Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-05 / 30. szám
I SomoggiMéplap É^^Qyj^yQraBsgBBBBEEBQSQBBBDEBífclíidESSBDHI MCGVEf TANA A PUSZTA EMBERE Miért nem „megy” a paradicsom? Problémák egy konzervipari növény körül — A PÄRTTITKÄRT a termelőszövetkezet irodájában találja meg — igazít útba készségesen egy vörös orrú iskolás gyerek. Apró, fázós kezét felhúzza bő melegítőjének ujjába, és köszönés nélkül továbbrobog. — Toponárra ment, de egy perc múlva itt lesz — fogad az üzemegység vezetője. A kellemesen fűtött szoba ablakából messze ellátni, egészen az állomásig. Kint erősen tartja magát a fagy — bár derült az ég —, azt mondják, ilyenkor foga van a napnak. Az úton gyors , lábú lovak közelednek, de a hin tón csak egy ember ül, a hajtó. — Biztosan egy másik fogattal jön majd Szántó János — gondolom. Amikor lekerül a szerszám a lovakról, s kinyílik az ajtó, csak akkor derül ki, hogy a lovakat a titkár hajtotta. — Állatorvosért voltam. Nem volt, aki befogjon, és sürgős volt... Hívja az elnök, néhány percre a gyakornok kéri, cseng a telefon. A várakozók beszélgetnek. János bácsit — mert a pusztán még az idősebbek is így hívják — szeretik Répáson. Ismerik is, talán mindannyian tudják nehéz életének történetét. Komolysága, magabiztos fellépése mindig meggondolásra késztette a makacsokat, a forrófejűeket. Itt a pusztán 1953-ban, sőt 1956-ban is együtt maradt a tsz. A pártirodában, ahova jnvitált, minduntalan erről jön elő a szó. — GOND AKAD BŐVEN, itt télen sem kevesebb a munka. Nagyon sokan keresnek föl mostanában, hogy közeledik a zárszámadás; kérdezik, mire számíthatnak: Mivel itt a pusztán számottevő háztáji állatállománya nincs senkinek, így fontos, hogy mit ér majd az egység. Felhúzza szemöldökét, sóhajt, és így folytatja: — Azt a legnehezebb megértetni, hogy nem sikerült minden úgy, ahogy szerettük volna. Pedig jól gazdálkodtunk, de óriási egérkárunk volt, ami forintban egymilliónál is többre rúg. Táblaszám ették ki az árpát, a búzát Volt egy harminchat holdas — Ha valakinek életmentő orvossághoz kellene egy szál, hiába keresne, nem találna. De volt itt más baj is. Az elnök katonának ment az agronó- mus beteg volt, a tennivalók pedig sokasodtak. Mindenütt magam nem lehettem ott. A PÄRTTITKAR gondját nemigen értik meg a pusztán. Az őszi választáskor azután kérte is, hogy keressenek fiatalabb embert a helyébe. De a tagok nem engedték. Újra egyetlen ellenszavazat nélkül maradt a posztján. Gondolkozik, ' bundakucsmáját hátratolja, megsimítja magas homlokát. — Egyre inkább észr eveszem, hogy hamar elfáradok. Tudja, nagyon sokat dolgoztam életemben, és most már 65 éves vagyok. Nehéz volt a gyermekkorom is, mint amilyen egy apa nélkül nevelkedett szegény gyereké lehetett. Tizennégy éves koromtól négyökrös béres, fejőcsirás, parádéskocsis, gyalogbéres, egyszóval minden voltam. Tizennyolc éves koromban az őszirózsás forradalom után kommunista lettem, aztán kommunistaként dolgoztam, majd katonáskodtam a Tanácsköztársaság idején is. Azt reméltem, hogy minden vágyam teljesül végre, de sajnos, másként sikerült. Sohasem felejtem el, mennyit aggódott az anyáim, nehogy megtudják, hogy a vörösök között voltam. Aggodalma nem is volt ^alaptalan. Egyik éjszaka rám törték az ajtót, és Marcaliba hurcoltak a főszolgabíró udvarába. Nagyon hosszú két nap volt az akkor. Mikor hazaértem, az uraság felmondott. Aztán itt cseléd eskedtem Répáspusztán. A felszabadulás után tizenöt holdon gazdálkodtam nyolc gyerekkel. Azóta már mind szárnyra eresztettem őket, férjhez mentek, megnősültek. Még egy nevezetes dátum, 1950. Néhány gazdával megalakítottuk a termelőszövetkezetet. Tömpe, húsos ujjaival a fehér falú istálló felé mutat. — AMÍG JÓL ÁLLTUNK, segítettek elosztani a hasznot, de amint visszaestünk egy kicsit, mintha itt sem lettek volna Pedig akkor lett volna igazán szükség a munkaerőre. Engem is hívtak, de én már ezt a pusztát nem tudom elhagyni. A többiek között kell maradnom, jóban is, rosszban is. Itt köszöntek először jó reggelt nekem, úgy szeretném, ha itt mondanának utoljára jó Szerdán este tartotta meg negyedik ifjúsági hangversenyét a kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola a Bartók-teremben. Az iskola harminckét növendéke tizennyolc műsorszám- ban adott számot felkészültségéről. A műsor erénye volt a sok kamarazeneszám. A közös muzsikálás pedagógiai szempontból is előnyös — nincs szólista, »sztár«, a szereplők egyenrangúak —, és csökkenti a szereplési lázát is. A legfiatalabb kis fuvolisták: Drahos Gábor, Vörös Gábor, Skobrák Pál és a továbbképzősök: Ribly Mária, H. Kovács Zoltán, Zavilia Norbert, Sziklai János, Dárdai Árpád játékán érezni lehetett a muzsikálás örömét. Több darab azonban iskolagyakorlatként hatott; még nem kellett volna közönség előtt be mutatni. Hat szólista szerepelt a hangversenyen. Kiemelkedett muzikalitásával Horváth Erzsébet Liszt »Esz-dúr Consolation«-jának előadásával; bátorságával és határozottságával Harsányt József, aki korához és zeneiskolai osztályához képes>t nehéz feladatra vállalkozott a Händel-Chacone előadásával, és jól oldotta meg. A szólisták közül leggyengébben a zeneiskola két felnőtt énekszakosa szerepelt. Hanganyaguk is gyenge, ennek hátrányát elfogódottságuk még fokozta. A műsort túl változatossá tette az, hogy a bemutatott zeneszerzők és az előadók zeNépgazdaságunk az úgynevezett védett árakkal is elősegíti, hogy mezőgazdaságún;: közélelmezési termelvényeiből lehetőleg mindig elegendő kerüljön az asztalokra Ez az ár kizárja azt a veszélyt, hogy némely termény tömeges megjelenésekor olcsóbb, gyenge kínálat esetén pedig drágább legyen. Ez növeli a termelők biztonságérzetét, hiszen már a szerződés megkötésekor tudják, milyen árat kaphatnak termel vényeikért. így van ez például akkor is, ha a tsz paradicsom értékesítésére szerződik: most 60 fillér az eisó osztályú konzervipari növény védett ára. A közös gazdaságok szívesen foglalkoznak olyan növényekkel, amelyeknek termelése kifizetődik. A nagyatádi járásban az idei tervek felülvizsgálatakor mégis az tapasztalható, hogy a tsz-ek nem akarnak olyan szívesen konneiskolai osztályai sem követ- tik a sorrendet. Jó lett volna, ria a műsor elején a fiatalabbak, később pedig a régi nö- tendékek szerepelnek, így fölfelé ívelő vonalat kapott volna /a hangverseny, jól mutatva a gyerekek zenei fejlődését is. S. N. G. Gyógyító füvekért 23ÓÖ000 forint (Tudósítónktól.) Több mint húsz gyógynövény- felvásárló dolgozik megyénkben, és csaknem kilencszáz ember — a nyugdíjasoktól az úttörőkig — foglalkozik gyógynövények gyűjtésével. A múlt évben a tervek szerint 846 000 forint értékű vadon termő gyógynövényt kellett volna gyűjteni, ennek azonban csaknem kétszerese, 1 510 000 forint értékű került a raktárakba. A termeltetett gyógynövények értéke 230 000 forinttal haladta meg a tervezettet. Megyénk ezzel nagy segítséget nyújtott a gyógyszeripar nyersanyagellátásához. Az eredmény azt is jelenti, hogy sok gyűjtő jutott jó mellékkeresethez a kifizetett 2 300 000 forintból. Tavaly a vadon termő gyógynövények közül különösen sokat gyűjtöttek hársfavirágból, csalánlevélből és pásztortáskából. A felvásárlók közül talán az inkei Csiszár Sándomé, az újvárfalvi Béres Pál és a segesdi Xeszerice János vette át a legtöbbet. Az idén is megkezdődött már a munka, sok gyógynövényt télen is lehet szedni. Januárban már olyan 60 000 forintot fizettek ki gyógynövényért. Megkezdődött a termeltetett növények szerződéskötése is. A tervezett 310 holdból 295 holdra már aláírták a szerződéseket. Anyarozsot, édesköményt, fehérmustárt a termelőszövetkezetek, digitáliszt pedig inkább a háztáji gazdaságok termelnek. zervipari növényeket termelni, mint korábban: a járási előirányzatnál kevesebbet vállalnak. Kutason 45, a nagyatádi Szorgalomban 35, Bele gén 30, Bolháson, Kisbajomban és Kuntelepen pedig 5—5 holddal kisebb területet terveznek. Leginkább a paradicsom termőterülete esett visz- sza. Mondják, hogy nem hoz annyit, mint az uborka, a paprika, s ezért inkább az utóbbiak termelését vállalják szívesebben. De valóban csak az árban van a hiba? Nem. Koleszár Sándornak, a járás felvásárlási csoportvezetőjének és Páva Istvánnak, a Nagyatádi Konzervgyár körzetfelügyelőjének is ez az egybehangzó véleménye. — A konzervipari növények közül két évvel ezelőtt is a* paradicsommal volt a baj — mondja a csoportvezető. — Szabásról például nem vitték el idejében a termést, emiatt romlott az áru minősége. — De nem járt rosszul a termelőszövetkezet sem, mert az időközben másodosztályúvá visszaesett paradicsomot első osztályúként vette át tőle a gyár. A körzetfelügyelőtöl megtudtuk, hogy ha az átvett áru a késedelmes szállítás miatt vesztett a súlyából, romlott a minősége, akkor a gyár nagyobb súlyra fizette ki az árat. A csoportvezető elmondotta — és a körzetfelügyelő megerősítette —, hogy a gyárban az átvevők korábban úgy vélekedtek: első osztályú paradicsomot. termelni nem, csak festeni lehet, de arra is csak egy Munkácsy volna képes. Mi derült még ki e beszélgetésből? Az, hogy amikor több áru van, jobban válogatnak közötte, ha kevesebb, akkor könnyebb magasabb osztályba juttatni. Baj persze az is, hogy a termelőszövetkezetek nem mindig küldenek kísérőket az áruval, így minősítésébe sem szólhatnak bele. Nincs hozzáértő áruátadó, aki tisztában lenne a minőségi követelményekkel, és esetenként vitatkozna az átvevőkkel. Tehát itt is, ott is akad tennivaló, enélkül nem javulhat a termelők és a termeltetők közötti kapcsolat. Az idei terveket csak úgy teljesíthetik, ha mindkét fél együtt lát hozzá a munkához már most. Ez annál is hasznosabb, mert céljaik azonosak. H. F. Mit mond a rajz? Hang a telefonban: — Somogyi Néplap? ... Kérem szépen, a csütörtöki újság utolsó oldalán van egy rajz. A barátommal azon vitatkoztunk, hogy mit akar mondani ez a kép. Azt-e, hogy megfordult a sorrend, és a medve vadászik a vadászra, vagy pedig a tűsarkú cipő a poén? Válasz: — Az utóbbi megérzés a valószínűbb. A rajz ugyanis nagyon szemléletesen ábrázolja a férfiak gyenge oldalát. A medvét mézzel lehet becsapni, azaz léprecsalni. S a férfit? Elég neki, ha női cipőnyomokat fedez föl a hóban, s máris beleszalad a csapdába. Vannak ilyenek... — h — » « * Nehéz bor Az ultisok minden héten más társuk lakásán jönnek össze. Egy este a jó boráról nevezetes Kovács József a házigazda. Hiába várja azonban a társaság a reprezentációt, a gazda csak éjféltájban tesz le az asztalra egy üveg bort. A kártyások át- szellemülten ízlelik a kitűnő szőlőlevet. — Nehéz bor — cuppant a legidősebb ultis. — Meghiszem azt — helyesel a vendéglátó kártyás. — Nehéz hozzájutni — teszi hozzá a társaság mókamestere. — th — ... Újítás Az ősemberek rájöttek a csiszolt kőszerszámok korában, hogy nem helyes, ha mindnyájain ássák a vermet a mammutnak, a munkálatokat irányítani kell. Amikor az irányító megpihent a fa alatt, megbízott egy helyettest a munka vezetésével. Később helykijelölőket is alkalmaztak, mert rájöttek, hogy nem elég, ha találomra ássák a vermeket. Egy idő múlva már csak egy ember ásott, a többi a fákról irányított. S most jön az őskor egyetlen nagy újítása: az utolsó ősember is eldobta a dorongot ezzel a felkiáltással: — A mammutnak kell a verem, ássa meg maga! estét is. Nagy József Ifjúsági hangverseny maglóhere-tábla, csak orvosságnak egy szálat sem. Megmagyarázza: ahol még —Ott, az a sovány ember, sem találni a Halasi András, 6 maradt meg velem az alapítók közül. — És a többiek? Anti van és anti hiányzik A kéthelyiek téli tanulásáról nem mondhatni egyértelműen jó vagy elmarasztaló véleményt. Meglehetősen vegyes a kép. De lássuk csak részleteiben. Politikai oktatást a pártvezetőség is, a KISZ is szervezett. A téglagyár és a szociális otthon alapszervezete egyaránt indított tanfolyamok A termelőszövetkezet pártszervezetében két csoport működik. Ezeket is, a KlSZ-okta- tást is pedagógus — Antalics Tibor, Kiss Zoltán, illetve Markovics Ferencné — vezeti. Az előadásokat az ütemterv szerint tartják. Esetenként Tóth Lajos párttitkár is vállalkozik vitavezetésre, s a pártvezetőség tagiai is gyakran segítenek, ellenőrzik a foglalkozásokat. Kezdetben a vártnál kevesebben jártak el a tanfolyamokra, <ie a jelentkezők személyes felkeresésének és meghívásának kedvező hatása azóta már érződik. Az i■"*erő eldarl'*- soV nagy az ér'fe'-iő'i.Ac Átlagosan kétszázan hallgatnak meg egv- egy témát. A tervezett előadásoknak több mint a felét már megtartatták. Szó volt ezeken a véradás jelentőségéről, a nevelés tudnivalóiról, az állategészségügy helyzetéről és más fontos, időszerű kérdésekről. A légoltalmi oktatást már befejezték. Az általános iskola nyolcadik osztályába 14 felnőtt iratkozott be. A szövetkezeti gazdák mezőgazdasági szaktudásának szervezett növelésére azonban nem teremtettek lehetőséget. Tavaly tizenegyen végeztek tan folyamot, most azonban nincs szakoktatás a faluban. Pedig erre ismét szükség volna. Sőt egyre több parasztembert kellene megtanítani munkájának, foglalkozásának alapvető elméleti tudnivalóira. Hogy csak néhány ágazatot említsünk- a fejlődő szőlőkultúra és gyümölcstermelés meg a máris színvonalas állattenyésztés, kivált a tehenészet eredményeinek további növelésére éppen a nagyobb szaktudás anna módot. Anv't most bár- m’Tven oVet-Vói ís elmulasztottak. pótol iák a lövőben — javukra vélik, he«—származik belőle K. X — gp — ... Trombitálás vérvétel közben A dzsessz történetében egyedülálló hangversen 7t adott Muggsy Spanier 59 éves dzsessztrombilás a lonsiana-i New Orleans egyik kórházában. Miközben az orvosok ka- tétercsövekkcl vért vettek a beteg szíve és tüdeje körüli vérnyomás pontos megállapítására, Spanier a leghíresebb dixielandszámokat mutatta be trombitáján. A különös eljárás célja az volt, hogy megállapítsák, milyen mértékben erőlteti meg a trombitálás a beteg szívét, és folytathatja-e foglalkozását. Somogyi Néplap MSZMP Somogy megyei bizottsága ej; a Somogv Tanács (apja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőséé: Kaposvár. Latinka «ándor u. t Telefon tS-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyol Lapkiadó vállalat. Kapós, ár Latinka s u. i. Telefon 15 ti Feleld« kiadd; Szabd Gábor Beküldött kéziratot nem örztiui meg. é* nem adunk vissza. I erjeszti- a Magvar Posta. Elő fizethető a helyt postahivataloknál és postás kézbesítőknél. slöfizetésr díj egy hónapra t? *• Index: 35067 Készült a Somogy megyei Nyoma. i Ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Katinka Sándor utca *.