Somogyi Néplap, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-01 / 77. szám
Csütörtök, 1965. április 1, 5 SOMOGYI NÉPLAP — Elmehettem. Katona voltam, de visszajöttem. Volt egy társam, 6 elment. Most Vácon dolgozik. Ö sem keres többet, mint én. Így legalább itthon vágyóik: — Es maga hogyan maradt itthon? — a kérdés Hárs Jánosnak szólt. — Kocsis voltam itt a fezben. Aztán az ősszel panaszkodott a DT-s, hogy nem bírja már. Akkor azt mondta az elnök, menjek el iskolára. Elmentem. — Milyen volt a tnaiktarostanfolyam? — Jó. Igaz, egy kicsit nehéz is, de jó volt... SzakFŐ l)b nyeremények: Berendezett családi ház garázzsal, Moszkvics autóval, balatoni telek vikend- házzal, autóval, víkendházak autókkal, hűtőgépek, televíziók, magnetofonok, rádiók és még 10 000 nyeremény. Kapható a KISZ-szervezeteknél, az úttörőcsapatoknál, továbbá a hírlapárusoknál, a postahivatalokban és a postai kézbesítőknél. Ára 3,50 Ft. Húzás július 11-én. (4852) A KISZ-szervezet mégsem oszlott fel... AZ EGYIK SIÓFOKI INTÉZMÉNYNÉL találkoztam Kopári Dénessel, az ÉM Pécsi Tervező Irodája siófoki kirendeltségének vezetőjével. Nagyon sietett. — KISZ-gyűlés lesz nálunk, az aíapszervezet fel akar oszlani. Engem is meghívtak, ha érdekli, jöjjön el. Már javában tartott a vita, mikor odaértünk. A KISZ- eseken kívül néhány párttag is körülülte a kis tárgyaló- asztalt. Figyeltem a hozzászólásokat, a megjegyzéseket. Megtudtam, hogy az iroda fiataljai azért javasolták alapszervezetük felszámolását, mert elégedetlenek azzal, amit eddig végeztek. Barta Gábor KISZ-titkár azt mondta, hogy különleges alapszervezet az övék, nem szabadna egy kalap alá venni a járás többi KlSZ-szerveze- tével. Más feladatokkal kellene őket megbízni. — Olyan felhívásokat kaptunk a járástól, amik távol esnek a mi érdeklődési körünktől. Például: a takarékos- sági mozglomban vegyük fel a kapcsolatot az úttörőkkel, és együtt takarékoskodjunk. Aztán: szervezzünk betakarító munkákat. Vegyünk részt a könyvterjesztésben, járjunk házról házra az úttörőkkel. Ez egy kicsit nevetséges. Tovább: szervezzünk szocialista ifjúsági brigádokat, s vállaljunk részt a rét- és legelőjavításban. Nevezzünk be a kulturális szemlére, és így tovább. Ez mind-mind olyan feladat, mit objektív okok miatt nem teljesíthettünk. Ha pedig az utasításoknak nem teszünk eleget, a KISZ- titkárt felelősségre vonják. Megemlítette azt is, hogy hogyan menjen el a KISZ- szervezet a pusztaszemesi körzeti bemutatóra: »Legföljebb csak mosolyognának azon, amit ott látnak, hiszen sokszor egy-egy tv-előadást is keményen megbírálnak...« Egy kicsit olyan színben tűnt fel az aíapszervezet tagsága a titkár szavaiból, mintha »felsőbbrendű« embereknek tartanák magukat. Céloztak arra is, hogy a levelek »szervezzétek meg!« felszólítása sérti őket. »Ami kötelező, annak már szaga van...« Más módot kellene találni a munkára, hisz — úgymond — mégiscsak értelmiségi alapszervezetről van szó. LÄTTAM. hogy a parttagok egy kissé megütköztek a hallottakon. A titkár szavaira először dr. Ormánál István, a közös pártszervezet egyik vezetőségi tagja válaszolt. — Jó dolog, hogy nem vagytok elégedettek azzal, amit együtt csináltatok. Több eredményt akartok, de nem szabad felülről kezelni a többi alapszervezetet azért, mert azokban nagyobbrészt ipari, mezőgazdasági fiatalok dolgoznak. Furcsának találtátok, hogy rét- és legelőjavításra hívtak benneteket? Miért? Ez csak a falusi fiatalok érdeke? Ha az egész alapszervezet nem is, de biztosan lett volna két-három jelentkező, s akkor mindjárt a tervezőiroda is kivette volna részét a munkából. A közös munka csak javára válik a fiataloknak, akár városiak, akár falusiak. — Az egész gimnázium kint dolgozott a legelőn —jegyezte meg Bogdán Istvánná pártalapszervezeti titkár. — 1947—48-ban mi is dolgoztunk társadalmi munkában, pedig eleinte még azt sem tudtuk, hogyan fogjuk meg a kapát. Ti is megtalálhattátok volna a módját annak a munkának, amit kértek tőletek. A KISZ-esek hallgattak. Ormándi István hangsúlyozta, hogy nem volna szerencsés megszüntetni az alapszervezetet s beolvadni a siófoki községi szervezetbe. Hisz itt közösek a problémák, többet lehetne produkálni. S volna mit tenni, akadna elegendő feladat, ha keresnének. VEGYES ÉRZELMEKKEL jöttem el a tervezőirodából. Való igaz, hogy más szemléletű, nagyobb felkészültségű gárda ez az alapszervezet, mint a többi a siófoki járás községeiben. Jóval előnyösebb a helyzetük is, mint bármelyiké. Szépen fölszerelt, jól berendezett KISZ-szoba áll rendelkezésükre. A jutalmazási alapból ötszáz forintot ajánlott fel az irodavezető a KISZ-nek, hogy használják fel belátásuk szerint. Sokat törődik velük, támogatja őket a pártalapszervezet. De nem élnek a lehetőségekkel. Mintha nem tudnának mit kezdeni magukkal! A párttagok néhány nagyon jó, gyakorlati tanáccsal próbáltak nekik segíteni. Bogdánná például azt javasolta, hogy teremtsenek kapcsolatot a járási tanács KlSZ-szervezeté- vel. Sok jó tapasztalatot vehetnének át tőlük. Több önállóság, kezdeményezés, ötlet kellene a fiata- i lóktól. Igaz, nem tudnak szocialista brigádokat szervezni az iroda KISZ-szervezetében, de a »Kiváló ifjú mérnök- mozgalomban például részt vehetnének. Nem hiszem, hogy a járási KISZ-bizottság elzárkózna ettől az »újítástól«. Mosolyogtak volna a körzeti bemutatón? Oda kellett volna állni és megmutatni, hogyan kell szerepelni, hogy a többiek tanulhassanak belőle. Egy irodalmi színpadra biztosan futná erejükből. AZ ALAPSZERVEZET nem oszlott fel. Ha megfogadják a tanácsokat, kihasználják a lehetőségeket, s több lelkesedéssel, odaadással végzik az ifjúsági munkát, mint eddig, nem hiszem, hogy még egyszer összeülnek azzal a céllal, hogy feloszlassák alapszervezetüket. Strubl Márta „MIILYEN IIIDŐ VÁRHATÓ?“ Ez a térképrajzoló szerkezet éppen most adta ki a vázlatot, amelyen Közép-E urópa meleg légrétegének elhelyezkedése látható. A Meteorológiai Intézet hírközpontjába a világ minden tájáról telexgépeken érkeznek az adatok. Ezeket a világszervezet szabályainak megfelelően továbbítják a megfelelő helyekre. A jó fölszereltség biztosítja, hogy az intézetnek pontos tájékozódása legyen az egész világ hő- mérsékleti, csapadék, légnyomás és felhőzet állapotáról. Az előrejelző műszereken kívül ezek az adatok biztosítják, hogy megadhassák a várható időjárást. Ez pedig nagy segítséget jelent nemcsak a mezőgazdaságnak, hanem a közlekedésnek, sőt az orvostudománynak is. Képeink a Meteorológiai Intézet két hírközpontjában: a Ferihegyi repülőtéren és a Kitaibel Pál utcában készültek. Fiatal traktorosok As öreg körmöt tizenkilenc éves. Ennyi idős az olajos kezű fiatalember is. Mindketten egy éve dolgoznak Porrogszentpálon. A Hoffhert az Iharos herényi Gépállomástól vásárolta a tsz, Lancsák János vállalattól tért vissza. — A régi munkahelyemen lapátolni kellett. Itt a tsz-ben traktoros. Tornacipős lábával a serkenő füvet rugdossa. A kopott ruha fénylik az olajtóL Egy öreg fűzfa alatt beszélgetünk. Mögöttünk, a domboldalon egymásra hajló barázdák között hangos zötyö- géssel vár a traktor. — Hogyan működik? — Nem jó az alapjárata, de elmegy. A fiatal traktoros március 7-én fejezte be az alapfokú traktorostanfolyamot a gépállomáson. A múlt évben is gépen ült már. Meg előtte is. — Még általános iskolás voltam, amikor kiszöktem traktort nézni a mezőre. Vezettem is. — Mióta van kint? — Két hete kezdtem. Előtte az erdőn dolgoztunk. Rönköket húzattunk. —■ Ezzel? — mutatok a traktorra. — Ezzel! — mondja határozottan, s úgy néz rám, mintha megsértettem volna, aztán elmosolyodik: — Bírja ez, csak vigyázni kell, hogy ne legyen alacsony a fordu- latszáma. — Nem zúgolódott, amiért ezt a traktort kapta? — A gépműhelyben van még másik három is. Én választottam ezt. — Miért éppen ezt? Vállrándítás a válasz, majd büszkén mondja: — A DT-t is ezzel húzattuk be. Nézze meg azt a munkát! Megnéztem. A gépműhely előtt derékig érő gödör, benne sáros, olajos iszap. Hotte a DT félrebillenve. A traktoros, aki próbálkozott beindítani a DT-t, hirtelenszőke fiatalember. Hárs Jánosnak hívják. — Maga vezeti majd? — Vagy ezt, vagy az UTOS-t. Még nem tudom. Az UTOS-ért most ment el az elnök a Nagyatádi Gépállomásra. — Készein van már? — kérdi eigy nyurga, borostás arcú traktoros. Keze csupa olaj. Munkáiból tért haza nemrégen. Ö már vetett. Vörösherével kezdték az idén. Délután újra indul kifelé. — Azt mondta az elnök, hazahozza, ha a mérnök nem veszi át, akkor is. Kell a gép. — Milyen a föld? — kérdem. — Jó. Nagyon jő. Igazán lehet dolgozni ... Zsoldos Jéssef a borostás arcú traktoros. Fiatalember, de tapasztalt. Régóta ül már gépen. — Még nem kívánkozott el? A telexgépen érdekes adat érkezik. Takács csoport- vezető az ügyeletes távira jznővel mindjárt meg is beszéli, hogy ezt a részt to rábbítani kelt Bukarestnek. ma..: A kovácsműhelyben fölcseng a kalapács. Elbúcsúzunk. Egyikük visszaindult a határba, másikuk pedig a DT-hez megy. Azt javítják. Fiatalok mind a hárman. Szavaikból úgy veszem ki, hogy kedvvel végzik munkájukat. Megkérdem Kondor Sándor brigádvezetőtől, mi a véleménye róluk. — Szeretnénk, ha jó traktorosok lennének — válaszolja. — De hát gyakorlat teszi a mestert... Kercza Imre Már megy is tovább az anyag a román fővárosba. Megjelent a Jelenkor áprilisi ünnepi száma Gazdag, változatos tartalommal, terjedelmes szépirodalmi anyaggal jelent meg a pécsi folyóirat áprilisi, a felszabadulás huszadik évfordulójához kapcsolódó ünnepi száma. A lírai anyagban főként a sok fiatal költő jelentkezése figyelemreméltó. Akác István, Apor Péter, Arató Károly, Bebesi Károly, Búzás Andor, Galambosi László, Kalász Márton, Kiss Dénes és Simor András verseit olvashatjuk, s többeknek ez a megjelenés első bemutatkozásuk. Rákosy Gergely, Tatay Sándor és Thiery Árpád novellái mellett Csuka Zoltán és Somogyi Pál 1944 —4«-ös visszaemlékezéseit, naplójegyzeteit közli a Jelenkor. A Művészet-rovatból kiemelkedik Hárs Éva tanulmánya A pécsi képzőművészeti élet húsz éve címmel. Ehhez az íráshoz kapcsolódnak a szám műmellékletén közölt képei, melyek a Pécsen élő festőművészek jelentős alkotásaiból mutatnak be néhányat, többek között Martyn Ferenc, Bizse János, Soltra Elemér, Lantos Ferenc, Simon Béla, Kelle Sándor és Horváth Olivér képeit, rajzait. Az irodalomkritikai részben Földeák János és Váci Mihály költészetéről, Szakonyi Károly elbeszéléseiről és drámájáról olvashatunk tanulmányokat.
