Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-19 / 116. szám

A vonaton történt Az ablaknál két idősebb asszony ült egymással szemben. Piacról igyekeztek haza. Lábuk alatt kosarak, bennük mák- daraló, metszőolló, cukor, gyufa, s ki tudná felsorolni, mi minden. A fejkendős asszony spárgával gondosan átkötött csomagot húzott elő, kibontotta. Sötétkék szövet volt Nagy szakértelemmel vizsgálgatták mind a ketten, végigsimították ujjúkkal az anyagot. — A nagyobbiknak vettem érettségire — magyarázta, s kihúzott egy szálat a végéből. — Az enyém már főiskolás... Tanár szeretne lenni. Az apja ugyan ellenezte, ő azonban addig könyörgptt, amíg be­leegyeztünk — dicsekedett a másik asszony. — A miénk meg nem akar egyetemre menni. Annak is örülünk, hogy leérettségizik. Nem szeret tanulni, pedig mit nem adnánk, ha lenne hozzá kedve. így a gimnázium elvég­zése után szakmát tanul vagy elhelyezkedik — panaszkodott a fejkendős asszony. Idős bácsi ült mellettük, közbeszólt: — Ezek a mai fiatalok! Csak az én fiamnak lett volna ilyen lehetősége! Mennyit rimánkodott szegény, hogy ne ve­gyem ki az elemiből. Jófejű gyerek volt, a tanító is azt mondta, hogy kár érte. Szegények voltunk, dolgoznia kel­lett. Így aztán nem vitte többre a hat osztálynál. Részért aratott velem, nemhogy főiskola, meg mit tudom én mi... így lázadozott az öreg, bozontos szemöldökét felvonta, s úgy nézett a két asszonyra, mintha erről csakis ők tehetné­nek. A fejkendős visszacsomagolta a szövetet, elrendezte a kosár tartalmát, szorosabbra húzta álla alatt a kendő sarkát, szájával még csücsörített is hozzá. A másik az elsuhanó tájat kémlelte, úgy tett, mintha nem hallotta volna. — ö legalább írni meg olvasni megtanult, én még azt sem. — Nyolcán voltunk testvérek, enni alig kaptunk — dünnyögött az öreg. — Szeretném elolvasni annak a Jókai­nak a könyveit. A kőszívű ember fiait meg Az aranyembert. Csak az unokám mesélget nekem róla ... A két asszony mosolygott, öszsesúgott. A fejkendős az öreghez fordult: — Tudja, bácsikám, mi is csak hat osztályt jártunk, az­tán dolgozni kezdtünk, nekünk sem volt módunk meg időnk a tanulásra... Most azonban van. Az öreg meglepetten pislogott szomszédaira. — A faluban esti iskola nyílt. Odajárunk mind, akik csak hat osztályt végeztünk. A kocsiban csönd lett. Az öreg nem szólt többet. Fejét lehajtva gondolataiba mélyedt. A két asszony hamarosan le­szálláshoz készülődött. Csornai Géza levelező MÁRTÍROK NYOMÁBAN Lapozgattam az inkei tanács anyakönyveiben, adatokra volt szükségem a dokumentációs kiállításhoz. így bukkantam rá néhány érdekes bejegyzés­re. 1919. augusztus 31-én vé­geztek ki négy embert az in­kei erdőben. Két marcali la­kost: Gold Vilmos hatvanegy éves bádogosmestert és Mayer István huszonnégy éves jog­szigorlót; egy kéthelyit: Hor­váth (Szundra) Gyula tizenki­lenc éves szabósegédet; egy mesztegnyőit: Ladi János negyvenéves községi tanítót. A főszolgabíró 1919. október 30- án (!) engedélyezte, hogy be­jegyezzék az anyakönyvbe a kivégzettek nevét. Ez a Meg­jegyzés-rovatból derült ki. Az ügyet még homály fedi, úttörőink azonban vállalták, hogy expedíciós feladatként felkutatják a sírt, kiderítik a kivégzés körülményeit az in- kei úttörőcsapattal karöltve. Április 3-án találtunk az adatokra a községi tanács vb- elnökével. azóta megtudtuk, hogy a négy ember a marcali járásból menekült az inkei er­dőbe, a fehérterroristák elől bujkáltak. A vértanúkat agyonverték az erdőben. Saj­nos, az akkori jegyző már nem él. A darvaspusztai úttörőcsapat kapcsolatba lépett a marcali pajtásokkal, megkérte őket, hogy próbálják felkutatni a mártírok hozzátartozóit. Ujságh Tibor levelező Nem Csáki szalmája! A balatonboglári tanács ker­tészetének dolgozói állandóan szépítik, csinosítják az üdülő­hely utcáit, tereit. A község sok pénzt, munkát fordít er­re. Díszcserjéket, fákat, rózsa­töveket, virágokat ültet ki. Sajnos, némelyik lelkiismeret­len lakos rém zárja el a ba­romfiakat, a tyúkok kikapir- gálják a virágokat. Így aztán kárba vész a parkosításra for­dított fáradság és pénz. Bírságolják meg azokat, akik nem zárják el a barom­fit. A közvagyon nem Csáki szalmája, mindenki vigyázzon ra! Daku István levelező i Rendbe hozták a helyiségeket Nemrégiben megbíráltam a Kaposvári Bőripari Ktsz-t, mert a kaposfői részleg dol­gozói egészségtelen munkakö­rülmények között javították a cipőket. A levél megjelenése után a KISZÖV vezetői meg­vizsgálták a helyzetet, s in­tézkedtek. A ktsz rendbe ho­zatta a helyiségeket, megfele­lő ajtókat, ablakokat raka­tott rájuk, korszerűsítették a világítást, kifestették a helyi­séget. Egy-két apróság hiány­zik csupán, reméljük, hogy a központ — ígéretéhez híven — ezt is pótolja. A gyors intézkedés most valóban szemmel látható volt. Horváth József levelező SZERKESZTŐI ÜZENETEK Szabó Béla és Szabó Miklós. Marcali: A MÁV Pécsi Igazgatósá­ga intézkedett, hogy hasonló eset többé ne forduljon elő. A pótdíja­kat visszatérítette. Gaál Gyula, Kaposvár, Beloian­nisz utca 34.: A Pécsi Postaigazga­tóság megállapította, hogy az egyik dísztáviratot téves címre kézbesí­tették. A távirat díját a postahi­vatal visszafizeti. Horváth Sándor, Csokonyavison- ta: A Dél-somogyi Erdőgazdaság középrigóci erdészete az őszi rossz idő miatt nem tudta leszállítani a juhar suhángokat. Április első felé­ben elküldte a sportkörnek. Kiss Lajosné, Rinyabesenyő: Az alapszabály 9. paragrafusa szerint az igazgatóság elutasító határoza­tának kézhezvételétől számított ti­zenöt nap alatt föllebbezhet a ké­relmező a közgyűléshez. Admi­nisztrációs hiba volt, hogy szóban értesítették, nem küldték el a ha­tározat egy példányát. A Szövetke­zetek Somogy megyed Központja felhívta a takarékszövetkezet fi­gyelmét a szabálytalanságra. Kérte. hogy szabályszerűen bírálják ei, ha olvasónk tagfelvételre jelentke­zik. Lukács Mária, Osztopán: Az áramszünet napján a körzetszere­lők máshol dolgoztak, csak a má­sodik értesítés után háríthatták el a hibát. Az áramot fél háromkor bekapcsolták. Ilyen a jövőben is előfordulhat. Simon István és társai, Siófok: A Sütőipari Vállalat megvizsgálta panaszukat, s intézkedett, hogy tisztítsák ki a derítőt. A vállalat központja nem tudott a derítő- rendszer fölszereléséről, köszöni a környéken lakók figyelmeztetését. Gárdái József, Kaposvár, Ungvár utca 2.: A városi tanács városfej­lesztési csoportja figyelmeztette a dolgozókat, hogy legyenek tekin­tetted a gyalogosokra, tisztítsák le a járdát. A bontási anyag és a tör­melék elszállítását csak az eddi­giek szerint végezheti a csoport. Göbölös József, Bolhás: A Dél­somogyi Állami Erdőgazdaság köz­pontja intézkedett, megkapja az elmaradt bért. FELHÍVÁS KERINGŐRE ?! • i! ■■ If I ■; t A Az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat kaposvári Carmen Illatszerboltjának a kirakatában láttuk ezt a »megfelelő-« helyre állított táblát. Nem lesz ez egy kicsit korai?! SZAKMUNKÁSVIZSGA A NAGYATÁDI KONZERVGYÁRBAN Egyéves konzervipari szakmun-* kásképző tanfolyam indult tavaly októberben a Nagyatádi Konzerv­gyárban. Tíz év óta — bár több­ször megpróbálták -- nem volt ilyen. A gyors ütemben fejlődő üzemnek egyre több jól képzett szakmunkásra van szüksége, a Nagykőrösön működő iparitanuló­iskola azonban nem tudja kielégí­teni ezt az igényt. Viszont többen, akik régóta dolgoznak a konzerv­iparban, nem szakmunkások. Az érdekek összeegyeztetése után szervezték meg tavaly a tanfolya­mot. s most tizenkét hallgató vizs­ga előtt áll. Tizenketten tartottak ki, induláskor ugyanis huszonkettő volt a létszám, a raktáriak azon­ban mindjárt az elején kimarad­tak. A tanfolyam egyik legszorgalma­sabb hallgatója Pásztor István. Negyvenöt évével ő a legidősebb a tanfolyamon, öt éve dolgozik a gyárban, Somogyszobról jár be vo­nattal. Lelkiismeretesen dolgozott, s büszke volt rá, hogy gyakran bíztak rá szakmunkát. Gyümölcs­ízt, dzsemet főzött, sőt pasztőrö-1 jzött zöldborsót és zöldbabot is, pedig ez az egyik legnagyobb fe­lelősséggel járó munka. Megszeret­te a konzervipart, s mint szak­munkás szeretne dolgozni a gyár­ban. Az általános iskola hat osz­tálya után nehéz a matematika, szorgalommal azonban sok mindent lehet pótolni. A többi hallgató többnyire fia­tal, mégis régi dolgozó, mirjt pél­dául Herlicska Sándor és felesé­ge, valamint Zóka Miklósné, aki tizenkét éve dolgozik a gyárban. Az oktatók — az Ady Endre Gimnázium tanárai és a gyár tech­nológusa — nem sajnálták a fá­radságot, szívesen segítettek, kor­repetáltak. Nem rajtuk múlott, hogy a raktáriak kimaradtak. A hiányzások oka legtöbbször a ked­vezőtlen műszakbeosztás volt. Ar­ra kérjük az üzemrészvezetőket és a művezetőket, legközelebb tegyék lehetővé, hogy a tanulók részt ve­hessenek az előadáson. Ezt kíván­ja a hallgatók és a gyár érdeke. Sikeres vizsgát. eredményes munkát kívánunk a leendő szak­munkásoknak. Bognár M. Gyula levelező VIGYÁZZUNK KAPOSVÁR VIRÁGAIRA ÉS TISZTASÁGÁRA Parkjaink, virágos sétányaink, gesztenye- és hársfáink emelik a város szépségét. Mindez közkincse a kaposváriaknak, közös érdekünk, hogy vigyázzunk rá, megóvjuk a kártevéstől, pusztítástól. A tanács sokat áldoz rá, hogy tiszták legye­nek az utcák, szemet gyönyörköd- tetőek a parkok. Elszomorító látvány a letaposott, megritkult virágú ágyás a Széché­nyi téren, a dísztelenül maradt kő­kagyló a Kossuth téren. Nem elég. ha csak a rendőrség vigyáz és fi­gyel minderre. A rongálók és a kártevők javarészt fiatalok. Tevé­kenységük azt bizonyítja, hogy nem tudtunk hatni eléggé az ér­telmükre és a szívükre, amikor a közösségi javak megbecsülésére oktattuk őket. őrizzük városunkat a rontópáloktól. A kőfalakat épp­úgy. mint az utcai égőket, a csalá­di otthonok kiskapuit, kerítéseit. Tegyük mindezt jó szóval, példá­val, a város hagyományos szerete- tével. A Hazafias Népfront városi bizottsága Nagyon helyes és időszerű a tisz­ta és virágos Kaposvárért indított mozgalom. Ez azonban ne korlá­tozódjon a tavaszra. A megyeszék­helyen nincs festői szépségű Me­csek, mint Pécsen, Kaposvár mégis szép lehet és csinos, ha az embe­rek nem szarják el a szemetet megöntözik a virágokat a házuk előtt. Nem szép látvány, ha kiszá­rad a virág; visszataszító, ha pa­pírdarabok, ételhulladékok ékte­lenkednek a Rippl-Rónai-szobor körül és a Színház parkban. Mint­ha nem volna elég kosár a hulla­déknak az utcán. Helyes volna, ha elrendelnék, hogy a parkőr bírságolja meg a tetten ért szemetelőket. Szokoü József gyógyszerész hoz nyúlni. Ezt mondta a tanító néni is az iskolában . .. — Nem érdekel, hogy mit mon­danak neked az iskolában. Azt te­szed, amit mondok, különben kapsz két pofont — csattant fel az asszony. A kisfiú mit tehetett mást, szót fogadott édesanyjának. Márkus Ferenc levelező o Este nyolcfelé jár az idő. Sétá­lok a Színház parkban, gyönyörlcö- döm a zöldellő pázsitban, a nyíló virágokban. Nem messze tőlem egy anya sétál a fiacskájával. Egy­szer csak hallom: — Petikém, most kevesen járnak erre. Én majd figyelek, te addig tépd le azt a pár tarka tulipánt. — De édesanyám, ott az áll. hogy tilos a főre lépni, a virágok­M//9 M/WSWCM. A Munka Törvénykönyvének módosításáról Hogyan mentesül a dolgozó a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól? A Munka Törvénykönyve ide­vágó új rendelkezése régi sé­relmet orvosol. Ugyanis az ed­digi szabályokkal szemben a dolgozó a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól bizonyos idő elteltével automa­tikusan mentesül. így, ha a büntetés kiszabása óta elbocsá­tás esetén három év. áthelye­zés esetén két év, egyéb fe­gyelmi büntetés esetén egy év eltelt — s ezalatt újabb jog­erős fegyelmi büntetésben nem részesült —, a dolgozó mente­sül a hátrányos következmé­nyek alól. A kiemelkedő mun­kát végző, példamutató maga­tartást tanúsító dolgozót a vál­lalat a szakszervezeti bizott­sággal egyetértésben az említett idő lejárta előtt is mentesíthe­ti a hátrányok alól. A mentesülés, illetve mente­sítés azt jelenti, hogy a fe­gyelmi büntetésre vonatkozó följegyzést a dolgozó személyi nyilvántartásából törölni kell. ő maga pedig a továbbiakban * a fegyelmi büntetésről nem köte­les számot adni. A mentesülés alapján azonban nem követel­hető a büntetés előtti állapot helyreállítása vagy a büntetés következtében elszenvedett hát­rányok jóvátétele. Az elbocsá­tott dolgozó például háromévi folyamatos munkaviszony után — ha közben újabb fegyelmi büntetésben nem részesült — munkaviszonyának az elbocsá­tás következtében elvesztett fo­lyamatosságát visszanyeri, de az egyéb kedvezmények elvesz­tése miatt követelést nem tá­maszthat. Ha a fegyelmi büntetés hatá­lya alatt álló dolgozóval szem­ben újabb »jogerős* fegyelmi büntetést szabtak ki, a koráb­ban fegyelmi büntetés alóli mentesülés időtartama az újabb fegyelmi büntetés alóli mente­sítésre megállapított időtartam­mal meghosszabbodik; a dolgo­zó az újabb büntetés alól is csak ennek elteltével mentesül, s addig a súlyosabb büntetés hatálya alatt áll. Munkahely­változtatás esetén a mentesítés­hez — az eddigi meghallgatás helyett — a korábbi vállalat hozzájárulása szükséges. A kártérítés mértékére vonatkozó új szabályok A munkaviszonyból eredő kötelezettségek megszegésével vétkesen okozott kárért a dol­gozó a jövőben is felelősséggel tartozik. Ez alól annyiban men­tesül, amennyiben a kár létre­jöttében a vállalat közrehatott. Nem kell megtérítenie a kár­nak azt a részét sem. amely abból állt elő, hogy a* vállalat a kár csökkenése és a további károsodás megelőzése érdeké­ben elvárható intézkedéseket elmulasztotta. Viszont a dolgo­zó felelőssége azért a kárért is fennáll, amely úgy keletkezett, hogy a vállalatnak harmadik személlyel szemben a dolgozó vétkes magatartása miatt fizet­nie vagy egyéb módon felelnie kellett (például a vállalat által kifizetett kötbér, bírság stb.). A gondatlanul okozott kárért a dolgozó továbbra is havi alapbérének tizenöt százaléka ereiéig felel, azonban havi »át- lagkereseté«-nek ötven százalé­ka erejéig felel, ha: — a kár a foglalkozási szabá­lyok, valamint a gyártásra, a műszaki átvételre vonatkozó előírások súlyos megsértésének eredménye, vagy a károkozást megelőző har­minc napon belül már több íz­ben okozott kárt. Hatheti átlagkeresete erejéig felel a vezető állású, valamint az egyéb, külön meghatározott felelős beosztású dolgozó, ha a kárt munkakörének ellátásával kapcsolatban (különösen az el­lenőrzés elhanyagolásával!) vagy a kártérítési felelősség ér­vényesítésének elmulasztásával okozta. Ha pedig a dolgozó a kárt gondatlan bűncselekmény­nyel okozta, egyévi átlagkere­sete erejéig felel. Gondatlan bűncselekménnyel okozott a kár akkor is, ha a dolgozóval szemben a bíróság a tárgyaláson »figyelmeztetést* alkalmazott, vagy a szabálysér­tési hatóság a dolgozóval szem­ben marasztaló határozatot ho­zott, vagy a bíróság, a sza­bálysértési hatóság, az ügyész­ség vagy — az ügyészség jóvá­hagyásával — a nyomozóható­ság kisebb súlyú bűntett, illet­ve szabálysértés miatt az ügyet a vállalati társadalmi bíróság elé vagy fegyelmi eljárásra utalja, és ennek során a dol­gozót elmarasztaló határozatot hoztak. Ez utóbbi esetben, ha a társadalmi bíróság eljárását vagy a fegyelmi eljárást a dol­gozó munkaviszonyának idő­közbeni megszűnése miatt nem lehet lefolytatni, a munkaügyi viták eldöntésére hivatott szerv dönti el, hogy a kár a felelősség mértéke szempontjá­ból gondatlan bűncselekmény­nyel okozottnak minősül-e vagy sem. (Egyébként ugyan­ez a szabály akkor is, ha a büntető eliárást valamilyen gát­ló ok miatt lefolytatni nem le­hetett.) . Fontos az a rendelkezés, hogy a kártérítést a fentieknél ala­csonyabb összegben akkor lehet megállapítani, ha azt az eset összes körülményei kellően in­dokolják, és az a társadalmi tulajdon meeóvására való ne­velés érdekében is hel>’e^'k látszik. Az cset összes körül­ményeinek vizsgálatánál külo nősen a kárt oko^ó magatar- tás társadalmi veszélyességét, a vétkesség fokát, a vállalat munkafegyelmenek helyzetét, az okozott kar nagy­ságát, a dolgozó munkához va­ló viszonyát, személyi és csa­ládi viszonyait stb. kell figye­lembe venni. Nincs azonban általában mérséklésnek helye, ha a károkozásból a dolgozó vagyoni előnyhöz jutott (pél­dául lopás esetén), vagy a ká­rosodás egyébként szándéko­san történt. (Egyébként az utóbbi, tehát a szándékos kár­okozás esetén a dolgozó teljes kárért felel.) (Folytatjuk.) Dr. K. J. Hozzászólás cikkeinkhez Egyetértett javaslatunkkal az fmsz Lapunk március 28-i számá­ban cikket közöltünk Komoly figyelmeztetés ... címmel. Ki­fogásoltuk, hogy a 65-ös számú főközlekedési út iharosberényi szakaszán elzárja a kilátást az fmsz bolthelyisége. Dr. Horváth Béla, a Csurgó és Vidéke Földművesszövetke­zet igazgatóságának elnöke egyetértett cikkünkkel. Kö­zölte, hogy még 1963-ban el­határozták a bolt áthelyezését. A tanács kijelölte a területet, azonban többszöri tárgyalás ellenére az építkezés még mindig nem kezdődött meg. Dr. Zsila Géza, a KPM Köz­úti Igazgatóságának vezetője közölte, hogy a házhely és az építkezéshez szükséges pénz is rendelkezésre áll, csak ép­pen kivitelező nincs. A ta­nács, a Somogy megyei Taná­csi Építőipari Vállalat nem vállalta el a munkát. Több­ször tárgyalt az igazgatóság a MESZÖV-vel is, hogy biztosít­son építési kapacitást a ren­delkezésre álló keretből. Az igazgatóság most ismét meg­kérte erre a MÉSZÖV elnö­két. Rossz helyre tették a szeméttelepet Segítés helyett gáncsoskodás című írásunkban szóvá tettük, milyen gondot okozott a sze­méttelep rossz helyre való te­lepítése. Dr. Kassai János, a megyei tanács vb-titkára tájékoztatta a szerkesztőséget ebben az ügyben. Közölte, hogy a váro­si tanács építési és közlekedé­si osztálya nem járt el kellő gonddal a szeméttelep helyé­nek kijelölésekor, elmulasztot­ta a megfelelő tájékozódást. Így aztán olyan területet fog­lalt el, ahova a tervező más létesítményt tervezett. A me­gyei tanács tervosztálya el­mulasztotta meghosszabbítani az előzetes területfelhasználá­si engedélyt, erre azonban a városnak föl kellett volna szólítani őt. A megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának helytálló megál­lapítása szerint ebből nem le­het általánosítani. Egyes beru­házók olyan terveket nyújta­nak be engedélyezésre, ame­lyeknek színvonala és fölsze­reltsége nem üti meg a kívánt mértéket, nem elégíti ki a jogszabályokat. Előfordult pél­dául olyan, hogy építési en­gedélyt kértek, amikor még nem is rendelkeztek a terület­tel. A vizsgálat vitathatatlanul megállapította, hogy helytelen a városi tanács építési és köz­lekedési osztályának szemléle­te, nem megfelelő az ügyinté­zése. A megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztá­lyának vezetője javasolta a városi tanács vb-elnőkének, hogy fegyelmi úton vonja fe­lelősségre a városi építésig és közlekedési osztály vezetőjét az ügyben elkövetett mulasz­tásért. Szövetkezetünk kőműveseket, kőművesek mellé térti segédmunkásokat alkalmaz. Vidékieknek szál­lást biztosítunk. Munka­hely: állandó budapesti munka, teljesítménybér­ben. Ugyanitt általános is­kolát végzett, vagy végző 16 éven aluli fiatalokat Bu­dapesten lakással, Buda­pest környékéről bejárás­sal szerződtetünk kőműves, ács, asztalos, bádogos, víz- szerelő, villanyszerelő szak­mában. Iskolai jelentkezési lap, tanácsi igazolás szük­séges. Jelentkezés: Buda­pest, VIII., Auróra u. 23. Április 4. Ktsz. (1573)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom