Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-08 / 107. szám
AZ ITALOZÁS ÁRA be? MSZMP MEGYEI EÍTÓTTSÁGA ES A MEGYE! TANACS LAPJA Két évtizede a színpadon Egyszer valaki azt mondta róla: — A legkisebb szerepben is érzem, hogy »bejött« ... Bejött a színpadra. Ott van. Figyelünk rá... * * * Garay Jánost, a Csiky Gergely Színház művészét színész- házbeli lakásán kerestem föl. Tenyérnyi szobácska: két ágy, szekrény, a sarokban kávéfőző. A falon képek. Sok kép: Vizsgaszerepében, a Két úr szolgájában; Bajor Gizivel A kertész kutyájában: Ludas Matyi az Úttörő Színház előadásában . .. — ... Ez az egyik legkedvesebb emlékem itt: »Oísi«-val Győrben egy Osztrovszkij-da- rabban — mutat egy bekeretezett fotóra. — Egy öreg színházi ügyelőt, egykori földbirtokost játszottam. Itt pedig Bolha Pista voltam az Úri muriban Mészáros Ágival . . . A pályakezdésről kérdezem. Újra a képek, az emlékek válaszolnak. Két albumot forgatunk. Üjságkivágások, fotók; az első 1945-ből: a Színiakadémia újjáépítésében részt vállalnak a növendékek is. Vidám tekintetű fiatalok pihenő közben egy romos szobában. A pianínó előtt Darvas Iván, körülötte pálya- és évfolyamtársak: Dévai Kamilla, Somogyi Pál, Inke László, Pádua Ildikó és mások .. . Azután ismét képek, szerepek. — Komikusnak indultam — drámai színész lettem. Akkor még a Nemzetinek elsőbbségi joga volt a végzősöknél, s akiket Major Tamás kiválasztott, kötelesek voltak leszerződni, így kezdtem én is a Nemzeti Színházban. — Kire emlékszik szívesen? — Bajorra ... Csodálatos volt — nem is találok rá jelzőt — művésznek is, embernek is. Szerénysége, humánuma is felejthetetlen ... Garay János gyakran, csaknem minden prózai darabban szerepelt ebben az évadban, ö volt Pompeius; a »Károlyi- lövő harcias nagypapa. Az aranyember Fabula-kormányosa, legutóbb pedig a Vitézek és hősök illegális pártmunkása. Amikor a színpadra lépett, megtelt körülötte feszültséggel a jelenet légköre. Epizódszerepeket játszott, és egy kicsit vártuk is, hogy mikor láthatjuk nagyobb szerepben is. Elmosolyodik: — Nem akadt főbb szerep az alakomra. így jött ki a lépés .. . Soha nem kértem szerepet, de nem is volt rá szükség. Úgy érzem, van hitelem, Garay János a Vitézek és hősök illegális pártmunkásának szerepében, és talán ezért is — megelégedett vagyok. Nem tekintek semmit kis szerepnek, akár egy mondatból, akár kettőből áll is az. Egy főszerepet is el lehet rontani, de emlékezetes maradhat egy epizódalakítás is ... Persze azért jó, ha az évadban legalább egy jó főszerep is adódik, amiben leteszi az ember a garast... — Kérem, említsen ilyet kedves szerepei közül. — Jó darab, jó szerep legyen ... Mindegyik kedves. Mindegyikhez fűz valami. Szeretek öregeket alakítani. — Mit játszana ef szívesen Kaposváron? — Osztrovszkij A művésznő és hódolója öreg ügyelőjét szeretném még egyszer eljátszani. — Mit tart a színészi pályáról? — A pálya? ... Futóversenyhez hasonlíthatnám: mindenki egyenlő eséllyel indul... A továbbiakhoz azonban — szerintem — legalább harminc százalék tehetség és hetven százalék szerencse kell. Ha fordítva alakul — ez pech ... Én jól indultam, mert ölembe hullott a szerep. De ma sen félek, ha fölmegy a függöny . . * * * ' Garay Jánost ebben az évad ban gyakran láthattuk a színpadon. Epizódszerepeket játszott, és éreztük, ott van, közöttünk. Szívesen figyelünk rá, ha fölmegy a függöny. Wallinger Endre NAGYON SOK KÖZÜTI BALESETET okoz az ittasság. Személy- és tehergépkocsi-, vontató- és motorkerékpárvezetők ellen indul eljárás, mert megsértik a közlekedés, foglalkozásuk és hivatásuk szabályait: vezetés előtt vagy közben szeszes italt fogyasztanak. De nemcsak ők, hanem a kerékpárosok, a gyalogosok meg a fogathajtók is azért okoznak gyakran balesetet, mert italoznak, mielőtt részt vesznek a közúti forgalomban. Május 1-én négy balesetet okozott az ittasság. Balaton- mária-fürdőn az erősen alkoholos Sipöcz Lajos balaton- keresztúri lakos — hat gyermek apja — egy személygépkocsinak hajtott kerékpárjával. Súlyos sérüléseket szenvedett. Siófokon Fekete Sándor karambolozott ittasan. Egy útszéli bitumenrakásnak szaladt kocsijával, elvesztette önuralmát, majd nekiütközött egy beton villanyoszlopnak, és kidöntötte. Az autó utasai közül Var-a Ottó és Rádiós Józsefné könnyebb sérüléseket szenvedett, s tízezer forint anyagi kár keletkezett. Tarany és Nagyatád között Vucskics László erősen ittas állapotban vezette motorkerékpárját. Felborulta«;, s ő és utasa, Tóth Mihály súlyos sérüléseket szenvedett. — Csak egy pohár bort ittam... — Nem gondoltam, hogy megárt az a néhány pohár sör... — Fájt a fejem, csak azért ittam egy fél deci pálinkát, hoCTv elmúljon ... — A magam pénzét költőm, senkinek semmi köze ahhoz, hogy mennyit iszom .. . — így vélekedett néhány gépjárművezető, kerékpáros és gyalogjáró, akiket a közelmúltban vontak felelősségre, mert ittasan veszélyeztették maguk és mások életét, közúti balesetet idéztek elő. Fekete Sándor, a nyitni, termelőszövetkezet főkönyvelőié. otthon italozott, mégis vállalkozott arra. hogy siófoki ismerőseit lakásukra szállítja. A baleset után eltávozott a helyszínről, nem jelentette, és haza sem ment, nehogy megtalálják. Vucskics László és Tóth' Mihály hivatásos katona. Beosztottjaiknak bizonyára sokat beszélnek a fegyelem — és az önfegyelem — meg a felelősségérzet szükségességéről. Ök azonban olyan Ittasan ültek motorra, ho<*v azt sem tudták, hol és milyen körülmények között karamboloztak. Még megdöbbentőbb az a baleset, amelyet ifjú Sülé Ferenc szabadhídvég—-oroszi- pusztai lakos Siófokon okozott. Bár a motor vezetője és utasa köteles bukósisakot viselni, ő bukósisak nélkül motorozott, és nem volt sisakja pótutasának, Tihanyi Irén 16 éves balatonkiliti lakosnak sem. Sülé ráadásul ittas volt. Egy kanyarban a kerékvetőnek ütközött és felborult. Tihanyi Irént súlyos agyrázkódással szállították kórházba. AZ ITTAS VEZETŐKET most sokkal szigorúbban felelősségre vonják, mint korábban. Ifjú Sülének bevonták jogosítványát, eljárás indult ellene és a többi ittas vezető ellen is. Az ilyen fi- ""elmeztetés jó néhány embernek használ: óvatosabban vezetnek, s ritkábban vagy kevesebbet isznak. De mégis isznak! A eépiárművek száma megyénkben is több százzal emelkedik évente. Nem szabadna olyan embereknek gépjárművet vezetniük, akikből a legelemibb önfegvelem, felelősségérzet is hiányzik. Autót, motort vezetni és közben bort. sört vagy röviditalt inni — tűrhetetlen! Súlyos felelőtlenség ez, amit a törvény teljes szigorával büntetni kell. Az alkoholról lemondani nem akaró ember, ha egy kicsit is becsüli embertársait, jobban tenné, ha örökre lemondoma a gépjárművezetésről. Amíg nem késő! Szalai László Tízezer kapukulcs Mennyi a tarifa? Az utóbbi években Kaposváron is sokat mérgelődtek az állami házak lakói. Úgyszólván ahány ház, annyi szokás alakult ki. A házmesterektől függően hat-tizenöt forintot kellett fizetni havonta egy kapu- kulcs használatáért. Ebből rengeteg vita és panasz adódott. Az építésügyi miniszter nemrég megjelent rendelete lehetővé teszi, hogy pont kerüLjön a viták végére. Kaposváron tízezer kapukulcs-tulajdonost érint kedvezően a rendezés, Az Ingatlankezelő Vállalattól kapott tájékoztatás szerint ezentúl minden kulcs után egységesen öt forintot kell fizetni havonta. Pázs itiiprók, virágtolvajok Az ország minden részében virágos jelzővel emlegetik városunkat. Nem egy átutazó dicsérte meg a parkokat, a virágos utcákat, tereket. Az idén is hozzálátott a városi tanács a parkosításhoz, a virágok kíültetésé- hez. Rengeteg tulipánt, nyolcezer forint értékű jácintot ültettek ki, ritka dísznövényeket, több száz rózsatövet szereztek be. Ismeretlen tettesek azonban egyetlen éjszaka a jácintoknak több mint felét leszaggatták, a letépett virágok egy részét otthagyták, más részét állítólag a piacon árulták. Hasonló sorsra jutottak a tulipánok is. A tavasszal több mint kétszázthar- minc rózsatövet loptak el a parkokból. A Május t. utcai kővázákba ültetett virágokat tövestül kitépték, sót letaposták még a földet is, jól látszanak a vázákban a cipönyomok. Mások azzal szórakoznak, hogy a frissen felásott és pázsitmaggal beszórt járdaszegélyeket a betonhoz teszik hasonlóvá. Attól eltekintve, hogy az okozott kár tetemes — hiszen például egy rózsatö ára húsz forint —, nagyon sok munka gyümölcsét pusztította el néhány felelőtlen ember. A rendőrség ezentúl megbírságolja azokat, akik a virágokhoz nyúlnak. Mindenütt azonban nem lehet rendőr, mindenhová nem láthat él a parkőr sem. A miénk ez a város, nekünk szép a virágos utca, nekünk keli vigyáznunk is rá. Ez minden jóérzésű embernek jogcím arra, hogy fülön csípje és figyelmeztesse a rongálókat, a virágtip- lókat. S. M. sAepkésit hosszú időn át f-s csak látásból ismer- tem. A futballmeccsen többször ott szurkolt a közelemben, olykor az utcán mentünk el egymás mellett, s néhány értekezleten is megjelent fakult, szürke öltönyében. Amióta először megpillantottam, az volt az érzésem, hogy ez az ember a vékonypénzű könyvelők prototípusa, aki elsején dobozokba porciózza otthon a lakbért, a villanydíjat, a kosztpénzt, a lottóköltséget, s százszor is meggondolja, hogy valami ruhaneműt, divatcikket vásároljon. Nem mondom, nem járt rongyokban, de hónapok is elmúltak, amíg valami szerény, új holmival kiegészítette öltözékét. Jó fél esztendővel ezelőtt aztán valami megváltozott körülötte. Egy esküvőn puha fényű, fekete nyúlszőrkalapban pillantottam meg, néhány nappal ezután terytal nyakkendőben pompázott, nem sokkal később kesztyűs kézzel intett át az utca túloldalára ismerősének, s közben unottan igazította meg nyakán a gyapjúsálat, a vadonatújat. — Itt nincs rendjén minden — állapítottam meg magamban —, Lepkési vagy a szerencsejátékon nyert nagyobb ösz- szeget, vagy átkerült egy gebi- nes italboltba. Meglódította fantáziámat a bizonytalanság, s figyelni kezdtem a feleségét is. Az apró termetű asszonyt egy fejjel magasította meg a méhkaskalap s az a tudat, hogy asszonytársai leplezetlen érdeklődéssel csodálták meg öltözékének egy- egy darabját. 'Ügy látszik, másnak. is feltűnt a Lepkési házaspár megdicsőülése, mert ssű- kebb társaságban ilyen megjegyzést hallottam: — Lepkésiéket egyszerűen nem értem. Lehet, hogy a férj szálldogál a nevét is meghaladó könnyedséggel a kereseti lehetőségek között..., de az sincs látták a mélylélektan áramlásaihoz. Máris a lényegre térek. Tehát: megvásároltam az Üzleti Szabályzatot, mely a bolti dolgozók kötelességeit, eljárási szabályait összegezi. Ebből olvastam ki a 20. paragrafust, mely szerint a bolt a vásárolt kizárva, hogy az asszony lett éjjeli pávaszem ... A történetre egy házibuli meghitt félhomályában derüli fény. Maga Lepkési tett pontot a föltételezések, találgatások végére. A hatodik pohárka gin előtt belém karolt, kivezetett a télikertbe, s ott. a lombok alatt susogta a fülembe: — Ti, hétköznapi vásárlók, hajlamosak vagytok arra, hogy az üzletek alkalmazottjaiban gépies mozgású, érzéketlen eladókat lássatok. Pedig érző emberek ök is, akikben szív dobog a szív helyén, és könny csordul a szemükből a nőnapi ünnepségen ... Amit én csinálok, az nem más, mint ennek a pult mögé bújtatott lírának és az érvényben levő kereskedelmi szabálynak egyesítése háztartási gondjaim enyhítése érdekében. — Egy kicsit homályos, amit mondasz — szakítottam félbe. — Elnézésedet kérem, de áruházi útjaim már bo&ászak.árut a vevő kívánságára nyolc napon belül köteles visszac.se- 'vélni, ha az áru hibátlan, minősége kifogástalan. — És te? — Én egyszerűen csak élek ezzel az állampolgári jogommal. Más ember négyszáz forintból vesz egy pár cipőt, s ezzel önmaga tapossa el a további lehetőségeket. A cipőt ugyanis nem lehet visszacserélni, az már az első napon megkopik a használatban. Én négyszáz forintért hónapokig újban járok. Mondjuk, egy zakó vásárlásával kezdem a sort, ezen pár napos viseletnek nem marad nyoma. Még a határidő lejárta előtt visszaviszem, s átcserélem ballonra, pulóverra, esetleg esernyőre. Attól függően, hogy kirándulásra vagy labdarúgó-rangadóra készülök. A lényeg a továbbiakban is ugyanaz• óvatosan kell az árut hordani, hogy cseréléskor a Iwímáúailm&ki látszatát keltse. Vagyis kiválasztani, megóvni, cserélni, kiválasztani, megóvni, cserélni — ez a jól- öltözöttség filléres receptje. Persze mindig nyolc napon be lül, s mindig az utolsó blokk felmutatásával. Nem tudtam szólni, de Lepkési mellett nem is volt szükség erre. — Persze, a néhány eladóhelyes kis üzlet nem jó ehhez — folytatta —, ott a második-harmadik cserénél már fölfigyelnek rád. A nagyáruház a megfelelő terület, ott szinte ki van zárva annak lehetősége, hogy ugyanazzal az eladóval kétszer akadj össze ... Ami mindehhez még szükséges, az a megbecsülést sugárzó, emberi hang, a megértést kérő szó, mellyel a csere lehetőségét említve az eladóhoz fordulsz. De hát ez már a mélylélektan ... — És ezt te becsületes dolognak tartod? — szakítottam ingerülten félbe. — Ne izgulj, kérlek — intett rendre —, az árucikkek megóvása végül is népgazdasági érdek ... Vagy te nem értesz egyet a hivatalos gazdaságpolitikai irányvonallal?! Ezzel belém fojtotta a választ. Fölkelt mellőlem, az ajtónál még visszafordult, s jobbjával könnyedén búcsút intett. Zakója ujjábái kivillant a gyöngyházbetétes mandzsettagomb. Lehet, hogy másnap vitte vissza átcserélni dísz zsebkendőre. B. T. SOteOK Alvás-versen y A korzikai Bastiában július 14-én nagyszabású alvásversenyt rendeznek. A versenynek az lesz a győztese, aki a legtovább alszik. Különleges bizottság ellenőrzi, hogy a versenyzők nem használtak-e altatót. Az első díj aranyozott hálósipka lesz. Falragasz A »Hogyan küzdjünk a nátha ellen« címmel hirdetett előadás az előadó meghűlése miatt elmarad. * * * Tehetetlenség Rossz belegondolni, hogy közelednek a meleg napok, és mi még mindig nem tudjuk, mitől döglik a légy. (A Magyar Szóból) * * * „lmport”-tarka Egy étteremben a következő hirdetés függött: »Az igazgatóság húszdolláros csekket ad annak, aki olyan ételt kér, amilyent nem tudunk felszolgálni.« Egy vendég erre elefánthúsos szendvicset rendelt. Az étterem tulajdonosa kiment a konyhába, és néhány pillanat múlva vísz- szatért a tálcán egy húszdolláros csekkel. — Az igazgatóság nagyon sajnálja, de elfogyott a kenyér — mondotta. * * * Levél érkezik az újság »Az olvasó kérdez, mi felelünk« című rovata vezetőjének: »Hull a hajam, mit tegyek, hogy megmaradjon.« A lap a következőképpen felelt: »Tartsa cigarettadobozban vagy a táskájában.« * * * — Mindenki azt mondja, hogy azért nem sikerülnek az üzleteim, mert nincs elég türelmem. Hogyan tehetnék szert erre a tulajdonságra? — Kölcsönözzön nekem holnapig kétezer frankot. * * * — Helló, Johnny, miért vagy olyan rossz kedvű? — Három hét múlva hazaérkezik a feleségem a fürdőről. — Nos, még akkor addig ... — Éppen ez a baj. Még el sem utazott. * * * — Jean Duval neveletlen ember. — Miért? — Ma nem köszönt nekem. Éppen az járt az eszemben, hogy nem fogom fogadni a köszönését. * * * — Hans, nem érzel semmit, holott látod, hogy sírok. — De igen, az az előérzetem, hogy a pénztárcám legalább 500 márkával megkönnyebbedik. * * * Adómnak is valószínűleg megvoltak a maga kellemetlenségei. de viszont volt eny vitathatatlan előnye: Éva sohasem emlegethette előtte azokat a férfiakat, akikhez férjhez mehetett volna. Somogyi Néplap \z MSZMP Somost megyei 3izottsága és a Somogy megyei Tanáé* lapja. Főszerkesztő) WIRTH LAJOS. Szerkesztőség! Kaposvár« Latinka Sándor u. í. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megye) Lapkiadó vállalat. Kapust ár. Latinka S. a. 2. Telefon 151*. Felelő* kiadó) Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzüuk meg. és oem adunk vissza. Terjeszti! a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesltőknéL Előfizetési dl] egy hőnapra 12 Vt Index: Z50S7. Készült a Somogy megye) Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvári Katinka Sándo* utca *.
