Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-17 / 14. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK1 ÁRAi 80 FILLÉR SomoggiNéplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. évfolyam 14. szám. 1965. január 17., vasárnap A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1964. évi népgazdasági terv teljesítéséről 1964-ben a népgazdaság to­vább fejlődött, javult a lakos­ság anyagi, egészségügyi és kulturális ellátása. A nemzeti jövedelem — elő­zetes számítások szerint — több mint 4 százalékkal na­gyobb volt, mint 1963-ban. Az ioari termelés jelentősen, a me­zőgazdaság össztermelése kis­mértékben meghaladta az 1963. évi szintet Tovább nőtt a la­kosság jövedelme és fogyasz­tása, bővültek a népgazdaság álló- és forgóalapjai. Fokozó­dott a külkereskedelmi tevé­kenység, erősödtek és tovább szélesedtek az ország nemzet' közi kapcsolatai. A tervnek a termelés gazdaságosságára vo­natkozó előirányzatait több te­rületen nem teljesítették. Az 1964. évi gazdasági, egész­ségügyi, kulturális helyzetet részleteiben az alábbi adatok jellemzik: 1964-ben a szocialista ipar mintegy 9 százalékkal termelt többet, mint 1963-ban és ezzel kb. 3 százalékkal túlteljesítet­te az éves teljes termelési ter­vet Az átlagosnál gyorsabban nőtt a termelés a vegyiparban, Ipar az élelmiszeriparban és az épí­tőanyagiparban. Jelentősen — bár az átlagosnál kisebb mér­tékben — nőtt a termelés a Ko­hó- és Gépipari Minisztérium gépipari vállalatainál, 1964-ben az ipari termelés és a termelési terv teljesítése a következőképpen alakult: Az 1964. évi termelés *4) » S • w ej Sss B i-i N tn *2 3 «2 3 Nehézipari Minisztérium 199,7 104,0 Bányászat 103,2 102,0 Vegyipar 112,7 105,6 Kohó- és Gépipari Miniszt. 107,1 100,2 Kohászat 104,1 103,2 Gépipar Építésügyi Minisztérium 108,5 98,9 építőanyagipari vállalatai 113,7 99,8 Könnyűipari Minisztérium 106,9 101,2 Élelmezésügyi Minisztérium 110,1 106,6 Tanácsi ipar 108.8 104,3 Állami ipar 108,8 102,7 Szövetkezeti ipar 110,8 110,8 Szocialista ipar együtt 108,9 103,1 1964-ben 3,5 százalékkal több 1963. évi szinten maradt Az szenet, 2,5 százalékkal több t év folyamán mintegy 30 száza­kőolajat, 28 százalékkal több földgázt és 9,4 százalékkal több villamosenergiát termeltek, mint 1963-ban. Jelentősen nőtt a fűtőanyagok és a villamos­energia behozatala is. A hengerelt acél — és ezzel összefüggésben az acél — ter­melésének kisebb mértékű csökkenése főleg a Lenin Ko­hászati Művek hengerművének rekonstrukciójából adódott. A gépiparon belül 1964-ben a híradástechnikai cikkek ter­melése 13 százalékkal, a mű­szereké 8 százalékkal nőtt, a szerszámgépek termelése az lékkai több háztartási villa­mosgépet gyártottak, mint 1963-ban. Tovább nőtt a gépek és gépi berendezések kivitele. 1964-ben a könnyűiparon be­lül a bútoripar termelése 13 százalékkal, a textilruházati iparé 6 százalékkal, a cipőipar termelése 7 százalékkal nőtt. A szövet, a kötöttáru és a haris­nya termelésén belül különö­sen a szintetikus szálakat tar­talmazó cikkek termelése nőtt. Az egyes fontosabb iparcik­kek termelése és a tervteljesí- tése 1964-ben a következőkép­pen alakult: Az 1964. évi termelés szén kőolaj bauxit villamosenergia acél hengerelt acél alumínium cement nitrogénműtrágya szuperfoszfát autóbusz S televízió-vevőkészülék mosógép hűtőszekrény pamutszövet gyapjúszövet cipő cukor vaj sör 1964-ben az állami iparban a munkások és alkalmazottak száma 1 278 800 fő volt, 45 800- zal (3,7 százalékkal) több, mint 1963-ban és 11 200-zal (0,9 szá­zalékkal) több, mint amennyit a terv előirányzott. Az év folyamán az egy mun­mennyi­ségben az 1963. é\ t ermelés sz zalékában az 1964. évi t erv szá­zalékában m illió t 103,5 101,1 millió t 102,5 100,0 millió t 109,2 101,9 milliárd kwó 109,4 101,4 millió t 99,6 102,4 millió t 99,1 102,7 ezer t 102,5 100,5 millió t 125,5 100,3 ezer t 115,8 114,8 ezer t 105,2 109,6 db 103,7 103,1 ezer db 107,3 ezer db 103,4 96,7 ezer db 194,1 100,1 millió m^ 107,3 100,5 millió mJ 102,9 99,7 millió pár 104,3 101,2 ezer t 119,7 100,4 ezer t 107,9 107.3 millió hl 103,6 103,1 kás és alkalmazottra jutó napi átlagos termelés az állami ipar­ban 4,6 százalékkal emelkedett. 1964-ben a termelés növekedé­sének 55 százaléka származott a termelékenység növekedésé­ből. Az eredmények mellett az ipar munkájában voltak hiá­nyosságok. 1964. év folyamán a tervezettnél kisebb mérték­ben csökkentek a termelés költségei. Számottevően nőttek a túlórák. A tervidőszak végi »rohammunka-« továbbra is jelentősen megdrágította a ter­melést. Nem volt kielégítő az iparvállalatok együttműködé­se. A késedelmes, határidőn tú­li szállítások is zavarták az ipar munkáját és a kereskede­lem tevékenységét Az ipari termelés egy része minőségét, összetételét tekintve 1964-ben sem felelt meg a szükségletek­nek. Az év folyamán az ipari készletek tovább nőttek. MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Miért rossz az anyagellátás? (3. o.) ^ßcLph- fa aeéíkőrőngők (4. o.) SZÁJBARÁGÓS (5 o.i BÜSZKESÉG (7. O.) (T)aea a r&e&fiteíi (8. o.) ^i^e/ime/íeiíheií (9. o.) f Nagy beruházásaink (70. o.) Táppénzcsalók (12. o.) Mezőgazdaság, felvásárlás 1964-ben a mezőgazdaság össztermelése 2 százalékkal ha­ladta meg az 1963. évit Az össztermelésen belül az állat- tenyésztés termelése nőtt, a növénytermelés lényegében azonos szinten maradt 1964-ben az előző évinél 15 százalékkal nagyobb területen 34 százalékai több kenyérgabo­na termett mint 1963-ban. Az 1964. évi termés fedezi az or­szág egy évi kenyérgabona­szükségletét A holdankénti termésátlag búzából 10,7 q (18,5 q/hektár), rozsból 6,2 q (10,7 q/hektár) volt 1964. őszén kb. ugyanakkora területen vetettek kenyérgabonát, mint egy évvel ezelőtt 1964-ben kisebb területen termeltek takarmányt, mint 1963-ban. A vetésterület csök­kenését a hozamok növekedése csak részben ellensúlyozta, ezért a takarmánytermés mennyisége nem érte el az 1963. évit Cukorrépát nagyobb terüle­ten termeltek, mint az 1963. évben és a betakarított cukor­répa mennyisége több volt, mint eddig bármikor. Burgonyából kevesebb ter­mett, mint 1963-ban. Zöldségfé­lékből a lakosság ellátása — a vetésterület és a hozamok csökkenése következtében — nem érte el a kiemelkedően jó 1963. évi szintet E cikkek árai magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. A gyümölcstermés összessé­gében kb. ugyanannyi, almából kevesebb volt mint 1963-ban. A bortermés 15 százalékkal meghaladta az 1963. évit, a bor minősége azonban gyengébb volt az előző évinél. 1964-ben egy kát. hold meg­művelt területen (szántó, kert és szőlőterületen) 13 százalék­kal több műtrágyát használtak fel, mint egy évvel korábban. Tovább növelték az öntözött területei:: 1964 végén 463 000 kát. holdat öntöztek. Az év folyamán bővült a mezőgazdaság gépállománya. Többek között mintegy 8 400 traktort, 1200 arató-cséplőgé­pet, 5000 traktorekét, 2200 ve­tőgépet helyeztek üzembe a mezőgazdaságban. A traktor­állomány az 1964. év végén 58 000 darab volt. A gabona 80 százalékát géppel aratták. A gépi munkák folyamatossá­gában egyes alkatrészek átme­neti hiánya nehézséget oko­zott. A múlt évben több intézke­dést hoztak az állatállomány növelésére. Részben ennek eredményeként a szarvasmar­ha-állomány 1964 végén 1 950 000 db volt, mintegy 96 000 darabbal több, mint az előző év végén. A tehenek száma tavaly 779 000 darabról 800 000 darabra nőtt. Növeke­dett a sertésállomány is: az év végén a sertések száma ke­reken 7 millió darab volt, 873 000 darabbal több, mint egy évvel korábban. 1964-ben 5 százalékkal több tejet, 11 százalékkal több to­jást termeltek, mint 1963-ban. Az egy tehénre jutó tejterme­lés 2340 liter volt (4 százalék­kal több, mint 1963-ban.) A felvásárlás 1964-ben lé­nyegében a tervezettnek meg­felelően emelkedett. Kenyér- gabonából, borból, baromfi­ból, tojásból, tejből többet, vágóállatokból, burgonyából, zöldség- és gyümölcsfélékből kevesebbet vásároltak fel, mint 1963-laan. Egyes mezőgazdasá­gi termékek minőségének megóvását, a gyors szállítást nehezítette a megfelelő tech­nikai eszközök hiánya, eseten­ként szervezési fogyatékossá­gok. A mezőgazdaság áruterme­lésének növekedéséhez hozzá­járult, hogy tovább javult a termelőszövetkezetek gazdál­kodása és szervezettebb volt az állami gazdaságok mun­kája. Közlekedés 1964-ben a közlekedési vál­lalatok áruszállítása 10 száza­lékkal nőtt. Ezen belül vas­úton 8 százalékkal, tehergép­kocsin 18 százalékkal több árut szállítottak, mint 1963- ban. A megnövekedett szállítások lebonyolításához hozzájárult a járművek állományának növekedése és a járművek jobb kihasználása. A vasút 3326 vagont és 61 korszerű Diesel- és villamosmozdonyt, a TEFU mintegy 1300 új te­herautót kapott. Mindemellett a szállítási igényeket eseten­ként csak késedelmesen elé­gítették ki. Vasúton 4 százalékkal, a tá­volsági autóbusz járatokon 10 százalékkal, a repülőgépeken 19 százalékkal többen utaztak, mint 1963-ban. A városi sze­mélyszállításban az autóbu­szok utasforgalma nagyobb mértékben nőtt, mint a villa­mosoké. Tovább bővült a sze­mélygépkocsik és a motorke­rékpárok állománya. 1964 vé­gén a személygépkocsi-állo­mány 86 000 darab, a motor- kerékpáP-állomány 370 000 darab volt. Külkeresk edelem A behozatal 14 százalékkal, a kivitel 12 százalékkal halad­ta meg 1964-ben az 1963. évi szintet. A külkereskedelmi forgalom nagyobb hányada — mintegy 70 százaléka — 1964- ben is a szocialista országok­kal bonyolódott le. Az import 58 százalékát ki­tevő nyersanyagokból és fél­kész-termékekből 19 százalék­kal többet hoztunk be, mint 1963-ban. A gépbehozatal 11 százalékkal nőtt. A gépkivitel 1964-ben mint­egy 9 százalékkal volt több, mint 1963-ban. Jelentősen nö­vekedett a közlekedési eszkö­zök — elsősorban az autóbu­szok —, a szerszámgépe^ ex­(Folytatás a 2. oldalon.) Meggyilkolták Burundi miniszterelnökét Országos gyász, letartóztatások az országban Burundi miniszterelnökét pénteken meggyilkolták, amikor a kórházban meglátogatta feleségét és újszü­lött gyermekét. Az országban emiatt nemzeti gyászt rendel­tek el. © Hétfőn ismét megnyílik az ENSZ közgyűlésének 19. ülésszaka. U Thant főtitkár az újságíróknak rende­zett fogadáson közölte, hogy a közgyűlés elé terjeszti az ENSZ pénzügyi nehézségeiről készített jelentését. O Nera nagy lelkesedéssel várják Párizsban a kedden odalátogató Erhard nyugatnémet kancellárt. Mindkét részről kölcsönös bizalmatlansággal szemlélik a közelgő ta­lálkozást, s mást és mást várnak a négyszemközti tárgya­lásoktól. Schröder külügyminisztert ugyanis — mint az egyik bonni lap Írja — a ruhatárban hagyják a tárgyalá­sok ideje alatt. Londonban szintén haraggal szemlélik a két nyugati politikus tanácskozását, s máris úgy vélik, hogy el­marad a De Gaulle—Wilson találkozó. Az amerikai külügyminiszté­rium péntek este táviratot ka­pott az Egyesült Államok Bu­rundiban működő nagyköveté­től, aki jelentette, hogy pénte­ken meggyilkolták Pierre Ngendandumvce miniszterelnö­köt. Ngendandumwe megláto­gatta a kórházban feleségét és újszülött gyermekét, s amikor a kórházból távozott, akkor kö­vették el ellene a gyilkos me­rényletet. Burundiból érkező rádióje- lentések szerint a miniszterel­nök meggyilkolása miatt há­romnapos országos gyászt ren­deltek el és számos letartózta­tást foganatosítottak. Őrizetbe vették hét politikust is, köztük a és egy volt miniszerelnőköt, volt igazságügyminisztert egy szakszervezeti vezetőt. A gyilkos nyomára még nem akadtak. Diplomáciai jelenté­sek szerint a fővárosban elő­készületként riadókészültségbe rendeltek a helyőrséget és a rendőrséget. Valamennyi nyugati hírügy­nökség egyetért abban, hogy a gyilkosság politikai természe­tű volt. Az Associated Press emlékeztet rá, hogy Csőmbe kongói miniszterelnök a kö­zelmúltban azzal vádolta meg Burundi kormányát, hogy tá- moaatja a kongói felkelőket. (MTD Hétfőn ismét összeül az ENSZ közgyűlése U Thant ENSZ-főtitkár a világszervezetnél működő saj­tótudósítók részére adott pén­tek esti fogadáson több idő­szerű kérdéssel foglalkozott. A főtitkár közölte, hogy a hét­főn ismét összeülő közgyűlés­nek részletes beszámolót tart a világszervezet pénzügyi hely­zetéről, amely kedvezőtlennek mondható. A főtitkár közölte az újság­írókkal, hogy az úgynevezett pénzügyi válsággal kapcsolatos tárgyalásokon eddig nem jött létre megegyezés, de erőfeszí­téseit folytatni kívánja a meg­oldás érdekében. Határozottan cáfolta U Thant a világsajtóban az utóbbi idő­ben megjelent egyes olyan hí­reket, amelyek szerint egész­ségi okokból főtitkári tisztéről még mandátumának 1966 no­vemberében bekövetkező le­járta előtt le kívánna monda­ni. • * • Pénteken a világszervezet székhelyén folytatódtak a nem hivatalos jellegű tanácskozá­sok az ENSZ úgynevezett pénzügyi válságával kapcso­latban. A nyugati hatalmak képviselői külön megbeszélést tartottak, ezen azonban fran­cia részfői senki sem jelent meg. A közgyűlés hétfői ülésének napirendjén tizenöt ország képviselőinek felszólalása sze­repel. Az első szónok Lord Ca- rabon angol delegátus lesz. (MTI) Magyar küldöttség utazott az ENSZ közgyűlés ülésszakára Mód Péternek, a külügymi-1 küldöttség utazott az ENSZ niszter első helyettesének ve- közgyűlésének január 18-án zetésével szombaton magyar \ folytatódó 19. ülésszakára. Hazaérkezett Péter János külügyminiszter letve Bécsben folytatott tár­gyalásai után pénteken a késő Péter János, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere Couve de Murville francia, és dr. Bruno Kreisky osztrák kül­ügyminiszterrel Párizsban, U­esti órákban visszaérkezett Bu­dapestre. (MTD

Next

/
Oldalképek
Tartalom