz a talaj, hogy az istállótrágya egyébként hatékony tápanyaga nem hasznosul... Ezeken a területeken a szerves trágyázásra ráfizetnek, annál kifizetődőbb a kellő adagú, megfejelő összetételű és idejében kiszórt műtrágya: ezzel rövid idő alatt két-háromsziarosára növelhető a fűtermés. A jó talajú, de gyengén termő rétek például nagy adagú nitrogénműtrágyával gyorsan termékennyé tehetők. A táperőben szegény talajokon azonban a nitrogént ki kell egészíteni, s itt a növényi tápanyagok mindegyikét tartalmazó műtrágyázásra van szükség. Nem gazdaságos a kis adag, s nem találja meg számítását a rétek, legelők műtrágyázásában az a tsz, amely csak kis mennyiséget szór ki a gyepre, s a »megtakarított« műtrágyát a szántóföldi növényekre szórja Előnyös a szakaszos legeltetés A megyei bemutatók nagyon szemléltetően bizonyították a szakaszos legeltetés előnyét a hagyományos módszerrel szemben. Ha a jószág nem a terület egészét járja napról napra, hanem meghatározott »zónákban« legel, tartósan megvédhetik a legelő jó állapotát, s a fű akkorára nő, mint a réten. Kéthelyen eddig 30— 100 szarvasmarhát tartottak a jelenlegi legelőn. Ez a mintegy 70 hold most 200 állatot is ellátna takarmánnyal. Két mázsa nitrogénműtrágyát adtak holdjának, és szakaszokra bontották az egész legelőt. Mivel erre a nagy hozamú területre kevés az állatuk, a fű nagyobb részét lekaszálják, és szénaként etetik majd a téli hónapokban. Somogyszentpálon hordozható szakaszhatárokkal — beton- tuskókra szerelt huzalokkal — különítették el a kijelölt parcellákat. Nagy adagú műtrágyát szórnak ki, és szakaszosan legeltetnek. Így a korábbinál jóval több zöldet ad a legelő, a hozam megkétszereződött, s a terület jó részét lekaszálják. Ésszerűen oldották meg ennek a szénának a szárítását, rendsodrózás után a szakaszhatár huzalait szénaszárításra használják. Nem szabad késlekedni a betakarítással A megyei bemutatók után ezekben a napokban rendezik meg a járási rét- és legelőja- vítási bemutatókat. A megyében mintegy 120 000 hold rétet, illetve legelőt használnak a tsz-ek, s ebből 55 000 hold jó és közepes minőségű terület javítását irányozták elő 1970- ig. Ezeken a réteken és legelőkön emelhető legkevesebb beruházással a fűhozam — a számítások szerint — az eddiginek kétszeresére. A tennivalók közül ebben az időszakban vár elvégzésre a szakaszos legeltetés s a pihenő szakaszokon a csapdáktól függően a visszamaradt nitrogén- műtrágya kiszórása. A réteknek és a legelőknek azon a részén, ahol a fűállományt nem győzik leetetni, a kaszáláson a sor. A fű lekaszálásával, a széna behordásával nem szabad késlekedni, hiszen most már mindennap kiesés kárt okoz. Ha a takarmány nem kerül idejében kazalba, megsínyli a jószág, s kárba vész azoknak az erőfeszítéseknek, anyagi áldozatoknak egy része is, amit a fűhozam növelésére fordítottak. Amikor a gyepterületek termőképességének fokozása a cél, kétszeresen gondoskodni kell a termés megbecsüléséről. Hernesz Ferenc 14-1 = sok Évek óta működik már a fo- nyódi kikötőhöz vezető út melletti bazársoron egy ajándékpavilon; kapható itt képes levelezőlap és napszemüveg, hamuzó és balatoni kendő meg még sok más egyéb. Egyedül dohányféleséget nem árulnak az üzletben, s ez adhatta az ötletet az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnak, hogy az ajándékbolt tő- szomszédságában dohánypavilont nyisson. Ügy gondolták azonban, hogy a cigaretták és szivarok árusítása mellett még más is belefér az üzlet profiljába, ezért aztán kapható náluk a képes levelezőlap és a napszemüveg, a hamuzó és a ... egyszóval csaknem minden, ami a szomszédban. Vajon kinek az ötlete volt, hogy két — csaknem teljesen azonos profilú — üzlet közvetlenül egymás mellett működjék, amikor a fonyódi részen jócskán akad még ellátatlan terület is? P. Gy. cA kizeieJt OLg.a (iblift Olga néni, a bizeiek tanítója nyugalomba vonul. A napokban múlt 57 éves, ebből 37 esztendőt tanítással töltött. Kicsiket a betűkre, az egyszeregyre; magyart, történelmet, rajzot és éneket a felső tagozatban, és minden tárgyat tanít a dolgozók iskolájában. Eldugott pusztán, nagyobb faluban, majd újra kis községben. Volt vezető tanító, beosztott nevelő, igazgatóhelyettes. Sok mesejátékot, színdarabot rendezett, a helyi népi együttest fáradhatatlanul oktatta nagy hozzáértéssel. Szenvedélyesen szereti a népművészetet, szobája ma is valóságos kis múzeum. Bizén a házakhoz vitte a könyveket, a családi asztalra tette le az olvasnivalót. Verset, elbeszélést olvasott fel a dohánvsimító asszonyoknak, előadásokat tartott, nők akadémiáját, szakmunkásképző tanfolyamokat, dolgozók iskoláját, kézimunka-szakkört szervezett, a lakások ízléses díszítésére tanította az asszonyokat; a Hazafias Népfront járási bizottságában tevékenykedett. Gyermeke nincs. Szerete- tét egy osztály, egy iskola, egy falu közt osztotta szét nóztal'an természetességnél. És hogyan tanított? Aprólékosan, gondosan, felelősségtől áthatottam élményt nyújtóan. És derűsen, mint amilyen egész lénye. Együtt kívánjuk hajdani és jelenlegi tanítványaival, munkatársaival és falujával: maradjon meg sokáig környezete, községe tanítójának, bárhol töltse is a pihenés többszörösen megérdemelt éveit. P. L. Újra akocsideszkán Az idén januárban öten tértek haza a drávaszentesi Üj Barázda Termelőszövetkezetbe. Köztük volt a két Sztra- nyák testvér is. Egyikük fogatot kapott, másikukra traktort bíztak. István, az idősebbik testvér kocsira, öccse pedig a gép nyergébe ült. Azóta már csaknem fél év telt el, s ' ki- ki a maga posztján bizonyított ... Sztranyák Istvánt az egyik legjobb fogatosnak tartják a faluban. Eddig már 87 egységet teljesített, ezenfelül sokat dolgozott olyan munkában is, amiért nem egységet kap, hanem a kukoricának meg a répának a megfelelő hányadát majd az ősszel, betakarításkor. __ Hogyan határozta el hazatérését? — Feleségem régóta a isz- ben dolgozik, így mindig tudtam, hogyan mennek itthon a dolgok. Sokfelé jártam, megpróbáltam ezt is, azt is. Szeretek dolgozni, ezért mindig olyan helyre mentem, ahol a munka nehezebbik végét kellett megfogni. Jól kerestem a bányában, aztán a barcsi földművesszövetkezetnél dolgoztam. Noha itt kevesebbet fizettek. de megkaptam a napi 40— 50 forintot. Aztán végleg hazajöttem ... Naponta elérem a nyolcvan forintot is. Kell a pénz, a jövő tavasszal építkezünk. A lovakra terelődik a szó. Azelőtt Németh János hajtotta őket, de. az idén két csikót bíztak rá, így jutottak neki ezek a lovak. — A kisfiámat is magammal viszem néha. Én is korán ismerkedtem a lovakkal, már gyerekkoromban ültem a kocsideszkán. Azután is hajtottam lovakat, de később elsodródtam innen, elszakadtam a fogattól.., De visszatért, ismét kezébe vette a gyeplőt. Mindent elvégez, amivel megbízzák. Ezekben a napokban takarmányhordással foglalatoskodik, előzőlég műtrágyaszórót vontatott a két lóval, meg istállótrágyát hordott. Számíthatnak rá a foglatos növényápolásban ' is. Sztranyák István megtalálta helyét a szövetkezeti közösségben, s nem érez elvágyódást, Drávaszentes ismét nemcsak az otthona, hanem a munkahelye is lett. II. F Az első vonalban Segítsük rendszeresen a pártalapszervezeteket A pártmunka nagy eredményének tekinthetjük, hogy az elmúlt időszakban a kommunisták figyelmét elsősorban a gazdasági feladatokra összpontosította. Ez a helyes törekvés azonban nem szabad, hogy háttérbe szorítsa az elvi, ideológiai munkát. Éppen ezért ebben a tekintetben ugyancsak messzemenő segítséget kell adnunk a pártalapszervezetek számára. A politikai, a gazdasági munka eredményei, a határozatok, az alkotó elképzelések azokban a legkisebb kollektívákban valósulnak meg, amelyeknek tevékenysége a legközvetlenebbül kapcsolódik a mennyire fontos szerepet töltenek be a pártban az alapszervezetek, amelyek — mint mondani szoktuk — az »első vonalban« harcolnak a párt politikájának végrehajtásáért A pártmunka, következésképp a párt politikájának haté- gyaicorlati munkához. Ez a tény már önmagában is jelzi* konysága nagyrészt attól függ, megértették-e az alapszervezetekben a tennivalók lényegét, jól választották-e ki a megvalósítás célravezető módszereit, képesek-e a párttagok és pártonkívüliek erejét, tehetségét maximális mértékben a jiárt politikája végrehajtásának szolgálatába állítani. H a ennyire fontos szerepük van az alapszervezeteknek, természetes, hogy tevékenységük irányának megszabása, munkájuk javítása, segítése, ellenőrzése a felsőbb pártszervezetek legfontosabb feladata. Hosszú hdő óta törekszünk arra, hogy az alapszervezetek minél önállóbban dolgozzanak. Ez a törekvés a pártévek óta követett új stílusából fakad. A pártdemokrácia kiszélesítése, a nagyobb bizalom az alsóbb szervek iránt, az irányítás bürokratizmusának csökkenése, a szakmai hozzáértés fontosságának növelése a pártmunkában, a helyi adottságokat jobban figyelembe vevő politika mindmind önállóságra ösztönöz, sőt egyenesen meg is követeli azt az alapszervezetektől. Az önállóság természetesen nem teszi fölöslegessé a rendszeres segítést, ellenőrzést, sőt megköveteli, hogy a helyi politika kialakításában, megvitatásában is legyen szerepük a felsőbb pártszervezetéknek. A segítés persze nem jelenthet »agyontámogatást«, hiszen a segítés legfőbb célja éppen az, hogy önállóságra szoktassák, neveljék az alapszervezeteket. A felsőbb pártszerveknek mindenekelőtt abban kell segíteniük, hogy az alapszervezetekben egységesen értelmezzék a különböző határozatokat, feladatokat; hogy figyelembe vegyék a helyi adottságokat, és egységesen dolgozzanak a végrehajtásban. A felsőbb pártszervek így lényegében az alapszervezetek munkáján mérhetik le; mennyiben bizonyultak helyesnek a »fent« hozott határozatok, mivel kell kiegészíteni, esetleg módosítani őket. A vezetésnek, az irányításnak és az ellenőrzésnek ezek a tartalmi kérdései már önmagukban is megszabják: milyen módszerekkel kell segíteni az alapszervezeteket. Közvetlenül, életközelségből s csakis a helyi ismeretek birtokában — ez a leglényegesebb. Fontos, hogy az alapszervezetek mindennapos meggyőző, felvilágosító munkával töltsék meg a pártmunka kereteit. Ez a követelmény az alapszervezetek segítésének vonatkozásában a felső, irányító szervekre is érvényes. Nyilvánvaló, hogy munkájukban erre kell helyezniük a hangsúlyt. Találkozni jó kezdeményezésekkel, például, hogy üzemi pártbizottságok tagjai, alapszervezeti instruktorok* rendszeres segítői, ellenőrzői és tanácsadói az alapszervezeti vezetőségnek. A járásokban azonban már aligha jutnak el rendszeresen minden alapszervezetbe a párt-végrehajtó bizottság tagjai. Az értekezletek, a papírmunka csökkentése azonban itt is jelentős időt szabadíthat fel. Másrészt megfontolandó: nem helyesebb munkamódszer-e, ha inkább kevesebb, az arra jobban rászoruló alapszervezettel foglalkozunk, de alaposan, egyszóval, ahol a legjobban kell a segítség. Ű felsőbb Irányító, pártszervek szüntelenül keresik a munka segítésének legjobb módszereit Az alapszervezetek vezetőségei a megmondhatói: nem akkor érzik, hogy törődnek velük, ha általános felhívásokat, mindenütt érvényes elveket kapnak munkájukhoz, hanem ha a valóságos, a helyi problémáikban, gondjaikban is maguk mellett érzik a felsőbb pártszervezeteket. Ez a törődés legfőbb követelménye és leghatékonyabb módszere. Ködbombák, ágyúlövések Kaposváron Felszabadulási sportünnepélyt rendeznek a Kinizsi-pályán Látványos sportbemutatóra készül a városi KlSZ-bizott- ság a honvédséggel és a kaposvári úttörőkkel közösen. Március óta folynak az előkészületek; ma tartják a főpróbát, hogy vasárnap teljes műsorral, felkészülten lépjenek a közönség elé. Szikora István városi KISZ- titkár elmondta, hogy a sport- ünnepély — szakítva a hagyományokkal — szimbolikus jellegű lesz, felszabadulásunk huszadik évfordulójának állít emléket. A nyitókép az 1945- ös időket idézi. »Igazi« harccal foglalják majd el a katonák lövöldözések közepette az elködösített sportpályát, hogy aztán a rakétákkal eloszlatott köd után átadják helyüket az úttörőknek, akik közös szabadgyakorlatot mutatnak be. A város általános iskolásai impozáns gyakorlatokkal szerepelnek az ünnepélyen. Bizonyára nagy sikert arat a Petőfi iskola nyílgyakorlaita és a Berzsenyi iskola díszpár- nás bemutatója. A Gárdonyi iskola tanulói színes pajzsokkal, a Rákóczi iskola zászlógyakorlatokkal szerepel az ünepélyen. A zárókép a békét jelképezi, a Vöröshadsereg úti iskola tanulói akrobatikus gúlagyakorlatot mutatnak be, majd galambok szállnak a magasba. Június 5-én nyílik a zamárdi Kék Tó önkiszolgáló étterem. HÁZIAS KOSZT, HALÉTELEK, KÜLÖNLEGES BOROK, HŰSÍTŐK, FAGYLALT, SÜTEMÉNY, PRESSZÓKÁVÉ. 0 (4183) )
