Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-10 / 34. szám

11 járási tanácsülés megtárgyalta SommiHéplap Ár MS'ZM'P MEGVETI RI7ÓTT?AGA ÉS A MEGYEI TANACS LÁPJA ■ Forró siker „A TRUBADÚR” KAPOSVÁRON A pécsi operatársulat vendégjátéka Nagy sikerrel vendégszere­peit a Pécsi Nemzeti Színház operatársulata hétfőn délután és este a Csiky Gergely Szín­házban. Verdi >>A trubadúr« című operáját mutatták be. Az opera története Spanyol- országból ered. 1836-ban az alig 23 esztendős Antonio Garzia Gutierez “-Ez trobador« című drámájával arat hatal­mas sikert Sevillában. Bosz- szú, szenvedélyes gyűlölet, re­gényes cigánytábor, középko­ri vár, titokzatos trubadúr, akinek szerelmes szerenádjára fellángol a grófkisasszony; élethalálharcok két édestest­vér között, kik semmit sem tudnak a vérségi kapcsolatról, máglyaláng... A sevillai pub­likum új klasszikusként üd­vözölte a fiatal szerzőt. Verdi sem tudott ellenállni az ára­dó verssoroknak, a feszülő drámának, romantikának. Cammarana szövegkönyvére írt operáját 1853-ban a római Apallo-színházban. mutatják be. A műnek olyan sikere volt, hogy alig másfél évvel később már a magyar Nemzeti Szín­ház is műsorra tűzte. Később az újonnan felépült magyar Operaház is felújította. Az egész világon ismerik “A tru­badúr«-t, az olaszok operafilm­je is bejárta a világot. A pécsi operatársulat műso­rán évek óta szerepel Verdi alkotása. A kaposvári bemu­tatót forrón ünnepelte a kö­zönség. összeforrt, magas színvona­lú produkciót láttunk. Az esti előadáson Azucena szerepét az eszéki Nemzeti Színház magánénekese, Slavi- ca Pfaf-Ivas énekelte. Szép, tömör, kiművelt mezzoszop­rán hangjával, színészi játé­kával kimagasló művészi tel­jesítményt nyújtott Az elő­adás az ő megjelenésével for­rósodott át Leonora szerepében Illés Évát köszöntötte a közönség Kulturált, csillogó szoprán hangjával jól bánik, könnye­dén oldja meg a nehéz fel­adatokat is. Jól érthető kiej­tése, játéka az est másik si­kerét jelentette. Bolla Tibor Luna gróf sze­repében az első felvonásban egyenetlen volt. Az apácako­lostor udvarán játszódó jele­netnél már magára talált, és az előadás végéig hangbeli zökkenő nélkül énekelt. Szép hangzású baritonja élményt jelentett Manrioót Wagner József énekelte. Halvány, fátyolos hanganyaggal rendelkezik, ezért maradt el szereplőtársai mögött. Átélt alakítással hite­les figurát jelem tett meg, já­téka fölfelé ívelt, de nem tud­ta feledtetni hangbeli hátrá­nyait Ferranöo szerepében Ber- czelli Tibor zengő basszus hangjával járult hozzá az est sikeréhez. A Pécsi Nemzeti Színház zenekara Paulusz Elemér ve­zényletével részese a nagy si­kernek. Hangzásbeli tömörsé­gük és poétiíkus, hangulatos árnyalásuk mindvégig hű életre keltője volt a Vecdi- muzsikának. A kórus dr. Do­ry Miklós vezetésével az ap­róbb zökkenőktől eltekintve jól oldatta meg feladatát. Kü­lönösen szépek voltak a kül­ső kórusok a zárda- és a bör­tönjelenetben. Dr. Németh Antal igényes, egyszerű rendezése, Vincze Győző hangulatos díszletei jól szolgálták a muzsikát és az opera hangulatát. A közönség méltán ünne­pelte a j>écsi operatársulat produkcióját. S. Nagy Gabriella Ésszerűbb lesz az áruelosztás Uj terv a kereskedelmi központokról és alközpontokról Éveken át sok gondot oko­zott a megye kereskedelmi há­lózatának fejlesztése, az áru­ellátás tökéletesítése városon és falun. Az áruválaszték nö­vekedett; a déligyümölcsöt, a petróleumot, a konzerveket és a ruhaneműt gyakran együtt kellett tárolni a régi, mester­gerendás szatócsüzletek csöpp­nyi raktárában. A másik problémát az áruk elosztása okozza. Előfordult, hogy a nagyon keresett hűtő­gép megyeszerte kifogyott, ugyanakkor egy-két faluban — amelynek lélekszáma alig haladta meg a két-háromszá- zat — kettő is volt raktáron, és öt-hat évig várhatott volna gazdájára. Az elosztás ésszerűbbé téte­léről, az új szempontok alap­ján működő ellátási körzetek­ján új tervet készítettünk a megye kereskedelmének föl­frissítésére. Központot létesí­tünk Kaposváron és a járási székhelyeken kívül még Len­gyeltótiban, Balatonbogláron, Igáiban, Kadarkúton, Böhö- nyén és Nagybajomban. Egy- egy ilyen központhoz több al­központ tartozik. Az alközpon­tokba az áru már csak csopor­tosítás után kerül. A kereske­delmi alközpont a napi szük­ségletet kielégítő fogyasztási cikkek üzlete mellett szakosí­tott iparcikkboltot is kap. Az olyan kis településeken pedig, ahol két-háromszáz ember él, csupán a naponta keresett fo­gyasztási cikkeket hozzák for­galomba. A tervek szellemé­ben Kaposvár északnyugati új lakótelepén már megkezd­miatt nem romlik-e majd az áruellátás a közepes nagyságú falvakban. — A változások kétségtelenül a legkisebb te­lepülések jobb ellátását céloz­zák, ez azonban nem jelenti azt, hogy rosszabb lesz a többi központhoz vagy alközponthoz tartozó terület áruellátása — mondotta befejezésül Sebők elvtárs. Huszonöt szovjet katona látogatott Kaposvárra vasár­nap a Magyar—Szovjet Bará­ti Társaság és a helyőrség- parancsnokság vendégeként. Találkoztak a helyőrség kato­náival, majd megtekintették a várost. ről Sebők József, a megyei ta­ték egy nyolcszáz négyzetmé­Nem történt súlyosabb bűncselekmény a tabi járásban Még mindig sok a közlekedési szabálysértés (Tudósítónktól.) Az utóbbi években egyálta­lán nem történt rablás, em­berölés vagy különösen nagy kárt okozó bűncselekmény a tabi járásban — jelentette be a járási tanács szombaton megtartott ülésén Karácsony András százados, a rendőrka­pitányság vezetője. Elmondot­ta, hogy a bűncselekmények okozta kár összege 1962-ben még 234 815 forint volt, ta­valy azonban már csak 119 965 forintot tett ki. Némely bűncselekmény miatt több eljárás indult, mint a korábbi években, ez azonban arra vezethető visz- sza, hogy nagyon sokan élnek állampolgári kötelességükkel és bejelentik a visszaéléseket. Lényegesen csökkent a fia­talkorúak elkövette bűncse­lekmények száma. Tavaly már csak négy fiatal ellen kellett eljárást indítani. Változatlanul sok viszont a közlekedési baleset és a köz­lekedési szabálysértés. Tíz baleset a járási székhelyen történt, a többi a községek­ben. az országutakon. Közle­kedési szabálysértés miatt 344 esetben kellett eljárást indí­tani. A rendőrkapitányság veze­tője elmondotta, hogy a bel­ügyi szervek munkájában 166 önkéntes rendőr is segít igen aktívan, lelkiismeretesen. Idei csirkék a karádi keltetőállomáson (Tudósítónktól.) Az idei első csirkék ezekben a napokban kelnek ki a ka­rádi keltetőállomáson. Rögtön ezután további negyvenezer tojás keltetését kezdik meg. A keltetőállomás tizenkét — egyenként tízezer tojás befo­gadására alkalmas — keltető­géppel dolgozik, s az első több mint harmincezer tyúktojást január második felében és feb­ruár elsején tették a keltetők­be. _ ( A múlt évben csaknem há­romnegyed millió csirke és fél százezer kacsa kelt ki, ezzel húsz százalékkal túlteljesítet­ték tervüket Bár kacsatojáso­kat csak tavaly keltettek elő­ször, a kelési százalék mégis náluk volt a legjobb az or­szágban. A pekingi és a ma­gyar fehér keresztezéséből ki­tenyésztett valamennyi kacsa­tojást a balatonendrédi Zöld­mező Termelőszövetkezettől kapta az állomás, s innen kap­ja az idén is. A tyúktojásokat a tabi, a siófoki és a fonyódi járás termelőszövetkezeteinek törzs tenyészetei adják. Idei tyúktojás-keltetési ter­vük a tavalyival azonos, ka­csatojásból viszont a múlt évi­nél jóval többet, 80—90 000 da­rabot keltetnek. A karádi Bú­zakalász Tsz máris kétezer kis­kacsát igényelt márciusra. Hogy a kikelt baromfiakkal a jó gazda gondosságával bán­janak a tenyésztők, Márfai Menyhért, az állomás vezetője a télen négy előadást tartott A közeljövőben még két ízben tart szakelőadást Karádon a korszerű csibe-, illetve kacsa­nevelésről. Ismerteti az elő­fordulható betegségeket és a megelőzésükkel kapcsolatos tudnivalókat A nyári feladatokra készülnek a siófoki járásban (Tudósítónktól.) Még februári írunk, a Bala­tont még jég borítja, de a sió­foki járás községeiben már a nyári idegenforgalmi tenni­valókra készülnek. Az átfogó járási terv nagy­arányú parkosítást, terület- rendezést, a köztisztaság foko­zását, a strandok, utak felújí­tását írja elő legfontosabb feladatként. Siófokon 120 pa­dot állítanak fel, háromszázat pedig kicserélnek; mintegy kétezer díszfát, díszcserjék rózsatövet, Zamárdiban két­ezer, Balatonszemesen két­száz rózsatövet ültetnek el a parkokban, a köztereken és a sétányokon. Balatonszárszón és Balatonföldváron is parko­sítanak, új sportpályákat épí­tenek, és megszépítik a stran­dokat Balatonszemesen új ezerszemélyes fürdőt avatnak. Kiegészítik a járási székhely strandjainak fölszerelését. Az üdülőhelyi feladatok teljesíté­sére Siófokon csaknem hat­millió forintot költenek az idén. Siófokon tíz újabb szeméttá­rolót építenek, a járás többi partmenti községében Kuka­edényeket szemétgyűjtő kosa­rakat helyeznek el. nács kereskedelmi osztályának vezetője elmondta, hogy a munka még kezdeti szakaszá­ter alapterületű AEIG-áruház építését A városban egyéb­ként az élelmiszerüzletek köz­edz első nap az iskolában ban van. — A lakosság megkívánja, hogy az áru mindig a legjobb minőségben, megfelelő időben és lehetőleg közel álljon ren­delkezésére. A zavartalan és folyamatos ellátás biztosításá­ra már 1963-ban ellátási kör­zeteket hoztunk létre. A kö­zelmúltban elemeztük a két év tapasztalatait, és ennek alap­pontosítása, nagy üzletek lét­rehozása a cél. így pl. hamaro­san eltűnnek a városszéli hen­tesüzletek, a régi kis mészár­székek. A Balaton-part ellátását az idegenforgalmi igények hatá­rozzák meg. Többen fölvetet­ték a tervek elkészítése után, h-ev az elosztás új módszere KÖZÉPMAGAS, SZEMÜVE­GES EMBER. A szél sötét­barnára marta az arcát. Ke­mény szorítású kezén eltün- tethetetlen olaj nyomok. A gyékényesi Március 15. Tsz- ben traktoros. Itt Csurgón, a gimnázium falai között első osztályos mezőgazdasági tech­nikumi tanuló. Szorongva ül az iskolapad­ban, mert bármilyen hosszú utat tesz is meg az ember az életben, az iskolába kerül­ve mindig erőt vesz rajta a kisdiákos nyugtalanság. Az út az iskolapadig nem volt könnyű Tóth Józsefnek. Mindig fáradságos, nehéz munkát végzett. A tsz meg­alakulásakor kocsis volt. Haj­nalban kelt, s csak a sötét es­te vetette haza. Majd rakodó- munkás lett. Ez még nehezebb volt. Egyszer aztán elment traktorosnak. Nem azért, hogy könnyebb munkát kapjon, hi­szen a traktorosoknak is ne­héz a feladatuk. Tanulni akart. Biztos alapot tudni a lába alatt. Tanulni, hogy többet ad­hasson az embereknek. Szótlan, csöndes szavú. Gon­dolatait megtartja magának. Nem tudni, hol lett ilyen. A gyerekkorból hozta-e, vagy a traktor nyergében ragadt-e rá, amikor naphosszat egyedül 1 járta a határt. A simuló ba-1 rázdák magukba zárták gon-l dolatait is. J AZ ISMERŐSÖK, BARÁ­TOK gimnáziumba jelentkez­tek. Hívták őt is. Sokszor megfordult benne a gondolat, hogy mennie kellene, mégis otthon maradt. A múlt ősszel aztán odaállt a tsz-elnök elé. — Szeretnék én is iskolába járni. — Mezőgazdasági techniku­mi osztály nyílik Csurgón. Je­lentkezz oda. — A téesz elenged? Jelentkezési lapot nyomtak a kezébe. A többi már szinte kiszámított pontossággal ment. — Milyen volt a fölvételi? — Nehéz. Tőmondatokban beszél. Sza­vait hosszú csend követi. Matematikából és magyar irodalomból kérdezték a fölvé­telin. Régen volt már, amikor befejezte az általános iskolát, sokat felejtett azóta. Sokat kel­lett pótolnia a fölvételi vizs­ga előtt. De megtette. Hama­rosan jött a postás, hozta az értesítést: fölvették a Kapos­vári Mezőgazdasági Techni­kum csurgói kihelyezett tago­zatára. Most itt ül az iskolapadban. A meglepettség és az első tanítási nap élménye kavarog benne. < — Tudja, milyen követelmé­nyeket támaszt az iskola? — Tudom. Kétműszakos DT-n dolgozom, jut idő a ta­nulásra is. Hetente egyszer egész napos foglalkozást tart az iskola Csurgón, de az anyag nagy részét otthon kell megtanul­niuk a hallgatóknak. — Legföljebb kevesebb lesz a szórakozás, több a tanulás. Eddig sem sokat jártam el se­hova, ezután még kevesebbet. — Mivel engedték el a té- eszből? — Tanuljak. — Mit mondott a család? — Ugyanezt. — Ha elvégzi az iskolát, mik a tervei? — Nem a munkakör a fon­tos, hanem a tudás. — Nem lett volna jobb a gépésztechnikum? — Lehet. De a mezőgazda­ságnak ez a része közelebb áll hozzám. Jobban szeretem. EGY EMBER a harminchá­rom hallgató közül. A tudás­vágy hozta őket ide. a padso­rok közé. Azért vállalták a négyévi tanulást, hogy vissza­térve a közösségbe, ahonnan elind"ntöbb tudással áll­hassa» ■■ nkába. Kercza Imre Széchenyiről maradt fenn... Egyszer megrótták Szé­chenyit egy társaságban, hogy gróf létére nem gőgös. Széchenyi találóan így vála­szolt: — A gőgös ember vagy buta, vagy bolond, vagy mind a kettő. Akaratos asszony Ágnes asszony a Tiszába fulladt. A sógorok, a ko­mák, a szomszédok a férjjel együtt futottak a folyóhoz. Mindenki lefele indult a parton, csak a férj ment fölfelé. — Te, István, miért arra tartasz? — lepődött meg a rokonság. — Egész életében akaratos asszony volt az én Ágnesem, hátha most is ellenkező irányba úszik a vizen. * * • Rigmus a falon Péter gazda fukar ember hírében állt. Egyszer egy tréfás kedvű fiatal a követ­kező rigmust pingálta a há­za falára bosszantásul: “Ki o bort, a dalt, a nőt nem szereti, az életet nem érdemli!-" Péter gazda nem hagyta annyiban, odapingálta alá a válaszát: Innád az én boromat, Élnéd nőmmel sorodat, Anyósom tanítana dalra, Nem írnál ilyet a falra, Te marha! • • • Huszárvágás A gépek hasznáról, híres feltalálókról hallottak elő­adást a termelőszövetkezet tagjai. Az elnök megköszön­te a hasznos és értékes elő­adást a városi küldöttnek, majd így szólt a hallgatók­hoz: — Hót szóljanak hozzá... Maguk is asszonyok. Kati néném, kérdezzen csak bát­ran, a közgyűlésen mindig jól pörög a nyelve. A felszólított asszony nem kérette magát, kivágta a re­zet: — Azt mondja meg az elvtárs, hogy ki találta fel a seprűt. Az előadót váratlanul ér­te a kérdés, nehezen nyerte vissza lélekjelenlétét Végül így vágta ki magát. — Nem jegyezte föl a tör­ténelem, de az bizonyos, hogy olyan ügyes lehetett, mint maga! — kf — • * « A vendég idegesen rászól a pincérre: — Kérem, ez a hús nyers. Küldje ide a főnököt! — Csak azt ne, az sokkal j nyersebb! • * • — Már megint itt van — rója meg a bíró a vádlottat —, hiszen a múltkor ítéltük el nadráglopásért. — De bíró úr, kérem, egy nadrág sem tart örökké! — méltatlankodik a vádlott. Somogyi Népfa * Az MSZMP Somogy megyei bizottságra és a Somogy megy#» Tanáé» lapja. Főszerkesztői WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor a. 2. Telefon 15-tO 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kapos* ár Latinka 3. a. 2. Telefon 1« Felelős kiadó: Szabó Gábor beküldött kéziratot nem őrziiv«. meg, és nem adunk vissza. • erjeszti: a Magyar Posta. Elr* fizethető a helyt postahfvataloKnn és postáskézbesitőknéL előfizetést díj egy hónapra 12 Ft Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipart Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom