Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-05 / 30. szám

k^ßtUmmk, ÉV VÉGÉN IS BUKÁS? ELMÚLT A FÉLÉV, a ta­nulók már az év végi bizo­nyítványhoz gyűjtik a jegye­ket. A szülői házban is el­csendesedtek a félévi bizo­nyítvány szerezte öröm vagy bánat hullámai: a jó tanulók dicsérete, a gyengék és bu­kottak korholása. De éjszakán­ként bizonyára sok szülő for­golódik álmatlanul az ágy­ban szembenézve a fenyegető kérdéssel: »Év végén is meg fog bukni a gyerek? Mit kel­lene tenni, hogy a tanév vé­gére kijavítsa elégtelen osz­tályzatát?« Tennivaló sok van. ezért együtt kell munkálkodniuk mindazoknak, akiknek bármi szerepük volt is a tanuló si­kertelen érdemjegyében: a diáknak, a szülőknek és a ne­velőknek is. Vegyük sorra mindhármukat, s nézzük meg, miben segíthetnének, hogyan dolgozhatnának együtt a jobb bizonyítvány eléréséért? MIT KELL TENNIE A BU­KOTT TANULÓNAK a má­sodik félévben? Mindenekelőtt azt kell le­szögeznünk, hogy legtöbbet maga a diák tehet a jobb bi­zonyítványért Néhány szélső­séges esetet — pl. hosszadal­mas betegséget, igen gyenge szellemi képességet — leszá­mítva nincs olyan gyermek, aki erős akarattal és szaksze­rű segítséggel ne tudná kija­vítani gyenge osztályzatát. Mezőgazdasági szerárukat, kerítésfonatokat, permetezőgép­alkatrészeket, mezőgazdasági szakkönyveket vásároljon a Kaposvár és Vidéke Körzeti FÖLDMŰVES­SZÖVETKEZET mezőgazdasági szakboltjában, Kaposvár, Ady Endre utca 3., \ telefon 21-74. ' Csak meg kell fogni a dolog végét! De hogyan? Elsősorban jobban kell fi­gyelniük az órán. Ma már mind több tanár úgy vezeti az órákat, hogy az a diák, aki a 45 percet figyelemmel kí­séri, a tananyagot megérti, s hosszabb-rövidebb otthoni ta­nulás után el s tudja sajátíta­ni. Azt is érdemes számításba vennünk, hogy minden bal­hiedelemmel szemben a ta­nárok jó része örül annak, ha a diák kérdez, még akkor is, ha ezzel tudása bizonyta­lanságát árulja el. De idejé­ben kell kérdezni! A rossz diák akkor is hallgat, amikor a tanár föl teszi a kérdést: »Ki nem értette meg a ma. gyarázatot?« Hallgat, mert azt hiszi, hogy így talán nem ve­szik észre tudatlanságát Kér­dezzünk tehát bátran, s dél­után a tanulószobai vagy a napközi otthonos foglalkozá­sokon, a korrepetálásokon el­sősorban a gyenge tanulókat kell a szaktanároknak és a nevelőknek segíteniük. Kár, hogy az általános és középis­kolákban rendszeresített ilyen tudáspótló és gyakorló foglal­kozásokon éppen a gyenge ta­nulók jelennek meg a legrit­kábban, helyette különféle csalással, a lecke, a feladat lemásolásával, puskázással igyekeznek port hinteni a ta­nár szemébe. AZ OSZTÁLYFŐNÖK ál­tal kijelölt tanulópár is igen sokat segíthet a gyenge tanu­lók előmenetelében. Ne szé­gyelljünk tanulni a jobbaktól, a tehetségesebbektől! Egyik középiskolánkban hallottam a félévi értekezleten, hogy a bu­kásra álló tanulók önérzete­sen visszautasítják tanulópár­juk segítségét azzal, hogy ők egyedül is meg tudják tanul­ni a leckét. Mégis szinte na­ponta felelnek elégtelenre. Az ilyen oktalan gőgnek, ka­maszkori nagyzolásnak a kö­vetkezménye a bukás. A szü­lőnek és a nevelőnek össze kell fognia, hogy a tanulót kölcsönösen meggyőzzék ál­láspontja helytelenségéről, magatartásának vagy felfogá­sának káros voltáról. »De hogyan is tudjam meg, hogy mit mond a gyermekem, hol és miért hárítja félre az iskola segítő kezét?-» — kérde­zik sokszor a szülők. Valóban, a szülőnek és az iskolának sokkal szorosabb kapcsolatba kell kerülniük egymással, ha segíteni akarnak a bukásra álló tanulókon. Megyénkben a nagyobb általános iskolák és a középiskolák jó része olyan szülői értekezletet tervez a félév után, amelyen a bukott tanulók szüleit hívják össze. A nevelők családlátogatásaik al­kalmával elsősorban a gyenge tanulók szüleit keresik föl. Az iskolai fogadóórák arra valók, hogy a szülők fölkeressék az osztályfőnököt, vagy azt a ne­velőt, akinél gyermekük bu­kásra áll, s megbeszéljék vele a célravezető segítség módját. MINDEN LEHETŐSÉG megvan tehát, hogy a szülői ház és az iskola szoros együtt­működéssel megszabja a bu­kott tanulók tanulási rendjét, ellenőrzését és segítését a tan­év második, valóban döntő fe­lében. T. J. SZENDVICSEK VELŐS, TOJÁSOS SZENDVICS Lengyos vízben megtisztít­juk a velőt a hártyáitól, fel­daraboljuk, s kevés, finomra vágott hagymával megpirít­juk. Fűszerezzük petrezse­lyemmel, sóval, borssal. Há­rom tojást jól elkeverünk, a puha velőhöz öntjük, majd jól összekeverve tovább főzzük. Ne hagyjuk keményre! Feliken­jük a kenyérre, átpirítjuk, majd tetejét fényezzük. MÁJAS SZENDVICS A májat finomra daráljuk, s egy fél áztatott zsemlével összedolgozzuk. Finomra vá­gott hagymával megpirítjuk, borssal, piros paprikával, só­val fűszerezzük. Kenyérre ken­jük, átpirítjuk. MILANŐI szendvics A pirított kenyérs2aeletekre paradicsomos spagettit te­szünk, és meghintjük reszelt sajttal. A paradicsompürét ke­vés nyers hagymával, zeller­rel, sóval és petrezselyemmel sűrűre forraljuk, majd a ki­főzött spagettira öntve villá­val összekeverjük. GOMBÁS SZENDVICS Jól megtisztított 15—20 de­ka gombát (6 személyre elég) kevés hagymával, petrezse­lyemmel, sóval, borssal meg­pirítunk, 3 tojást tálban jól elkeverünk, majd a gombához öntjük, és nem túl keményre sütjük. Kenyérre kenjük, át­pirítjuk. SONKÁS SZENDVICS A sonkaszéleteket egy kissé átsütjük, majd tükörtojást ké­szítünk, s az átsütött kenye­rekre tett sonkaszeletekre he­lyezzük. ILYEN LEGYEN Párizsban megjelent a papír ágynemű A párizsi nagyáruházakban első ízben árulnak különleges eljárás­sal készült papír ágyneműt A maximum háromszori használatra alkalmas és utána eldobandó ágy­nemű papírvatta puhaságú, a be­tegek vagy szállóvendégek számá­ra Igen alkalmas. NÉHÁNY FÜRDÉSI SZABÁLY Ne vegyünk túl hosszú für­dőt; legtovább húsz percig tartson. A hosszú fürdés elíá- raszt, kiáztatja a bőrt és ki­szárítja. » • » Túl meleg fürdőt se ve­gyünk: a helyes hőmérséklet 37—38 fok, éppen csak vala­mivel több a testhőmérséklet­nél. A forró fürdő gyengíti és fárasztja a szívet • • • A hideg fürdő fölfrissft és erősít. Akinek van hozzá bá­torsága, és el bírja viselni, minden reggel zuhanyozzon hideg vízzel. Ez ajánlatos kü­lönösen azoknak, akik szeret­nének lefogyni. Mit tartsunk a házipatikában? Minden háztartásnak nagyon fontos kelléke a kis házipati­ka. Biztonságot jelent Baleset, rosszullét, sérülés esetén ma­gunkon és hozzátartozóinkon gyorsan tudunk segíteni. A zárható fiókot vagy do­bozt amelyet erre a célra ki­jelölünk, semmi esetre se töm­jük meg fiolákkal, régi gyógy­szereket tartalmazó üvegekkel, dobozokkal. A házipatikában olyan gyógyszerek és gyógyá­szati eszközök legyenek, ame­lyeknek hatását és használatát igen jól ismerjük. Nagyon ügyeljünk arra, Filodendron, fikusz, leander... A szobanövény gondozásáról A szobanövény télen a váltako­zó idő és a napfénynélküliség miatt nagyobb gondozást igényel. A közkedvelt filodendron. fikusz, monsztere és a páfrányfélek ál­talában az ember szániára is Kel­ler. ies szobahőmérsékletet szere­tik. Már a cserép elhelyezésekor fi­gyelemmel kell lenni arra, liogy ablaknyitáskor ne érje hideg a növényt. Ha másképpen nem oldható meg, másik helyiségen át szellőztessünk, úgyhogy a szo­ba levegője +16, +18 foknál ala­csonyabbra ne hüljön le. Gyakori a zöldnövények téli megbetegedése, amit sárgulás, lombhullás jelez. A leggyako­ribb betegség a túlöntözésböl származik. A sok víz a gyökere­ket teszi tönkre. Megbámul, sokszor nyálkássá válik. Ilyen­kor a felső levelek sárgulnak. Ha kevés víz jut a növényhez, az alsó levelek lankadnak le. Az öntözésnél mindig a lakás hő­mérséklete az irányadó. Általá­ban két-három naponkénti öntö­zés elegendő. A víztároló növé­nyek, a sansaveria és a kaktusz­félék egy hétig is megvannak locsolás nélkül. Arra azonban mindig vigyázni kell, hogy a víz •svaiét piinsrlr* kerül­jön a cserépbe, hanem az egész földet jól átáztassa. Nem árt időnként a gyökere­ket is megnézni. A lefelé fordí­tott virágot óvatosan kiverjük a cserépből, s ha rendellenességet tapasztalunk, vagy a földlabda túlságosan át van szőve gyöke­rekkel, a növény átültetést kí­ván. De ezt lehetőleg tavasszal végezzük, mert a tél a növény pihenője. Ha a szükség mégis úgy kívánja, a téli átültetéskor a földlabda lazítás nélkül kerüljön új helyére. A levéltetvek, a pajzstetvek főleg a leander- és pálmaféléket ^szeretik«. A levél alján világos, apró pontok jelzik a szívás he­lyét. A vetőmagboltokban kap­ható parationtartalmú szerek 1—2 ezrelékes oldatával védjük meg virágainkat. Ezt a betegsé­get a portól kapja a növény. Megelőzhetjük, ha. nedves szi­vaccsal időnként megtöröljük a leveleket. A gombabetegségek cserepes virágoknál ritkábban észlelhetők Ezt a levélen lévő barna folt mu­tatja, amit az Ortocid 5—4» ezre­lékes oldatával gyógyíthatunk. A sok gyengéd, gondozást* üd** zöld színével és a tavaszra haj­tott új levelekkel hálálja meg a szobanövé^y. hogy gyermek ne tudjon, hoz­záférni; nemcsak azért, mert esetleg bajt okoz magának vagy pajtásának, hanem azért is, mert kiszedhet onnan vala­mit, s az a készletből éppen akkor hiányozhat, amikor szükségünk van rá. Mi legyen minden házipati­kában? Meghűlés esetére Kalmopi- rin. Fájdalomcsillapítónak né hány Karil, Salvador, Anti- neuralgica. Gyomor- és bélza­varok esetén szén tabletta, hashajtó, ricinusolaj. Sebek kötözéséhez, kezelésé­hez üvegdugóval zárható üveg­ben jódtinktóra, sebbenzin, Superseptyl, steril vatta, kötö­zőpólya, ragtapasz, vazelin Fertőtlenítéshez: hyperman­gán vagy hyperol. Jó, ha min­dig kéznél van kamilla-, hárs­fatea, szódabikarbóna. Minden házigyógyszertárnak tartozéka a lázmérő, olló — amelyet semmi másra ne hasz­náljunk — és irigátor. Igen jó szolgálatot tehet a melegítő­palack is. Más, különösebb fölszerelésre nincs szükség. Azt ugyanis ad az orvos, ha szükségesnek látja. Azt azonban mindig ellen­őrizzük, hogy minden gyógy­szerünk kellő mennyiségben megvan-e. Ha valami elfő gyott, azonnal pótoljuk, hiszen nem tudható, mikor lesz rá szükség. Fillérekért és recept léikül kapható mindez a gyógyszertárban, s ezzel a kis gondossággal olykor nagy ba­jokat előzhetünk me& Nagyon meglepett, hogy a fodrászlány pecsétes munka­köpenyben fogadott. Haja ren­detlen volt, s nagyon rossz ha­tást keltett az egyébként tisz­ta és jól berendezett helyiség­ben. Egy másik találkozás ju­tott eszembe. A piacon, a föld­művesszövetkezeti elárusító­helyen burgonyát mért egy fia­talasszony. A hideg miatt hosszú nadrágot és steppeli félkabátot viselt, fején kucs­ma, lábán kiscsizma volt. A nem éppen ideális munkakö­rülmények ellenére ápolt volt, és célszerűen öltözött. A példák is mutatják, hogy nem elegendő ünnepnapokon, a pihenés óráiban jól öltözött­nek, csinosnak, ápolnak lenni. A szépség nemcsak akkor kö­telező, ha moziba, színházba vagy táncolni megyünk. Mun­kánk közben sok emberrel ta­lálkozunk, s a megjelenésre, az öltözékre emiatt is gondot kell fordítanunk. Természete­sen nem túlzott igényekre vagy az alkalomhoz nem illő túlöltözöttségre gondolunk, ha­nem arra, hogy a munkakörül­ményeknek megfelelően öltöz­zünk. Sok nő dolgozik télen is a szabadban. Itt a munkaruha egyik föltétele, hogy meleg, jól záró, de könnyű mozgást biz­tosító legyen. Az öltözködési Tanács évente terveztet megfelelő munkaruhát. A sza­badban dolgozó nők természe­tes viselete a hosszúnadrág. Fölötte pedig jó meleg, vate- linozott vagy prémmel bélelt, háromnegyedes hosszúságú ka­bát, ami a mozgást nem gátol­ja. A fejre jó meleg gyapjú- kendőt vagy prémkucsmát te­gyünk, a lábra pedig sokféle bundacipő kapható. Ideális a gumitalpú cipő, különösen Román modell: Szabadban vég- zett munkához melles hosszú­nadrág meleg, vastag pulóver­ral, háromnegyedes, báránybé­léses düftinkabáttal. Kiscsiz­ma egészíti ki az öltözéket. Lengyel modell: Csípőig érő egyenes jerseyblúz, hosszúnad- rág és cúgos cipő. Ideális mún- kaöltözet hideg napokra. azoknak, akik a földeken dol­goznak, mert a sártól, földtől lemosható s nem ázik át köny- nyen. Azok, akik fűtött helyiség­ben — irodában, boltban — dolgoznak, szívesen viselnek kék munkaköpenyt. Az új sza­bású, egybeszabott munkakö­peny egyenes övvel, öv nélkül is viselhető, tehát telt és kar­csú alakra egyaránt megfelel. Rövid és hosszú ujjal gombol­ható változatban készült, míg a másik. fazon kótényruha jel­legű; blúzt, hideg időben két hosszú ujjú pulóvert is felve­hetünk alá. Ez a köpeny nyá­ron is viselhető mint ujj nél­küli könnyű ruha. Laboratóriumokban.* fűszer- boltokban, fodrászüzletekben, kozmetikában igen elterjedt a fehér vászonköpeny viselete. Tisztán tartása igen sok mun­kát követel. Célszerűbb és kel­lemesebb látványt nyújt a szí­nes munkaköpeny. Szép az aranybama, ej türkizkék, a mélyzöld, s amrfak, aki ragasz­kodik munkaköpenyhez, igen hálás a színes nylonból készült köpeny. Középkékben, néger- barnában, sőt feketében is na­gyon csinos. Végül a háziasszonyokról se feledkezzünk meg. Otthon a tűzhely mellett, főzéshez vagy a heti takarításhoz ne visel­jük a foszladozó szövetruhát, se az elhasznált melegítőt. Bármilyen szépen rendezzük be a konyhát, bármilyen fi­nom ételt tálalunk a család­nak, az öröm nem lehet teljes, ha a háziasszony elhanyagolt, rendetlen öltözékű. Otthoni munkákhoz elegendő egy vé- giggombos ruha, amit főzésnél, takarításnál köténnyel védünk. Munkahelyünkön legyünk célszerűen és csinosan öltözöt­tek. Nem kíván ez anyagi ál­dozatot, csupán némi törődér* — saját magunkkal. K. M Művelődés — szórakozás CSIK Y GERGELY SZÍNHÁZ 10 órakor: Cinét. Kevés a férfi. VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ Bab Ráby. Szélesvásznú i gyár film. Korhatár nélkül. Az előadások kezdete 5 és 7 óra. (Február 10-ig.) SZABAD IFJÚSÁG FILMSZÍNHÁZ A betörő. Színes, széles­vásznú angol filmvígjáték. Korhatár nélkül. Az előadások kezdete 4, 6 és 8 óra. (Február 10-ig.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom