Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-21 / 44. szám

Vasárnap, 1965. február 21. 3 SOMOGYI NÉPLAP RUDAS LÁSZLÓ A z alacsony, vézna terme- Ä tű, többnyire kedélyes, sziporkázván szellemes, az el­maradottság és az ellenséges, rosszindulatú nézetek ellen felcsattanó éles gúnnyal hada­kozó férfi egy egész országot tanított. Rudas László nevét néhány év alatt a városokban és a falvakban, az egyeteme­ken és a tanyai olvasókörök­ben egyaránt megismerték. Könyvei, cikkei, előadásainak jegyzetei ezrek kezén forog­tak, oszlatták a homályt, árasz­tották a fényt, a világosságot. A marxista-leninista filozófia nagy tudósa volt, gazdag for­radalmi tapasztalatait, tudomá­nyos ismereteinek, müveinek összességét népe fölemelkedé­sének, a világ megváltoztatásá­nak szolgálatába állította. Alig­ha van az országnak olyan já­rása, városa — talán nagyobb községe sem —, ahol ne él­nének tanítványai. A központi pártiskola tanára, a Közgazda- sági Egyetem Kossuth-díjas rektora a felszabadulást követő öt évben — 1950 tavaszán hat­vanöt éves korában bekövet­kezett haláláig — évről évre a párt- és az állami élet ve­zető helyein dolgozó kommu­nisták százait nevelte meggyő­ző erejű előadásaival, érveivel, nem utolsósorban saját harcos élete példájával. 1885 február 21-én született i Sárváron, Vas megyé­ben. Apja szegénysorsú bádo­gos volt. tizennégy gyereket nevelt. Elképzelhető, hogy is­koláztatásukra nem volt módja. Kudas Lászlót csillapíthatatlan tudásszomja hajtotta: művelő­dött, tanult, s már tizennyolc éves korában — 1903-ban — a Szociáldemokrata Párt tagja lett. Evek során fölmérte, mi­ként egyezik a magyar prole­tariátus helyzete, érdeke s az a harci módszer, melyet a mun­kásmozgalom vezetői alkalmaz­nak. Rájött, hogy e módszerek nem alkalmasak a kizsákmá­nyolt munkás- és paraszttöme­gek sorsának jobbra fordításá­ra. Ezért már az első világhá­borút megelőző években az SZDP baloldali erőihez csat­lakozott. A háború éveiben részt vett az antimilitarista cso­port küzdelmeiben, később egyike lett azoknak, akik szük­ségesnek és elkerülhetetlennek tartották egy új, forradalmi munkáspárt létrehozását. A Kommunisták Magyarországi Partja alapító tagjaként ö voK az, aki a magyar párt megbí­zásából ezer veszély és nehéz­ség közepette Moszkvába uta­zott a III. Intemacionálé ala- kongresszusára, V proletárdiktatúra idején á rös Üjság főszerkesztőjeként - ilgozotfc. Tudományos mun- 1 kodása az emigráció két és évtizedében bontakozott ki: óbb Olaszországba, aztán Né­metországba ment, majd a -'•/.ovjetunióba, ahol jelentős beoszt ásókban dolgozott. Ta­nulmányait sok nyelven kiad­ták, neve és munkálkodása nemzetközileg ismertté vált. Itthon a felszabadulás után megjelent írásai szinte kivétel nélkül harcos vitairatok is, amelyekben a különböző idea­lista nézetekkel szemben, a természettudomány fölfedezé- alapján újabb és újabb té- fkkcl bizonyította a materia- fa világnézet igazát. S zületésének 80. évforduló­ján tisztelettel és elisme- csel emlékezünk rá, aki elvi övetkezetességével, harcossá- ~ával, példás emberi magatar­tásával sok-sok tanítványának vált eszményképévé. Vadász Ferenc Van-e lehetőség? LÁTTÁM AZ ORSZÁGGYŰ­LÉS IDEJÉN, hogy sok ember a beszámolót, a hozzászóláso­kat hallgatva helyeslőén bólo­gatott. Ugyanezt tapasztaltam értekezleteken, összejövetele­ken is, ha a párt decemberi határozatairól és az országgyű­lésen elhangzottakról volt szó. Miért helyeseltek? Sokan saját bőrükön tapasz­talták, mit jelent az, ha a mű­helyben tekergők akadályoz­zák a munkát, vagy ha elural­kodik a tespedtség. Egy részük, aiki a »jobb a békesség-“ jel­szót vallva nem mert szólni, most föllélegzett. Végre meg­mondták, hogy ez tűrhetetlen; intézményesen is föllépnek a lógókkal szemben. Mások, aki'.; szóltak, de szavuknak kevés foganatja volt, a határozatok­ból erőt merítettek a további harchoz. Ismét mások, akik fi­gyelemmel kísérték a világ­szerte végbemenő gyors fejlő­dést, s látták, milyen drágán, készítjük némely termékein­ket, remélni kezdték, hogy iparcikkeink zömét hamaro­san a sokat emlegetett világ- színvonalon állíthatjuk elő Ezért lelkesedtek. Akadtak olyanok is, akik azért örültek, mert a korszerűbb termelés előmozdítja, hogy előbb kap­nak lakást, vagy hogy jobban öltözködhetnek. Az emberek zöme korra, nemre való tekin­tet nélkül elismerte; szükség van gazdálkodásunk színvona­lának emelésére, a termelés korszerűsítésére. Ezzel több­nyire még azok is egyetértet­tek, akiknek egy és más célki­tűzéssel kapcsolatban volt fenntartásuk, egy-két részlet- kérdésben vitatkoztak. AZ ÉN EGYIK ISMERŐ­SÖM — egyben örökös vita­partnerem — azok közé a ke­vesek közé tartozik, akik egy­általán nem lelkesedtek. Ami­kor megkérdeztem, miért, elő­hozakodott azzal a nótával, amelyet már régóta fúj. Azzal tudniillik, hogy a termelés korszerűsítésére, a takarékos­kodásra, a műszaki., .és .gyárt­mányfejlesztésre ebben a me­gyében nincs lehetőség. A ko­rábbi években — úgymond — már kihasználtuk a kínálkozó alkalmakat. — Nincs igazad — mondtam akkoriban. — Bizonyítsd az ellenkező­jét — vágott vissza. Erre akkor nem volt idő, most azonban megragadtam az alkalmat, hogy bizonyítsak. — Maradjunk az általad föl­vetett négy témánál; a műszá­la és a gyártmányfejlesztésnél, a termelési folyamatok kor­szerűbb megszervezésénél és a takarékoskodásnál — mond­tam. — Mindjárt egy olyan gyártmánnyal kezdem, amely nemrég született meg, s ame­lyet alkotói tökéletesnek tar­tottak. A Faipari Vállalat csi­nos és praktikus, Balaton el­nevezésű lakószoba-garnitúrá­járól van szó. Ezt is tovább .ehet fejleszteni. Bevezethető í bútor polieszteres (magasfé- íyű) kezelése. így sokkal ke­lendőbb, értékesebb, verseny­képesebb lenne a bútor. A Vas- és Fémipari Vállalatnál a nyomástartó-berendezést, a Finommechanikai és Gépjavító Vállalatnál a játékokat lehet, sőt kell korszerűsíteni. Mind­kettőt, ha versenyképessé te­szik, exportálhatják is. De to­vábbmegyek. Az Épület-szak­ipari Vállalatnál be lehet ve­zetni az igen keresett színes mozsvklap gyártását. MEG TÖBB LEHETŐSÉG KÍNÁLKOZIK a munka jobb megszervezésére, a termelési folyamatok korszerűsítésére. Nem akarok messze elkalan­dozni, azért az említett vállala­toknál maradok. A Faipari Vállalatnál érdemes lenne zár ' ciklusú gyártási rendszerrel ■lászítend a Balaton lakószobát és a Varia heverő! Szalagsze­reién dolgozhatnának a kárpi­tosműhelyben. Üjabb módsze­rekkel gyárthatná a Finom- mechanikai Vállalat a játé­kot és a szeget. Ugyancsak en- hél a vállalatnál megrövidít­hetnék a szállítási utakat. Ha már a belső anyagmozgatás­nál tartunk, hadd említsem meg, hogy a Vas- és Fémipa­ri Vállalatnál is dolgozhatná­nak szalagrendszerben (rádió­cső, fénycsőfej), s a belső anyagmozgatást is jobban meg­szervezhetnék. A technológia: útvonalak és a belső szállítás jobb kialakításával az Épület- szakipari Vállalat is adós. A műszaki fejlesztés ezernyi lehetőségét nem akarom elso­rolni. Csupán azt szeretném megjegyezni, hogy a szakem­berek nemrég készített fölmé­rése szerint a Tőzegki termelő Vállalatnál tízezer, a Finom- mechanikai Vállalatnál húsz­ezer, a Vas- és Fémipari Vál­lalatnál, a Somogy megyei Fa­ipari és az Épület-szakipari Vállatainál negyven-negyven- ezer, a Somogy megyei Nyom­daipari, a Kaposvári Patyolat, a Somogy megyei Szikvíz- és Szeszipari Vállalatnál öt-öt­ezer, a Mértékutáni és Ve­gyesruházati, valamint a Ka­posvári Kefeanyag-kikészítő Vállalatnál harminc-harminc- ezer, a Somogy megyei Sütő­ipari Vállalatnál húszezer normaóra takarítható meg — csupán műszaki intézkedések­kel. Takarékoskodni pedig nemcsak egy-két, hanem vala­mennyi gyártmánynál lehet. Csak egy példát említenék. A Kefeanyag-kikészítő Vállalat­nál a hulladék felhasználásá­val év végéig több mint száz­ezer forintot takaríthatnak meg. Hogy eddig csak tanácsi vál- 't latokról beszéltein? Igaz, de tadd tegyem hozzá, hogy a t orszerűbben termelő minisz- / '-riumi vállalatoknál sem zgytalc ki a lehetőségek. Biz­is vagyok abban, ha a takaré- - osságra, az önköltségcsökken­tésre, a műszaki és a gyárt­mányfejlesztésre kidolgozzák ás megvalósítják az intézkedé­si terveket, nem marad el a várt eredmény. A tervek való­ra váltásához következetes, ki­tartó, fegyelmezett munkára van szükség. S arra, hogy min­denki érezze: történelmi szük­ségszerűség a gazdálkodás megjavítása minden szinten. — Elegendő példát mond­tam? — kérdeztem ismerősöm­től. — Nem szólt* a kezét nyúj­totta, aztán három lépés után visszafordult: — Nem említetted a felsoro­lásban az én vállalatomat — mondta. — Nem hinném, hogy mi ebből az országos vetélke­désből kimaradnánk. TUDOM, HOGY VÁLLALA­TA igen jó gyártmányfejleszté­si programot dolgozott ki. Is­merősöm magatartásából ítél­ve azonban arra lehet követ­keztetni, hogy üzemében rossz a politikai és az ideológiai munka. Különben nem most kellett volna rádöbbennie ar­ra, hogy igenis megvannak a korszerűbb termelés lehetősé­gei. De hiszem, hogy még ide­jében rájönnek erre náluk is, hogy nemcsak a gyártmá­nyok, az emberek is formálha­tók. És talán ezzel kellene mindenütt kezdeni... Szegedi Nándor Vándorkiállítás Kaposváron A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium »Műszaki fej­lesztési alap a közlekedésben« című vándorkiállítását több száz vasutas és üzemi dolgozó tekintette meg a na­pokban. A kiállításon készített fölvételeinken a legújabb típusú, 2"6 méter hosszú, csuklós villamoskocsi makett­jét (1. kép) és a legkorszerűbb tartálykocsit, mérőmű­szereket mutatjuk be. (2. kép) Szenvedélyesen tolatják a tötoíermelés lehetőségeit Ä kötcsei szakkörök bizonyítottak Egy évvel ezelőtt a kötcsei Jóreménység Termelőszövetke­zetben a járási tanács mező­gazdasági osztályának kezde­ményezésére és a Hazafias Népfront járási bizottságának hathatós támogatásával két szakkör alakult. Az egyik sző­lészettel, a másik kukoricakí­sérlettel foglalkozik. A szőlész szakkörben Lovász József brigádvezető irányítá­sával 18 tsz-tag mikroparcellá­luban. Elfogultan érkeztek, va- ószínűleg elhisznek minden! amit az emberek mondanak. Márpedig ki tudja, mit össze lem fecsegnek, hiszen renge- -g irigye van! A rekvirálás, a 'börtönzöttek, na meg az el- ■ Uhetetlen erőszak alkalmá­ul miatt sokan sírnak majd, el is túlozták az igazsá­ísgint felvillant benne ez a idolat, ami először: el kell "atni őket Kérészekkel, íthívta az »ezredeset ta- eskozásra. Kun Ferit szalasz- fa érte, a kisbírót, a Függet- 1 Kisgazda Földmunkás és ' 'ári Párt elnöké! .z »ezredes« meg is jelent perc alatt. Kicsi Biri elmon- U mindent, és várta Kérész ■ácsát. Az »ezredes« azonban -»velőre a füle tövét vakargat- nem tudott- javasolni sem- oi-'osat. Valami pocsék ér- .' rradt hirtelen, olyasmi no toszkált benne, hogy ennek nem lesz jó vége. A bizottság •ójöhet sok mindenre. Mond- !uk: a disznók, borjúk, nagy hordó borok elrekvirálására. A bebörtonzöttekről is tudo­mást szerezhetnek — egyiket éppen a napokban rakták meg a közbiztonságiak, szerencsét­lenből nemigen lesz ember eb­ben az életben —, szóval eb­ből csak baj származhat... El­fogni éppen elfoghatnák a — Minden épkézláb közbiz- őket, egy szavukba kerülne tonsági ide jöjjön, a községhá- csupán, és már hoznák is be- zára! Itt bevárjuk őket. A to- felé őket a közbiztonságiak. Ez vábbi utasítást majd megka- viszont nagy kockázat, hiszen pod. akkor még jobban meggyűlne a bajuk a Debreceni Kor­mánnyal. Kicsi Biri türelmetlenül no­szogatta Kérészt; — Na, mit lehetne tenni? Máskor nagy szád van, de most mit javasolsz? Az »ezredes Gyűrte a cigarettát, nagyokat szippantott, majd amikor lát­ta, hogy nem térhet ki a válasz elől, csöndesen mondta: — A fene tudja?! — Elfogassuk őket? ... Az »ezredes« tanácstalanul és bátortaíanul szét tárta a karját, de nem szólt egy szót sem. Kicsi Biri a fogát csikorgat­ta. Most volna okos tanácsra szüksége, s ehelyett se hideg, se meleg választ, kap. Ilyen bi­XIX. Kérészt a régi parancsoló hang észretérítette. Űjra az utasításokhoz szokott, tisz­tességtudó szolga volt. — Értettem — válaszolt alá- ,, zatosan, majd sarkon fordult katonásan és elment. Kicsi Biribe olyan ütemben szállt vissza a lélek, ahogyan a közbiztonságiak érkeztek. Egy órán belül ott volt minden fegyveres emberük a község­háza tanácstermében. Kérész négyet elugrasztott közülük az­zal a paranccsal, hogy tarsák szemmel az idegeneket, jegyez­zék meg, hová mennek, kivel beszélgetnek. Szigorúan a lel­kűkre kötötte, kettő mindig a nyumukban legyen, kettő pe­dig felváltva hozza a hírt, számított, ha az ötven háztól néhány tucat ember megérke­zik, az is jó lesz. Legalább meglátják a híres debreceniek, hogy a nép ki mellett áll. Eltelt egy óra, mire az első küldönc megérkezett. Újságol- * ta, hogy Mihályiéknál, Széles $ vei ne tartanának kapcsolatot. Jóskáéknál, Süket Kabaiéknál fnlwó lelkes kon összehasonlító alany- és fajtakísérleteket folytat, A miikroparcellákon azonos faj­tákon belül különböző ala­nyokkal kísérleteznek, és szin­te tudományos alapossággal fi­gyelik az egyes alanyok visel­kedését az adott körülmények között. Céljuk az, hogy kicsi­ben kísérletezzék ki a kötcsei adottságoknak legjobban meg­felelő fajtákat. Az elért ered­ményekről a vezetőséget és a tagságot rendszeresen tájékoz­tatják. A szakkör mintegy 35 ,—40 fajtával kísérletezik, köz- itük olyanokkal, amelyek még nincsenek elterjedve. Ezeket a fajtákat a Szőlészeti Kutató Intézet ajándékozta a szakkör­nek. Nincsen az országban olyan ismertebb nemesítő, aki jártak a kormánybiztosék; ké­sőbb arról hoztak hírt, hogy a Kishangyában összeszaladt vagy tizenöt ember a két deb­receni hírére. Késő délutánig szaladtak a küldöncök, a közbiztonságiak meg várakoztak. Kártyáztak (Ez a csendben folyó, lelkes ► munka mind biztatóbb ered- [ menyeket ígér. A kukoricakísérleti szakkör- (ben. ugyancsak 18 tsz-tag dol­gozik Sabján Sándor járási fő- [ agronómus vezetésével. A szö- I vetkezet határában háromszáz a tanácsteremben, egyik csa-JÖJes parcellákon folynak a ki pat huszonegyezett, a másikT zonytalanságot nem várt leg- hogy minden lépésükről tájé- hűségesebb emberétől. Mi lesz kozva legyenek, itt, ha ilyen hamar gatyába szalad a bátorságuk a többiek­nek is? Magára hagyják, a legkritikusabb időben elpár­tolnak, megfutamodnak? A düh szétterjedt egész idegrendszerében. Markolászta az asztal/ sarkát, belesápadt. Előbb Az elnök küldöncöt menesz­tett azokhoz is, akik földet kaptak a Liesthein-birtokból. Azt üzente az új földtulajdo­nosoknak, álljanak keményen a sarkukra, mert Debrecenből két ember érkezett, alti el akarja venni a földet. Jöjjenek sipítva tört fel belőle hát családostul megvédeni a a hang, azután ordított: Köztársaságot. Az elnök úgy ultizott. Játék közben peoig iszogattak is. Méghozzá kisüs­ti! Ezt kapták szíverősítőnek. Enni nem engedtek haza sen-, kit, mert az elnök megtiltotta. Kárba veszne az egész napi rostokolás, ha akkor térnének vissza a debreceniek, amikor i a közbiztonságiak éppen ebé­delni vannak. Majd esznek, ha1 az idegenek kitakarodnak a faluból. A Liesthein-birtok új tulaj­donosai közül néhány szintén ott lézengtek egy darabig a községháza előtt. Faggatták az1 elnököt, tudni akarták, miféle' emberek ezek a debreceniek. (Folytatjuk.) sértetek. A Martonvásári Ku­tató Intézet mindenben segít­ségükre van, vetőhibridekkel és tudományos tanácsokkal se­gíti őke! A múlt tavasszal hatféle hibrid szaporítóanyagot kaptak az intézettől. Az egyéves eredmények bi­zonyították a szakkör életké­pességét és a közös gazdálko­dás érdekében végzett kísér­letezés szükségességét. A kü­lönböző hibridek összehason­lító kísérletei figyelemre mél­tó eredményeket hoztak. Egy­más mellé ugyanazon hibri­dekből vetettek, és az egyik parcellát kézi művelésre, a másikat vegyszeresre (HUnga­rin) állították be. Az őszi be­takarításkor azt tapasztalták, hogy a járásban legjobban el­terjedt Mv—1-es hibriddel szemben az Mv—26-os hibrid 1 holdra átszámítva 3 mázsá­val többet adott. Még nagyobb volt a különb­ség az Mv-26-os javára az Mv—40-es és Mv—59 es termés- eredményeivel történő össze­hasonlításkor. Ez az előbbinél 8 mázsával, az utóbbinál 7 má­zsával termett többet. Ha adott viszonyok között az Mv—26-os hibrid holdanként! hozama az eddig termelt Mv—1-essel szemben a nagytáblás termesz­tésnél is megtartaná a 3 má­zsás előnyét, akkor az így nyert terméstöbblet fedezné a termelőszövetkezet évenként megismétlődő takarmányhiá- nyá! A kukoricakísérleti szakkör három holdon 100 mázsa ku­koricát termel! Ennek ellené­ben a termelőszövetkezet 10 000 forintot adott a szak­körnek; az összeg egy részét a szakkör és a klubélet fejlesz­tésére, másik részét külföldi tanulmányútra, ismeretszer­zésre fogják felhasználni. A kötcseiek két szakköre eredményes évre tekinthet vissza. Tagjai szenvedélyesen 'mtatják a többtermelés lehe­tőségeit, s új eljárásokat pró­bálnak ki. További munkájuk­étól még nagyobb eredménye két remélhetünk. E. J. A leghosszabb balkáni alagút Macedóniában, a Gostivar Kicevo országúton, a Bukov- nik-hegyen át 7048 méter hosz- szú alagutat építenek, ez lesz a Balkán leghosszabb alagút- ja. Építését 1967-ben fejezik be.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom