Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-25 / 148. szám

SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1965. június 25. Sajtóértekezlet Algírban Névtelenség mögé bújnak a forradalmi tanács vezetői Az algíri rádió nagy stú­diójában tartotta meg az új nemzeti forradalmi tanács el­ső sajtóértekezletét. A szó­vivő bejelentette: a forradal­mi tanács válaszolni kíván az ellenséges propagandakam­pányra. Az újságírók első kérdése így szólt a szóvivőhöz: Ki­csoda ön? — Nem a név a fontos — válaszolta a szóvivő — Ne­vünket megfelelő időben kö­zöljük majd. Ait Ahmed alias Slimane őrnagy Ezután a nemzeti forradal­mi tanács egyik tagja tett nyilatkozatot, ö sem közölte nevét. Pedig közismert sze­mélyiségről van szó, Ait Ah­medről, aki Slimane őrnagy néven vált ismeretessé. Vál­tozatos politikai pályafutása során a Ben Bella-kormány- nak is tagja volt. (Meg nem erősített algíri értesülések szerint ő tartóztatta le a volt elnököt.) Slimane őrnagy kijelentet­te, hogy Algéria új lapot nyi­tott történelmében; hogy a nép számíthat a forradalmi tanácsra, amint a forradalmi tanács is számít a népre; hogy az igazság, a demokrá­cia és az emberi méltóság győzött, és hogy a hatalomát­vétel kizárólagosan algériai belügv. — Semmi sem változott Al­gériában — folytatta. — Sem Algéria választott útjának el­vei. sem baráti kapcsolatai, sem vállalt kötelezettségei. Semmilyen forradalmi cé­lunk nem változott. Egy em­ber és csoportja tűnt el a politikai porondról, de Algé­ria nem ez az ember és nem ez a csoport. Az őrnagy ezután azt állí­totta, hogy a hatalomátvétel nem volt meglepő az algériai nép számára, hiszen várta. Elutasította az olyan »díszítő« .„jelzőket, mint »militaristák, puccsisták«. Felszólította az újságírókat, ne járjanak ha­mis úton az algériai helyzet megítélésében. Ben Bella bírálata A továbbiakban az őrnagy rendkívül élesen bírálta Ben Bella személyét. Mint mon­dotta, népi kifejezést használ, amikor kijelenti, hogy Ben Bella mindenkit felfalt maga körül. Fokozatosan eltávolí­totta azokat, akik korábban vele együtt a forradalomért harcoltak Egyeduralomra tört. Az alkotmányos intéz­ményeket jégszekrénybe tet­te. A parlament, az FLN, az igazságügyi szervek fölé emel­te magát. Népárulónak minősítette a volt elnököt, aki — mint mondotta — csak opportunis­ta tapsolókat tűrt meg maga mellett, és azt akarta, hogy az egész nép térdeljen előtte. Az őrnagy szerint a zsarnok megdöntése a nép érdeke voltr és a kormány most ké­A Kaposvári Álla­mi Gazdaság tá- tompusztai gépja­vító műhelyéhez — 100 erőgép — vezetőt keres. Lakást biztosítunk. Jelentkezés írásban az eddigi működés részletes ismerteté­sével. Kaposvári ÁG, Kaposvár, Vak Bottyán u. 1. (3059) szülő fehér könyve mindezt bizonyítja is majd. A nemzeti forradalmi ta­nácsnak a szocializmusról vallott felfogást illető kérdé­sekre válaszolva Slimane ki­jelentette, hogy a forradalmi tanács elveti a rosszul meg­emésztett baloldaliaskodó frá­zisokat és visszaállítja az eredeti algériai forradalmi célokat. »Igent mondunk a szocializmusnak, de a mi módszereink, a mi hagyomá­nyaink, a mi filozófiánk sze­rint:« — mondta. — Ezekről a sajátosságokról azonban csak annyit jegyzett meg, hogy azok az algériai nép lei­kéből fakadnak. Kitérő válaszok Mivel az őrnagy Ben Bella bírálatát azzal vezette be, hogy nem akar egy politikai hullába rúgni, egy újságíró megkérdezte, vajon a hullára tett célzás azt jelenti-e, hogy Ben Bella nincs életben? Az őrnagy azt felelte, hogy nem fizikai, hanem politikai értelemben beszélt Ben Bella holttestéről. Slimane őrnagy kitérő vá­laszt adott, vagy nem felelt kér­Al­és ki az újságírók következő déseire: Van-e jelenleg gériának államelnöke, az? Az afroázsiai államfői konferencián ki lesz Algéria képviselője? Kik a nemzeti forradalmi tanács tagjai? Fo­lyik-e a forradalmi tanács kiszélesítése? Lesz-e Ben Bella-per? Ezekre a kérdé­sekre csak annyit válaszolt, hogy a forradalmi tanács a megfelelő időben megvilágítja a felvetődött kérdéseket és fölfedi majd tagjainak kilé­tét is. Bejelentette, ezentúl ellen­őrzik majd az Algériáról szóló híreket azzal a céllal, hogy megakadályozzák a té­ves híresztelések elterjedését. Hozzáfűzte, hogy ez nem azonos a cenzúrával. Az egyik újságíró megkér­dezte, vajon nem rontja-e Al­géria tekintélyét, hogy éppen az afroázsiai konferencia előtt távolították el a köztár­sasági elnököt? Slimane őr­nagy azt felelte, hogy az af­roázsiai konferencia Ben Bel­la számára saját személyi te­kintélye növelésének eszköze lett volna, és a forradalmi tanács ezt is megakadályozta. Megnyílt az új lengyel szejm első ülésszaka Csütörtökön délután meg­nyílt a május 30-án megvá­lasztott új lengyel szejm első ülésszaka. A szejm elnökéül Czeslaw Wycechet, a Lengyel Egye­sült Parasztpárt elnökét vá­lasztották meg. Wladyslaw Gomulka ja­vaslatára az államtanács el­nökéül Edward Ochabot, a LEMP Politikai Bizottságának tagját, a minisztertanács el­nökéül pedig Józef Cyran- kiewiczet, a LEMP Politikai Bizottságának tagját válasz­tották meg, és megbízták az új kormány megalakításával. A javaslatot a szejm egy­hangúlag elfogadta, és ezután megválasztották az államta­nács elnökhelyetteseit és tag­jait. (MTI) Az NDK minisztertanácsa Otto Winzer első külügymi­niszter-helyettest nevezte ki az NDK külügyminiszterévé. Lothar Bolzot saját kérésére, egészségi állapota miatt fölmentették a külügyminisz­teri tisztség alól. Bolz a jö­vőben is betölti a miniszter­elnök-helyettesi tisztét. Erősödik a fehérterror légköre Saigonban A bábkormány megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Franciaországgal A dél-vietnami katonai jun­ta vezetői csütörtökön délután sajtóértekezletet tartottak. A konferencia kezdetén jelentet­te be Tran Van Do külügymi­niszter, hogy a dél-vietnami kormány megszakította diplo­máciai kapcsolatát Franciaor­szággal, s a két ország viszo­nya csak konzulátusi szinten maradt fenn. »Franciaország úgy vi­selkedik, mintha bará­tunk lenne, pedig nem az« — hangzott a magyarázat. Az­zal vádolta De Gaulle kormá­nyát, hogy a vietnami problé­mában tanúsított semleges magatartásával »közvetve vagy közvetlenül az ellenség kezé­re játszik, és ezzel zavart kelt a (dél-j vietnami nép és a fegyveres erők körében«. A saigoni sajtókonferencián nyilatkozatot olvasott fel Nguyen Van Thieu államfő is, és ismételten »háborús állapotot« hir­detett ki az ország egész területére. Kifejtette, hogy a »háborús ál­lapot« segítségével a dél-viet­nami kormány »minden szűk. séges intézkedést« megtehet a háború folytatására; így pél­dául elrendelheti az általános mozgósítást. Ezután jelentet­ték be, hogy július elejétől betiltanak 36 lapot. Hanoiból jelentik: A Nhan Dán csütörtöki kom­mentárja azzal a hírrel fog­lalkozik, hogy a saigoni rendszer me­gint nyíltan visszaállí­totta a katonai diktatú­rát, s valóságos fasiszta rendszert vezetett be. perialisták holtpontra jutot­tak, reménytelen helyzetbe ke­rültek Dél-Vietnamban. — A saigoni kormány, az amerikai agresszorok eszköze, megteremtette a fehérterror légkörét. A Nhan Dán emlékeztet rá, hogy az amerikai kormány ko­rábban más politikával pró­bálkozott: a saigoni bábrend­szert a »függetlenség«, a »de­mokrácia« leplébe akarta bur­kolni, s nagy fáradsággal »vá- lasztásokat«1 kívánt összehoz­ni, majd különböző »tanácso­kat« állíttatott fel. Az ameri­kai agresszorok és a dél-viet­nami árulók azonban most már az utolsó leplet is lerán­tották az áldemokráciáról, s úgy jelentek meg a világ előtt, mint amik valójában: vér­szomjas ördögök — írja a Nhan Dán. (MTI) MEMENTO! Tizenöt esztendeje, 1950. június 25-én robbantotta ki az amerikai imperializmus a koreai háborút. És ettől kezd­ve három éven keresztül szakadatlanul dörögtek a fegyverek, robbantak a bom­bák, pusztultak a falvak és városok. Leírhatatlanul so­kat szenvedett a megtáma­dott koreai nép. Csak magá­ra Phenjanra 400 000 bomba hullott. A Pentagon vérgő­zös tábornokai azt hitték, hogy a fegyveres terror vég­letes fokozásával, a modern haditechnika kíméletlen be­vetésével térdre kényszerít­hetik egész Korea vala­mennyi szabadságszerető fiát és lányát. Háromévi öldöklő küzde­lem után azonban bebizo­nyosodott, hogy Korea né. pét nem lehet legyőzni. Az imperialisták tárgyalásokra kényszerültek, és 1953. júliu­sában megkötötték a pan- mindzsoni fegyverszünetet. Másfél évtized múlott el az­óta. Kiderült, hogy az ame­rikai fegyverek árnyékában meghúzódó dél-koreai re­zsim háza táján lényegében azóta sem konszolidálódott a helyzet. Állandósult a gaz- dasági bizonytalanság, a munkanélküliség, burjánzik a korrupció és a kettős szolgaság. Dél-Korea népe két urat kénytelen szolgálni: a jenki imperialistákat és a saját zsarnokait. Ezzel szem­ben Korea északi felében, ahol a néphatalom szilár­dult meg, a társadalmi fejlő­dés egészen más irányt vett. És bár egy földig lerombolt országban kellett hozzálátni a szocializmus építéséhez, a felszabadult nép figyelemre méltó eredményeket ért el. Korea esete örök memen­to lehetne az amerikai im­perialisták számára, ök az emlékezés és a tanulság megszívlelése helyett azon­ban ismét a »végzetes ka­land« útjára léptek. Megro­hanták Dél-Vietnamot, pe­dig a szemük előtt játszó­dott le a franciák Dien Bien Phu-ja, az a fantasztikus méretű vereség, amely a francia imperialistákat kive­tette lndokínából. Napjaink­ban a vietnami szennyes há­ború mindinkább »koreai-tí­pusú« vérontássá fajul. 'Is­mét hullanak a bombák, is­mét pusztítják a városokat és falvakat, és már mérges gázokat is használtak. De a nép ugyanúgy, mint Koreában, nem adja meg magát. Sőt, egyik vereséget a másik után méri a beto­lakodó jenkikre, és nem két­séges: bekövetkezik a máso­dik Dien Bien Phu is, ennek jenki változatában. Nem le­het túlságosan távoli az az idő, amikor a Pentagon »ve­szettjeinek« megint be kell látniuk: a vietnami hadmű­veletek kudarca nem egysze­rű »párhuzam« a koreaival. Alapvető történelmi tanul­ságról van itt szó. Arról, hogy végérvényesen, örökre lejárt az az idő, amikor sza­badságszerető népeket rab­ságban lehetett tartani. Hangos mementó ez! Ke­mény figyelmeztető! Imbert elutasítja az AASZ javaslatai A dominikai Imbert-junta olyan módosításokkal fogadta el az AÁSZ politikai rende­zésre vonatkozó tervéi, ami lényegében az elutasítással egyenlő — jelentik nyugati hírügynökségek. A javaslatok célja lényegé­ben az volt, hogy felszámol­ják a Caamano vezette al­kotmányos fegyveres erőket, de ezt a szándékot a tervezet előkészítői demokratikus cso­magolásban adták be. így például »frakciómentes« ideiglenes kormány megalakí­tását indítványozták és azt, hogy AÁSZ-felügyelet mel­lett tartsanak választásokat bizonyos határidőn belül. Imbertéknek azonban még ez sem tetszik. Az »országos újjáépítés« kormánya ugyan­is eleve leszögezte: abba nem megy bele, hogy az általános választások előtt ideiglenes kormányt hozzanak létre. Im­bert azt állítja, hogy az ű juntája az ideiglenes domini­kai kormány és — úgymond — képviseli a nemzet minden demokratikus rétegét. A jobboldali juntavezér még abba sem hajlandó bele­egyezni, hogy az AÁSZ el­lenőrizze a kilátásba helye­zett általános választásokat. Mielőtt Imberték vála-za ismeretessé vált volna, az al­kotmányos Caamano-kormány is nyilatkozott a tervről, és hajlandónak mutatkozott azt bizonyos kisebb változtatá­sokkal elfogadni. (MTI) A francia külön út Ez világosan bizonyítja — írja a lap —, hogy az amerikai im­cxxxxxxxxxxxöoooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo emelni azt a Franciaországot, — az magyarázza, hogy az or­sók egész sorát szenvedte el. szág kincstárában 5 milliárd amely 1940-től a megaláztatá- dollárra nőtt a valuta- és (összeomlás a második világ- aranytartalék, a gazdaság háborúban, vereség az indokí- megerősödött és versenyképes­A ,franciák nem vesz- » francia külpolitika új amerikai—angol—francia hár- nai gyarmati háborúban, a sé lett, valamint módosultak nek részt a Fallex— J-A vonásainak elemzése- más vezetést sürgetett a tőkés gyarmatbirodalom kényszerű az erőviszonyok az USA és 66 fedőnevű NATO- kor észre kell ven- világban, s amikor e javasla- felszámolása, a vereséggel fel- Franciaország viszonylatában hadgyakorlaton.« — »Párizs nünk, hogy azokra a francia tára nem kapott választ, sőt érő algériai kompromisszum.) is. hátat fordít a délkelet-ázsiai gazdasági érdekek éppúgy rá- Kennedy és Macmillan emlé- Meg kell mondanunk: a »gran- zok tények hogy De agresszív katonai tömbnek, a nyomják bélyegüket, mint De kezetes nassaiui tárgyalásán deur«, a »nagyság« keresésé- A Gaulle kormánya fej­SEATO-nak.« — »De Gaulle az Gaulle tábornok személyes tö- csak még szervezettebb for- ben a francia politika a reáli- -tm. . . j kapcsolatait a aranyalapra való visszatérés rekvései, a világpolitikai meg- mát öltött az »angolszász ve- sabb látásmód és a pozitív kéz- szociama országokkal elis­szorgalmazásával hadat üzent gondolások azokban éppúgy zetés«, a francia tábomok-el- deményezések mellett impe- meri az odera __NeiSSe határt a dollárnak.« — »Franciaor- érvényesülnek, mini a francia nők »hadüzenet nélküli diplo- rialista célokat is kitűz maga ...................................... . , , ..... ... ... , . „ „ , .... és a német kérdés »európai s zag az ENSZ pénzügyi valsa- belpolitikai célok. Hogy nyom- maciai háborút« kezdett szó- ele, s csupán az egyes afrikai rencjezése« mellett foglal ál­vetségesei ellen. A nassaui amerikai—angol államok ügyeibe történt avatkozásait említsük: az gában is szembekerült az ban az utolsó tényezővel kezd Egyesült Államokkal.« — »A jük: a francia diplomácia lé­francia kormány elítéli az péseire nyilván hatással le- megáHapodásra válaszképpen gyarmatosítás, a neokolonializ- pai biztonság megerősödésének USA dominikai fegyveres in- hetnek a kozelgo köztársaság, yétót mondoU Angliának a mus módszereit is alkalmazza, irányában hatnak. Kétségtelen, Kq .. lást; hogy ellenzi az UJ" atomfölfegyverzését, az NSZK euró­tervencióját.« — »A francia elnökválasztás esélyei. De köztársasági elnök az ameri- Gaulle tábornoknak (vagy ha kaiak dél-vietnami agresszióját mégsem indulna: jelöltjének) lentmondásosságát elmarasztalva kitart a Dél- szüksége van a békevágyó szé- y 8 kelet-Ázsia semlegesítésére vo- les francia tömegek szavaza natkozó terve mellett.« Közös Piachoz tervezett csat- tőkés Franciaország el­lakozasara, átmenetileg szó- lentmondásosságát példázza, fen X« uauüa KSSZágíevLaszStT me£ feleszi6 ugyanearzeSaedelem<< taira. Franciaországban pedig eíső számú mono­fölis­merve saját érdekeit —, amely mindeddig nem lépett előre a mai Franciaország azon a té- egy közép-európai atommentes övezet kialakul­hasson, vagy a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai között meg nem támadási Tucatjával idézhetnénk még milliók és milliók helyeslik az . ’ szövetséeesét« a wa- „„„ a világsajtó hasábjairól a fen- amerikai agressziók elítélésé. shinPtoni politlk| járszaiagjá- Például afrikai vonatkozásban szerződés jöjjön létre. De nem tiekhez hasonló főcímeket. Az nek, a kelet-nyugati viszony ^ ^ eJendö mlg. vagy az »atomutőero« kiépíte- becsülhetjÍk le annak jelentő­utóbbi hat hónapban bőven megjavításának az európai inkább az . újabb és seben ellenkező előjelű befő- hogy De Gaulle fokoza. szolgáltatott anyagot a hirma- biztonság uj alapokon való egyre nyíltabban Ame- tosan lazítja kapcsolatait az gyarázóknak a francia politi- megteremtesenek politikáját. —a ka. A nyugati világban a fel- Természetesen fontosabb soroltak mellett még külön fel- szerepet játszanak a mai fran- tűnést keltettek a francia dip- cia külpolitikai vonal megha- lomáciának ama lépései, ame- tározásában a világpolitikai lyek a szocialista országokkal meggondolások. De Gaulle tá- való kapcsolatainak fejleszté- bornok 1958-tól kezdve sza- sére irányultak. (A szovjet, a kadatlanul azon fáradozik, magyar, a bolgár, a csehszlo- hogy — egy amerikai hírma- vák, a jugoszláv stb. külügy- gyarázó szavaival élve — »a újabb, egyre nyíltabban Ame- nárizsi nacvtőkések eev ­rika-ellenes lépések sorozatát !,Trn<>ri Atlanti Szövetség katonai szer. ’ ■ -----------“ S «azdaS te^hódMsa étével, amelyet sohasem fo­l áttán - a maga írdeketoek .T* védelmében — kész ugyanek­lesztésével párosultak a De nyezesei. rika-ellenes sakkhuzásait. Del­A tábornok-elnök sze- Vietnam dolgában nyilvánvaló mélyes törekvései az összefüggés a francia mo­_ _____ _ _ súllyal esnek latba a nopóliumok indokínai gazdasá­m iniszter "párizsi meghívása, világ sorsát eldöntő tárgyald- Quai d’Orsay, a francia kül- gi érdekeltsége és a tábornok- milyen a^De““Gaulle-i külkereskedelmi megállapodá- sokon a tárgyalóasztal mellett ügyminisztérium tevékenysé- elnök által hangoztatott sem- külön út és merre tart pran­sok megkötése a szocialista or- Franciaországnak is helyet biz- gének irányításában. De Gaul- legességi követelések között. ^ szágokkal, hosszúlejáratú hite- tosítson«. Az 1958 őszén meg- le valóban a múlt századok A francia »külön út« megvá. lek nyújtása stb.) úá híres memorandumában világhatalmi rangjára akarja lasztását — s ezt ne feledjük! Pálfy József rikai egyedirányitása miatt. hónapok, különösen pedig az elnökvá­lasztási harc eldőlte után kö­vetkező időszak francia kezde­ményezései fogják a teljes ér­vényű választ megadni a kér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom