Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-27 / 49. szám

Szombat, 1965. február 27. 3 SOMOGTI NÉPLAP EGYHÓNAPOS KISZ-SZERVEZET Milei János járási KISz-tit- kár hívta föl figyelmemet az ádándiak egyhónapos alapszer­vezetére. Főként különleges helyzetüket hangsúlyozta, azt hogy ezek a fiatalok az évből mindössze öt hónapot töltenek rendszeres, szervezett KISZ- munikával. Éppen ezért az Adándi Mezőgazdasági Gépsze­relő Szakiskola alapszervezete egy kicsit más, mint ä többi KISZ-szervezet. A szakiskolát az ország min­den részéből érkezett tanulók népesítik be. Három esztendőn át évente öt-öt hónapot tölte­nek itt, aztán hazaimennek gyakorlatra. Az új KlSZ-szer- vezet a tanulással eltöltött időt akarja még hasznosabbá ten­ni azzal, hogy az ifjúsági szö­vetségben is képezi a fiatalo­kat. Máté Attila tanácsadó tanár­ral és a vezetőség három tag­jával beszélgetünk. — Alapszervezetűnk ugyan ideiglenes jelleggel működik, de jogaink, feladataink ugyan­azok, mint a többieké — tájé­koztat Máté Attila — Nehe­zebb a helyzetünk, mint a fa­lusi KlSZ-szervezeteké. Másutt addig tartozik a KISZ kötelé­kébe egy fiatal, amíg »ki nem öregszik-«, nálunk mindössze öt hónapig tag Éppen ezért nem is jelentkeznek át hozzánk. Előfordulhat, hogy a mostani másodévesek jövőre már nem kerülnek vissza, tehát hiába alapozzuk meg az alapszerve­zetet, lehet, hogy 1966-ban sok mindent újra kell kezdenünk. Azáltal viszont, hogy a miénk iskolai alapszervezet, szoro­sabb a tagjaink közötti kapcso­lat, így igényesebb, komolyabb munkát végezhetünk. A fiúk már valamennyien ismerik a KISZ-életet. Bogár György például egy ideig tit­kárként működött Komárom megyében. Úttörő rajvezető is volt. Hl mond iák. hogy Adan­dón sokkal élénkebb alapszer­vezeti életet akarnak terem­teni, jobbat, mint amilyet ed­dig tapasztaltak. — Körülbelül hatvan ta­gunk van most — mondják —, s nagyon szeretnénk, ha a tan­év végére valamennyi tanuló KISZ-tag lenne. Arra törek­szünk, hogy érdekessé, vonzó­vá tegyük a KISZ-t Horváth Sz. Sándor megem líti, hogy néhány hasznos ta­pasztalatot át lehet venni azoktól az alapszervezetektől, ahol eddig dolgoztak. Eire a munkaterv összeállításakor is ügyelnek. — Fertődön nagyon össze­hangoltan dolgoztunk — mond­ja. — Igaz, kevesen voltunk, nem ismertük a széthúzást. Nívós volt az alapszervezeti munka. A politikai oktatáso­kat egy határőr őrnagy tartot­ta, s mindig megtalálta a min­ket érdeklő témát. Szívesen végeztünk társadalmi munkát is. Végvári András kultúrfele­lős az alapszarvezetben. Sze­retne kapcsolatot teremteni a községi alapszervezettel. Az a véleménye, hogy közösen sok érdekes rendezvényt tudnának szervezni. Amikor terveikről érdeklő­döm, alig győzik felsorolni, hogy mennyi feladat vár rá­juk. A KISZ-vezetőség egyút­tal a diákotthon önkormány­zati szerve is, ott is biztosíta­niuk kell a rendet, a fegyel­met Nyolc előadásból álló po­litikai oktatást szerveznek: már megbeszélték a járás: KlSZ-bizottsággal, hogy Sió fokról jön az előadó. Részt kívánnak venni az is­kola szépítésben, rendezésé­ben, a »spartkombinát« ki­alakításában. A parkot mái felosztották, szinte virágágyak szerint, hogy ki melyik részét ápolja. A leendő iskolai zene­kar magját is kialakították, nemsokára műsorral szándé­koznak fellépni. A kulturális terv nagy része már készen van. Ez sok feladatot ró a KlSZ-tagókra. A másodévesek­kel intenzivebben akarnak foglalkozni, hogy jobban meg­ismertessék velük a KISZ fel­adatait örömmel, lelkesen vállalkoz­nak a fiúk arra, hogy megte­remtsék egy jól működő KISZ- szervezet alapjait. Mondják, hogy eredményeket femutatni még nem nagyon tudnak, hi­szen csak a kezdetén vannak a I munkának. De két hónap 1 múlva bizonyítani fosnak. I Strubl Márta Csökkent a tűzesetek száma a nagyatádi járásban (Tudósítónktól.) 1963-ban 25 tűzeset követ­keztében 215 000 forintos kár keletkezett a nagyatádi járás területén. A megelőző intézke­dések megtartásával a múlt évben héttel kevesebb tűz volt, és a kár összege nem érte el a százezer forintot. Növekedett a gyerekek okoz­ta tűzesetek száma: öt alka­lommal okoztak tüzet. A gyu­fával játszó gyerekek veszé­lyeztetik saját testi épségüket, és súlyos anyagi károkat is okoznak. Éppen ezért a szülők­nek igen nagy gonddal kell ügyelniük a gyerekekre, hogy megelőzhessék a tragédiákat, és elkerülhessék az anyagi károkat is. Molnár Anti elsápadva hú­zódott az elnök mellé. Biztat­ta: — Menjen csak, elnök pol­gártárs. Mi megvárjuk idekint. A rendőr is sürgette. — Na, mi lesz? Biri megdöbbenéssel kevert undorral nézett Molnárra. Az ijedtség egészen eltorzította a »százados« arcát. Biri még so­ha nem látta ilyennek. Kese­rűen felsóhajtott: szóval ez se különb? Inukba szállt a bátor­ság, egyik se jobb Kérésznél. Ez lett a vége... Ezt érdemel­te tőlük? Amíg adni tudott., addig jó volt... amíg fölemel­te őket. Most meg az első ko­molyabb feladatnál megfuta­modnak. — Hát jól van! — mondta határozottan, és megindult a rendőr után. A második emeleten egy sa­rokszobába nyitottak be. Egyet­len ember ült a kerek dohány­zóasztal mellett. Biri azonnal megismerte. A belügyminisz­ter éppen olyan volt, mint amilyennek Molnár Anti lefes­tette. Közepes termetű, fekete hajú. inas-csontos ember. A szemével valóban szúrósan tudott nézni, annyira, hogy Ki­csi Biri elfordította róla a te­kintetét. A belügyminiszter kedélye­sen köszöntötte: — Jó napot, elnök úr! Fog­laljon helyet! Kicsi Biri nem fogadta el a kínált fotelt. Alit szótlanul, dacosan, várta, hogy a belügy­miniszter beszéljen. De az se szólt többet, csak intett a kí­sérőjének. Erre a rendőr ki­nyitotta a szomszéd szoba aj­taját, és beengedte rajta Mi­hályit A kovácsot. — Jó napot, Biri! — köszön­tötte Mihályi is. — Újra ösz- szesodort a szél bennünket, mi? — Jó napot! — biccentett a fejével a suszter, de a kérdést felelet nélkül hagyta. Akkor már felállt a belügy­miniszter, és odalépett hozzá mosolyogva: — Nos, jóember, mi legyen magával? Itt tartsuk talán vendégségben néhány hétig? Csak addig amíg Mihályi ba­rátunk a falu és a mi segít­ségünkkel helyrehozza azt, amit maguk elrontottak. Kicsi Biri a belügyminisz­ter szavait is válasz nélkül hagyta. Mihályi Sándort néz­te hitetlenkedve. Eszébe jutott Mihályi letartóztatása, szöké­se, az elmúlt másfél hónap, amíg ő volt a parányi köztár­saság elnöke, úr mindenek fö­lött. Csak volt. Vége ... Nem tette el Mihályit az útból... ez lett a veszte. Fojtogatta a torkát a kese­rűség szinte sírni tudott volna tehetetlenségében. Legalább Mihálvl ne volna itt, ne látná a bukását, ettől az egytől meg­Megjutalmazták a Faipari Vállalat legjobb brigádját A Somogy megyei Faipari Vállalat termelési tanácskozá­sán Vörös József igazgató ele­mezte a múlt évi munkát, és ismertette az idei feladatokat. Ezután kihirdették a tavalyi egész évi, valamint a negye­dik negyedévi munkaverseny eredményeit. Mind a két mun­kaverseny győztese a gépház szocialista brigádja lett. Ne­gyedik negyedévben elért ered­ményeiért ezer forint jutalmat kapott, »Az év legjobb brigád­ja« címének elnyeréséért pe­dig kétezer forint jutalomban részesült. A termelési értekezleten a vállalat dolgozói csatlakoztak az SZMT és a Somogy megvei Tanács által kibocsátott fel- szabadulási munkaverseny-fel- hívéshoz. Egyebek között vál­lalták, hogy több mint ötven­ezer forint értékű anyagot ta­karítanak meg, javítják az áruk minőségét, csökkentik a gyártási időt. Miért jó a homokszentgyörgyi Zöldmező' Tsz? (3) Közös a g’ontB, a gondoskodás ■s Az a tény, hogy ebben a fa luban egy termelőszövetkezet, egy pártszervezet van, s hogy ezek vezetői évék óta állnak posztjukon, lehetővé tette a szoros együttműködést, az ösz- szefogást a feladatok megoldá­sában. Ha probléma adódott, együtt indultak elhárítására, de segített a községi tanács is, s a KISZ-fiatalokra is mindig számíthattak. Azonkívül, hogy a tanácsi vezetők bejárták a határt, Tavaszi József, a szö­vetkezet egyik üzemegységié- nék vezetője mint a mezőgaz­dasági állandó bizottság elnö­ke rendszeresen beszámolt a munkák állásáról. A fiatalok­kal elégedettek a tsz-ben. A lányok közül néhányat arra érdemesítettek az idősebb asz- szonyoik, hogy szorgalmuk el­„VARÁZSLÁMPA' Képünkön különleges kapcsolóberendezésű lámpát muta­tunk be. A kéz közeledésére az elektronikus áttételű lám­pa fénye kigyullad. A kéz eltávolodására a lámpa clsöté­tedik. •9 Neon fényes ” Kaposvár Egy esti sétán láttuk Ka­posváron: A Berzsenyi utcában még minőig pislognak a fénycsö­vek az AKÖV kapujánál és a Latinlca Sándor utca sarkán. Az Ady Endre utcában, a Ve­tőmagbolt előtt valami ilyes­mit láttam: »á n y«. Ügy lát­szik, rövidítés. Nem! A do­hánybolt felirata akar lenni. A Kossuth téri Festék és Ház­tartási Áruk Boltjának cég­tábláján csak ennyit olvasha­tunk: >*-Festék és há... tar .. • áruk.« A »Csibi« gyermekru­házati bolt viszont halad az absztrakt művészet diktálta úton, ugj'anis a gyerekek vo­nalaiból messziről csak egy lábat, egy szoknyát, egy ke­zet látunk — bocsánat, egy cipőt is. A húsbolt, a női di­vat-, a csemegebolt, az Alla- Biztosító, a férfidivat-, a fel­gyümölcsbolt, a Hotel Béke neonreklámjai egyáltalában nem égnek. Már meg sem lepődtem azon, hogy a Szövet—Selyem helyett csak ennyit tudtam kiolvas­ni: Szövet S, és hogy a Sza­bad Ifjúság Mozi helyett csak Szabad Ifjúság M O Z van. A József Attila Könyvesbolt rek­lámját meg leszerelték. Városunk képét nem javít­ják a hiányos kiírások, a »vak« neonfények. Nem his­szük el, hogy ne lehetne meg­javítani őket. K. F. .ismeréseként csapatvezetőnek is megválasztották őket. A kommunisták példája 1959-ben mindössze két kom­munista volt a tsz-tagok kö­zött, ma már huszonhármán vannak, s csaknem minden munkaterületen megtalálha­tók. Szakács József pártti.kár elmondta, a gazdasági vezetés­sel egyetértésben azon fára­doznak, hogy a még meglevő hibákat kijavítsák, s minden kommunista a lehető legtöbbet tegye az eredmények növelé­séért. — Meghatározott feladata van mindenkinek, s most már a számonkérést sem mulaszt­juk el. A téli gépjavítás ha­táridőre való befejezéséért pél­dául Horváth Vendel műhely- vezető tartozik felelősséggel Bízunk a kommunisták helyt­állásában és abban, hogy pél­daadó, jó munkájuk ezután is érződik a szövetkezet eredmé­nyeiben. Hogy milyen hibáik meg­szüntetését tartja fontosnak a Dárttitkár? Az órabéres mun­kák mögött nincs mindig ki­elégítő teljesítmény, ezért a lehetőségekhez mérten a jö­vőben teljesítményhez kötik a normákat. De akad halasztha tatlan tennivaló egyéb is. Fiatalok és öregek Az egyik tsz-tag felesége mondta ottjártunkkor, hogy noha elégedett a szövetkezet eredményeivel, egy dolog még­is aggasztja: a kiöregedés ve­szélye. Szerinte