Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-19 / 116. szám
SomogyiNéplap ÚT MSZMP MEG VEI RÍrÓTTÍ AGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILLON-FIQURÁK, FÖLDANYÓ ÉS SZÍNES ARCOK AJÁNDÉKVÁSAR Szász Endre kiállításáról Érdekes, izgalmas és gondolkodásra kényszerítő festőegyéniséget ismer meg a látogató a Rippl-Rónai Múzeum legújabb tárlatán. Szász Endre negyven bemutatott alkotása különös szemszögből nézi a világot, s egy kicsit megtanítja a nézőt is úgy szemlélődni és látni. Az emberi arc kifejezésgazdagságának korlátlan lehetőségeit aknázza ki, s a tükör tv>ak egy kicsit görbe; elénk tartva nehezen tudjuk eldönteni, hogy most nevessünk-e vagy megdöbbenjünk. Érezzük, hogy első pillanatra komédia maga a látvány, aztán belénk hasít a kétkedés: nem tragédia-e? A kés, amit a komédia egyik szereplője a másikba szúr, vajon rugóra jár-e, vagy pedig valódi? Kétkedésünkre nem kapunk választ, s a tragikomédia bizonytalanságával szemlélődünk. Az ablak előtt megállunk, úgy teszünk, mintha a téren figyelnénk valamit, de titokban az üvegre rajzolódott halvány tükörképünket nézzük. S felsóhajtunk, megkönnyebbülünk. A komédia nem rólunk szól, hanem más emberekről — de nekünk. Szász Endre neve és munkásságának egy része nem ismeretlen a könyvbarátok előtt. Tollrajzai, illusztrációi egy mélyen humanista művészt mutatnak. Ezen a tárlaton az Erőltetett menet, a Kalevala és a Villon-figurák egy része szerepel. A két előbbi a »közismert-« Szász Endre. A Villon- figurák már a különös tragikomédia jegyében születtek. Fényképszerűek, és harmonizálnak a különös költő verseivel, képrímek. Kevésbé közismert színes grafikái, festményei új arcát mutatják be, s nagy formakultúráról, ötletgazdaságról tanúskodnak. Semmi fölösleges nincs ezeken a képeken, a festéstechnikai bravúrok egyértelműen a mondanivalót szolgálják. Lenyűgöző erejű grafika az 1944. Kisméretű kép, mégis monumentális. Apró házak, kopasz fák, emberarcú sziklák állnak lent, föléjük egy hatalmas sas magasodik, kiterjesztett szárnyán a tollak bombák, gyutacsok, ágyúcsövek, gránátok. Ha pár lépéssel hátrább lépünk, a sas madárijesztővé válik, koszos, tépett madárijesztő lesz. Érezzük a komédiát, de nem lehet rajta nevetni. A Háború című, nagyobb méretű festmény is megdöbbentő. Egy hatalmas sziklaszirt tetején hétfejű sárkány trónol. A hatalmas mélységben lent ijedt kis házak, villanyoszlopok álldogálnak ’és egy kopasz fa. A jelképes Nap és Hold is fent van, az égbolt mégis fekete. Ä színes arcok az egyéniségek portréi. Az ötlet bizarrsá- gával megragad az Erdő lelke, a Földanyó, a Piktor, a Carmina burana-figurák, a feketefehér különös játékával a Leányfej, remekül exponált pillanatával a Buta herceg, a Kártyás, a Holdfény. Kedveltek a középkori figurák, a Bá- dogember, az Omar Chajjam, az Apród, a Két figura és az Udvarlás című képeken bukkannak fel szellemesen köny- nyed, mégis súlyos történelmi valósággal. A jelképek sokasága közül visszatérő motívum Szász Endre alkotásain a stilizált toll és a Nap—-Hold együtt szereplése. Szimbolikus alkotásai közül az Álarc, a Nagyvilág, az Időtlen idő, a Füst a legmélyebb. Különösen emberi, szép alkotás az öreg halász kalapja, a Szerencsekerék és a Lila virág. Jó érzés végigjárni a hűvös kiállítótermeket, megállni egy- egy kép előtt, borzongani és néha nevetni. És jó dolog, hogy Szász Endre képei megállásra és gondolkodásra kényszerítenek. S. Nagy Gabriella Tízéves az ÉDOSZ Művelődési Otthona (Tudósítónktól.) A keleti városrész népszerű kulturális központja és szórakozóhelye, az ÉDOSZ Művelődési Otthona most ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját." Erre az alkalomra a vezetőség szép programot dolgozott ki. A jubileumi ünnepséget május 22-én, szombaton tartják meg. Délután 5 órakor díszgyülést rendeznek, majd megnyitják a kézimunka- és a fotoszákkör kiállítását. Este 8 órakor Emlékszel még... címmel vidám, zenés műsort rendeznek a művelődési otthon régi színjátszóinak, énekeseinek és táncosainak szereplésével. Utána tánc reggelig. Üzérkedők Sam Allan Los Angeles-i 23 éves munka nélküli szakács és felesége úgy határozott, hogy eladják fiukat, az 5 éves Markot egy gyermektelen házaspárnak. A két házaspár hosszas alkudozás után a következőkben állapodott meg: A kis Markot elcserélik egy fegyverért és egy használt személyautóért. Az Allan házaspárt az ügy kipattanása után »-üzérkedésért-« letartóztatták. A pulton levő összes tárgyr >1 tudni kell mindent, legfőbb föltétel, hogy tetsszen a tanár bácsinak. de Az ünnepi könyvhét eseményei Somogybán Országszerte a mai magyar irodalom jegyében rendezik meg május 29-e és június 5-e között az 1965. évi ünnepi könyvhetet. Megyénkben — a hagyományokhoz híven — író —olvasó találkozókat, irodaimi esteket, ünnepi könyvrendezvényeket tartanak ebben az időszakban. A könyvhét megnyitó ünnepségét május 29-én Fonyódon a járási könyvtár névadóján rendezik meg Barát Endre író és Vasvári István költő részvételével. Másnap Szőkeden- csen felavatják az új községi könyvtárt és klubházat. Az avatóünnepélyen a község olvasói az említett képíróval találkoznak. Kaposváron június 4-én, pénteken tartanak irodalmi estet a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtárban Koczkás Sándor egyetemi tanár, irodalomtörténész, Földeák János költő és Tatay Sándor író közreműködésével. Június 5-én Koczkás Sándor és Tatay Sándor Lábodom, Földeák János és Berták László költők pedig Babócsán tartanak író—olvasó találkozót. Házépítési kölcsön cigánycsaládoknak (Tudósítónktól.) A csurgói járásban tíz cigány- család kap ebben ap évben nagyobb összegű házépítési kölcsönt. Somogycsicsóban egy, Csurgón kilenc ház épül ilyen módon. A házhelyek egy részét maguk az építtetők vették meg korábban, a többinek a községi tanácsok biztosítanak telket. A családok által kiválasztott egy-két szobás, étke- zőkonyhás lakások típustervei is rendelkezésre állnak. 'Cálamennyi család olyan tervet választott, illetve olyan házat épít, amit később majd bővíteni lehet. A tetovált „indián" és társai CSUPA MOSOLY — avagy sjzokattcm fogadtatás agy átuUcuzba* írta: Sandu Manea Megálltam egy nagy áruház kirakata előtt. Mennyi szépség, milyen tobzódása a neonnak, milyen pompás áruk, milyen művészi ízlés az áruk elrendezésében! Ami azonban legjobban megragadott, az a bejáratnál olvasható hirdetés volt: ».Ha fölkeresi áruházunkat, meg - győződhet róla, hogy a kirakatban látható minden áru kapható — és még azonfelül sok. más — szín és nagyság korlátlan változatában. Az áruházban lévő áruk kidolgozása és minősége még felül is múlja a kirakatban bemutatott árukét. Jöjjön be, és meg fog győződni.« Megfogadtam a hívó szót, és beléptem. Még oda sem értem a kozmetikai és illatszerosztályhoz, mikor egy elárusítónő bájosan mosolygott. »Ez a mosoly biztosan nem nekem szól« — gondoltam és hátranéztem. De nem! A hátam mögött nem jött az alárusítónőnek sem rokona, sem ismerőse. Nekem, az ismeretien vevőnek szólt a mosoly, * az én köszönésemet viszonozta, az én szemembe nézett, és nekem mondta, milyen új áru érkezett, mit vásároljak a feleségemnek, miért jobb illatszerben a levendula, mint a rozmaring, milyen krémet vegyek a borotválkozáshoz. Ennyi jóakarat iaazán meghatott és felüdített. Az elektromos cikkek osztályán a vezető szeretetve méltó mosollyal fogadott, es erőnek erejével megmutatta, hogyan működik a porszívó, és hogyan kell karban tartani. Elragadtatással nyilatkoztam a látottakról, de kijelentettem, hogy ez idő szerint nem akarok vásárolni, erre a vezető így felelt: »Sebaj! Ha nem vásárol ma, majd vásárol holnap. Én igyekeztem önnek mindent megmagyarázni, mert ha nem ismeri a porszívó szerkezetét és működését, nem is lesz kedve a vásárláshoz.« Legkellemesebb meglepetésül szolgált a cipőosztály. Az elárusítók minden kérdésre »igennel« feleltek. »Igen, kérem, van 37-es vagy 42-es cipőnk bármilyen színben.« A cipőket nem dobták unott mozdulatokkal a vevő elé, hanem előzékenyen segítettek a felpróbálásnál, vajon nem szorít-e, nincs-e a cipőnek valami hibája stb. Akár hiszik, akár nem, képtelen voltam ennyi előzékenységnek ellenállni, és vásároltam egy pár lábbelit. A többi osztályon gyorsan átfutottam (a pénzem is elfogyott), de mindenütt nyájas mosoly kísért, barátságosan kértek, jöjjek ismét, szeretettel várnak. ... De jaj, ébresztőórám erősen csöngetett, és én fölébredtem. Fordította: Hegedűs Nándor^ HÄROM ROSSZUL ÖLTÖZÖTT FIÜ támasztja a rozzant deszkakerítést Kaposváron, a Budai Nagy Antal utcában. Cigarettáznak, a járókelőket mustrálgatják. A legkisebbik szipkát kotor elő pecsétes sötétkék öltönyének zsebéből. A kabát gallérjára agyonviselt, piszkos fehér ing van kihajtva. Bizalmatlanul fogadnak. — Kaphatnék egy kis tüzet? — Mondjuk. — Mit szívtok? —Szimfóniát, Tervet — mondja az egyik. — Na és akkor mi van? — kérdezi nyomban a vékony, szeplős arcú. — Semmi. Hány évesek vagytok? — Mi köze hozzá? — így az egyik. — Tizenhárom — mondja a másik. — Csak tüzet kért, nem? — mordul rám a legidősebb. A legkisebbik, amint észreveszi, hogy cigarettája nem ég, tüzet kér. Jobb keze fejére nagy betűkkel van tetoválva: »Üss.« A másikon ez áll: »Milédi.« Feltűnik neki, hogy a kezét nézem. — Ez semmi. A hátamat látná vagy a mellemet. — Oda is írtál valamit? — Nem. Azon rajzók vannak. Pálmafák, nők, hajókormány. — És a karodon? — Egy indián törzsfőnök, a hátamon meg egy hajó. Irtó muris, ahogyan növök, az is mindig nagyobb lesz — nevet- géL U Az udvaron megjelenik egy negyven év körüli asszony. Figyeli, mi történik. — Nekünk szabad cigarettázni — magyarázza a szeplős arcú —, ott az anyám, kérdezze meg tőle. — Hány éves vagy? — Tizenöt. Az asszony nem vár meg, visszamegy a lakásba, becsukja az ajtót. — Régimódi, szégyellt, hogy egy kicsit elevenek vagyunk — mondja a kisebbik. Aztán mégis kinyílik az ajtó. — A nagyobbik pénzt lopott, és már nem bírtam vele. intézetbe adtam. Most szabadságon van — mondja szégyenkezve az asszony. — Mikor itthon volt legutoljára, nekilátott, hogy kiszedje a rajzokat. A bőre vérzett, kisebesedett, de az a csúnya sok írás és rajz mind megmaradt, tovább csúfítja az egész testét. Nyolcán vannak testvérek, itiába, nem lehetek mindegyik nyomában. * * * A CSERI ÜTI KAPOS-HlD két oldalán embercsoport ácsorog. Dermedten néznek a híd közepe felé, ahol a korláton kívül, a lábnyi szélességű sávon megy át a víz fölött egy tizenkét év körüli kislány. Egyik kezében pénztárcát szorongat, a másikkal kapaszkodik. Lassan lépked, mert csak az egyik lába fér el a korláton kívül. Az emberek földbe gyökerezve nézik a látványt, és szólni sem mernek, mert talán beleesne a Fölösleges beruházás — Itt építsenek strandot! Fürödni akarok! gyerek a vízbe. Szinte a tekintetükkel támogatják vakmerő kislányt. Megköny- nyebbülnek, amikor átér. Egyikük szidja, a másikuk faggatja. A kislány hatodikos, rossz tanuló, magatartása közepes ... * * * SOK ESETBEN a szülők segítik rossz útra gyermeküket. A Petőfi iskola igazgatója eh mondta, hogv az egyik gyereket többször is figyelmeztették cigarettázás miatt, de az intő szó hatástalan maradt, mert a szülők megengedték neki. Még az osztályfőnökkel való megbeszélés után is csak látszatmegegyezés jött létre. A szülők mit sem törődve az iskola rendszabályaival, nyolcadikos fiuknak továbbra is engedélyezték, hogy dohányozzon. Ilyenkor azon túl, hogy a gyerek megzavarja a rendet, magára vonja a többiek figyelmét is nagyfiúskodásával. A középiskolákban és az iparitanuló-iskolában az utóbbi időben mind kevesebb a pedagógusok ilyen jellegű panasza. Igaz, az ipari tanulók iskolán kívül szabadon cigarettázhatnak. * * * A három tetovált cigaret- tázót sokan megnézték, de senki sem szólt rájuk, mert a mások gyerekei voltak. Minden szülőnek legna-gyobb gondja fiát, lányát úgy nevelni, hogy később ne kelljen csalódnia saját nevelési elveiben, módszereiben. Azt ugyan észreveszik, hogy más gyerekei milyen jópofák tizenhárom évesen, szájukban a cigarettával, de arra nem gondolnak, hogy a város másik szögletében talán ugyanígy mennek el emberek az 6 cigaretázó fiuk mellett is. Ha eszükbe jutna, bizonyára nem lennének ilyen közömbös szemlélői a fiatalok »cSínytevésének.« Ha szigorúbban ellenőriznék gyermekeik tanulással eltöltött idejét, utánuk néznének szabad idejükben is, megelőzhetnék, hogy a paj- kosságból kellemetlenség, később posszúság vagy bűntett származzon. Nagy József je.zé» Egy kis somogyi major a pár kilométerre lévő gyártól kapja az áramot. Gyárnak persze csak a helybeliek mondják a kis üzemet. Történt egyszer, hogy lakodalmat tartottak a majorban, s erre meghívták az üzem vezetőjét is. »A lakodalom jó dolog — töprengett az üzem vezetője —, közben azonban megérkezhet Pestről a menyasszonyom. Persze lehet, hogy csak másnap jön meg.« Mindenesetre megkérte egy beosztottját, hogy pillanatnyi áramszünettel jelezze, ha megérkezik a menyasszonya. Lelkére kötötte, hogy tartsa titokban a megbeszélést. A pazar tyúkhúslevest tálalták éppen, amikor egy pillanatra elaludt a villany. — Bocsánatot kérek, mennem kell, mert megjött a menyasszonyom — mentegetőzött az üzemvezető. Éhesen, szomjasan hagyta ott a lakodalmat, felugrott a motorra. A lakodalomban szeretik a tréfát az emberek. Most is jót nevettek, amikor az üzem egyik dolgozója félreállt a villanykapcsoló mellől, s leült az elrohanó főnöke helyére. (gajda) * * * „Tájékozott" amerikai nagykövet A szenátus külügyi bizottsága nemrég jóváhagyta Raymond Gost kinevezését az Egyesült Államok írországi nagykövetének. A szavazás előtt az alábbi párbeszéd zajlott le: lken bizottsági tag: Tudja-e ön, hogy Írország milyen szerepet játszik a NATO-ban? Gest: Hogyne! Nagyon fontos szerepet játszik! A béke védelmezője! Iken: Írország nem tagja a NATO-nak. Gest: Bocsánat, sir. Azt hittem, hogy az ENSZ-ről érdeklődik. Bocsánat... * * * Az amerikai légitársaságoknak egyre több gondot okoz, hogy az utaskísérő kisasszonyok mind sűrűbben találnak maguknak férjet, és otthagyják a szolgálatot. Egyes légiforgalmi vállalatok már csak szemüveges fiatal lányokat hajlandók stewardesseknek alkalmazni. Egyébként statisztikát állítottak össze a volt utaskísérők házasságának alakulásáról, és az adatok azt bizonyítják, hogy jó feleség vált belőlük, az országos átlagnál sokkal kisebb a válási arányuk. A jó házasságok, úgy látszik, a légben köttetnek. * * * Ezen nevet Párizs: A kutyáját eladásra kínálja Dupont úr. A vevő megkérdi: »Pedigréje van?« Dupont: »Mi az?« A vevő: »Van-e családfája a kutyának?« A fölényes válasz: »Családfája? Ah, nem olyan válogatós ez, minden fa jó neki.« Somogyi Néplap \z MSZMP Somos' megyei bizottsága As a Somnev megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőségi Kaposvár. Latinka Sándor u. Z. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja * Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár. Latinka 8. o. 8. Telefon 15-4«. Felelős kiadó: Szabó Gábor. beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza, lerjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknéL Ki fi fizetést díj egy hónapra 12 FI, Indes: 85067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári özemében* Kaposvár, Lattnka Sándor utcm 4>
