Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-06 / 105. szám
SOMOGYI NÉPLAP 5 Csütörtök, 1965. május S. Ehhez nem kell senkire Tárni SOK TENNIVALÓRA ráirányította a figyelmet az a vizsgálat, amelyet megyei és más járásbeli szakemberek folytattak a csurgói és a nagyatádi járás gyenge termelő- szövetkezeteiben. A részvevők körültekintő, gondos, alapos munkát végeztek. Figyelmük nemcsak a gyengeség tényének megállapítására terjedt ki, nem elégedtek meg a főbb okok feltárásával sem, hanem azt is keresték, mi lehet a kivezető út. A megoldás tennivalóit javaslatba foglalták. Az indítványok, elképzelések jól válaszolnak e szövetkezetek gazdálkodásának fontos kérdéseire. Javaslataikat két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyikbe azok tartoznak, amelyek a járási, a megyei szervek közreműködését, a hatékonyabb külső (és felső) támogatást igénylik. Ezek nagy része beruházással, anyagi befektetéssel oldható meg. Például Rinyabesenyőn úgy növelhetnék négy forinttal a munkaegység értékét, ha bekötő utat kapna a község, s mentesülne a szövetkezet a földúti szállítások tetemes költségétől. Vagy a berzencei Jobb Életnek még legalább négy-öt traktor kellene pótkocsival együtt, hogy minden munkát elvégezhessen saját gépparkjával. A csurgói Búzakalász azzal fejleszthetné tehenészetét, ha korszerű istállót építhetne állami hitelből. Ugyanilyen célra számottevő összeget kér a nagyatádi járás is. Itt száz holdra 3,8 tehén TÁPLÁLÓ, EGÉSZSÉG, KEDVESSÉG AZ ÉDESSÉG t fvn&Wl filß’OJj ! NAGY ÉDESSÉGVÁSÁR a földművesszövetkezeti élelmiszerboltokban. FOGYASSZON ÉDESSÉGET! Üdít, frissít, hűsít az erős és savanyú cukorka. Cukorkák, csokoládék nagy választékban! (3129) jut a megyei 4,9-es átlaggal szemben, a járás 16 darabos állatsűrűsége ezért is van a megyei 19 alatt, s mindez összefügg a talajerő visszapótlásának elégtelenségével is. Folytathatnánk a sort a munkagépek, az öntözőberendezések beszerzésére, a vízrendezés előmozdítására, műhelyfölszerelések vásárlására tett javaslatokkal, amik a két járás érdekelt szövetkezeteinek megsegítését célozzák. A javaslatok másik csoportjába viszont a helyi tennivalók tartoznak. HELYI FELADATOK: olyan dolgok ezek, amelyeknek megoldása javarészt elhatározás kérdése. Feszesebb szövetkezeti vezetés, céltudatosabb, szervezettebb munka, a szakszerűség és az időszerűség követelményeinek figyelembevétele11— ezek döntik el nagyrészt a termelés és gazdálkodás sorsát. Tobak István, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője találóan mondta ezekről Csurgón: a termelés ábécéjéről, egyszeregyéről van szó. Alacsonyak a növénytermesztés hozamai? Igen, ez a gyengeség egyik előidézője. Csupán egykét példát. Berzencén több év átlagában néhány mázsa zabot takarítottak be egy-egy holdról; Somogyudvarhelyen a burgonya holdja nem adott még 30 mázsát sem; Szén tán a burgonyatermelésre holdanként legalább nyolcszáz forintot fizetett rá a szövetkezet. A nagyatádi járásban is az átlagterméssel van alapvetően baj. Ha igaz — márpedig igaz —, hogy a burgonyát kellene egyik fő növényüknek tekinteniük, akkor nagyobb gondot, törődést érdemelne termesztése. Nem elég az 53,7 mázsás járási hozam, hiszen a megye termelési szintje 58,4 mázsa. A keveset termő földet is meg kell szántani, a gyengébb terméssel is van dolog — rámegy a munka, a pénz, drága tehát ez a termelés. Alacsony hozam, nagy költség — s még inkább gyengül a szövetkezet. Nincs más kiút, mint többet termelni. Vele javul a gazdaságosság is. Ez meg alapvetően a talajerőhöz, a föld termőképességéhez vezet vissza. Itt és ezzel kell kezdeni1 visszaadni a földnek mindazt a szerves anyagot, amivel rendelkezünk. De kivált a csurgói járás egyik-másik szövetkezetében az a baj, hogy nincs, aki kihordja az istállótrágyát. Zákányban — mint már tudósítottunk róla — adnak el belőle pénzért. Rossz üzlet ez! A föld nem hagyja magát becsapni. Igaz, ikeg a tagság, havi fizetéses fogátosokat is kénytelen alkalmazni a szövetkezet. Ám nem kellene-e mindent, de mindent elkövetni azért, hogy a trágya a közös földre, a közös földbe kerüljön, mégpedig idejében, hogy valamennyi vetett növény többet teremjen? Tegyünk érte többet, ne várjunk arra, hogy majd — esetleg évek múlva — jön a trágyamarkoló meg a trágyaszóró pótkocsi. Nagyon fontos munka ez, érdemes és szükséges is elvégeztetéséről esetleg külön díjazással is gondoskodni. A nagyatádi járásban akad község. ahol a háztájiban »majdnem kiég« a növény a sok trágyától, s a közös föld meg ki van zsarolva. Nincs ott. elnök, tanácselnök, brigádvezető, párttitkár vagy olyan szövetkezeti gazda, aki gyűlésen feláil- na és azt mondaná: »Ne tegyük ezt, emberek!? Látszólag járunk csak jól, valójában pedig önmagunkat csapjuk be. Bármennyit terem is a kövér háztáji föld, nem pótolhatja azt a tetemes veszteséget, ami a sovány táblákon ér bennünket.« Ezt igenis ott, helyben kellene megmondani. Ehhez ne várjanak sehova járási, megyei vagy minisztériumi kiküldöttet. A zöldtrágyázás? Az is sokat segíthet, ha okosan, szakszerűen csinálják. Meg a műtrágya is nagy kincs. De nem arra való, hogy a tsz-ek eladják, hanem arra, hogy felhasználják. Egyébként éppen erre a célra utaltak ki a tavalyinál nagyobb mennyiséget a nagyatádi járás közös gazdaságainak is. Említették Nagyatádon, hogy a járás agronómusaival rendszeresen megvitatják a szakmai tennivalókat. Járási értekezletükre ez a téma is oda kívánkozik. Néhol a fogatkihasználással, másutt a gépek teljesítményével van baj. Nemcsak Csö- kölyben, illetve Szentén súlyos gondok ezek. Zákányban két liter tejet fejnek, Taranyban nem készítik elő ellésre a teheneket. Három év óta sok malac elhullik Rinyabesenyőn, s ugyancsak Zákányban három hízót adnak el évente egy koca szaporulatából. Mennyibe kerül így a kocatartás? NEM BERUHÁZÁS KÉRDÉSEI EZEK, hanem valóban el kell határozni a rend- teremtést. Tarthatatlan állappt, hogy fölismert hibák évekig megmaradjanak. Szánja el végre cselekvésre magát valamennyi érdekelt szövetkezet vezetése. Újabb vagy más ösztönzést ehhez ne várjanak. Kutas József SZABAD A JELZŐ Amikor a balatonfenyvesi gazdasági vasútnál szóba került, hogy meg kellene alakítani a szocialista brigádokat, az emberek legyintettek: nincs annak semmi teteje. Néhányszor már nekirugaszkodtak — eredménytelenül. Ekkor Horváth József állomásfőnök, a községi pártszervezet titkárhelyettese összehívta a pártcsoport és a szakszervezeti bizottság tagjait. Elmondta nekik, mit jelentene a kisvasút életében a szocialista brigádmozgalom, milyen segítséget nyújthatna az idei terv teljesítéséhez. A tanácskozást nem fejbólintó Jánosok ülték végig, parázs vita támadt, a párttagok elmondták kétségeiket. — Nem tudom, hogy nem lesz-e meddő tevékenység ... Már négyszer megpróbáltuk — mondta Kiss István vonatvezető. A tanácskozáson elhangzottakon sokat vitatkoztak és sokat töprengtek a kommunisták. Galambos János vonatvezető és Kovács Lajos lakatos februárban odaállt Horváth József elé. — Főnök elvtárs, megbeszéltük a gyerekekkel, hogy kellene valamit csinálni. Az adminisztrációt azonban vállalja el. — Vállalom én, csak haladjunk előre — egyezett bele az állomásfőnök. Négy brigád alakult. Kettő a forgalomnál Galambos János vonatvezető és Koroncz Lajos forgalmi irányító, kettő a műhelynél Kovács Lajos lakatos és Lavina Ernő kovács vezetésével. A tettesek önként jelentkeznek Valamit a brigádok megalakulása után sem értettek meg az emberek: miért segítse egyik brigád a másikat a saját kárára. Az állomásfőnök elmagyarázta a brigádvezetőknek: — Nem az a cél, hogy csupán egy brigád teljesítse a tervet, hanem az, hogy mindegyik. Galambos János brigádvezető kigyűjtötte a márciusi eredményeket, s diadalmasan állított be az irodába: — Mi győztünk! \ Ám most jött a feketeleves. Horváth József ráolvasta a brigádra, hogy nem hagyott kocsit Feketeakolban, a tejet sem hozta el, egy szállítással adós maradt a tőzegüzemnek. Emiatt a másik brigádnak többet kellett dolgoznia. A győzelem tehát őket illeti. Az eset után megkérték az állomásfőnököt, hogy gépelje a vállalásokhoz: egyik brigádtag felel a másikért Gólent Antal motor- és Kiss István vonatvezető tehervona- tot vitt a somogyszentpáli vonalon. Egy csapágy meglazult, kiesett a tengely, s kiütötte a másikat is. Mivel a két vezető figyelmetlen volt, több mint kétszáz métert vonszolta a kocsit a szerelvény. — Láttuk, hogy billeg valami, de csak akkor álltunk meg, amikor a kocsi keresztbe állt — vallotta be az állomásfőnöknek a két önként jelentkező vasutas. Horváth Józsefnek ez egyszer nem kellett nyomoznia, hogy ki billentette ki a megrokkant kocsit a vágány mel. lé. A két vasutasnak írásbeli megrovást adott. — Ide álltak pallóvégre, elmondták vétküket, gondoltam, nem kell őket megbarackolni. Csicsók János avanzsál A Koroncz-brigád úgy határozott, hogy rögzíti a naplóban, milyen eredménnyel végzi el Csicsók János fékező a hetedik, majd a nyolcadik osztályt. Néha ugyanis az iskola mellé ment a fékező, s a brigádtagok jól megmosták érte a fejét. — Ide figyelj, János, ha én helyetted szolgálok, megnézem ám, hogy valóban elmentél-e az iskolába! — közölték vele a társai. Ezért döntöttek úgy, hogy köteles megmutatni bizonyítványát a többieknek. A fékező szeret néha a pohár fenekére nézni. Most erről is leszoktatja a brigád. Az asszony megkérte az állomásfőnököt, hogy szedje ráncba az urát. Horváth József rábízta a brigádra. Amikor szabadnaposak a vasutasok, eljárnak vagont kirakni. Azelőtt megesett, hogy Csicsók János elitta a mellékkeresetét Most azonban ez megszűnt, szigorúan vigyáznak rá társai. A múltkor bement a Fűzfa Vendéglőbe, egy társa azonnal rászólt: — Komám, csak egy pohár sört engedélyezünk! Mindenki a segítségére volt a fékezőnek. Amikor kevesen vannak a vonaton, nyakába akasztják a táskát, megmutatják, hol kezelje a jegyet. Csöndesen, finoman előkészítik jegyvizsgálónak. Március végén hivatalvizsgálatot tartott Fenyvesen Csikhelyi Béla, a MÁV Pécsi Igazgatóságának felügyelője. Az állomásfőnök közölte vele: — Csicsók megy majd jegyvizsgáló vizsgára. — Csicsók? — lepődött meg a felügyelő. — De hisz azt mondtátok, hogy belőle semmi sem lesz! — A szocialista brigád megnevelte ... Megváltozott róla a véleményünk. „Nemzetközi park“ a mocsár helyén A Kovács- és a Lavina-brigád rendbe tette a műhely környékét. Fenyőt és virágot ültetett, még egy kocsipadot is kirakott a kis parkba. A másik két brigád is kedvet kapott a parkosításra. Az álloKIÁLLÍTÁS A LOPOTT SZERSZÁMOKBÓL A napokban ismertettük a megállapításait annak a nyomozásnak, amelyet a TRANSZVILL-nál elkövetett üzemi lopások kivizsgálására indított a rendőrség. Huszár Tibor marós és hat társa 44 000 forint értékű gépet, szeiszamot lopott el az üzemből 1961-től. — A TRANSZVILL dolgozói a lopott tárgyakból rendezett kiállítást nézik. (L kép.) A Huszár Tibor által ellopott 34 000 forint értékű szerszámok, alkatrészek egy része. (3. kép.) más műút felöli részén volt egy mocsaras terület. A Koroncz-brigád Hermann Jenő javaslatára nekilátott a panírozásnak. — Nem bírnak ám vele egyedül — mondta a másik brigád vezetője Terestyényi József főnökhelyettesnek, a szakszervezeti bizottság titkárának. — Hát, János, segíteni kelL — Nekünk nem szóltak — mondta sértődötten a brigád- vezető. — No, gyerekek, fogjatok lapátot! — biztatta őket az szb. titkár. Olyan lázas munka kezdődött, hogy a falubeliek is megcsodálták. Földet hoztak Fe- ketebézsenyből, vasbeton aljakat, kerti földet az állami gazdaságból. A padokat So- mogyszentpálról szállították a parkba. A tanács fűmagot, négyszáz fagyait adott meg kertészt. Ezért nevezték el »nemzetközi parknak« a hajdani csillaggarázst. Túllátnak a vágányon A műhelybeliek hat lórét, kiskocsit javítottak meg terven felül április 4-e tiszteletére. Most egy négytengelyes I kocsit hoznak helyre. A vasutasok túllátnak a vágányon* szóvá teszik, ha nem tetszik valami, fölfigyelnek a napilapok érdekes, gondolatébresztő cikkeire. Galambos János például ezzel állított be egy nap az irodára: — Az állami gazdaság a cukorszelet mellé szórta a műtrágyát, a szél most könnyen ráhordhatja a szeletre. Eltűrhetjük-e, hogy pazaroljanak* amikor mi a filléreket is megtakarítjuk? Az országgyűlésben is azt mondták, hogy ne hagyjuk... A szocialista brigádmozgalom föllendülése a pártcsoport érdeme. Horváth József állomásfőnök, Kovács Lajos párt- csoportvezető így vélekedik erről: — Győzött, amit akartunk. A párttagok szervező lendülete, józansága. Terestyényi József szb-tifc. kár: — A brigádok megalakulása óta jó a szolgálat menete. Senkit sem kell biztatni, hogy vigye el a rakott kocsit. S ez nem kis dolog, hiszen csak tőzegből, lápi mészből három-négyszáz tonnát szállít naponta a kisvasút. Csikhelyi Béla felügyelő is elismerte a legutóbbi hivatalvizsgálatkor a brigádok munkáját. Ezt írta az ellenőrzési könyvbe: »A most alakult szocialista brigádoknak ez a biztató kezdeményezése remélhetőleg a szolgálat jobb, eredményesebb és gazdaságosabb végzésében is megmutatkozik.« Szabad a jelző Balatonfeny- vesen a szocialista brigádmozgalom előtt, most már teljes gőzzel mehet előre. Lajos Géza Az ország egész területén lévő külső szerelési és építési munkahelyekre LAKATOS, CSŐSZERELŐ, HEGESZTŐ, KŐMŰVES ÉS VILLANYSZERELŐ SZAKMUNKÁSOKAT, e szakmák betanított munkásait és segédmunkásokat felveszünk Élelmiszeripari Javító Szerelő és Szolgáltató Vállalat 1. sz. Gyáregysége, Budapest, IX., Soroksári út 48. (1176)