meggondolat­lanok azok a fiatalok, akik ilyen gazdaságból elmennek. Ez az észrevétel annyiban igaz, hogy valóban mennek el a faluból fiatalok, bár meg­közelítően sem annyian, mint máshonnan. Miért hagyják itt falujukat? A kereset kielégí­tő, a szórakozási lehetőségek azonban eddig nemigen elégí­tették ki igényeiket, jóllehet a szövetkezet mindent megtett a fiatalok segítésére. Most is erről gondoskodott a tsz meg a tanács: modern művelődési ház épül a falu közepén. A tsz mér eddig százezer forinttal meg fuvarral járult hozzá, de a továbbiakban is segít az építkezésben. A szövetkezeti vezetőle egyéb elfoglaltságuk mellett arra is szakítottak ma­guknak időt, hogy elutazzanak más községekbe, s megnézzék az ottani hasonló létesítményt. A sportkörnek húszezer forin­tot adtak fölszerelésre tavaly. Az öregségi és munkaképtelen­ségi járadékosoknak mintegy százhúszezer forintot osztanak ki úgy, hogy szociális helyze­tüktől függően havonta kiegé­szítik a nyugdíjintézettől ka­pott járadékot. A kicsinyekről sem feledke­zik el a termelőszövetkezet Játékokat vesz az apróságok­nak az a közösség, amelynek tagjai a nagy igyekezet és a szép eredmények mellett arra is gondolnak, hogy másoknak örömet szerezzenek. Új feladatok előtt Ha azt állítanánk, hogy a homokszentgyörgyiek az egyen­letes fejlődés tapasztalatait összegezve teljes megelége­dettséggel zárták le a szövet­kezeti gazdálkodás hatodik esztendejét, nem mondanánk igazat. Ók maguk is többet várnak még; van, aki a hat­van forintot tartja kielégítő­nek, más ennél is többet kí­ván — és többet vár tőlük a népgazdaság js. Szemlátomást nőtt a szövetkezeti gazdák igé­nye: jól élnek, de még jobb módban akarnak élni, s ennek megteremtették az alapjait Mik a céljaik? Az egyik, hogy egységnyi területről az eddiginél többet és jobbat tudjanak felmutatni. Noha vannak tartalékok, de tudni kell, hogy ezek csak a bizton­ságot szolgálják, az idei jöve­delmet az idén kell »kitermel­ni«. Előreléphetnek — száz­mázsás átlag fölé — az ötszáz­ötven hold burgonyával, a ke­nyérgabona hozamával, a fejé- si átlaggal és más területen is Új gazdasági épületeket emel­nek az idén, létrehozzák a központi majort, bekötő utat építenek, s mindezzel folytat­ják azt a szép és dicséretes fej­lődést, amelyet ők maguk egy­re növekvő jövedelmükön ér­zékelnek, s amelynek az egész megye eddig is tanúja volt. ...Miért jó a homokszent- györgyi Zöldmező Tsz? A kér­désre — a sok részfeleletet egy csokorba kötve — talán így le­hetne összegezni a választ: a szövetkezeti gazdák és a veze­tők egvütt fáradoztak az ered­ményekért, s megtalálták a folyamatos erősödés módját. Hernesz Ferenc ső csemegebolt, zöldség­FIATAL SZAKEMBEREK FALUN AZ ÜZEMGAZDÁSZ kímélhette ™^a a AZ ÉJSZAKA ELLENŐRZÉS hosszú ideig tartó fővárosi raszter, ha így * , VOLT. Végigjárták a majoro- élet sem tudta megváltoztatni, ta a dolgot. .fkát, s megnézték, hogyan tet­De most mar mindegy. Ez isV.k rendbe munkí[végeztével az mindegy... Jól van, (állattenyésztők az istállókat, lyi mondta végre, majd mMeglátogatták az éjjeliőröket suttogva. Hun kerek, huniis Az eiien5rzés három órakor talp. Most neked kedvezett véget. Fazekas András szerencse, te maradtai felül, ^munkakezdésre mégis a barcsi Leroskadt a fotelba, mert i Vörös Csillag Tsz irodájában elhagyta minden ereje. Az ab-(volt. lakon keresztül a Csokonai f _ Álmos? — Nem. —r Mikor ébred? — Hét óra tájban. Színház piszkos, galambszürke tetejét bámulta mereven. Mihályi nem felelt neki. A belügyminiszterhez fordult: Az íróasztalt tervek, kimu­— Én amondó vagyok, nem j tatások takarják. Az agrono- érdemes itt tartani. Holnap, musok a szövetkezet gazdasági már haza is engedhetik, hiszen férvén dolgoznak. Fazekas kell a suszter a faluban. Mert*András január elseje óta üzem­mi tagadás, szakembernekJ gazdász. A tervek utón kezd nem rossz, csak politikusnak í hozzá az elemző számításokhoz, csapnivaló. (Azt tartja, hogy nagy szükség Més ez is’ — gondolta Ki»van erre’ mert egy ÍÓ1 feílett . £? .. • gondolta lu ’ gaztjaságban is csak úgy lehet esi Birr teljesen összetörve. Ez a — i iwi ■ .-1- ..../előbbre lépni, ha megkeresik a a nagylelkűség jobban fajtó még kiaknázatlan lehetősége­mindennél. Inkább csukták Jket. volna be, csak ez ne mutatnák, f A szövetkezet fejlődése nem hogy ennyire semmibe veszik, f ismeretlen a fiatal agronómus csöppet sem tartónak tőle. ielőtt, hiszen gyakorlati idejö­nnek egy részét Barcson töltőt­Legyen a maga javaslatai^ s egyetemi vizsgadolgozatá- szerint — mondta Mihályinak*ban is a Vörös Csillag gazda- a miniszter csöndesen, s arra ' sági adottságait, fejlődését ele- gondolt, milyen mélyről, mi­ímezte. Dolgozata jól sikerült. . iAz egyetemen azt mondták rá: lyen zűrzavarból indul ez a ki- i diplomamunkának is megfelel­ési, meggyötört ország az új, iné. az ismeretlen élet felé. f Az üzemgazdász beszédén n érzik a békési akcentus. A szü- (Vége.) ilőföld ízes szólejtését még a A barcsi Vörös Csillagról az egyetemi tankönyvekben olva­sott először. Amikor az elhe­lyezkedésre gondolt, írt a tsz- nek. A válasz hamar érkezett. — Szakemberből hiány van. Jöjjön. 1962 Áprilisában látta először Barcsot. A nyári gya­korlat idején már a határt jár­ta. A Dráva-parti füzesek és a zöld erdő köszöntötték min­den hajnalban. Feigli Ferenc főagronómus volt a kísérője. A faluba legtöbbször csak este került. — Milyen tapasztalatokat szerzett ez alatt az idő alatt? — Kellemesen csalódtam Barcson. Nem csupán szakem­berként fogadtak, hanem barát­ként is. Azt mondja, az embereket már megismerte, a határt még nem. Megtalálna ugyan min­den táblát, de ahhoz, hogy a földet, a táblák minőségét, ér­tékét is megismerje, legalább egy vegetációs időszak kell. — A munkán kívül mivel foglalkozik? Amikor az egyetemről útnak indították, azt mondták, hogy kollégáktól búcsúznak, akiket mindig visszavárnak, és szíve­sen segítenek nekik, ha az élet olyan feladatok elé állítja őket, amiket egyedül nem tudnak megoldani. — Ha az ember lépést akar tartani a fejlődéssel, akkor so­kat kell forgatnia a szakirodal­mat. Meg segítek az állatte­nyésztésben is. — Milyen a kapcsolata a szö­vetkezet fiataljaival? A tsz fiataljai eléggé szét­szórtan élnek. Egy részük itt dolgozik a járási székhelyen, másik részük vagy hat kilomé­terre innen. A két ifjúsági munkacsapat szép eredménye­ket ért el. Egyik a. megye leg­jobb ifjúsági munkacsapata lett. — Én vagyok a KISZ-titkár — mondja. A fiatalokkal való foglalkozás is sok időt kér. — A főváros után nem volt furcsa Barcs? Mosoly suhan át az arcán. — Nekem nem voltak szuper elképzeléseim az életről. Én gazdász akartam lenni. Ezt szeretem. — ön péceli. Közel lakik Bu­dapesthez. Nem akarták lebe­szélni Barcsról? — Csak akkor tudták meg, hogy ide jövök, amikor már mindent elintéztem. — Különben ellenezték vol­na? — Nem tudom. Ebben a kor­ban jó, ha az ember maga dön­ti el, hogy mit akar csinálni. HANGJA HATÁROZOTT. Még a pálya kezdetén Van. A diplomája egészen friss. De­cemberben kapta meg. Fazekas András tele van tervekkel, el­gondolásokkal ... Kercza Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom