Somogyi Néplap, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-04 / 53. szám

A tiszti hivatás korszerű mércéje E' .r**?"'??.. Kár a benzinért Bencsik Imre forgató­könyve napjaink egyik sa­játos jelenségét, az autókul­tuszt állítja reflektorfény­be. A téma szinte kínálja a vígjátéki feldolgozást, s az alkotók élnek is a lehe­tőséggel. Már a film indí­tása is frappáns: azt ígéri, hogy tökéletesen lebeszéli a nézőt az autóvásárlásról. S hogy ez minél eredménye­sebb legyen, a rendező Bán Frigyes egyik legjobb ko­mikusunkra, Kibédy Ervin­re bízta a Lebeszélő nehéz feladatát. A modern »►ark­angyalon«, Kibédy Ervinen kívül Garas Dezsőt, Alfon­zét, Pécsi Sándort, Major Tamást és Sinkovits Imrét láthatjuk az új magyar filmvígjátékban. Szabad Ifjúság Bakaruhában Kozmetikai iparunk ter me- ílése az elmúlt négy esztendő­dben megkétszereződött. A négy Jévvel ezelőtti fejenkénti 54 de- Xkás átlagról tavaly 7 > dekára Ünövekedett, az idén pedig már x várhatóan 80 deka res." a pi­ci pereszappan-feihasznalás. Az g oidén csaknem háromszor any- myi pezsgő tablettát, sót te­jOCXX5CCOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC0300CODOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOC>DOOOOOOC 4elÄÖHaj^o^hoznS A háború napjaiban Sán­dor póttartalékos. Afféle »operettkatona«. Hetenként egyszer-kétszer bejár a ka­szárnyába, és fmmel-ámmal részt vesz a gyakorlatokon, a többi időt udvarlással tölti. Sándor civilben új­ságíró, s a jóképű fiút a nők elhalmozzák kegyeik­kel. Egy vasárnap a séta­tér vásári forgatagában megakad a szeme egy ta­karos, sudár kis cseléden, Vilmán. Az ismeretség ka­landnak indult, de szerelem lesz belőle. De a cselédlány és a fiatalúr szerelme szük­ségszerűen szakítással vég­ződik ... A nagy sikerű magyar film felújítását lát­hatják a nézők. A fő­szerepeket Darvas Iván és Bara Margit játssza. ilgondolkozlató táv la okát nyitott sajtótájékoztató ján az Egyesített s i Iskola parancsnoka. E; mondta, hogy a no^y . as iskola elvégzése aia hallgatóik tanár szakon vagy -elsőfokú technikumon — a tiszti rang mellett — matematikai, földrajzi, kémiai, poli­technikai, nyelvtanári oklevelet, illetve híradástechnikai, gépjármű-műszaki szaktechnikusi, számviteli főiskolai pol­gári képesítést is szerezhetnek. A szocialista társadalom életének újszerű alakja az a katonatiszt, aki nemcsak a haza védelmére fogja erősen fegyverét, hanem rendelkezik azokkal a civil pedagógiai erényekkel is, amelyek egyaránt kellenek az embernevelés és a szocialista munka hétköznapjaiban. Megszületik előt­tünk az a tiszttípus, amely a katonai parancson túl eligazít­hatja katonáit a modem világ polgári tudnivalóiban, s ha kell, nevelője a katonai őrhelyet környező lakosság tudás- szomjas fiataljainak. J ól emlékezünk azokra az évekre, amikor a tiszti hivatáshoz elegendőnek látszott egyszerűen a lelkesedés, a forró szív. A fejlődő társadalommal együtt a hadseregnél is megemeltük a mércét, most már alapnak is a középiskolai érettségit tekintjük. Erre épül rá a négy év tartalmas és nehéz tanrendje. Azok a rátermett 18—21 éves fiatalok, akik a fölvételi vizsga után a néhány ezerből bekerülnek a néhány száz első éves közé, romantikus, izgalmas és férfiasán szép éveknek néznek elébe. A szorgalmas tanulás esztendei alatt is állan­dó kapcsolatban maradnak a társadalmat szolgáló anyagi világgal. Mint diákok megismerik nemcsak a tudományok elméleti oldalát, hanem az anyagot formáló gépek működé­sét is, részt vesznek az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés kisebb helyi »csatáiban« ... Fegyelmezett, kitartó, rendsze­rető, a kor színvonalán álló fiatal tisztekké válnak, akik az aranycsillag mellett a jó pedagógus, a fiatal szaktechnikus társadalmi rangját is viselik láthatatlanul. Az ilyen kato­náit az élet minden területén megállják helyüket. A középiskolákban és a kiegészítő parancsnokságokon március közepéig gyűlnek össze a fiatalok jelentkezési lap­jai. Az áprilisi fölvételi vizsgán azután kiderül, kik azok a jókból is legjobbak, akik átveszik az ősszel az első osztályt átadó »öregnövendékek« katonás körietszobáit. Ezek a fiata­lok kapják majd kézhez az iskolaparancsnokság új életsza­kaszt hirdető értesítését. A tiszti iskola szobáiban most ugyancsak feszült ta­nulás folyik. A laboratóriumokban sistergő villá­mokkal ugrálnak a voltak tízezrei, a tanlövegeket másodéves hallgatók szerelik, s a híradástechnikai szobában pattog a morzebíllentyű. Az udvaron már gyakorolnak az ÉTI válogatott legényei, az - iskola készül az április 4-i, ün­nepi díszszemlére. A felvonuló tisztjelölt fiatalok zöme ak­kor látta meg a napvilágot, amikor hazánk egéről pufajkás harcosok elkergették a háború sötét fellegeit. Jurmics László Kozmetikai iparunk újdonságai Mit olvashatunk a Jelenkor márciusi számában? A Pécsett megjelenő irodal­mi, és művészeti folyóirat leg­újabb számában többek kö­zött Áprily Lajos, Bárdost Németh János, Jobbágy Ká­roly és Pál József jelentkezik újabb verseivel. A szép-pró- zai részben Dallos Sándor kia­datlan novellája, Gyenis József és Végh Antal elbeszélése, to­vábbá Kende Sándor készülő Üj hanglemezek A Hanglemezgyártó Vállalat a közeljövőben az Atlantis-együttes játékáról készült lemezekkel bőví­ti az új stílusú, úgynevezett lu­xemburgi irányzatot követő ma­gyar tánclemezek sorozatát. A föl­vételek ezekben a napokban fe­jeződtek be a vállalat Rottenbiller utcai stúdiójában. A lelkes, fiatal táncrajongókból alakult zeneka­rokban az elektromos gitáré a ve­zető szerep. Bizonyára szívesen hallgatják majd a Pege-trióval ké­szült fölvételeket, és sikert vár­nak a Kazal-számokat tartalmazó hanglemeztől is. Ugyancsak a kö­zelmúltban fejeződött be egy-egy 30 cm átmérőjű tánclemez fölvéte­le. Az egyik Körössy János neves romániai dzsesszzongorista és együttesének előadásában, a má­sik pedig Eddy Kazassian zeneka­rával és az Európa-szerte ismert Lea Ivanova táncdalénekesnő köz­reműködésével szólaltat meg nap­jainkban világszerte játszott, di­vatos táncszámokat. A lemezek gyártását rövidesen megkezdik, és a tervek szerint a következő ne­gyedévben kerülnek forgalomba. (MTI) ken- még 8 millió, most már 14,5 millió sampont haszná­lunk. Több mint háromszoro­sára növekedett a kézápoló krém, kétszeresére a borotva­krém, 50 százalékkal pedig az arckrém fogyasztása, viszont csökkent a púder- és a borot- vaszappam-felhasználás. Az idei kozmetikai ás test­ápoló szerek között a már kap­ható újfajta babaápolási cik­kek, például az azuklénes emulzió és babaolaj világvi­szonylatban is megállja a he­lyét. Az első félév végéig a női szépségápolás új kellékekkel, Camea elnevezésű kozmetikai sorozattal gazdagodik. Ezek­nek a készítményeknek — a rúzsnak, az alapozó, a kéz- és bőrápoló krémnek, a kölninek, a szappannak, a szempillafes­téknek és a körömlakknak — minősége eléri a legjobb kül­földi márkákét. A második félév elejére a házi hajápoláshoz készít a vál­lalat — eddig csak külföldről behozott és Zauberton néven ismert — hajszínező szert. A hajszínező sampon eltünteti az ősz hajszálakat, hatását az egyik hajmosástól a másikig megtartja. A lábápolást is többféle új cikkel igyekszik népszerűsíte­ni a vállalat. A laboratóriu­mokban már készül a lábfür­dő só, a lábhintő por, a lábbal­zsam, a lábfrissítő. (MTI) új regényének részlete olvas­ható. A Húsz éc-rova than Benke József a somogyi példa címen a barcsi Vörös Csillag terme­lőszövetkezét történetéről ír; a Művészetből kiemelkedik Má­tyás Ferenc és Ottó Ferenc visszaemlékezése Bartók Bélá­ról. Ifjúság és művészet cí­men új rovat indult, amelyben Földes Péter cikkével folyta­tódik az ifjúsági irodalomról indított vita. A Jegyzetben Hans Weil a keletnémet iro­dalom felszabadulás utáni fej­lődéséről szóló tanulmánya mellett Loránd Imre A detek- tívregény esztétikája című ér dekes írása érdemel említést. A számot záró könyvkriti­kák sorában többek között Illyés Gyula újabban megje­lent tanulmányairól és Papv Lajos Áramlások című ver- seskötetéről olvashatunk. Gróf '/Achy Ödönnek 5592 holdas birtoka volt egy 1937-es hivatalos adat , szerint. Ebből Gyékényesen 757, Örtiloson 894, Zákányban 861 holdat mondhatott a magáénak. A felszabadulás után azoké lett a grófi föld, akik verejtékük­kel öntözték. A szentmihály- hegyi nagycsaládosoknak há­rom holdat mértek belőle. A gróf zákányi kastélyából isko­la lett. — Ritka hitvány ember volt a gróf — mondta róla egy Gyékényesről elszármazott ta­nár. — Ügy szórta a pénzt Fiú­méban meg egyebütt, hogy gyámság alá helyezték... Igen durva ember volt — így a ta­nácselnök. — No, ezután nem megy Fiú­méba! —• jegyezte, meg egy bér jó ideje az ágyat nyom­ja, a veséjével beteg. — Ismerte a grófot? — Meghiszem azt... — te­lepszik le az öreg velem szem­ben. — Kommenciósa voltam, hajtottam az ökreit. Kirendel­tek haj tónak a vadászatra, ott is láttam néhányszor. A templomban minden vasárnap. Aztán a hintóbán, amikor fe­lénk hajtatott... — Kapott földet a gróféból? — Egy darab rétet. Nem kér­tem többet, mert inkább az ipar után szaladtam — simít­ja végig borostás állát. — Hol találkozott vele? — Keszthelyen... rültem Keszthelyre. Látom, hogy ott megy az utcán, egy kiskocsit húz. Éppen olyan for­ma volt, mint a gróf. Elébe ke­rültem, hogy szemtől szembe is megnézhessem. Megálltam, látom, hogy ő az. Elfogott a kíváncsiság, hogy hova mehet. Megállt a posta előtt, a kocsit kint hagyta, ő pedig bement. Egy idő múlva egy hatalmas fonott kosarat húzott le a lép­csőn, felrakta a kocsira... — Mit gondolt, amikor gróf Zichy Ödönt rakodni lát­ta? — Hát azt, hogy nagyot for­dult a világ. — Nem sajnálta? — A nehézség! — Többször nem találkozott vele? — Még egyszer. A fürdőtele­pen. Ült a pádon, én meg mel­lé telepedtem. Rám nézett, s úgy éreztem, mintha megis­mert volna. — Nem szólította meg a gró­fot? — Nem én. Mit mondtam volna neki? Talán azt, hogy méltóságos uram, de lecsú­szott! Nem állt ő szóba soha­sem az emberekkel... Most én nem álltam szóba vele! — Itthon. Örtiloson beszélt az ismerősöknek erről a talál­kozásról? — Megemlítettem az úti be­számolóban. — S mit mondtak rá? — Hát azt nemigen írhatná ki az újságban! Étvágyrontó növény India Gudzsevat tartományában egy olyan növényt fedeztek tol, amelynek elfogyasztása után az ember egy hétig semmiféle éhsé­gét item ere?. A növény tulajdon­ságát a hiányosan élelmezett és a túltáplált vidékeken egyaránt felhasználhatják. (MTI) örtilosi. — Keresse föl Mózes Józse­fet — ajánlotta egy másik. — Ö néhány évvel ezelőtt talál­kozott a gróffal.. . Érdekes találkozás lehetett! .Máméit Jómttef a tsz-irocla közelében lakik. Az idős em­— Mikor? — Hát nem tudnám ponto­san megmondani — iratokat vesz elő,, a baleseti jegyző­könyvet keresi, annak dátuma eligazítaná, de nem találja. — Volt annak vagy nyolc éve ... Eljutattak Hévízre, s így ke­— Megérdemelte a sorsát? — Az biztos, hogy meg... Kiváncsi voltam rá, hogy hol lakik, messziről kísértem. Jó messze, fent a dombon ment be egy szegényes udvarba. Va­lahogy megnyugodtam, hogy láttam mindezt. Ösmmerakja as iratokat, az ágyhoz megy, s nehézkesen elhelyezkedik: — Hát bizony nem gondol­tam volna, hogy egyszer én leszek az úr egy üdülőhelyen, a gróf pedig a hordár. Lajos Géza A „beképzelt öregúr“ A 90 esztendős Somorset Maugham nemrégiben tit­kárával, Alan Searle-lel Müncsenbe utazott. Vissza- útban a pályaudvar váróter­mébe^ a titkár egy kis idő­re eltávozott, miközben az író elcsevegett egy idősebb amerikai hölggyel, aki szin­tén a vonatra várt. A titkár vissza jövet megköszönte az idős hölgynek, hogy elszóra­koztatta Maughamot, erre az így válaszolt: »Igazán örömömre szolgált, igazán aranyos bácsika, és ami a lemulatságosabb, Somorset Maughamnak képzeli ma­gát.« * * * A házasság anatómiájából Francia statiszikusok meg­állapították, hogy a közleke­dési viszonyok nagymérvű javulása ellenére a franci­ák a régi időkhöz hasonló­an jobbára a saját kerüle­tükből, de legalább lakóhe­lyük tágabb körzetéből há­zasodnak. Tíz házasság közül kilenc közeli lakosok között jön létre; a házasulandók kétharmada kora ifjúsága óta ismeri egymást, vagy munkahelyén ismerkedett meg. Franciaországban igen ritka a rövid ismeretség után kötött házasság. * * * Az élelmes pszichiáter Egy párizsi pszichiáterről azt tartják, hogy nagy tudá­sú ember, de elsősorban a saját zsebéről tud gondos­kodni. Az az anekdota ke­ring róla, hogy egyik páci­enséhez így szólt: »A konzul­táció száz frankba kerül, és i két kérdés fölvetésére jogo- isítja önt.« »Száz frank két ; kérdésért, nem lesz ez kis- «sé sok?« — szólt megdöb­benve a páciens. »Lehet, logy sok. Mi a második ilérdése?« * * * ilíny hajszál van a fejünkön ? Most végre megtudhat­juk. Rajkó Dosic ugyanis 74 napig kitartó munkával megszámolta egy barátjá­nak minden egyes hajszálát, és megállapította, hogy pon­tosan 334 560 hajszál talál­ható a fején. Rajkó Dosicnak — amint a Tanjug jugoszláv hírügy­nökség jelentette — mániá­ja a számlálás. Megállapítot­ta például, hogy száz kiló kukorica pontosan 4 241 350 szemből áll, egy mázsa búza pedig 1 820 345 szemből. (Aki nem hiszi, számoljon utána ...) * * * Kulcs nélküli zár Ügy látszik, nemsokára el­avulnak a sok bajt és gon­dot okozó lakáskulcsok. Az amerikai ipar nemrég kulcs nélküli biztonsági zárat hozott forgalomba, amely könnyen felszerelhető min­den lakásajtőra. Ezt a zárat kizárólag a la­kástulajdonos által beállí­tott számkombináció segítsé­gével lehet kinyitni, semmi­lyen más módszernek nem eneed. És mi lesz. ha egyes szóra­kozott lakástulaidanosok el­felejtik a számokat’ Somogyi Néplap 42 MSZMP Somogy megyei bizottsága és h <5onio{»\< megyei Tanáé» lapja. Főszerkesztői WTRTM LAJOS. Szerkesztőség- Kaposvár. Latinka «ándor «. Z. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja *» Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kapos* ár Latinka s o. L Telelőn 15 Ift. Felelő® kiadó: Szabó Gábor Rekűlriött kéziratot nem órzüi&b meg. és nem adunk vissza. ! erjeszti a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postah.’vatalokná» és postáskézbesitöknéL Előfizetési díj egv nőnapra 12 Ft Index t 250ß 1. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipart Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca &

Next

/
Oldalképek
Tartalom