Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-12 / 110. szám

Szerda, 1965. május 12. 3 SOMOGYI NÉPÉ AI* ŰJ LAKÓHÁZ ÉPÜL NAGYATÁDON f ::: A pártszervezet jusson túl a hibák megállapításán Oknyomozás a köröshegyi gyengeség körül A múlt év végén kezdték el egy háromemeletes lakóház építését a nagyatádi Szé­chenyi téren. Huszonhét család jut kétszoba-konyhás, összkomfortos lakáshoz. A So­mogy megyei Építőipari Vállalat munkásai kielégítő ütemben dolgoznak, és mindén re­mény megvan arra, hogy a lakók még az év végén beköltözhetnek az új lakásokba. A lakóépület földszintjén üzlethelyiségeket alakítanak ki, ide költözik a modern műszakj. és háztartási bolt. A tervezők azonban nem gondoltak arra, hogy az üzletek­hez raktárhelyiségekre is szükség van. Talán még pótolható ez a »szépséghiba.« MEGÉRDEMELT ÜNNEPLÉS A VfiKM 8-as számú Vilá­gítástechnikai Gyára 31-es számú kaposvári gyáregysége a napokban tartotta élüzem- avatóavató ünnepségét A fia­tal üzem, — a budapesti gyár egyik vidéki telepe — nem­csak a feladatokban, hanem az elismerésben is osztozott az anyavállalattal, s a gyáregy­ségekkel. Az élüzem címet tudniillik az anyavállalat kap­ta. Az illetékesek azonban úgy gondolták, hogy ezt a kitün­tetést a legjobb eredményt el­ért gyáregységeknek is megad­ják, hiszen számottevően hoz­zájárultak az élüzem cím elnyeréséhez. A kaposvári gyáregység is azok közé tartozik, amelyek a múlt évben jól dolgoztak. Ter­vét 104 százalékra teljesítette. Emelte a termelékenységet is. 1963 első negyedévében pél­dául 270 munkással 5 600 000 forint értékű terméket állított elő. 1964. első három hónap­jában 15 600 000 forint értékű árut termelt 500 dolgozóval. A termelési érték majdnem há­romszorosára emelkedett, a létszám pedig még meg sem kétszereződött. Az élüzemavató ünnepségen Varga Jenő gyáregységvezető, Istók István, a Kohó és Gép­ipari Minisztérium képviselő, je, Kutas János, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője és haczkó József, az anyavállalat igazgatója is beszélt az eredményekről. Né­hány mondatukból is kiderült, hogy a kaposvári gyáregység sikereit az anyavállalat segít­ségének, a megyei pártbizott­ság támogatásának, s végül, de nem utolsósorban a dolgo­zók áldozatos munkájának kö­szönheti. Hogy az anyavállalat és ka­posvári gyáregysége között jó a kapcsolat, azt ékesen bizo­nyítja Laczkó Józsefnek, a vállalat igazgatójának fogadá­sa, az a szeretet, amellyel kö­rülvették. Az igazgató ugyan­is azért volt kedves vendég a gyáregység dolgozói között, mert teljes erővel támogatja a vidéki ipartelepítést, és azon fáradozik, hogy az anyaválla­lat minél gyorsabban letele püljön Kaposvárra. _________ S zövetkezetünk; kőműveseket, kör, mellé térti segédmunkásokat aikaunaz. Vidékiéiti.ek szál­lást biztosítunk. Munka­hely: állandó budapesti munka, teljesítménybér­ben. Ugyanitt általános is­kolát végzett, vagy végző 16 éven aluli fiatalokat Bu­dapesten lakással, Buda­pest környékéről bejárás­sal szerződtetünk kőműves, ács, asztalos, bádogos, víz­szerelő, villanyszerelő szak­mában. Iskolai jelentkezési lap, tanácsi igazolás szük­séges. Jelentkezés: Buda­pest, VIII., Auróra u. 23. Április 4. Ktsz. (1573) Nem tudni, hogy a műsza­ki, gazdasági segítség, a szám­talan jó tanács volt-e na­gyobb hatással a 81-es számú gyár munkájára, vagy pedig az az erő, amely az anyavállalat vezetőinek a vidéki iparosí­tást segítő magatartásából áradt. Egy bizonya, mindket­tő számottevően hozzájárult az eredményekhez. Semmivel sem volt kisebb hatással az emberek munka­kedvére az a gondoskodás, amely a megyei pártbizottság részéről az üzemmel kapcso­latban megnyilvánult. A me­gyei pártbizottság nemcsak azért harcolt, hogy ez a gyár Kaposvárra kerüljön, hanem azért is, hogy megfelelő kö­rülmények között eredménye­sen tudjon dolgozni. A gon. doskodásra jellemző, hogy a megyei pártbizottság titkára, ipari osztályvezetője ellenőriz­te megvannak-e az előfeltéte­lek a 140 millió forintos be­ruházás megindításához, a bu­dapesti gyár leköltözteté&é- hez. A munka során a megyei vezetők, és a VBKM 8-as szá­mú Világítástechnikai Válla­lat vezetői között mintaszerű ^kapcsolat alakult ki, s ennek alapja a Központi Bizottság vidéki ipartelepítési határoza­ta. Az elvi alapokon nyugvó együttműködés olyan légkört teremtett a kaposvári gyár­ban, amely lehetővé tette a gyors és jó munkát. A munkások a lehetőséget ki is használták, szorgalmasan dolgoztak. Nagyrészt e becsü­letes munkásak köszönhető, hogy a gyár megáll a saját lá­bán, nem veszi igénybe a fia­tal üzemek számára biztosított anyagi támogatást A vállalat vezetője, Laczkó elvtárs az élüzemavató ünnepségen beje­lentette: Kaposvár Budapest számára nem jelent terhet. Minden bizonnyal ennek a helytállásnak is nagy része van abban, hogy a pesti mun­kások és üzemvezetők tiszte­lik, becsülik a kaposvári dol­gozókat, vezetőket, s mint Laczkó elvtárs mondta, nem tesznek különbséget pesti és vidéki munkások között. Különösen a brigádok tettek sokat az üzemért. A Kossuth, a Petőfi és a Zrínyi brigád tagjai a műit esztendőben is bebizonyították, hogy képesek nagy feladatok megoldására Erejük főként az összefogás­ban, egymás segítésében és megbecsülésben ' van. Erről az élüzemavató ünnepségen is meggyőződhettünk. Vrbán Já­nosáé, a Kossuth brigád veze­tőjev például, amikor az okle­velet és 1500 forint pénzju­talmat oda vitte a brigád tag­jainak. ezt mondta: — Osztozzatok a pénzen. Az én részem is legyen a tiétek. Én a Kiváló oklevéllel kap­tam pénzjutalmat. Az üzem dolgozói azonban nemcsak egymásnak, hanem a gyáron kívüli embereknek is igyekeznek segíteni. Bebizo­nyosodott ez a vésadónapok alkalmával. A városban eddig ők adták a legtöbb vért Mél­tán szólt elismeréssel em­berségükről az ünnepség al­kalmával is a városi Vöröske­reszt képviselője. Minden élüzemavató ün­nepségen fölmerül a kérdés: vajon az ünnepelt gyár to­vábbra is igyekszik-e élvonal­ban maradni, vagy megpihen a habárain, nem törődik a mával, s a holnappal. Ezt a kérdést ezúttal legélesebben Laczkó elvtárs, a budapesti vállalat igazgatója vetette föl Azt kérdezte a vállalat dolgo­zóitól az ünnepség előtt: le­het-e egyáltalán ünnepelni? Nem maradt-e le az üzem ezekben a hetekben? A válasz megnyugtató volt. A gyáregy­ség ugyanis áprilisi tervét 106 százalékra teljesítette. Ez azt mutatja, hogy a kaposvári üzem dolgozóinak kedve nem lankad, a 81-es számú gyár­egység vezetői, munkásai nem bízták el magukat, továbbra is helytállnak. Szegedi Nándor 1954 decemberében kaptak először otthont a kaposvári út­törők a volt Lenin utcában. Itt alakították meg néhány helyi­ségben az Úttörő Technikai Állomást. Nagyon búsaké volt erre az épületre minden úttö­rő; jó volt fölkeresni az álló-' mást, talán azért is, mert meg­tiszteltetésnek számított, ha valaki eljárhatott a szakkörök­be. Nagyon kevés volt a hely, egy-egy iskolából csak néhá- gyan jöhettek el. Észre sem vet­ték a gyerekeik, hogy hiányos a fölszerelés, hogy szűkek a pa­dok. Egyszerűen volt egy ház, ahol jól érezték magukat, ahol barkácsolni, kézimunkázni, fo­tózni tanulhattak. \AA«*«*»»A*AAA^.V.fWOAAA/.\AAAAAAAA*A»l»ll»»«««««« «. «n«. »*«»l*V¥YVy>ftrUXfV1in-n A kórttskegyi Jobblét Termelőszövetkezet a múlt évi termelése alapján a siófoki já­rás egyetlen gyenge közös gaz­dasága. Nemrég itt tartotta ülését a járási párt-végrehaj- tóbizottság, s ezen a tanácsko­záson értékelték a szövetkezet gyengeségével foglalkozó, je­lentést. Az eddigi gazdálkodás fölmérésére és az erősödés út­jának a megkeresésére ugyan­is bizottság alakult. A járás:, állami gazdasági és szövetke­zeti szakemberek azt vizsgál­ták, mi hátráltatja a gyorsabb ütemű fejlődést a Jobblét Tsz- ben, és tapasztalataikat ismer­tették a végrehajtó bizottság­gal, valamint a falu párt-, ta­nácsi és termelőszövetkezeti vezetőivel. Oknyomozás a kőröshegyi gyengeség körül — ilyen tar­talmú volt ez a tanácskozás, s arra irányult, hogy segítsen a gazdaságnak a hullámvölgyből való kijutásban. De honnan is kell előbbre mozdítani ezt a szövetkezetét. Elegendő né­hány adat a múlt év végi hely­zet érzékeltetésére. A növény­termesztésből csak négy ter­ményféleséget említek: a bú­zát, az őszi árpát, a kukoricát és a burgonyát. Viszonylag nagy területen vetett, fontos növények ezek. Búzából 8,8, árpából 6,5, kukoricából (má­jusi morzsoltban számítva) 10,3, burgonyából pedig 12,7 (') mázsás holdankénti hozamot takarítottak be tavaly. Noha az állattenyésztésben ennél jobb volt a helyzet, a gyengeséget mégsem kerülhette el a szö­vetkezet. Az egy dolgozó tag­ra jutó részesedés az 1962. évi 7800 forintról fokozatosan csökkent, s a múlt év végén ez az összeg már alig haladta meg a 7200 forintot. Három év alatt több mint kétmillió forint állami dotációt kaptak, azonban, mint azt a részesedés is bizonyítja, ez sem segített rajtuk olyan mértékben, mint ahogyan várni lehetett Ebből egyúttal az a következtetés is levonható, hogy az anyagi té­nyezőkön kívül ebben az eset­ben egyéb körülmények is gá­tolták az erősödést A nehéz domborzati viszonyok, a kevés munkaerő is közrejátszott és hibák voltaik a munkáik szerve­zésében, a termelés irányításá­ban is. Néhány példa erre: 1962 óta két éven keresztül egyetlen hold közös terület sem kapott istállótrágyát, s tavaly is mind- össize nyolcvan holdra juttat­tak. A műtrágyából rendszere­sen adtak el a gazdáknak, no­ha ez nem a tsz, hanem az fmsiz feladata. Fennállása tizedik évfordulójára készül a Kaposvári Lttörőház Ünnepélyes jubileum — Szakköri kiállítás — Központi úttörőavatás A KERTÉSZETBEN A Siófoki Gimnázium II. c. osztálya számára a Bala- tonújhelyi Állami Gazdaság kertészetiben tartják rend­szeresen a politechnikai órát. 1956 után átköltözött az ál­lomás a Bajcsy Zsilinszky ut­cába, és itt már az Ifjúsági és Úttörőház nevet kapta. Az út­törő »-utánpótlás-« természetes­nek vette azokat a körülmé­nyeket — színházterem, játék­terem, klubszobák, szakköri szobák gazdag fölszereléssel —, amit a régiek csodálkozás­sal, ámulattal néztek. Valósá­gos paradicsomnak tetszett ez a ház a régihez képest. Meg­volt a lehetőség a rendezvé­nyekre, az őrs- és rajvezető- képzésre, a tömegnevelő mun­kára. Megkétszereződött a szakkörök, többszörösére emel­kedett a szakköri tagok szá­ma. Ma már mindennap van va­lamilyen foglalkozás, filmvetí­tés, kiállítás, vetélkedő; élénk, mozgalmas élet folyik a ház­ban. És soha sem üres ... Május 30-án ünnepli az út­törőház fennállásának tizedik évfordulóját. Egész napos nagyszabású ünneplést tervez a városi Úttörőelnökség. A tíz év alatt működött szakkörök anyagából kiállítást rendeznek a játék- és klubte­remben. Vasárnap délelőtt ün­nepséget tartanak, ezen a jó úttörővezetőket, a jó munkát végzett nevelőket és pajtáso­kat tüntetik ki. A jubileumi ünnepség fénypontja az úttö- rőavatás lesz. Mintegy 1200 kisdobosnak kötik fel a vö­rös nyakkendőt. Nem feled­keznek meg a vendégek szóra­koztatásáról sem, a legjobb út­törőcsoportok lépnek fel az egyórás műsorban. Az ünnepség délután sport- vetélkedővel folytatódik. Este pedig a kilencedik VIT tisz­teletére rendezett táncver­sennyel, ügyességi feladatok­kal összekötött VIT-karnevá- lon vesznek részt a pajtások Ezen a napon tartja az ifjúsá­gi klub is idényzáró ünnepsé­gét. A rendezők sok vendévre számítanak, hisz meghívják a iubileurrra mindazokat, akik egykor úttörőként látogatták a házat, s ma már »veteránnak«- számítanak. Hadd lássák és ’’állják, hogy a mai úttörők "m maradn-v 'le­i s szorgalomban mögöttük. . S. M. A jelentés és a végrehajtó bizottság is elmarasztalta Hon- ti István tsz-elnököt a vezeté­si módszerekben előfordult hi­báiért. Egységes volt a véle­mény abban is, hogy hiány­zott a beszámolóból a termelő­szövetkezeti pártszervezet munkájának értékelése. Való­ban, a faluban eddig sem a ta­nács, sem pedig a kommunis­ták alapszervezete nem indí­tott tüzetes vizsgálatot a gyen­geség okainak felderítésére, az előbbrevivő út megkeresésére. A tss pártsservese tel­nek tizennégy tagja, illetve tagjelöltje — a párttitkár sze­rint — csaknem valamennyi összejövetelen a szövetkezet ügyeivel foglalkozott. Ez a foglalkozás abból állt, hogy a tsz-einök — egyben pártveze­tőségi tag is — beszámolt ar­ról, hogy egy-egy időszerű munkával lemaradtak. Ezt a tagság megszokta, és a határo­zatok végrehajtásával rendre adósak maradtak. A szövetke­zeti vezetés nem támaszkodott a pártszervezetre, és viszont; a kommunisták sem tettek meg minden tőlük telhetőt a gazda­ság erősítéséért. Ennek okát a járási pártbizottság egyik munkatársa abban látja, hogy a pártvezetőség úgymond, nem volt megfelelő partnere a tsz- vezetőségnék. Egyik sem kö­zeledett a másikhoz, a kommu­nisták tanácskozásai nem vol­tak rendszeresek, s az emberek egymással szemben nem vol­taik következetesek. Vezetőségi összejöveteleket ritkán tartot­tak, és akkor sem törekedtek elemzésre. A taggyűléseket ugyan rendszeresség jellemez­te, azokon szóvá tették a hibá­kat is, de a felelősségre voná­sig nem jutottak el. Esek a tapasstalatok néhány kommunistának a ked­vét szegték, alábbhagyott a kezdeményezés. Az új tagok fölvételénél sem voltak követ­kezetesek. Noha már eltűnnek a magángazdálkodásra jellem­ző vagyoni rótegeződések, itt mégis azt a tapasztalat, hogy a volt közópparasztokra, ha jól dolgoztak is a közösben, nem­igen épített az alapszervezet, így következhetett be, hogy Kőröshegyen létszámát tekint­ve gyenge, a gazdálkodás segí­tését, politikai súlyát illetően pedig még gyengébb a szövet­kezet pártszervezete. Fábri István, a megyei párt­bizottság mezőgazdasági osztá­lyának helyettes vezetője el­mondta ezen a vb-ülésen, hogy a szövetkezet gyengeségének okait vizsgálva a pártszerve­zetnek tovább kell keresnie a kivezető utat. A Jobblét Tsz kommunistáinak nem szabad megállniuk a gazdasági hibák feltárásánál, ennél tovább kell menniük: a szövetkezettel együtt az alapszervezetnek is meg kell erősödnie. Csak így veheti észre a falu, csak így mutatkozhat meg a termelési eredményekben, hogy a kom­munisták feladatukhoz híven dolgoznak. Hernesz Ferenc Átvennén használt tehergépkocsit ,5—7 tonnásig — pót- .i.esival is — könyvjó­váírással vagy azonnali tutalással. Címünk: Hajtómű és Felvonó­gyár, Budapest, XI., Fe­hérvári út 98. Telefon: 467-780/269 mellék. (1540)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom