Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-10 / 34. szám

Benőtte a fű, betakarja a hő a Barcsi Gimnázium ud­varán felejtett födémeket. Vajon az EM Somogy me­gyei Állami Építőipari Vállalatának nincs szüksége a megmaradt építőanyagra? Miért nem használják fel? T anítványok Az óvodások ünnepélyén ül­tem, s úgy néztem őket, mint jövendő tanítványaimat. Igye­keznem, hogy megjegyezzem arcát a dobot biztos ritmus­érzékkel ütő, a verset értel­mesen elmondó kisfiú arcát. Minden osztály izgalmas föl­fedezéseket rejteget, mire azonban megismerjük a tanu­lókat, addigra tovaszállnak, más/ iskola növendékei lesz­nek. Persze azért nem szaka­dunk el egymástól. Ugye, Már­ti, Erzsi, Zoli?! Még bizalma­sabbak vagyunk egymáshoz, mint egy évvel ezelőtt, ami­kor olyan sok baj volt az írás­sal. Igaz-e, Pista? Most itt, a Gyár utca sarkán jó barátok­ként beszélgetünk, egymással. Panaszkodtok mostani tanárai­tokra, aztán kiderül, hogy ne­kik van igazuk. Majd előjön a szó a régi figyelmeztetések­ről: »De jó, hogy mindig ki tetszett javítani, ha az e kér­dőszócskát rossz szóhoz bigy- gyesztettem! Ennek köszön­hettem tegnap az ötösömet« — dicsekszik Márta. —- Tanár néni, bocsánat egy nercre — von félre Pista bá­csi. — Ma nem megyek isko­lába, mert a testvéremhez utazom. Mi lesz a lecke, ne­hogy elmaradjak. Pista bácsi az esti iskolá­ban tanítványom. Hogy mi a különbség? Nem tudom. Na­gyon szeretem a kérges kezű, a tréfát kedvelő, komolyan fi­gyelő felnőtteket. Ha a kis óvodásokat jö­vőnek tekintem, mostani nö­vendékeimet jelennek, a kö­zépiskolásokat múltnak, ak­kor a felnőttek a jelenné vált múlt. Legutóbb a nyolcadik osztályban a hetedikes anyag­ra utaltam: — Emlékeznek rá, ugye, ta­valy tanulták. — Igen, csak az a baj, hogy az a tavaly harminc éve volt — vágja rá bölcsen Pál bácsi. Hát ennyi a különbség. És még valami. Ha a negyvenes évekről,' a második világhá­borúról esik szó, a felnőttek­nek megnyílik a nyelvük, ont­ják az emlékeket. A gyerekek­nek! filmek, regények, képek kellenek ahhoz, hogg elkép­zelték a háborút. Erőltessék csak meg a fam- tádiájukat örökké, ha fogal- akarnak alkotni a hábo­rúról. Kováts Sándorné Kaposvár Koszorúcska Váróterem Polányban vagy kocsma?! Befejeződött a tánciskola a Fel- sőmocsoládi Körzeti Általános Is­kolában. A felső tagozatosok hu­szonnégy órán vettek részt, s ti- zenkétféle táncot tanultak' meg Szép Elemér tánctanártól. Január 30-án koszorúcska volt Polány­ban. A húsz tánciskolás jelesre vizsgázott a hagyományos és a modem táncokból. A bíráló kö­zönség nagy figyelemmel, olykor vidám nevetéssel szemlébe. ho­gyan lejtik a fiatalok a táncokat. A koszorúcska végén játékos táncot adtak elő. A Ki milyen gyorsan tud magának párt vá­lasztani? —- ügyességi versenyt Horváth Vera és Tilinger Piroska nyolcadik osztályos tanulók nyer­ték. Másnap Felsőmocsoládon, utána E csen yben rendeztek koszorúcs­kát. Somfai Sándor levelező Vért adtak a niklaiak Filmvetítéssel egybekötött ismeretterjesztő előadást tar­tott dr. Tóth Ottó a niklai művelődési otthonban. Majd a járósi vöröskeresztes szerve­zet, a helyi szervek vezetői meglátogatták a falubeli csa­ládokat, s megszervezték a té­rítésmentes véradónapot. Százhét niklai adott vért. Mi­sefa János, Kovács József, Papp János, Tomisa János, mint minden évben, most is ott volt a véradók között. Tűrhetetlen állapot uralko­dik a csurgói állomás gyerme­keknek, gyermekes anyáknak és iskolásoknak fenntartott várótermében. A huszonöt négyzetméternyi helyiség min­den reggel zsúfolásig megte­lik utasokkal. Nagy táblákon piros betűk hirdetik, hogy tilos a dohányzás, a váróteremben csak gyermekes anyák és ta­nulók tartózkodhatnak, mégis tele van italos és dohányzó emberekkel. A tanulóknak és a kisgyermekkel utazó anyák­nak nem jut hely, mert elfog­lalják a pálinkájukat szopo­gató felnőttek, s nem törődve vele, hogy két-, háromhónapos csecsemők vannak a helyi­ségben, telefüstöliikj a várót. Anya vagyok, s borzasztó volt nézni, hogy egy harmincki­lenc fokos lázban fetrengő gverek bömböl, s fuldokolva nyeli a gomolvgó füstöt, amíg a vonatra vár az édesanyjá­val. A gvereket az SZTK-ba vitték Kaposvárra. Miért nem lehet ugyan­olyan csöndes, higiénikus a mi gyermekvárónk,, mint a kaposvári?! Miért nem a má­sik váróteremben tartózkodnak és dohányoznak a felnőttek? Azt kérjük a MÁV-tól, hogy azt a várótermet is fűtsék be rendesen, s szólítsák fel időn­ként a felnőtteket, hogy men- ’enek ki a gyermekváróból. Hársházi István lwvelczá Krekovics Lászlóné Csurgói Járási Tanács Munkához látott a horvátkúti nőtanács A múlt év decemberéig a horvátkút! nőtanács nem szá­molhatott be eredményes mun­káról. Ekkor Borsós Béláné, a járási nőtanács titkára megbe­szélte a helyi tömegszervezetek i vezetőivel, hogyan lehetne megjavítani a nőtanács mun­káját. Decemberben megszer­veztek a sütő-főző tamfolyamot. A foglalkozásokon politikai tá­jékoztatók is elhangzottak. Balázs Nándor vb-titkár a tanfolyam ünnepélyes befeje­zésekor megállapította, hogy harminc-negyven éve nem volt ilyen továbbképzés a község­ben. örvendetes, hogy a lá­nyok és az asszonyok fölismer­ték az ismeretszerzés jelentő­ségét. A járási és a helyi szer­vek minden segítséget megad­tak a nőtanácsnak, hogy si­kerrel zárhassa a tanfolya­mot. Vida Józsefivé, a megyei nő- tanács háztartási bizottságá­nak elnöke oklevelet adott a hallgatóknak. Az asszonyok és a lányok nyilvánosan vizsgáztak. Kü­lönféle ételkülöniegességekkel lepték meg a horvátkútiakat. A viszga után reggelig táncol­tak. Bájhóber Imre levelező PÉTERHIDAI MOZAIK A fiatalok átalakították a KISZ-helyiséget, otthonosab­bá tették a termet./ A K1SZ- esek társadalmi ismereteket sajátítanak el a politikai ok­tatáson. Készülnek a kulturá­lis szemlére. Az irodalmi szín­pad »Felszabadult élet« cím­mel állított össze műsort. A táncosoki népi tánccal szere­pelnek majd. A nőtanács szabó-varró tan­folyamot szervezett. A szor­galmas hallgatók a párthelyi- ségben gyülekeznek esténként. A tanfolyam befejezéseként divatbemutatót tartanak mun­káikból. A komiósdi asszo­szerű olvasó biztosan jobban vonzza majd a községbelieket, mint a régi. Január 30-án tartották meg a faluban a zárszámadó köz­gyűlést. Elégedettek voltak a tagok, ötvenkét forint hatvan fillért ér egy munkaegység. Vidámam ropta a táncot a fa­lu apraja-nagyja Németh De­zső zenekarának muzsikájára. Márton György levelező M/VSX€>M Ml HATÁROZZA MEG AZ ÉLETHIVATÁST? H. M. olvasónk azt szeretné tudni, hogy lehet-e őt mezőgaz­dasági termeléssel élethivatás­szerűen foglalkozó személynek tekinteni. A levélíró azt állítja, hogy korábban mezőgazdasággal fog­lalkozott, jelenleg azonban nem bír munkát végezni, mert rokkant. A tsz-nek pártoló tagja, és a részére megállapí­tott szülői nyugdíjból él. A tsz vezetősége a mezőgazdasági ter­meléssel élethivatásszerűen foglalkozó személynek tekinti. A levélíró ezt sérelmesnek tart­ja arra hivatkozva, hogy mivel dolgozni már nem bír, így nincs olj'an jövedelme sem, amely a mezőgazdaságból szár­mazna. Véleményünk szerint az, hogy valakinek mi az élethi­vatása, ténykérdés, amit e’s*- sorban az érdekelt személy körülményeinek alapján, egyé­nenként lehet megállapítani. Ebben a megállapításban azon­ban gyakorta szerepet játszik, hogy valakinek élethivatása szerinti hovatartozását milyen okból kell tisztázni. Az emlí­tett esetben kétségtelen, hogy a levélíró jelenleg — ►►kereső foglalkozását« tekintve — nyug­díjas. Ha a kérdést a terme­lőszövetkezeti pártoló tagsági viszony szempontjából kell vizsgálni (és úgy véljük, hogy most erről van szó), ne lehes­sen róla megállapítani, hogy élethivatásszerű foglalkozása a mezőgazdasági termelés. Ha ugyanis a levélíró megrokka­nása előtt, egész életében me­zőgazdasággal foglalkozott, ak­kor nyilvánvaló, hogy ez volt a fő jövedelmi forrása. Nem a jelenlegi helyzete, hanem az egész életében végzett munká­ja az irányadó. Az ilj'en ese­tek lehetőségével számolt a jogszabály is, amikor korukra vagy munkaképtelenségükre való tekintet nélkül zárta ki azt, hogy a pártoló tagok kö­zé olyan személyeket fölvegye­nek, akik mezőgazdasági ter­meléssel élethivatásszerűen foglalkoztak (13/1960. V. 3. FM sz. rendelet 1. paragrafusának (1) bekezdése). Más szóval nem az dönti el a kérdést, hogy az érdekelt öregsége, rokkantsága vagy munkaképtelensége miatt már nem dolgozik, hanem az, hogy korábban, élete előző sza­kaszában élethivatásszerűen mivel foglalkozott. Ki veheti föl a nyugdijat a jogosult haldia után? A nyugdíjrendelkezések ér­telmében a jogosult haláláig* esedékessé vált, de föl nem vett és el nem évült nyugellá­tás az örökösök részére jár ab­ban az esetben, ha a nyuftűí- jassal — haláláig — közös ház­tartásban éltek. Ha egyéb iga­zolt örökös nines, a nyugdíj fölvételére egymást követő sor­rendben a házastárs, a gyer­mek, az unoka, a szülő, a nagyszülő és a testvér jogosult, de csak abban az esetben, ha a nyugdíjassal — haláláig —• közös háztartásban éltek. Ka az előző szabályok szerint nem lehet megállapítani, hogy a föl nem vett nyugdíj kit illet, ezt az összeget is a hagyaték­ba kell utalni. Ebben áz eset­ben a föl nem vett nyugdíj is a hagyatékhoz tartozik. Dr. «L J. HOZZÁSZÓLÁS CIKKEINKHEZ nyak meghívták a péterhi- daiakat. A nőtanács tagjai el­látogattak a szomszéd község­be, megnézték, mit dolgoznak a kézimunka-szakkör tagjai. Ügyes kezek hímezik a Tisza vidéki mintákat a járási kiál­lításra. A péterhidai nők sze­retettel várják a viszontláto- gatásra érkező komlósdiakat. A tavasszal kezdik meg az új könyvtár építését. A kor­Elmarasztalták a körzeti orvost Lapunk január 12-i számá­ban cikket közöltünk »Jaj, megöltem a testvéremet!... « címmel. Megírtuk, hogy az igazságügyi szakértő szerint mulasztást követett el dr. Ma­jor Endre látrányi körorvcs, mert felületesen vizsgálta meg Szabó Istvánt. Az illetékeseké a szó VÁLASZ AZ ÚTÜGYEKRE A lap október 7-i, 21-i, decem­ber 3l-i számában több panaszt közöltünk a sáros utcákról és az életveszélyes utakról. Az illeté­kesek válaszoltak a panaszokra. A városi tanács a harmadik öt­éves tervben újítja fel a kapos­vári Rózsa utcát. A nagyatádi ta­nács több mint kilencezer négy­zetméter járdát épített tavaly. Minden utcában szilárd burkolat­tal vonják be legalább az egyik oldalon a járdát. A Táncsics ut­cában is elkészül a járda az idén. Az Aradi utcában valóban maga­sabban van az úttest, mint a jár­da. A tanács az építés befejezése után rendezi az árkot. A Buda­pesti Várostervező Vállalat elké­szítette a Gárdonyi Géza utcára is vonatkozó rendezési tervet. A parcellázási tervet a Pécsi Geo­déziai és Térképészeti Vállalat készíti. A tanács kisajátítja az ut­ca kiszélesítéséhez szükséges te­rületet. Ezután már elvégeztetheti a műszaki munkákat. A tanács ki­sajátítja a Szigetvári utca 42. számú házat, s utána eltakarít- tatja a romépületet. A KPM Közúti Igazgatósága szerint a magyaratád—patalomi utat tavaly portalanították, a ká­tyúkat is eltüntették. A rossz idő következtében nagyon meg­rongálódott az út. Az igazgatóság ezeket a hibákat kijavíttatja. A panaszosok figyelmét > elkerülte ez a munkálat. Kicsi a széntároló Lapunk december 9-i számában szóvá tettük, hogy a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium a járdán tárolja a szenet. Lóczy István, a gimnázium igaz­gatója közölte, hogy behordták a szenet a járdáról a tárolóba. No­vember közepén teljesen tele volt a tároló, a szolgálati lakások mel­lett olyan három vagon szenet tárolt az intézet, s akkor a TU* ZÉP minden engedély nélkül le­szórt nyolcszázhúsz mázsa szenet a járdára és környékére. Az is­kolának nincs kerítése, a gépko­csivezetők nem tudták, hogy med­dig terjed a gimnázium területe. Lejárót építtet a tanács Horváth Sándorné kaposvári ol­vasónk kifogásolta, hogy a Szeg­fű sorban épült lépcsőnek maga­sak a fokai, nem lehet letolni rajtuk a gyerekkocsit. Farkas Géza, a városi tanács építési és közlekedési osztályá­nak vezetője közölte, hogy lépcső nélküli burkolatot nem építhet­nek a lejtési viszonyok miatt. A tanács úgy döntött, hogy meg­szünteti a lépcső melletti folyó­kát, a vizet zárt csatornába ve­zeti el, s lejárót épít a gyerek­kocsit tolóknak, a terhet vivők­nek. Ezután nem használnak drótkefét Lapunk hóember 30-i számá­ban Kid ussy Sándorné szóvá tette, hogy drótot talált a kalács­ban. A Somogy megyei Sütőipari Vállalat közölte, hogy a drótszál az automata zsemlegép tisztításá­hoz használt drótkeféről került a tésztába. A vállalat megtiltotta,' hogy ezután drótkefét használja­nak. Egyetért a tanács a javaslattal Dr. Harmath Béla javasolta, hogy nyissanak zenés kisvendég­lőt Fonyódligeten. A megyei tanács kereskedelmi osztálya egyetértett a javaslattal. A megye évekkel ezelőtt t ervbe vette egy zenés kisvendéglő meg­nyitását, azonban eddig nem volt rá pénz. A tanács nem veszi le a kérdést a napirendről. Remélhe­tő, hogy a közeljövőben Fonyód- Tigetnek is lesz vendéglője. A ktsz megrendelte az alkatrészt A berzencei tsz távoli üzemegy­ségébe lakók sérelmezték, hogy nem javítják meg a televízióké­szüléküket. A Csurgói Napsugár Ktsz kö­zölte, hogy a megegyezés értelmé­ben a GELKA-nak kell gondoskod­nia a garanciális javításokhoz szükséges alkatrészekről. A szö­vetkezet szabályszerűen megren- I delte az alkatrészt április 10-én, augusztus 19-én, majd december ll-én. A GELKA kihúzta a meg­rendel -bői azzal, hogy hiánycikk. Ezért nem javíthatta meg a mai napig a tv-készüléket a ktaa* Dr. Hosszú József, a Fonyó- di Járási Tanács Egészségügyi Csoportjának vezetője közötte, hogy a járási tanács megrótta dr. Major Endre körzeti or­vost, mert magatartása alkal­mas volt rá, hogy a szaksegít­ség elmulasztásának vádja érje. Dr. Lemhényi Dezső, a So­mogy megyei Etikai Bizottság elnöke tájékoztatta a szer­kesztőséget. hogy teljes ülésen foglalkozott az üggyel. A bi­zottság mérlegelte a ténye­ket, és elmarasztalta dr. Ma­jor Endre látrányi körzeti or­vost. Az Áramszolgáltató Vállalat nem hibás »Szóvá tesszük« cimű írá­sunkban megbíráltuk a DE- DASZ-t, mert másfél órával to­vább tartott az áramszünet ja­nuár 24-én Nagyatádon. A Dél-dunántúli Áramszol­gáltató Vállalat kaposvári üz­letigazgatósága megállapította, hogy valóban értesítették az üzemeket és az intézményeket az áramszünetről. A másfél órás túlmunkáról azonban a DÉDÁSZ nem tehet, mert az ÉM Somogy megyei Építőipari Vállalat dolgozói végezték a szerelést. Mivel gyakorlatlanok voltak a hálózati munkában, nem tudtak a megígért időre végezni. Tetézte a bajt, hogy a vállalat művezetője otthagy­ta a munkahelyet, s fél 12-kor hazautazott Kaposvárra. A munkálatokat a DÉDÁSZ mű­vezetőjének irányításával fe­jezték be. A művezető két óm előtt tíz perccel ment oda. Nem fizettek az indokolatlan állásidőre »Kényszerpihenő órabéréi - című cikkünkben megbírálta, a Tanácsi Építőipari Vállala­tot, mert a szervezetlenség kö­vetkeztében huszonnégy ember augusztus első két hetében összesen 1104 órát nem dolgo­zott. Perecsi Ferenc, a megyei ta­nács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezető fő­mérnöke a helyszínen meg­vizsgálta az ügyet. Megállapí­totta, hogy a brigádnak lett volna munkája az építkezé­sen, a brigádvezető azonban nem használta ki a lehetősége­ket. A megyei tanács tapasz­talata szerint néhány munka­helyen szervezetlenség miatt állt a munka. Az osztály szó­ban és írásban utasította a vállalat vezetőjét, hogy szün­tessék meg az indokolatlan állásidőt. Az utólagos ellenőr­zés szerint a főmérnök vég­rehajtotta za utasítást. A vál­lalat az indokolatlan állásidő­re nem fiz4|ett bért A minisztérium felméri az igényeket Lapunk december 12-i szá­mában szóvá tettük, hogy nem lehet beszerezni széles, kisebb magasságú ablakokat. Varga András, az Építés­ügyi Minisztérium Elnöki és Jogi Főosztályának helyettes vezetője közölte, hogy a Bel­kereskedelmi Minisztérium megrendelésére az Építésügy i Minisztérium felügyelete alá tartozó asztalosipari vállala­tok gyártják az ablakokat és az ajtókat. A mostani típusok­tól eltérő méretű ablakot csak akkor készíthetnek, ha meg­rendelést kapnak rá. A Belke­reskedelmi Minisztériumnak föl kell mérnie az igényeket, s közölnie az asztalosiparral, az Építésügyi Minisztérium Műszaki Fejlesztési Főosztá­lyát pedig arra kérni, hogy vegye föl a most használat­ban levők közé az új típust. Mosásban volt a függöny »Függönyre nem jut?« cimű glosszánkban ki fogás ot!uk, hogy a kaposvári Kedves Cukrászda ablakain nem volt függöny. A Somogy megyei Vendég­látó Vállalat szerint nem vol­na gazdaságos, ha pótfüggö­nyöket halmozna fel a válla­lat, hiszen minden évben két­szer mossák a függönyöket. Tehát jutna függönyre, de ez fölöslegesen kidobott pénz volna. CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ 19 órakor: Kevés a férfi. Bérletszünet. VÖRÖS CSILLAG FILMSZ1NHA7 Rab Ráby. Szélesvásznú ma­gyar film. Korhatár nélkül. Az előadások kezdete 5 7 óra. (Feburár 10-ig.) SZABAD IFJCSAG FILMSZÍNHÁZ A betörő. Színes, szélesvász­nú angol filmvígjáték. Korha­tár nélkül. Az előadások kezde e 1 és 8 óra. (Február 10-ig.) LATINKA SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZ Félmillió kilométer felvevő- géppel. Sajonára, Tokió! Szí­nes. Párizs—Palma—Bécs. Üti- rajz- és riportfilmműsor. Az előadások kezdete du. T és 6 óra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom