Somogyi Néplap, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-18 / 92. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Vasárnap, 1965. április 18. HODÁLYBÓL ISTÁLLÓ A régi juhhodályt 50 férőhelyes no vendék istállóvá alakítják át a bolhási Szabadság Tsz-ben. Az átalakítási munkálatokat a somogyszobi tsz építőbrigádja végzi. Minőségi mutatók és az életszínvonal AZ 1965. ÉVI TERV minden részletében való teljesítése gazdasági életünk jelenlegi kulcsfeladata. Ezzel tetőzzük be második ötéves tervünket, egyben megteremtjük új, harmadik ötéves tervünk szilárd alapját. Ha pontosan rögzíteni akarjuk, hogy hol tartunk a szocializmus felé vezető úton, vissza is kell pillantanunk, udvariakkor előre is kell néznünk. Visszapillantva megállapíthatjuk, hogy már nagy út van mögöttünk: óriási gazdasági, politikai, kulturális eredmények. Létrehoztuk a szocialista termelési viszonyokat népgazdaságunk egész területén. Elmaradt agrárországból fejlett ipari-agráror- szágot teremtettünk, amelyben a termelés méreteit és ösz- szetételét, a javak elosztását a közérdek határozza meg. A foglalkoztatottság lényegében teljessé vált. Ez a fejlődés megyénkben is valóság. Évről évre növekszik az iparban foglalkoztatottak száma. Ma már a megye összlakosságának 13 százaléka az iparban dolgozik. Állandóan gyarapszik mezőgazdasági termelőszövetkezeteink tiszta vagyona és a tagok közösből származó jövedelme. A mező- gazdaság szocialista átszerveSúlyosbodó toronyi gondok Toronyban a régóta meglevő bajole most is éreztetik kedvezőtlen hatásukat, s napjainkban a helyzet kezd még súlyosabbra fordulni. A kitavaszodással kibontakozott biztató munkalendületet a tervismertető közgyűlés megtörte, újból megtorpanás, kilátástalanság, visz- szanúzódás kerítette hatalmába a falu szövetkezeti tagságát. A vezetőség tiszteletre méltó igyekezettel fáradozik a helyzet megmentésén és azon, hogy értéket teremtő összefogásra és javulást megalapozó erőfeszitésre késztessen valamennyi munkabíró embert. Hantosi István főagronómus a tavaszi kezdés örvendetes tapasztalatairól elmondta: Amint kinyílt az idő, nem kellett senkit hívni vagy küldeni a mezőre, önszántukból jöttek, készségesen vállalták, sőt kérték a munkát. Gyalog- erő, fogat és gép egyaránt hozzáfogott az időszerű teendőkhöz. A trágyahordás, a fej- trágyázás, a talajmunka és a vetés úgy haladt, hogy a ta- ranyi Május 1. Tsz még egy héttel ezelőtt is a nagyatádi járás szövetkezeteinek középmezőnyében tartotta helyét. Az előirányzott 140 hold borsóból például 124 holdat elvetettek abban az időszakban. S ami igen nagy dolog, az eredményesebb burgonyatermelés megalapozására is sokat tettek. Tavaly ugyanis átlagosan csak 39 mázsát takarítottak be holdanként. Az idén többre számítanak. Ezért a vetésterületnek mind a 205 holdján trágyázott földbe rakják a burgonyát. Idejében kezdték az ültetést, egy héttel ezelőtt már a tervezettnek több mint egyharmadán elrakták a gumókat. Az egyéb munkákat is jó ütemben végezték. Külön említőmre méltó a szakvezetésnek az a gondja, amely némely vetőmagvak beszerzésével függ össze. Takarmányborsót például se nem rendeltek, se nem kértek, a vállalat mégis küldött 15 mázsányit. Kell nekik, kapára jött ez a tétel, köszönettel nyugtázzák ezt a bizonyára téves szállítást. Eredetileg szerződtek a magtermeltető vállalattal húsz hold napraforgóra. Ami magot Dombóvárról a vállalat küldött, azt fel is használják, jóllehet időközben a megállapodást föl kellett bontaniuk. Ez eddig rendben van, a vállalat jóindulattal, a szövetkezet érdekeit megkülönböztetett módon szolgálva látta el őket. Viszont szarvaskerep- magbói csak most érkezett meg tizenhárom zsákkal, pedig 100 hold magfogásra kötöttek szerződést. Hiányzik — szerződés nélkül — mintegy 20 hold csillagfürt is. Ez pedig érzékenyen érinti a taranyiakat, mert sovány földjeik termő- erejét az eddiginél nagyobb arányú zöldtrágyázással is szándékoznak növelni. A jövőt illetően nagy szükségük van tehát csállaigfürtre. A talajmunkák megszervezése ugyancsak nem a tagság, hanem a vezetés dolga. Az összes szántásból még mintegy ezer hold hátravan. Az esőzések miatt most ezzel megkéstek. Gépállomási segítséget kell igénybe venni. Jött már egy lánctalpas traktor, de még több kell, hogy legalább 300 holdat mielőbb felszántson a gépállomás. Még így is azzal kell számolni, hogy — a kedvezőtlen talajadottságok miatt is — csak május végére vethetik el a kukoricát. Pedig köztudomású, hogy április hónap a kukoricavetés legmegfelelőbb időszaka. Nemrégiben közgyűlésen ismertették az idei tervet. Bejelentették, hogy havonta munkaegységenként hat forint előleg jut. Ez aztán derékba törte a tavaszi nagy nekibuzdulást. Most csoportonként tanácskoznak az emberekkel. Elsőként Horváth Vendel brigádjával vitatták meg a nehézségek enyhítésének lehetőségeit és teendőit. Horváth József újonnan rrr^álasztott elnök is azt tartja most legfőbb dolgának, hogy részt vegyen ezeken a megbeszéléseken, és meggyőzze a tsz-gazdákat arról: a bajok ellenére is vagy emiatt még inkább kell dolgozni. Igyekeznek a lehetőségek legfelső határái g elmen- ve biztosítani az anyagi érdekeltséget, nehogy bármilyen munka is elmaradjon, mert az tovább súlyosbítaná a helyzetüket, csak tetézné gazdasági nehézségeiket. Olyan tervet állítottak össze, hogy teljesítésével, sőt túlteljesítésével is számolhatnak. Az előirányzaton felül ötezer húsbaromfit és hatvanöt hízott sertést igyekeznek majd értékesíteni. Jó munka árán és kedvező időjárás esetén a terméshozamok is meghaladhatják a tervezett szintet, s így jobban járhat a tagság. Mindem amanban ma még cmupán lehetőmég. A taranyiak már annyi nehéz év terhét viselték, hogy bizakodásuk, reményük szinte fogytán van. Azt is tudják, hogy tartozásaik többet elvisznek az idei jövedelemből, mint amennyi részesedésre jut. Most közvetlenül az segítene rajtuk és bizonyára átlendítené őket a holtponton, hogy az amúgy is jóváhagyott állami támogatásnak kóréheiül egynegyedét régebbi földjáradék kifizetésére megkapnák. Különleges engedély kell ehhez, de hát a tarán yi helyzet is különleges. Az állam eddig is nagy összegekkel segítette ezt a szövetkezetét, s illetékesek máris keresik a tairanyi probléma végleges megoldásának jövőbeli lehetőségeit. Bárhogyan lesz is ezután, mindenképpen elsősorban a taranyiak munkája szerint alakult szövetkezetük helyzete, a tagság megélhetése. Erről a nehézségek közepette sem feledkezhetnek meg. mert máskülönben a tavasszal támadt gondjaik az év további időszakában és még később is nyomasztanák őket Fogjanak össze, s a nehézségek ellenére is igyekezzenek helytállni — ezt kívánja meg jól felfogott érdekük. Kutas József c ~ 1 Cikkünk nyomán: Győzött a „nehéz ember” Lapunk február 7-i számában jelent meg az Egy somogyi nehéz ember emui írásur.fk. Megírtuk, hogy Baranyai Lajos, a Beruházási Iroda épületgépésze rossznak, költségesnek találta az északnyugati városrész tervezett fűtési dokumentációját, és más, okosabb megoldás kivitelezését javasolta. A Budapesti Lakóépület Tervező Vállalat nem vállalta az áttervezést. Ezért az illetékesek Baranyai Lajossal kötöttek újítási és tervezési szerződést. A fűtési rendszer cikkünk megjelenésekor már üzemelt. Az új megoldás csaknem kétmillió forintos megtakarítást eredményezett. Amikor már minden készen volt, kiderült, hogy az okos ötletet pártoló illetékesek különféle paragrafusokra hivatkozva megtagadták az újítási és tervezési díj kifizetését, sőt kétségbe vonták azt is, hogy az új megoldás újítás. Írásunkban elítéltük ezt a magatartást. A Magyar Beruházási Bank vezetői cikkünk nyomán ismételten felülvizsgálták az ügyet, és a korábbi az újitási szerződés finanszírozását megtagadó állásfoglalásukat visszavonták. Egyidejűleg felhívták a bank Somogy megyei fiókját, hogy az újítási dijat és az újítással kapcsolatos tervezési tevékeny-/ séget az érvényben lévő rendelkezések szerint a beruházási előirányzat terhére finanszírozzák. zése óta 33 százalékkal nőtt megyénk mezőgazdasági árutermelése. Nehezen lehetne megszámlálni azt a sok új tantermet, gyermekintézményt, művelődési otthont, könyvtárt s.tb., amely a fel- szabadulás után épült falun és városban. Mindez, valamint a dolgozók jövedelmének és ebből következően a fogyasztásnak a növekedése bizonyítja, hogy népünk életszínvonalát számottevően sikerült emelni. Ezt támasztja alá az is, hogy második ötéves tervünk eddig eltelt időszakában 18 százalékkal emelkedett dolgozó népünk egy főre jutó reáljövedelme, s ezzel négy év alatt elértük az ötéves terv végére előirányzott életszínvonalemelkedést. Viszont a nemzeti jövedelem, a termelékenység és az önköltségcsökkentés területén az ötéves terv négy évére előirt célkitűzéseket nem teljesítettük. Fejlődésünknek ezt az ellentmondását gazdasági életünkben meg kell szüntetni, mert veszélyezteti előrehaladásunkat, az életszínvonal további emelését. Ezt az ellentmondást tárta fel az MSZMP Központi Bizottságának decemberi határozata, a Somogy megyei Pártbizottság pedig 1965. január 22-i határozni«, ban ai ebbel adódó fel adatokat megyénkre konkretizálta. Ezek a határozatok leszögezik, hogy 1965-ben meg kell szilárdítani a dolgozók összességének életszínvonalát, és gazdaságilag jobban meg kell alapozni a jövő életszínvonalemelésének föltételeit. ITT ÉRKEZTÜNK EL AHHOZ A PONTHOZ, hogy előre tekintsünk, és számba vegyük feladatainkat, melyeket a oél — a dolgozó ember életének szebbé tétele — érdekében meg kell valósítani. Az 1965. évi népgazdasági terv az eddigieknél lényegesen nagyobb feladatot állít elénk a gazdaságosság, a termelékenység, a takarékosság, a munka- és bérfegyelem megszilárdítása terén. A reális mennyiségi szükségletekre történő termelés mellett a fő gondot a fejlődés minőségi mutatóira kell fordítani. Elsőrendű követelmény minden gazdasági egységben a belső tartalékok feltárása és mozgósítása. A belső tartalékok feltárása elmélyültebb gazdasági elemzést és rendszeres ellenőrzést igényel, s ennék napi feladattá kell válnia. Ahhoz, hogy gazdasági döntéseinket helyesen mérlegelve valósítsuk meg, az is szükséges, hogy a gazdasági részlegek terveit a lehető legkisebb egységig, gépekre, egyes dolgozókra bontsuk le. Így mindenki pontosan tudja, hogy naponta milyen feladatokat kell végrehajtania. Ennek kapcsán a napi mutatószámokat is ki kell munkálni a termelési, a létszám- és a műszaki fejlesztési tervek vonatkozásában. Ki kell dolgozni az alapanyag, a segédanyag- és a munkanjormákat, ezeket limitálná kell. Ki kell dolgozni minden gyártmányféleségre a részletes technológiai előírásokat, egyszóval meg keli valósítani a korszerű üzemszervezést. A KORSZERŰ ÜZEMSZERVEZÉS lehetővé teszi az elemző és ellenőrző munka egységet. Ez a következőképpen valósítható meg. Ellenőrizni és elemezni kell: O A termelési tervek teljesítését programcikkmélységben, választék- és minőségmegoszlásban, s az ütem- szerűség megtartását. Mindezeket naponta mennyiségben, Szervezte: a CSÉB Április elejével véget ért a falusi dolgozók üdültetési idénye. A vidéki biztosítási és önsegélyező csoportok október óta országosan több mint 12 000 tsz-tagot üdültet- tek. Megyénkből Harkányban és Hévízen pihent 152 termelőszövetkezeti tag. Két alkalommal száz- nyolcvanketten utaztak a fővárosba, s ismerkedtek meg Budapest nevezetességeivel. Az Állami Biztosító a biztosítási és önsegélyező csoportok tagdíjainak egy részét a szociális alapra visszaadja. Ebből a csoportok intézőbizottságai fél év alatt több mint 45 000 forintot fizettek ki a rászorulóknak. havonta forintértékben. Föl kell tárni a gyártás közbeni tapasztalatokat a hiányosságok azonnali kiküszöbölésére és az eredmények továbbfejlesztésére. O A kiszállítást. Vizsgálni kell, hogy a szállítási szerződések minden pontja teljesítve van-e, különösen tekintettel a részhatáridőkre. O A termelékenység alakulását. Ezen belül naponta figyelni kell a létszám- gazdálkodást, hogy az a termelési tervhez szükségesen alakuljon. E területen a tartalékok feltárása végett fokozottabban kell ügyelni a helyes munkaszervezésre, nagy gondot kell fordítani a műszakilag megalapozott gyártás-előkészítésre, az anyagok, szerszámok kellő időben való biztosítására. Ki kell dolgozni a helyes munkafolyamatok sorrendiségét. Ki kell iktatni a fölösleges utakat és műveleteket. Mindezek mellett elemezni kell havonta — vagy ha mód van rá, rövidebb időközökben — az előre kidolgozott termelékenységi mutatók alakulását természetes mértékegységben és értékben. Biztosítani kell a munkanormák rendszeres időközökben való felülvizsgálatát, karbantartását. Keresztül kell vezetni azokon a műszaki fejlesztés és a dolgozók begyakorlottságából eredő hatásokat. Egyszóval rendszeiesen vizsgálni kell a termelőmunkát végző dolgozókkal szorosan összefüggő tényezőket. O A műszaki fejlesztési terveket. Biztosítani kell a beütemezett határidők megtartását mennyiségi és minőségi téren egyaránt. Különösen ügyelni keli a gépek és a termelőeszközök karbantartási ütemtervének idejében való teljesítésére, a tervszerű megelőző karbantartásra. Az év közben elfog- gadott újítások bevezetésének ütemtervét el kell készíteni, és teljesítését szigorúan meg kell követelni. Rendszeresen elemezni kell a megvalósított műszaki fejlesztések gazdaságosságának eredményeit, és össze kell hasonlítani őket a megvalósítás előtt elkészített gazdasági számításokkal. O Az önköltségcsökkentést és a jövedelmezőséget. Be kell vezetni a műhely-, illetve üzemágelszámolást. A lehető legkisebb termelő egységekre lebontva vizsgálni kell az önköltség főbb alapelemeinek alakulását, nevezetesen: a termelésben felhasznált anyagokat, a béreket és járulékait, az érték- csökkenési leírást és az eszközlekötési járulékot, a késedelmi és minőségi kötbéreket stb. A jó műhelyelszámolás alapja a helyesen kidolgozott anyag- és munkanormák (limitek) megállapítása, azok utalványozása és felhasználásuk vizsgálata. Mindez csak a számviteli és a műszaki dolgozók szoros, rendszeres kapcsolata révén érhető el. Ezt meg kell szervezni. Meg kell valósítani a könyvelési havi záráson keresztül a havi tervhez és bázishoz viszonyított részletes költségelemzést, mert csak ez biztosíthatja a menet közbeni operatív intézkedéseket. Ezenkívül el kell végezni a negyedéves mérlegbeszámoló kiértékelését, a gyártmányonként utókalkulációk elemzését, összehasonlítását az előkalkulációval. O A készletgazdálkodást. A nagyobb mennyiségben és értékben felhasználandó, továbbá a gazdálkodás alá vont anyagokra vonatkozóan anyaggazdálkodási tervet kell készíteni. Normatívákat kell kidolgozni egy-két éves tapasztalati számok alapján árucikkmélységben. Rendeléseket csak ezek figyelembevételével szabad megengedni. A korszerű üzemszervezői munka, ennek keretében a minőségi mutatók elemzése alapot ad arra, hogy a termelőmunkát végző dolgozók tisztán lássák napi feladataikat a tervek teljesítése érdekében. Ez biztosítékot nyújt arra is, hogy a szocialista munkaversenyben konkrét vállalásokkal gyorsítsák haladásunkat. Lehetővé teszi a párt- és a tömegszervezetek céltudatos, mozgósító és ellenőrző munkáját, mely mentes az általánosságoktól, a légüres térben való mozgástól, és elősegíti az új típusú, szocialista emuer fejlődését, az egyén és a közösség érdekeinek összekapcsolását. Csak így biztosítható a szocializmus gazdasági alapjainak további erősítése, harmadik ötéves tervünkben az életszínvonal jelentős emelése, a pazarlás megszüntetése, a dolgozó ember még nagyobb megbecsülése. EZÉRT KELL MINDEN TERÜLETEN az állami, a gazdasági és a társadalmi vezetés hatékonyságát fokozni, színvonalát emelni, a dolgozókkal szót érteni. Véget kell vetni a felelőtlenségeknek, a feladatokkal való dobálózásnak; fegyelmet, munkát, szervezettséget kell megkövetelni a vezetőktől és a dolgozóktól epvaránt. Ezt kívánja dolgozó népünk és a szocializmus teljes fölépítésének érdeke. Róna Imre, a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának Igazgatója OCODOOOOOOOOOOOOOOOOO Kössön selyemtermelési szerződést! A fonható I., II. osztályú selyemgubó átvételi ára 40 Ft kg-ként. Befektetés nélkül 1 000—2 000 forintos mellék- jövedelmet érhet el egy vagy két adag selyemhernyó fölnevelésével. Jelentkezés és felvilágosítás a helybeli földművesszövetkezetnél. (4845) OCXXjOOOOOOOCXXXXÖOOOO
