Somogyi Néplap, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-05 / 54. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESOUETEKl ÁRA 50 FILLÉR MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM 54. SZÁM PÉNTEK, 1965. MÁRCIUS 5. Mai számunk tartalmából: A somogyvámosi alapok (3 o.) Otthonunk (5. O.) Keressük a felelősöket! (6. o.) fl szovjet kormány nyilatkozata a VDK elleni provokációkról légihaderőnek kapcsolatai: élés elvét. Az amerikai a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe ellen március 2-án végrehajtott tö­meges támadásával kapcsolat­ban Gromiko szovjet külügy­miniszter magához kérejte Kohlért, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét, és is­mertette előtte a szovjet kor­mány nyilatkozatát. — A szovjet kormány az amerikai fegyveres erőknek a Vietnami Demokratikus Köz­társaság ellen elkövetett, szűn­ni nem akaró provokációit — mondja a nyilatkozat — terv­szerű agressziós lépésnek te­kinti, bizonyítékként fogja fel arra, hogy az Egyesült Ál­lamok a délkelet-ázsiai háború további kiterjesztésének útjá­ra lép. — Az Egyesült Államok e cse­lekményei összeegyeztethetet­lenek azokkal a kijelentések­kel. hogy a Szovjetunióhoz fű­ződő kapcsolatok javítására tö­rekszik. Sőt, e cselekmények aláássák azt az alapot, ame­lyen felépülhetnek a Szovjet­unió és az Egyesült Államok a békés együtt­Az Egyesült Államok kor­mányának számot kell vetnie azzal, milyen messzemenő kö­vetkezményekkel járhatnak az egész nemzetközi helyzetre, és különösen a szovjet—amerikai kapcsolatokra a vietnami fej­lemények, ha az Egyesült Ál­lamok továbbra is kitart je­lenlegi irányvonala mellett. Teljes mértékben érvény­ben vannak azok a figyelmez­tetések, amelyeket a szovjet kormány február 9-i nyilatko­zata, továbbá a Szovjetunió és a Vietnami Demokratikus Köztársaság február ll-i kö­zös nyilatkozata tartalmazott. A szovjet kormány maradék­talanul támogatja a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának március 3-i nyi­latkozatát, amely követelte, hogy haladéktalanul szűnjenek meg az amerikai agresszív ak­ciók Vietnamban — mondja a szovjet kormány nyilatkozata. (MTI) Már három ázsiai ország ellen folytat hadüzenet nélküli háborút az USA Az Egyesült Államok már nem leplezi támadásait — Éjfajta bombákat szórnak Vietnamra A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott Az Orszá. gos Tervhivatal elnöke jelentést tett az 1966—1970-es évek­re szóló tervek egyeztetése céljából Bukarestben és Prágá- ban folytatott tárgyalásairól. Az aláírt jegyzőkönyvekre ala­pozódnak a harmadik ötéves terv időszakára megkötendő hosszú lejáratú külkereskedelmi egyezmények. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Tudományos és Felsőoktatási Tanács főtitkára beszá­molt a szakemberek külföldi tanulmányi munkaútjainak múlt évi tapasztalatairól. A beszámoló megállapította, hogy a ta­nulmányutaknak ez a formája eredményesnek bizonyult, elő­segíti a szakemberek továbbképzését, lehetővé teszi, hogy léi évtől két évig terjedő időn át külföldön termelő, kutató­tervező, illetve felsőoktatási munkában vegyenek részt, s ily módon speciális ismereteket szerezzenek. A kormány a beszámolót tudomásul vette, s az ez évi feladatokra határo­zatokat hozott. Az Állami Díj és Kossuth-dij bizottság elnöke előter­jesztette a bizottság javaslatait az idei állami díjak és Kos- suth-dijak. továbbá a Magyar Népköztársaság Kiváló művé­sze és a Magyar Népköztársaság Érdemes művésze címek odaítélésére; a kormány a javaslatokat megvitatta, határo­zatot hozott, majd napi ügyeket tárgyalt. (MTI) Vasedcsenko, a TASZSZ tu­dósítója jelenti Washington­ból: Szerdán ismét több mint 30 F—100 és F—105 mintájú ame­rikai sugárhajtású vadász­bombázógép intézett bandita­támadást a Dél-Victnammal szomszédos terület ellen. Az amerikai hírügynökségek »be­folyásos vietnami körökre« va­ló hivatkozással közük, hogy Laosz keleti részét bombázták, és folytatják, rendszeresítik ezeket a támadásokat. A háború tüze, amelyet az Egyesült Államok szít Délke- let-Ázsiában, már három or­szágra kiterjedt: az amerikai légierők bombázzák és rakétá­val lövik Dél-Vietnamot, a Vietnami Demokratikus Köz­társaságot és Laoszt. Amerika, amely jelentős tengerészeti és légierőket vont össze e terüle­ten, és több, mint 23 500 kato­nát irányított ide, sutba do­bott minden, a független ál­lamok kapcsolataira vonatkozó általánosan elismert nemzet­közi normát és fékevesztett ag- resszor módjára viselkedik. A Pentagon bejelentette, hogy Harold Johnson tábor, nők, az amerikai hadsereg ve­zérkari főnöke és több más magas rangú katonai szemé­lyiség Dél-Vietnamba repült. Utazásuk kétségtelenül össze­függ a vietnami háború kiter­jesztésének terveivel. Az amerikai imperializmus szennyes háborújának új fázi­sa — amelyben az agresszor már nem leplezi a »visszacsa- pásra« való hivatkozással had­műveleteit, és tervszerűen bombázza a Dél-Vietnammal szomszédos országokat — arra vall, hogy most már csupán a vad erőszakra alapozza számí­tásait. A Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen intézett lé­gitámadások — mutat rá a New York Times — tükrözik »a vietnami háború kiszélesí­tésének taktikájában és for­májában végrehajtott alapvető változást«. Az amerikai sajtó jelenti, hogy újfajta bombákat szórnak Vietnam lakott terű- leteire, és egyéb új fegyver­fajtákat is ki akarnak próbál­ni a vietnami népen. Nincs ki­zárva, hogy a bombázásokban hamarosan részt vesznek majd a csendes-óceáni támaszponto­kon állomásozó korszerűbb amerikai bombázógépek is. Johnson elnöknek — írja a New York Times — bemutat, ták az észak-vietnami bomba­támadások potenciális céljai­nak listáját. Amerika bűnös felelőtlenséggel ismét banditatámadást hajtott végre a Dél-Vietnammal szomszédos terület el­len. A háború tüzét már három országra — Észak-Vietnam­ra, Laoszra és Kambodzsára — terjesztette ki az amerikai imperializmus. A világot súlyos veszély fenyegeti e térség­ben az amerikai agresszió következtében. Ezért emelik föl szavukat a tárgyalások sürgetéséért a világ minden részén. Tegnap az amerikai agresszió ellen tüntettek a Moszkvában tanuló külföldi diákok is. A nyugatnémet minisztertanács maratoni ülésén lap­zártáig még nem született döntés. A kormány — mint előzőleg bejelentették — ezen az ülésen dönt az EAK elleni »megtorló« intézkedésekről, mivel az Egyesült Arab Köztár­saság kormánya fogadta az NDK államelnökét. Nasszer azonban kijelentette, nem ijesztik meg a bonni fenyegeté­sek. A nyugatnémet kormány előre beharangozott jelzésére utalva ismételten kijelentette, hogy az EAK-nak nincs szük­sége a nyugatnémet gazdasági segélyre. . Választások kezdődtek tegnap az indiai Kerala állam­_ ban. Mint ismeretes, ebben az országrészben a korábbi é vekben kommunista többségű kormány volt hatalmon, az indiai reakció azonban megbuktatta ezt a kormányt. © © Tüntetés a moszkvai amerikai nagykövetség előtt Heves tüntetés zajlott le csütörtök délután az Egyesült Államok moszkvai nagykövet­sége előtt. Több száz Moszk­vában tanuló külföldi diák vietnami, kínai, koreai zász­lókkal, orosz, angol, vietnami és kínai nyelvű feliratokkal a forgalmas útvonalon levő ki­lencemeletes épület elé vonult. Az Egyesült Államok viet­nami agressziója ellen tünte­tő diákok áttörték az amerikai nagykövet kérésére megerősí­tett rendőrkordont és köveket, jégdarabokat, tintásüvegeket dobáltak az épületre. A tüntető diákok követelték az amerikaiak azonnali kivo­nulását Dél-Vietnamból, a VDK elleni bombatámadások beszüntetését. »El a kezekkel Vietnamtól/«, »Takarodjatok jenkik!«, »Halál az agresszo- rokra!« — ilyen és hasonló fel­iratok tucatszámra kerültek az amerikai nagykövetség vaske­rítésére. A nagykövetség területi sérthetetlenségének biztosítá­sára megerősítették az épület védelmét. Tiltakozás Kubában, P árizsban és Afrikában Dr. Nezvál Ferenc igazságügy-miniszter a nagyatádi járásban VAN-E SZENZÁCIÓ AB­BAN, hogy egy miniszter két napig járja a falvakat, üzemi munkásokkal ismerkedik, ve­zetőkkel tanácskozik? Bizo­nyos mértékben szenzációnak számít, hiszen az ilyen láto­gatás nem mindennapos jelen­ség különösen egy olyan kis faluban, mint Görgeteg. A Nagyatádi Konzervgyárban vi­szont már nem szenzáció a lá­togatás: nemcsak a gyár ve­zetői, hanem a munkások is jól tudják, hogy dr. Nezvál Fe­renc igazságügy-miniszter rit­kán mulasztja el a velük való találkozást. Két napig kísértem a kor­mány igazságügy-miniszterét Somogy megyei útján, és meg­győződtem arról, hogy milyen jól ismeri megyénket. Nem­csak azért, mert itt választot­ták meg országgyűlési képvi­selőnek — és »hivatalból« is­mernie kell a somogyi viszo­nyokat —, hanem azért is, mert eleven kapcsolatot tart az emberekkel. Tóth Jánosné a Nagyatádi Konzervgyárból régi ismerős­ként üdvözölte őt — elmond­ták a gyár vezetői, hogy min­den látogatáson váltanak né­hány szót —, és hasonló mó­don köszöntötte a minisztert a többi dolgozó is. Ha valaki megilletődött Nezvál elvtárs kérdezősködésére, akkor az egy másodikos gimnazista kis­lány volt (politechnikai fog­lalkozáson éppen zakuszkát készítettek). SOK EMBERREL BESZÉLT az igazságügy-miniszter, s itt nemcsak a képviselői fogadó­órán megjelentekre gondolok és nem a görgetegi képviselői beszámoló hallgatóságára vagy a Kutasi Állami Gazdaság sze­relőműhelyének dolgozóira, ha­nem a járási párt- és tanácsi vezetőkre is. Mert nagyon sok közös gondról és bajról esett szó, sok bürokratikus vagy el­hibázott intézkedésen háboro­dott fel Nezvál elvtárs épp­úgy, mint az intézkedések sok­sok szenvedő alanya. A nagyatádi vezetőkkel foly­tatott megbeszélésen — me­lyen többek között ott volt Gajdos László, a járási párt­bizottság első titkára és Ko­vács Ferenc, a járási tanács vb-einöke is — a járási szék­hely fejlesztésének lehetősé­geit tárgyalták meg. A kon­zervgyárban a szerződésköté­sek zökkenőinek megszünteté­se volt a fő téma, s itt je­gyezte meg Varga Károly, a Hazafias Népfront megyei el­nöke, hogy érdemes lenne egy kerekasztal-koníerenciát ren­dezni a felvásárló szervek — a gyár, a MÉK stb. — meg a termelők részvételével, hogy mindenki megismerje a má­sik gondját-baját, s így köijy­nyebben megtalálják a közös hangot. A konzervgyárban esett szó arról is, hogy az ál­lami gazdaságok a kényszer­vágott vagy kiselejtezett szarvasmarhát, sertést sokkal ésszerűbben értékesíthetnék, mint jelenleg: az állami gaz­daságoknak engedélyt kellene kapniuk húsüzletek nyitására. Most az a helyzet, hogy amíg a sok formasággal bíbelődnek, az állatot elszállítják a kije­lölt boltba, addig megromlik a hús, a lakosság ellátása vi­szont nincs kellően biztosítva Nezvál elvtárs egyetértett az­zal, hogy a megkötöttségeket el kell törölni, s az állami gazdaságoknak lehetőséget kell adni, hogy maguk értékesítsék a kényszervágott vagy kiselej­tezett állatok húsát. Kutason elsősorban az állat- állomány felől érdeklődött Nezvál elvtárs. Részletes tájé­koztatást kért Kopecsni Vince igazgatótól a fejési átlag ala­kulásáról, az újonnan beállí­tott tehénfajtákról. Felvilágo­sítást kért arról is. hogy mi­ből származott a Kutasi Álla­mi Gazdaság múlt évi nagy ráfizetése. Az igazgató el­mondta, hogy főigazgatósági utasításra svéd keresztezésü sertésekkel kísérleteznek, a fajtakicserélés azonban nem sikerült, és ez másfél millió forint ráfizetést jelentett a gazdaságnak. A Földművelés- ügyi Minisztérium illetékes fő­osztálya azonban nem hajlan­dó tudomásul venni a kuta- siak véleményét, ellenkezését — és a tényeket, hogy a svéd keresztezésü fajta nem vált be Magyarországon —, s tovább erőlteti a tenyésztést. Nezvál elvtárs kijelentette: Az nem baj, ha kísérleteznek, ha azonban rájönnek, hogy a kísérletek eredménytelenek, és mégis tovább erőltetik, akkor ez már bűncselekmény, és úgy kell eljárni. Varga Károly ar­ra kérte a gazdaság vezetőit, hogy a sertéstenyésztéssel kapcsolatos adatokat juttassák el hozzá, mert szeretné ki­vizsgálni az ügyet. NEHÉZ VISSZAADNI egy ilyen látogatás minden epizód­ját, hiszen nemcsak komoly dolgokról esett szó; a baráti beszélgetéseken nemegyszer hangzott el vicc, tréfa, amin aztán mindenki jót derült. Na­gyon nehéz summázni is a kétnapos út tapasztalatait. Nezvál elvtárs búcsúzóul így fogalmazta meg véleményét: — Örülök, hogy nézeteink egyeznek. Megnyugvás a párt és a kormány vezetői számá­ra, hogy Somogybán megértik új gazdasági intézkedéseinket, és a maga területén mindenki munkálkodik is ezek megva­lósításán. Polesz György Fidel Castro szerda este nagyszabású rádió- és televí­zióbeszédben bélyegezte meg az Egyesült Államok vietnami agresszióját. Az amerikai im­perialisták — mondotta — rombolnak, gyilkolnak: olyan állam városait bombázzák, amellyel nincsenek háborús állapotban. Dél-Vietnamban és Észak-Vietnamban elkövetett bűneik Hitler bűneihez hason­líthatók. A kubai miniszterelnök a továbbiakban hangoztatta: Bszak-Vietnam nem egyedül harcol az imperialista gaztet­tek ellen. E hősi nép a szocia­lista tábor tagja és nekünk, szocialista országoknak, erőnk­től telhetőén segítenünk kell. * * • De Gaulle elnök a szerdai francia minisztertanácson han­goztatta, hogy csakis nemzet­közi konferencia révén lehet a békét helyreállítani Indokí­nában. Ha erre nem kerül sor — mondotta a francia elnök —, a vietnami háború fokoza­tosan egyre nagyobb területek­re fog átterjedni Délkelet- Ázsiában. A francia kormány ezzel kifejezésre juttatta, hogy semmilyen közösséget nem vállal az Egyesült Államok ka­tonai akciójával. * * * Az afrikai országok közvé­leménye mélységes felháboro­dással ítéli el az amerikai im­perializmus vietnami beavat­kozását és a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság ellen inté­zett légitámadásait. Afrikai politikai körökben rámutatnak, hogy az amerikaiak mekkora veszélyt idézhetnek fel vietna­mi tevékenységükkel. Sorsukat azonban, amely elkerülhetet­lenül egy amerikai Dien Bien Phuba torkollik, nem kerülhe­tik el. A ghanai Daily Graphic című újság szerint a vietnami konfliktus immár az atomhá­ború ravaszát érinti. Az Egye­sült Államoknak addig kelle­ne visszavonulnia Dél-Viet­namból, ameddig nem késő — hangoztatja az újság. A japán fővárosban csütör­tökön véget ért a Japán Szak- szervezeti Főtanács (SOHIO) 27. rendkívüli kongresszusa. A kongresszuson határozatban bí­rálták az Egyesült Államok VDK-ellenes agresszióját, vala­mint az amerikai haditervek megvalósításában közreműkö­dő japán kormány és uralkodó körök politikáját. Az indokínai népek Phnom- Penhben ülésező értekezleté­nek második ülésén felszólalt Csan Van Huu, a dél-vietnami békebizottság küldöttségének vezetője. A vietnami delegá­tus felszólalásában hangoztat­ta, hogy Indokínában a békét csupán Dél-Vietnam semlege­sítése útján lehet biztosítani. Dél-Vietnamot viszont csak ak­kor lehet semlegesíteni, ha ki­vonják az országból az összes amerikai csapatokat, és meg­szűnnek az Észak-Vietnam, Laosz és Kambodzsa elleni bű­nös provokációk. » * « Wayne Morse demokrata párti szenátor szerdán a Káli- fornia állambeli Stanfordban rendezett sajtókonferenciáján kijelentette: Johnson elnök, ha folytatja jelenlegi vietnami po. litikáját, az amerikai történe­lem legrosszabb emlékű kor­mányfőiéként fogja elhagyni a Fehér Házat. Arról beszélnek — mondotta —, hogy Eszak- Vietnamból »beszivárgások« történnek Dél-Vietnamba. De mi magunk is »beszivárgók« vagyunk az egész ügy kezdete óta, amióta megalakítottuk az első bábkormányt. Ha az Egyesült Államok folytatja je­lenlegi politikáját, 25 vagy 50 évig is eltarthat a háború, és akkor is csak teljes kudar­cunkkal végződhet — mondot­ta a szenátor. » * « Khanh tábornok, Dél-Viet- nam új »utazó nagykövete« New Yorkban megkezdte tár­gyalásait. Először Adlai Ste- vensonnal, az Egyesült Álla­mok ENSZ-fődelegátusával ta­nácskozott. Fölkérte Steven- sont, tolmácsolja köszönetét Washingtonnak a Dél-Viet­namnak nyújtott támogatásért. A Reuter értesülése szerint a harctéri helyzetet beszélték meg. A tervek szerint Khanh U Thant ENSZ-főtitkárt is fölkeresi. Nyugati hírügynökségek je­lentik, hegy szerdán különféle társadalmi és ifjúsági szerve­zetek képviselői egész nap tüntettek a Waldorf Astoria szálloda, Khanh lakóhelye előtt. A tüntetők a dél-vietna­mi háború megszüntetését, az amerikai csapatok hazarende­lését követelték. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom