Somogyi Néplap, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-11 / 86. szám
Vasárnap, 1965. április 11. 3 SOMOGYI NÉPLAP A gazdaságosság és a felelősségérzet fokozása a ba atonnagybereki pár tagság elveiben Az intézkedési terv a megyei pártbizottság februári határozatainak nyomán készült él a Balatonnagybereki Állami Gazdaságban. Ebben az évben először a termelő egységek önelszámolásra térnek át. Termelési tervüket — az egész gazdaság feladatait figyelembe véve — maguk állították össze. Ezzel növekedett az üzemegységvezetők személyi felelőssége is. Munkájuk elősegítésére a gazdaság vezetői több. központban dolgozó szakembert helyeztek ki a kerületekbe. A vezetők és a dolgozók felelősségérzetét növeli az is. hogy a béreket a hozamokra alapozták. A szervezeti változtatásokkal egy időben kiselejtezték vagy más gazdaságoknak adták át azokat a gépeket, amelyeket a balatonnagybereki ek természeti adottságaik miatt nem tudtak gazdaságosan kihasználná. Ezek a változtatások a takarékosabb gazdálkodást, az általános költségek csökkenését is eredményezik. Koncz István igazgató táié- koztatása szerint az intézkedések hatása mér érezhető az állattenyésztésben is. Kisebb költséggel nagyobb eredményeket értek el. Az első negyedévben például kétszázezer darabbal több tojást termeltek az előirányzott mennyiségnél. A hízómarhák napi súly- gyarapodása húsz dekával nagyobb a tervezettnél. Az év első három hónapjában kilencven fillérrel olcsóbban állítottak elő egy kiló sertéshúst, mint ahogy tervezték. Az eredményekben nagy szelepe van a gazdaság gártszer- ; vezetének. Hiszen a kommunisták voltak azok, akik végigkísérték és -kísérik az intézkedési tervet születésétől a végrehajtásáig. — Először a csúcsvezetőségi ülésen tárgyaltuk meg az intézkedési tervet — mondja Li- pők János csúcstitkár. — Utána k:bővített vezetőségi ülés elé terjesztettük, majd összevont taggyűlésen beszéltük me« a "el adatokat. Meg "irtották a taggyűléseket a gazdaság valamennyi kerületében. Itt elsősorban nem a gazdaság egészére, hanem a részterületekre vonatkozó feladatokat vitatták meg. Az intézkedési terv végrehajtását megkönnyíti, hogy nagyon sok párttag van a kerületekben vezető beosztásban. Pusztaberényben például Novak István kerületvezető a párttitkár, ök sertésneveléssel és -hizlalással foglalkoznak. A tehenészetben a 'kommunisták a munkafegyelem megjavításáért szállnak síkra. A párttagok véleménye szerint itt is lesz tennivaló bőven. A traíktarosok elhatározták, hogy a múlt évihez képest az idén sokkal jobban kihasználják a gépeket. Ezeknek a párttaggyűléseknek és intézkedéseknek az eredménye látszik már a gazdaság első negyedévi munkáján. Elsősorban a kommunistáknak kell őrködniük azon, hogy ne következzék be megtorpanás. K. L I Elhunyt dr. Kaszás József A Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, párt- szervezete, szakszervezeti bizottsága, a megyei tanács dolgozói fájdalommal tudatják, hogy dr. Kaszás József osztályvezető életének 42. évében rövid és súlyos betegségben április 10-én elhunyt. Kaszás József elvtársat a megyei tanács végrehajtó bizottsága saját halottjának tekinti, temetésének megszervezésére bizottságot alakított. Temetése 1965. április 13-án délután 3 órakor lesz Kaposváron, a Keleti temetőben adományozott díszsírhelyen. * * Dr. Kaszás József elvtársat alkotó életének delén ragadta el a halál. Fiatal élete tele volt küzdelemmel, harccal, helytállással. 1923. január 12-én született Tótszentmártonbzn. Szülei kisiparosok voltak. Középiskolai tanulmányainak befejezése után közigazgatási pályára lépett. Már fiatalon fölismerte, hogy a dolgozó népet párttagként tudja leghívebben szolgálni. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba. Életének végéig hű harcosa maradt a pártnak. Két évtizeden keresztül dolgozott a szocialista állam- igazgatás megteremtéséért. 1950-ben államigazgatási iskolát végzett, s utána a Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának igazgatási osztályvezetője lett. Dr. Kaszás József hivatali munkája mellett jelentős társadalmi tevékenységet végzett. Az ellenforradalom után a párt szervezői között találjuk, a megyei tanács alapszervezetének titkára. Sokat * dolgozott pártaktivistaként. Tagja volt a Közalkalmazottak Szakszervezete vezetőségének, tevékenykedett az MHS elnökségében. Jelentős az államosítással kapcsolatos tudományos tevékenysége, több ezzel foglalkozó cikk és tanulmány szerzője. Dr. Kaszás József élete, munkássága példaként áll az államigazgatásban dolgozók előtt. Hivatali kötelességét pontosan, lelkiismeretesen végezte, egész tevékenységét az eszmei tisztaság, a politikai tisztánlátás és bátorság jellemezte. Eszménye a szocialista ember volt. Így dolgozott és élt munkatársai, családja és ismerősei körében. A párt és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elismerte dr. Kaszás József munkásságát. 1955-ben Szocialista Munkáért Érdeméremmel, a hazánk felszabadulásának huszadik évfordulóján a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Emlékét kegyelettel megőrizzük. KASTÉLYOSDOMBÓ KÉT ARCA yermekkorotn tarka mesevilágából időnként felbukkan egy méltóságos grófné. És felbukkannak lóháton nyargalva a kecses, fiatal grófnők is. Száguldanak a parkban, s lovaglóostorukkal suhogva lefejezik a virágokat. A tarka bóbitás virágok hangtalanul pottyannak a földre, s a bájos kisasszonyok boldogan holláz- nak. S megint süvít az ostor. Hullanak a virágfejek... Néhány óra múlva szorgos kezek ültetik az új virágokat. Köztük egy tízéves, aprócska kislány. Nagyanyám. Másnap megint lovaglás, és megint hullanak a virágfejek... Mintha minden ostorcsapás azt a vékony kislányt érné. A méltóságos grófné idősebb asszony volt. ö nem szórakozott a virágok lenyakazásával. Sokkal kegyetlenebb dolgot művelt. Hogy mit és miért, ezt nem tudnám pontosan meghatározni. Ötéves gyarekeszem- mel csak valami borzalmasat éreztem, amikor nagyanyám csöndes szavakkal mesélt .. A grófné csak egyszer volt látogatóban három hónapig a fiánál. A cselédségnek kiadták a parancsot, hogy ne mutatkozzanak a grófné előtt. Ha kisétál a parkba, mindenkinek el kell tűnnie a látószögből. A kastélyban sem szabad a szeme elé kerülni. A grófné számára az ember a nemesnél kezdődött. Mást látni sem akart. Egyszier az aprócska kislány elfeledkezett erről az utasításról, és a folyosón szembetalálkozott a méltóságos grófnéval. Illedelmesen köszönt: »Kezét csókolom, méltóságos asszonyom«. A méltóságos asszony pedig egy pillanatra megkövült, aztán hisztériás rohamot kapott. Ordított, sikoltozott, levegő után kapkodott, elájult. Mert meglátott egy kislányt, aki nem volt bárócsemete, hanem gyönge karjával vizesvödröket cipelt, kapált, mint a többi cseléd. Tágra nyílt szemmel hallgattam nagyanyám történeteit. Neki sosem volt mesekönyve, ő nem Ismerte a hétfejű sárkányt. De ismerte az igazi grófkisasszonyokát. S ha róluk mesélt, számomra megszűntek a Borsszem Jankók, a Piroska a farkasával, a hét törpe és a többiek mind. Olyankor a keresetlen szavakat hallgattam, és képzeletem pontosan megrajzolta a kis falut házacskáival, a benne laikó emberekkel és a földöntúli grófnéval. Kastélyosdombó. Mi minden, tudtam én erről a falucskáról! Zsúpos kis vályogházak, föld- berogyók, vizesek; a cselédsor, ahol négy családnak volt közös konyhája. Az uradalomban egy gőzmalom és szeszgyár is volt. A malom áramot is fejlesztett, i s a gyárat, a kastélyt, a főintéző, a gazdász lakását és a műhelyt ellátta villannyal. Persze a csalédsornaík nem jutott belőle. Volt víztorony is és a kastélyban vízvezeték. De másutt nem. A kertészetnek sem. Hordták nagyanyámék a kertészetre, a parkra meg az üvegházba nehéz vödrökben a vizet. A faluban csak a kereskedőnek, az orvosnak, a jegyzőnek, a papnak és az iskolának volt téglaháza. Nagyanyám nem járt iskolába. Vödröket cipelt. Nehéz vödröket... A gróf csöndes ember volt, versenylovak és vadászkutyák tenyésztése volt a szenvedélye. A grófkisasszonyok naponta kilovagoltak a parkba, és nagyanyám féltett szép virágait suhogó ostorukkal lefejezték. j. * * * agyanyám az ott eltöltött tíz év után nem látta ezt a falut. A történetek nem hagytak nyugodni. Vágytam rá. hogy meglássam ezt a falut, hogy a lovaglóostoros grófkisasszonyoknak mondjak valamit, és kezükbe nyomjam a kapát meg a nehéz vödröket. Akkor, ötéves koromban el is indultam, hogy mindezt i megcselekedjem. De a szomszéd néni nem tudta, hol van Kastélyosdombó. Nagyanyám pedig mosolyogva mondta: »Nincs már ott sem a méltóságos grófné, sem az ostoros grófkisasszonyok... Régen vált az, ők is elköltöztek máshová ...« Annyi év után most mégis láttam ezt a falut. A hajdani kastély gyerekektől hangos, iskola van ott. A kastély mögött az egykori gazdatiszti épületben most a művelődési ház van. Hátul a parkban egy félig kész épület: politechnikai műhelyek. A régi cselédsor helyén új házak sorakoznak. Zsúptetőt alig látni a faluban. A szeszgyár megvan, telente dolgozik. Villanyt tizenhárom éve kapott a falu. A betonjárdát tavaly készítették mind a két soron, néhány kisebb utcában pedig most kezdik építeni. A harminc vagon sódert is a dambóiak rakják ki társadalmi munkában. A termelőszövetkezet két évvel ezelőtt változott meg. Az alakulás után bizalmatlanok, elégedetlenek voltak az emberek, kilenckor kezdték a munkát, délután háromkor meg már otthon voltak. Két éve megnyugodtak, rájöttek, hogy több munkával többre mennek. Most már becsületesen dolgoznak, azt akarják, hogy rendben legyen a föld. Tanul a falu. Most tanulhat. Tavaly húsz felnőtt fejezte be az általános iskolát Most harmincegyen tanulnak a mezőgazdasági technikum kihelyezett tagozatán. — Nem vagyunk mi különleges falu — mondja a tanácselnök. — Focicsapatunk a megyei II-ben játszik, azért ismerik a falu nevét Somogybán. Rövidesen elkezdik építeni a község új vegyesboltját és a vendéelőt. A régiek már korszerűtlenek, lebontják őket. Rendezett, tiszta kis falu Kastélyosdombó. Üdék a szépen tatarozott házak. Az esőtől nedves földet vidáman túrják a rózsaszín malacok az udvar végében. Békesség és tisztaság árad a kedves házsorokból. Hirtelen kedvem támad tenyerembe '/enni és megsimogatni ezt a falucskát. (L Nagy Gabriella KORSZERŰSÍTIK A CSURGÓI FAÜZEMET A Dél-magyarországi Fűrészek csurgói üzemét 1965—66-ban harmmcnegymlllió forintos költséggel korszerűsítik. Az üzemben modem láda- és parkettüzemet, szárítót, kazánházat és szociális helyiségeket építenek. Képünk az új üzem makettjéről készült. SZÉLESEBB LÁTÓKÖRREL Költséggazdálkodás a tsz-ekben A ZÁRSZÁMADÁS VAGY gal, mi mennyibe kerül, hol indokolt a költségek csokkenELÖLEGOSZTAS idején — érthetően — a szokásosnál nagyobb az érdeklődés aziránt, mit mutatnak a könyvek, mit mondanak a könyvelők. Ha jót, akkor elégedetten tudomásul veszik, ha rosszat, első indulatukban szidják az adminisztrációt. Pedig egy gazdálkodási időszak lezárása után már alig lehet segíteni, változtatni a dolgok állásán. Éppen az a hasznos és fontos, hogy a szövetkezeti közösség — a termelésről folyamatosan készülő följegyzések alapján — már év közben is javítson a gazdálkodáson ott, ahol a helyzet megkívánja és lehetővé teszi. Az egyik zárszámadó közgyűlésen helyesen Hangsúlyozták: az év végi zárszámadásra januártól kezdve kell készülni, s így nem éri majd meglepetés a tagságot. Ez a mindennapos készülődés — az időszerű munkák pontos, szakszerű elvégzése mellett — azt is jelenti, hogy a vezetőkön és az adminisztratív munkatársakon kívül a tsz egész közössége figyelemmel kíséri a gazdálkodás alakulását. A gazdálkodás eredményét két fő tényező határozza meg: a termény-, illetve termékhozam és a termelésre fordított költségek nagysága. A kettőnek az összehasonlítása meg mutatja: a közösség tevékenysége mennyire volt gyümölcsöző, és az anyagi erőfeszítések meghozták-e a kívánt eredményt. A gazdaság jövedelme annál nagyobb lesz, minél nagyobb az egy terület- egységről betakarított terménymennyiség, illetve az egy állatra jutó termékhozam, és minél alacsonyabbak az ezekre fordított költségek. Nyilvánvaló, hogy mindkettő megérdemli a figyelmet A KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁST ILLETŐEN általában három alapvető agazattai szoktak számolni: a növénytermesztéssel, az állattenyésztéssel és a segédüzemekkel. Közismert, hogy év közben a növénytermesztésnél még nem lehet mérni, mennyiért állítanak elő egy-egy mázsa terményt. De az elmúlt évek gazdálkodási tapasztalata, az egyes termelési időszakok költségeinek összehasonlítása és elemzése támpontot, segítséget nyújthat a számításokhoz, valamint a költségek csökkentéséhez. Ha például egy bizonyos növény termesztésének különféle munkálataihoz — valamilyen okból — több munkanapot vagy anyagot és eszközt vettek igénybe, mint máskor, várható, hogy magasabb lesz az összes költségráfordítás is és a korábbinál kevesebb a jövedelem. Ez alól természetesen kivétel minden olyan eset, amikor bizonyos költségek ugyan növekednek (pl. vegyszerek, műtrágya használata, talajjavítás, öntözés bevezetése stb.), de ezzel arányosan, sőt többnyire nagyobb ütemben nő a hozam is. Tehát a növénytermesztés helyzetének alakulása, a közbelépés szükségessége és helye fő vonásaiban már év közben is megállapítható. A másik két üzemágnál könnyebb a helyzet, mert itt havonta rendszeresen elemezhető csaknem teljes pontosságA Böbönyei Állami Gazdaság tízéves gyakorlattal rendelkező univerzális vesz föl Egyszoba-konyba kamrás lakás biztosítva. (4070) _________________ t ése. Az állattenyésztésben a takarmányozási költségek alkotják a legnagyobb részét az összköltségeknek. Egyben ez a legingadozóbb költségtényező is. Rendszeres értékelés során a föletetett takarmány értékéhez viszonyított súlygyarapodás, a tejhozam alakulása megannyi mutatója lehet a teendőknek. Ebben az üzemágban az anyagköltségek is jelentősek lehetnek. Takarékosságra itt is széles lehetőség nyílik, de csakis körültekintő számítással. Az egyik szövetkezeiben például a gyógyszerrel úgy akartak takarékoskodni, h,ogy az állatorvos csak a szövetkezet vezetői által meghatározott gyógyszereket használhatta fel. Emiatt a beteg állatok többször nem gyógyultak meg, és az elhullás az elkerülhetetlennél jóval nagyobb kártokozott. AZ EDDIGIEKHEZ HASONLÓAN FONTOS a segédüzemek, így többeK között a traktorüzem havi költségeinek elemzése, különösen az üzemanyag és az alkatrész felhasználása tekintetében. A szövetkezetekben egyre több a gép, s ha rendszeresen nem mérik használatuk költségeit, könnyen ráfizetnek üzemeltetésükre. Ellenkező esetben pedig a hiba gyorsan földeríthető és megszüntethető, ami ugyancsak a gazdálkodás eredményességét növeli. Az egyik szövetkezeti főkönyvelő említette: amióta rendszeresen ellenőrzik az üzemfogyasztást, s betartják a rendszeres karbantartást, gépeik üzemeltetésének költsége csaknem 10 százalékkal csökkent. Az utóbbi időben olyan jelenség is tapasztalható, hogy egyes szövetkezetek a szükségesnél nagyobb gépparkot tartanak, s ezzel nemcsak saját költségeiket növelik indokolatlanul, hanem elvonják a gépet azok tói a gazdaságoktól, amelyeknek az nélkülözhetetlen lenne. Némelyik szövetkezet viszont olyan nagy teljesítményű gép megszerzésén fáradozik, melynek kapacitását csak részben tudja hasznosítani. Tetemes költséget emésztenek föl a mezőgazdasági termelésnél az üzemen belüli szállítások is. Ezeknek a kiadásoknak csökkentése ugyancsak nagyon jelentős feladat. A szállítási útvonalaE és a szállítóeszközök legkedvezőbb megválasztása, a rakodás észszerű megszervezése, a szállítóeszközök megfelelő leterhelése, a gazdaság területén levő dűlőutak rendben tartása megannyi eredményes módszere lehet az olcsóbb szállításnak. A SZÁMTALAN LEHETŐSÉG KÖZÜL csak néhányat említettünk, de ezek is egyértelműen bizonyítják: lehet és érdemes a tsz-ek költséggazdálkodásával az íróasztalokon túl is foglalkozni. A költségek mindenekelőtt ott keletkeznek, ahol a termelés folyik, a szántóföldeken, a gyümölcsösben, az állattenyésztő majorok tájékán. Kedvező vagy kedvezőtlen alakulásukat is elsősorban az itt dolgozók figyelme, törődése határozza meg. N. J. Villanyszerelő szakmunkásokat SOMOGY MEGYE területére külszolgálatos munkákra felveszünk. Órabér megegyezés szerint. Jelentkezés a NAGYATÁDI GÉPÁLLOMÁS főmérnökénéL (3994)___________________
