Somogyi Néplap, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-10 / 58. szám

Szerda, 1965, március 10. 3 SOMOGYI NEPLAJ A párttitkár asszony — rendkívül lelkiis MERETES. Túltesz sok férfi titkárunkon. Határozott, kö­vetkezetes, meggyőzően ma­gyarázza a párt politikáját. Nagy tekintélye van a község­ben, hallgatnak rá a pártta­gok, a párton kívüliek egy­aránt. Olyan hangulatot te­remtett tavaly a faluban, hogy szégyenkezett az, aki nem ment el aratáskor a tsz-nek segíteni.... Példaképül szol­gálhat. Szó szerint jegyeztem föl Petrekanits Andornak, a Marcali Járási Pártbizottság első titkárának szavait, ami­kor véleményt kértem a böhönyei párttitkárról. Az első találkozáskor nem sikerült Baráth Lászlóméval beszélgetnem. Pártvezetőségi, majd párttaggyűlésre készült, s mindössze annyit tudtam el­érni — attól eltekintve, hogy lekésettem a gyűlésről —, hogy megbeszéltünk egy idő­pontot. Nem volt ez könnyű dolog', mert Barátimé délelőtt is, délután is tanít az iskolá­ban. NAGYON SOK DOLGA VAN. Egész emberként helyt­állni az iskolában is, a párti munkában is meg otthon: le­hetetlenség. Szabad időre, ma­gánéletre is szüksége van. Kollégáiban vetődött fel elő­ször a gondolat, hogy segíte­ni kellene Barátiménak. Meg­beszélték, hogy fölmentik a délutáni tanítás alól, így jobb munkát végezhet minden te­rületen. Ahogy a szorosra húzott ir­habundában, rövidre vágott hajjal végigmegy a falun, bár­ki szünidős egyetemistának nézhetné. Fiatal, harminc­éves, s a község kommunistái — majdnem mind jóval idő­sebb, tapasztalt ember — ta­valy őt választották meg ve­zetőjüknek. Még a dombóvári tanítóképzőben lépett be a pártba. A böhönyei szervezet pedig úgy ismerte meg, mind olyan asszonyt, akire mindig lehet számítani. Szerénységé­vel vagy politikai felkészült­ségével, következetességével vagy határozottságával vívta ki a tiszteletet? Mindegyik­kel! S hogy megérdemelte a megbecsülést, a bizalmat, azt a múlt évben bizonyította be legjobban. — TAVALY FEBRUÁRBAN választottak meg — mondja. — Egy kicsit meghatódtam. De jólesett látni, hogy mások is... Ugyanis édesanyám is volt párttitkár Böhönyén 1949- től... Arról beszél, hogy szerinte jóval nehezebb dolga van egy községi párttitkárnak, mint egy üzeminek vagy vállalati­nak. A községekben minden­nel kell foglalkozni, mindent behatóan kell ismerni, a falu iparát, mezőgazdaságát, ke­reskedelmét s főként az . em­bereket. — Ha már az emberekkel való bánásmódnál tartunk — jegyzi meg —, néha nagyon örülök, hogy pedagógus va­gyok. Szól gondjairól is. Ezek nem az iskolában adódnak. Nagyon szereti osztályát, jól megvan a kollégákkal is, jó velük együtt dolgozni. A nehézséget az okozza, hogy a párttagok egy része még passzív. — Nagyon szeretném elér­ni, hogy a gazdasági vezetők ne csak a tervteijesítésre gon­doljanak, hanem álljanak helyt a politikai munkában is. Tőlük is várunk segítséget... MAGAMÉLETÉRÖL beszél­getve elmondja, hogy erre jut a legkevesebb idő. Két iskolás lánya van, de úgyszólván csak reggel és este az édesanyjuk, az iskolában tanító néni. Szó­rakozni nem jár, ha van egy kis ideje, olvas, televíziót néz. — Tavaly fejeztem be a marxista egyetemet. Szüksé­gem volt rá. Nagyon sokat adott, sok olyan dolgot értet­tem meg azóta, amivel addig nem voltam tisztában. S hogy sok a munkám? Igyekszem összeegyeztetni a tennivalókat, mert sokat várnak tőlem. Helyt kell állnom... Strubl Márta Hat és fél millióval emelkedett a somogyi takarékszövetkezetek betétállománya az idén (Tudósítónktól.) összesítették a somogyi takarék- szövetkezetek januári és februári betétgyűjtésének eredeményeit. E kei hónapban hat és fél millió forinttal emelkedett a betétösszeg: a megye lakói több mint ötvenmil­lió forintot helyeztek el a szövet­kezetekben. A betétek gyarapodása nagyrészt a zárszámadásoknál?: köszönhető. A szuloki takaréknál több mint egymillióval, a babócsaiénál pedig csaknem egymillióval nőtt az állo­mány. Szinte korlátlanul kielégít­hetik a tagok kölcsönigényeit. A legtöbb szövetkezet csökkentette a kölcsönök kamatlábát. Üj kölcsön- akciót vezettek be a takarékok a közelmúltban, minden bizonnyal hamar népszerűvé válik. A háztáji gazdaságos fejlesztésére — sertés, baromfi, szarvasmarha vásárlására — ötezer forintig kaphatnak köl­csönt a tagok. A ház körüli ker­tek betelepítéséhez 10 000 forint kölcsönhöz juthatnak. Mérlegzáró közgyűlés a Kaposvári Vegyesipari Ktsz-ben Túlteljesítették tervüket (Tudósítónktól.) Szombaton este tartotta mérlegzáró közgyűlését a Ka­posvári Vegyesipari Ktsz az ÉDOSZ Művelődési Házban. Kiss Ernő műszaki vezető megnyitója után Puskás Gyu­la, a szövetkezet elnöke be­számolt az 1964. évi munkáról. Termelési tervüket 102,6 szá­zalékra teljesítették, 7 389 000 forint értékű árut készítettek. Az építőipari részleg dolgozott legjobban. A ktsz gazdaságo­san működött, a tervezett 10 százalékos bruttó nyereség he­lyett 11,2 százalékot könyvel­hettek el. A felosztható tiszta nyereség csaknem 338 000 fo­rint volt. Az egy főre jutó ter­melési érték az 1963. évihez képest 1873 forinttal nőtt. A munkaversenyben a hegesztő­részleg lett az első 105 pont­tal a kovácsok és vízvezeték­szerelők előtt. A beszámoló kitért a pénz­ügyi gazdálkodásra, az újítá­sokra, a baleset- és munkásvé­delemre, majd az ez évi fel­adatokat vázolta. Az ellenőrző bizottság mun­kájáról Horváth Jenő elnök beszélt, majd a jutalmazások­ra került sor. »Kiváló dolgo­zó« oklevelet és pénzjutalmat Takács Péter kovács és Kiss Gyula szerelő kapott. HaCsek János hegesztőbrigádja ismét elnyerte a szocialista címet. Takács Péter brigádja ebben az évben csatlakozik a moz­galomhoz. A beszámolók után a szö­vetkezet irodalmi színpada szórakoztatta a megjelenteket. A közgyűlést reggelig tartó bál követte. 1610 forint könyvtárlej.esztesre (Tudósítónktól.) Megyénk földművesszövet­kezetei az utóbbi években több mint félmillió forintot fordítottak nyereségükből a falusi könyvtárak fejlesztésé­re. Az idén 116 000 forintot költenek erre a célra. A könyveket a körzeti igazgató­elnökök adják át ünnepélye­sen a második negyedévben. A marcali földművesszövet­kezet 10 384, a barcsi 6296, a csurgói 7861, a lengyeltóti 7580, a kaposvári 7040, a nagy­atádi 6185, a tabi 6735 forint­tal támogatja a falusi könyv­tárakat. A zárszámadások értékes gazdasági és politikai tapasztalatokat adtak Beszélgetés Balassa Béla elvtárssal, a Fonyódi Járási Pártbizottság titkárával A fonyódi járás valamennyi termelőszövetkezetében meg­tartották a zárszámadó köz­gyűlést Az előkészítéstől, a leltározástól az eredmények ki­hirdetéséig sok minden tör­tént. A termelés és a gazdálko­dás adatainak számbavétele, a múlt év főbb tapasztalatai­nak összegezése, mindezek gondos elemzése és megma­gyarázása, belőlük a tanulsá­gok és következtetések levoná­sa — mindez gazdasági és po­litikai tekintetben egyaránt igen fontos, nagy figyelmet ér­demlő eseménysorozat. Ve­gyük hozzá, hogy a zárszámadó közgyűlés olyan helyi fórum, amely a falusi lakosság döntő többségének, a szövetkezeti pa- niszuágnak az éi-deklődését szinte leginkább leköti, és na­gyon pontosan mutatja: ho­gyan, milyen tartalommal te­lítődik a szövetkezeti életforma, közös munka alapján hogyan formálódik a falu politikai ar­culata, miként változik a pa­rasztság közösségi tudata. A zárszámadási összesítő elkészültekor munkatársunk ezekről a kérdésekről beszélge­tett Balassa Béla elvtárssal, a járási pártbizottság titkárával. — Kezdjük a számszerű eredményekkel. Milyen több a da. tok jellemzik a szövet­kezetek gazdasági helyzeté­nek alakulását? A mérlegbeszámoló 211 milliós összes vagyont mutat. Ez az előző évihez képest 40 milliós gyarapodást jelent. Kü­lön említést érdemel a tiszta vagyon alakulása: 96 millióról 116 millióra nőtt ez az érték. A halmazatlan termelési érték 8 millióval haladja meg az előző évit. Bővült a szövet­kezetek termelési alapja is. A közös állatállomány gyarapo­dásáról tanúskodik az a tény, hogy a számosállat-létszám 6184-ről 6777-re nőtt. A járás szövetkezetei tavaly különféle címeken 10 520 000 forint állami kedvezményt kap­tak. Mindezek és az összes töb­bi tényező még egy fontos mu­tatót adnak: a szántóegységre jutó gazdálkodási eredmény 130 forinttal növekedve elérte az 1695 forintot. Ennek alapján a 22 szövetke­zet közül négy-négy tartozik a jó, illetve a gyenge kategóriá­ba, a többi közepes. Az öregla­ki Kertészeit! Termelőszövetke­OOOCXJOOCXXOOCHDOCCOOCOOOCXXiOQOCOOCOOOOOOOOaOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOO cethez felzárkózva a jók közé ' ikerült a balatonszentgyörgyi Dól-Balaton, a fonyódi Magyar Tenger és a somagyvámosd Tö­rekvés. Kilábalt a gyengék kö­zül a táskái Rákóczi, viszont gyenge lett a lengyeltóti Tán­csics. Balatonkeresztúr, Szöllős- kislak és Visz változatlanul gyenge maradt. — Ha már a gazdálkodási eredményeknél tartunk, a járási vezetést mire figyel­mezteti a meg nem erősö­dött szövetkezete-k állapota? — Elsősorban arra, hogy a három régi gyenge tsz talpra- állításáért az eddigieknél ha­tékonyabb intézkedéseket kell tennünk. Idei tervünkben rész­letesen kimunkáljuk ennek j programját. Ebben hasznosít­juk a táskái Rákóczi Terme­lőszövetkezet erősítésében ta­valy szerzett tapasztalatainkat. A gyenge szövetkezetekben mindent a termelés és a gaz­dálkodás javításának rende­lünk alá. Ennek megfelelően kell módosítani szükség esetén a vetésszerkezetet is. Ehhez a témakörhöz tarto­zik egy másik probléma is: a közepesekkel való fokozottabb törődés. Mint már említettem, a lengyeltóti Táncsics a gyen­gék közé került. Mintegy ,400 000 forinttal csökkent ter­melési alapja, mert az előző évi mérleg nem volt pontos. Ez egyébként arra is figyelmez­tet, hogy jobban ügyelnünk Okell a leltározásra, a zárszám­adás, a mérleg elkészítésére, gaz alapok számbavételére. Eredménynek tartjuk, hogy egy szövetkezet — a táskái Rákóczi — kikerült a gyengék közül, az viszont nyugtalanító, hogy helyére belépett a len­gyeltóti tsz. Táska esetében ebből az a feladat hárul ránk, hogy továbbra is álljunk a most már közepes szövetkezet mellett, nehogy valamilyen mulasztás miatt az év végén visszaessék. Támogatásáról máris intézkedtünk. Közepes­ként nem jogosult a gyengéket megillető gépállomási kedvez­ményre. Traktora viszont csak kettő vain. A járás idei 14 da­rabos keretéből nem keveseb­bet, mint négy traktort Tás­kának adunk. A gépek teljes vételárát meghitelezi a bank, ebben a tekintetben tehát olyan mértékben és olyan el­vek szerint támogatjuk, mint­ha ma is gyenge volna. Istállók építéséiben hasonlóan segítjük. Van a lengyeltótin kívül is elrettentő példánk a legyen- ftülésre. A szöllőskislaki Hala­dás az egymásutáni években hol erősödött, hol gyengült, s most is gyenge, A közepes szint elérése tehát nem jelent­heti azt, hogy a gyengéknek megjáró megkülönböztetett tö­rődésnek vége szakadhatna. — Mennyi jutott részese­elésre, mekkora a tagság .jövedelme? — A tagság személyes jöve­delmére az előirányzottnál mintegy 2,8 millióval keveseb­bet, 48,9 millió forintot osz­tottak a tsz-ek. Egy dolgozó tagra átlagosan 10 690 forint jutott. Ez azt jelenti, hogy a tervezett 42 forint 78 fillér he­lyett 41 forint 41 fillért ér a prémiummal együtt a munka­egység.. A számvitel pontosan megmutatja a csökkenés okát, s ezt a közgyűlési beszámolók is részletesen elemezték. Álta­lános tapasztalatunk: a szövet­kezeti gazdák megértették, hogy ezért és ezért nem lehe­tett többet osztani. A kedve­ződéin időjárás hatása ismere­tes. A munkaegységgel sem gazdálkodtak takarékosan, a tervezettnél mintegy 34 ezerrel többet- használtak tel. A já­rásiban csaknem hárommillió forintot tartalékoltak vetőmag­ra és takarmányra. Ez az idei év szilárdabb megalapozását jelenti. 1963. december 31-én 11 207 000 forint értékű hízótól- latuk volt a termelőszövetkeze­teknek,a mostani zárszámadás forduló napján pedig 15,3 mil­lió forintot értek a hízóéllatok. Az értük járó összeget az el­szállítás után, tehát az idén használják föl. Csupán a hácsi Békében volt szükség arra, hogy a mostani hízóértékesítés­ből is fizessenek tavalyi része­sedésre. A jövedelem járási átlaga természetesen nagy eltéréseket takar. A legtöbbet a fonyódi Magyar Tenger osztotta: a munkaegység értéke 41,60 fo­rint, az egységre átszámított összes jövedelem pedig megkö­zelíti a 80 forintot. A fuvaro­zási lehetőségek maximális ki­használásával nagy összeget szereztek. A viszi Zöldmező viszont 15 forint alatt, illetve mindent egybevetve kei-eken 24 forintos egységenkénti jö­vedelemmel zárt. — Hogyan zajlottak le, mi­lyen politikai taniilsásokat adtak a közgyűlések? — Az előkészítés időszaká­ban nemigen lehetett pontosan megítélni a helyzetet. Ebben közrejátszott az is, hogy kése­delmesen jelent meg az orszá­gos zárszámadási utasítás. Elő­zetesen a tagság jövedelmét il­letően is nagyobb reményeket tápláltak a termelőszövetkeze­tekben, aztán a tartalékolási intézkedések ismeretében szá­mos tsz-vezető az ellenkező végletbe esett: eltúlozta a vár­ható nehézségeket arra számít­va, hogy elégedetlenkedik majd a tagság. A jósán mérle­gelésre, a gondos elemzésre, az okok alapos számbavételére buzdítottuk a szövetkezetek, a pártszervezeteik és a tanácsok vezetőit. Az előkészítésben já­rási kiküldöttek is részt vettek. A szövetkezeti parasztság a közgyűléseken politikai érett­ségről tett tanúbizonyságot. Megértettek, hogy elosztani csak azt lehet, ami megvan, amit megtermeltek, s belátták, hogy a mának élésnél fonto­sabb a jövő megalapozása. Kö­zömbösséget, érdektelenséget csupán Balatobkeresztúron ta-. pasztaltunk. Azt magától érte­tődőnek tartják, hogy az állam évről évre nagy összeget adjon nekik, arról viszont nemigen beszélnek, hogy nekik mi a kö­telességük szövetkezetük meg­erősítésében. A legkisebb részesedéssel záró viszi Zöldmező közgyűlé­se is fegyelmezetten zajlott le. A tagság ismételten bizalmat szavazott Pintér Pál elnöknek, hiszen nem ő az oka az ered­ménytelenségnek, hanem a mostoha körülmények idézték elő a nehézségeket. Hátrány­ban csupán néhány ittas em­ber próbálta megzavarni a ren­det. Sándor Gyula párttitkár felszólalása után a tagság el­szigetelte a hangoskodókat. Kisberényben és Balatonújla- kon egyaránt jobban sikerült a vártnál a zárszámadási ta­nácskozás. Ilyen jó és tartal­mas közgyűlésre a buzsákiak sem emlékeznek még. Fonyó­don rossz hagyománynak szá­mított a zűrzavar, most meg­fontoltan beszéltek, hasznos, közérdekű tennivalókat java­soltak a felszólaló tsz-tagok. — Vezetőik munkáját ho­gyan értékelték a. szövetke­zeti gazdáit? — Hány meg hány tsz-ben hallottunk korábban ilyen bekiabálást: »Le a vezetőség­gel, nem kelletek tovább, mondjatok le!« Az idén ilyen nem fordult elő. Ahol indokolt volt az elnökcsesre, ott — Lát- rányban már korábban, Bala- tonlellén pedig most — válasz­tottak mást erre a tisztségre. Az agromómusok közül egyet­lenegy, a baiatonúilaki távo­zott: megítélésünk szerint azért ment el, mert megriadt a nehézségeiktől. Viszont a fő­könyvelőik »mozgása« a várt­nál nagyobb mérvű: négyet le­váltottak, három számviteli vezető pedig munkahelyet vál­toztatott. A járási vezetők, a párt­munkások és a tanácsi dolgo­zók munkáját is mérlegelték a tsz-tagok. Lengyeltótiban például javasoltált, hogy év közben is gy akrabban keressük föl őket a mezőn, a majorban. Igyekszünk teljesíteni ezt a jo­gos kívánságot. Ami pedig kü­lön a tanács mezőgazdasági osztályát illeti, a zárszámadá­sok tanulságai alapján még vi­lágosabban látjuk, hogy mun­kájában bátrabban kell szakí­tani a hivatali jelleggel, mun­katársainak szinte a tsz-tagok között kell élniük. Ez az alap­ja nemcsak a termelés és a gazdálkodás, hanem a szövet­kezeti parasztok mindennapos gondjai jobb megismerésének, helyes javaslataik összegezésé­nek és hasznosításának is. A korábbinál kevesebb egyéni sérelem hangzott el a közgyűléseiken, panaszáradat helyett a közös gazdaság to­vábbi erősítése, a közvagyon védelme, a munka jobb meg­szervezése kapott nagyobb hangot ezeken a fórumokon. Ismételt tanulság számunkra és egyben bizonyság is, hogy a pártmunkában ezt az elvet kell követnünk: mindig min­dent nyíltan tárjunk a szövet­kezeti tagság elé, az őszinte­ségben megnyilvánuló biza­lomra a falu bizalommal vála­szol, és az újabb feladatokra szervezettebben, erőteljesebben felkészül. K. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom