Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-06 / 105. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) ÁRA: 50 FBLLÉR Mai számunk tartalmából: SomogyiNép lap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXH. ÉVFOLYAM 105. SZÁM ♦ CSÜTÖRTÖK, 1965. MÁJUS 6. A Tünde kifut (3. o.) Ebben nem kell senkire várni (5 o.) 0 kőműves és a negyven tisztviselő (6. o.) m Az első negyedévi munkáról tárgyaltak a megyei tanácshoz tartozó vállalatok vezetői Tegnap délelőtt a megyei ta­nács székhazának nagytermé­ben a tanácsi vállalatok igaz­gatói, műszaki vezetői, párt- & szb-titkárad az első negyedévi munkáról tárgyaltak. Az érte­kezleten megjelent Püspök Ti­bor, a megyei pártbizottság ipari osztályának főelőadója és Sugár Imre, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese is. Kovács Endre, a megyei ta­nács ipari osztályának vezető­je elemezte az év első három hónapjában végzett munkát. Megállapította, hogy a tanács irányítása alá tartozó könnyű­ipari üzemek 95,2, az élelmi- szeripari üzemek pedig 97,2 százalékra teljesítették terme­lési tervüket. Az osztályvezető minden üzem munkáját érté­kelte. Rámutatott az elmaradás okaira, foglalkozott azzal, ho­gyan lehetne pótolni a kiesést. A tanácskozáson több igaz­gató, főmérnök és főkönyvelő kért szót, s mondta el, hogyan kívánja a hiányosságokat, az elmaradást megszüntetni. Fel­szólalt Sugár Imre vb-elnök- helyettes is, A felszólalásokra Kovács Endre válaszolt. A tanácskozáson oklevelet adtak ált a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalatnak a legszebb vidéki napilap előál­lításáért folyó versenyben el­ért harmadik helyezésért. INTÉST ■ ) Bosch: Washington olyan eleíánt, amely megijed egy kisegértől Az Amerikai Államok Szervezete — az Egyesült Államok részéről megnyilvánuló hatalmas diplomá­ciai nyomás ellenére — még mindig nem hozott döntést a Washington által javasolt dominikai nem­zetközi rendfenntartó erő létrehozásáról, a zárt ülé­sekről kiszivárgó hírek szerint az Egyesült Államok egyelőre nem rendelkezik a kétharmados többséggel. Washingtonban hivatalosan közölték, hogy a domini­kai akcióban ez idő szerint 19 363 amerikai katona vesz részt. Az amerikai csapatok eddigi vesztesége hat halott és több sebesült. Francisco Caamano, a Domi­nikai Köztársaság újonnan megválasztott ideiglenes elnö­ke kedden a felkelők által el­lenőrzött városnegyed köz­pontjában, a Függetlenség te­rén több ezer főnyi tömeg Soha többé nem szabad háborúnak kiindulni német tőidről előtt letette az esküt. Beszédé­ben kijelentette: Az országnak meg kell mutatnia, hogy ké­pes az újjáépítésre, de arra is, hogy fegyverrel a kézben harcoljon. A dominikai nép reméli, hogy az amerikai erők a lehető leggyorsabban el­hagyják az országot, mert csak így lehet elkerülni, hogy a do­minikai nacionalizmus Ame- rika-ellenességet szüljön. Puerto Ricóban nyilatkozott a dominikai dráma távollevő főszereplője, Bosch elnök, aki­nek visszatérését követelve robbant ki a felkelés. Fbsch kijelentette, hogy az Egyesült Államok »kommunista hiszté­riábank szenved, s élesen bí­rálta az amerikai beavatko. zást. Azzal kapcsolatban, hogy őt magát »kommunistabarát érzelmekkel« gyanúsították, Bosch Washingtont olyan ele­fánthoz hasonlította, amely megijed egy kisegértől. Az Egyesült Államok »nagy szol­gálatot tett« az amerikai föld­rész kommunista pártjainak, amikor csapatokat küldött Santo Domingóba — mondot­ta Bosch. Ez a lépés egész La- tin-Amerikában felkorbácsol­ta a jenkiellenes érzelmeket. A Biztonsági Tanács kedd délutáni ülésén — mint már jelentettük — Fedorenko szovjet küldött határozati ja­vaslatot terjesztett elő a Do­minikai Köztársaság belügyei- be történt amerikai fegyveres beavatkozásról. Roger Seydoux francia kül­dött rámutatva arra, hogy az intervenciót azok ellen haj­tották végre, akik az alkot­mányos törvínyesség helyre- állítását követelték, a fran­cia küldött azért emelt szót, hogy »gyorsan vessenek vé­get« az amerikai haderő Do­minikában tartózkodásának, és az ország népének adják meg a jogot saját kormányá­nak szabad megválasztásához. (MTI) Híradás a földekről Népi Kamarájának ünnepi ülése Az eső után gyorsabb ütemű kukoricavetésre készülnek a tabi járásban Az NDK A Német Demokratikus Köztársaság Néni Kamarája szerdán a berlini új Kong- resshalle-ban tartott 13. ün­nepi ülésszakán emlékezett meg a német nép felszabadu­lásának 20. évfordulójáról. A népi kamara előtt Walter Ulbricht, az államtanács el­nöke hosszabb nyilatkozatban méltatta a felszabadulás je­lentőségét. Walter Ulbricht bevezető­ben megállapította, hogy 1945. május 8-án a világ né­peivel együtt a német nép is felszabadult a hitlerista rém­uralom alól. A német népnek rengeteg anyagi és véráldoza­tába került, hogv felült Hit­ler és kapitalista megbízói csalásának. A népek most minden némettől megkérde­zik: Mit tettetek, hogy német talajról soha többé ne indul­jon ki háború? — mondotta a továbbiakban Walter Ulb­richt. — Erre a kérdésre mi, a Német Demokratikus Köz­társaság polgárai jó lelkiis­merettel válaszolhatunk, mert megteremtettük az első német békeállamot. Mi jól kihasz­náltuk az időt«. Ugyanakkor Nyugat-Némelország vezető imperialista, militarista kö­rei most éppen olyan népcsa­lásra készülnek, mint annak­idején Hitler. Ezért sok nyu­gatnémet polgár lelkiismerete már kezd lázadozni. A húsvé­ti békemenet részvevőinek tökéletesen igazuk volt, ami­kor ezt hangsúlyozták: »Kis emberek nélkül nincs nagy háború«. Ezután a parlament elé terjesztették elfogadás végett a népi kamarának, az állam­tanácsnak, a minisztertanács­nak és a Demokratikus Né­metország Nemzeti Frontja országos tanácsának a felsza­badulás 20. évfordulója alkal­mából Kiadott kiáltványát. A kiáltvány bevezetőjében hangsúlyozza, hogy o világ- tö~ténelem legszörnyűbb és legvéresebb háborúját, amely most húsz évvel ezelőtt feje­ződött be, a német imperia­listák robbantották ki. A né­met nép szerencséjére a Hit- ler-ellenes koalíció népei és győzedelmes hadseregei vere­séget mértek a hitlerista had­seregre. A háborúban a leg­nagyobb áldozatot a Szovjet­unió népei hozták. A német .örténelemnek az a legnagyobb tanulsága, hogy soha többé nem szabad hábo­rúnak kiindulnia német te­rületről, s Németországban, Európa szívében egyszer s mindenkorra véget kell vetni más országok és népek meg­hódítására irányuló törekvé­seknek, a népgyűlöletnek, az agressziónak és a soviniz­musnak. A kiáltvány ezután részle­tesen fejtegeti a német egy­ség megteremtésének kérdé­seit. Végül hangsúlyozza, hogy a német kérdést ma már semmiképpen nem lehet megoldani az NDK ellenére A bonni kormány a szerdai minisztertanácson elfogadta az Izraellel való teljes diplo­máciai kapcsolatok fölvéte­lét. Az erre vonatkozó meg­egyezést azonban még mindig nem hozzák nyilvánosságra, mert — mint a kormány szó­vivője később közölte — »bi­zonyos másodrendű kérdések még tisztázásra szorulnak«. A Bundestag szerdai ülésén Erler, az SFD alelnöke több kérdést intézett a külügymi­niszterhez Gromiko párizsi látogatásával kapcsolatban. Schröder külügyminiszter ki­tért az egyenes válaszadás elől, csupán annyit mondott, hogy Bonn részletes tájékoz­tatást kapott a tárgyalásokról, de nem közölhet részleteket. Kijelentette továbbá, hogy a n^met keleti határok kérdé­sével és az NSZK katonai státusát érintő kérdésekkel kapcsolatban a kormány lat­ba veti minden befolyását szövetségeseinél, hogy azok ne helyezkedjenek Bonn-nak nem tetsző álláspontra, utalt arra, hogy a szövetségesek Kínai küldöttségek utaztak Moszkvába Szerdán repülőgépen Pe- kingből Moszkvába utazott a Kínai Népköztársaság kül­döttsége Lin Fengnek, a Kí­nai Országos Népi Gyűlés ál­landó bizottsága elnökhelyet­tesének vezetésével. A kül­döttség a szovjet kormány meghívására részt vesz a fa­siszta Németország fölött ara­tott győzelem 20. évfordulója alkalmából tartandó ünnep­ségeken. Egyidejűleg a szovjet hon­védelmi minisztérium meghí­vására ki- ’ katonai küldött­ség indult Moszkvába, az ün­nepségekre Hszu Kuang-ta honvédelmi miniszterhe­lyettes vezetésevei. (MTI) vagy az NDK nélkül. Az NDK kész volt és ma is kész az enyhülésre, és kész a megértésre irányuló minden őszinte és tárgyilagos javasla­tot megvitatni. Az NDK parlamentje egy­hangúlag elfogadta a kiált­vány szövegét. (MTI) között is lényeges nézeteltéré­sek mutatkoznak az NSZK atomfölfegyverzése tárgyában. (MTI) A tegnapi esőzés megaka­dályozta a mezei munkákat a tabi járás tsz-eiben is. A múlt hét végén és e hét elején úgy fogtak hozzá a tennivalók­hoz, hogy a járás vezetői bi­zakodva mondhatták: tíz munkanap alatt végeznek a gazdaságok a tavaszi szántás­vetéssel. A kukoricából mint­egy 2000 holdat el is vetettek négy nap alatt, akkora terü­leten tették földbe a magot, mint az ünnepet megelőző idő­szakban összesen. Így tegna­pig a múlt hét végi tizenöt százalékról harminc százalék fölé léptek, s eddig csaknem négyezer holdon vetették el ennek a fontos abraknövény­nek a magját. Ezekben a napokban határ­szemlét tartanak járásszerte. A járási szakemberek egvúttal azt is megbeszélik a szövetke­zetekben, hogyan lehetne a kukoricát minél több gazda­ságban nyújtott műszakban is vetni s minél több vetőgépet munkába állítani. Igényeltek vetőmagot a terven felüli ku­koricaterületekre, ugyanis a tönkrement pillangósok helyé­re is zömmel kukorica kerül. Intézkedtek, hogy a gépállo­másoknak lehetőleg minden traktora a közös gazdaságok­ban dolgozzon. Néhány köz­ségben, mint például Török- koppányban Somogydöröcs- kén, Kányán, Miklósiban és Fiadon, egypár nap múlva — ha kedvez az időjárás — el­vetik a kukoricát az előirány­zott közös területen. Általá­ban a. közös vetéssel párhuza­mosan a fogatos vetögépekkel és kézzel a háztájiban is földbe kerül a kukorica. A járási tanácson tegnap kapott tájékoztatás szerint az ismételt esőzés egy-két napos hátrányt jelent, aztán teljes erővel folyhat megint a mun­ka a határban. A tennivaló­kat eddig szervezetten végez­ték, még a domboldalakon is jól elmunkált táblákat talált a májusi eső. Ha a kinti sür­gés alábbhagyott is, a szövet­kezetekben nem töltötték tét­lenül ezt a napot sem. Sok helyen most egészítették ki üzemanyag-készletüket, a műhelyekben pedig rendbe hozták az erő- és munkagé­peket. A karádi Búzakalász Tsz kicsiben szinte ugyanazt a képet mutatja a kukorica ve­tés helyzetéről, mint nagyban az egész járás. A 742 hold közös kukoricából körülbelül 280 holdat vetettek el eddig. Ezzel egy időben fogatos gé­pekkel mintegy hatvan hold háztájin végezték el ezt a munkát. A hungazinozással meg a talaj-előkészítéssel nem maradtak el: az előirányzott 600 holdból eddig több mint ötszázat vegyszereztck, s na­ponta 60—70 hold talajmun­kával a vetés előtt járnak. A járási szakemberek most át­csoportosítják a vegvszerező gépeket, ugyanis néhány gaz­daságban még egyáltalán nem hungazinoztak az idén. A ka- rádiakkal is ezért közölték tegnap, hogy egyelőre szüne­teltessék a kukoricaföld vegy­szerezését. Az idő rövidsége most már azt is követeli, hogy minden alkalmas gépet a kukorica­vetésre állítsanak. A karádi- ak például egy harminckét soros gabonavetőgépet alakí­tottak át erre a célra. Ugyan­ezt tapasztaltuk Andocson is. Itt is hasonlóan állnak a ku­koricavetéssel és a terület hungazinozásával, s mint a karádiak, ők is javítják gé­peiket, hogy ha ismét bekö­szönt a jó idő, csatasorba ál­líthassák őket. H. F. TUDÓS VENDÉGÜNK Selye János, a stress fölfedezője Rövid látogatásra Budapestre érkezett a montreali kísérleti orvostudományi kutató in­tézet professzora, Selye János. Magyarorszá­gon, Komáromban született, Prágában dokto­rált, s 1932 óta él a tengerentúlon. Kutatóor­vos, apja, nagyapja, dédapja szintén gyógyí­tott. 1931-ben a baltimore-i John Hopkins Egyetem hívta munkatársának, majd alig egy esztendő után a kanadai McGill Egyetemen kapott katedrát. Százhuszonnyolc biológiai szakember dol­gozik irányítása alatt. Tizenhét könyvet és ezernél több publikációt jelentetett meg. A spanyol, indiai, argentin, kanadai, francia, szovjet, svéd, angol, csehszlovák, olasz és észak-amerikai akadémiák tagja. Elnyerte az amerikai Gordon Wilson-érmet, kitüntette a tokiói orvostudományi egyetem, a szovjet Visnyevszkij-díj tulajdonosa, s a szovjet or­vostudományi akadémia tanácsadója. Verona város díszpolgára, San Diego aranykulcsának őrzője, és még tíz különböző díjjal méltányol­ták munkásságát. Világhírű. A stress felfedezöjeként ismerik tudósok, laikusok mindenütt. A stress az utób­bi idők élettani kutatásának egyik legjelentő­sebb vívmánya. Vulgárisán fogalmazva: az emberben rejlő olyan hormonális eredetű bio­lógiai erő, képesség, vagy törekvés a létért, melynek segítségével a szervezet folyamatosan alkalmazkodik a környezetéhez, s védekezik a külső és belső ártalmak ellen. Elképzeléseit Életünk és a stress címen, könyvben adta közre. 1956-ban írt műve ed­dig angol, francia, japán, lengyel, német, olasz, portugál, spanyol és svéd nyelven jelent meg; legutóbb az Akadémiai Kiadó gondozásában magyarul is. (Hét hónap alatt három kiadást ért meg.) Selye János kedd délután érkezett Bécsiből Budapestre, s tartott előadást a Magyar Tudo­mányos Akadémia dísztermében orvosközön­ség előtt a több okra visszavezethető betegsé­gekről, az elmeszesedés megakadályozásáról, az öregedés élettani problémáiról — ismertet­te legújabb kutatómunkája első eredményeit. Három hete járja a világot, tizennyolc or­szágban tartott előadást. Ma elutazik Buda­pestről, s a hét végén már New Yorkban, a Columbia egyetemen beszél. L. M. II bonni kormány Izrael diplomáciai elismerése melleit döntütt Interpellációk a Bundestagban

Next

/
Oldalképek
Tartalom