Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-17 / 14. szám

/ SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1965. január 17. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1964. évi népgazdasági terv teljesítéséről (Folytatás az 1. oldalról.) portja. Egyes gépfajták, pl. a mezőgazdasági gépek, a köny­nyű- és élelmiszeripari bérén-1 gyasztási cikkek közül a dezések exportja kisebb volt gyógyszerek és ruházati cik­áz 1963. évinél. Az ipari fo- ' kék exportja volt számottevő. Beruházások, építkezések Beruházásokra — előzetes számítások szerint — 1984-ben 7 százalékkal többet fordítot­tak, mint 1963-ban és valami­vel többet, mint amennyit a terv eredetileg előirányzott. A tervezettnél lényegesen gyor­sabban nőttek, az importgép beruházások. Az év folyamán a beruházási összeg 42 száza­lékát az iparban, 21 százalé­kát a mezőgazdaságban hasz­nálták fel. 1964-ben az állami építőipari vállalatok termelése 6 száza­lékkal növekedett és ezzel eredeti tervüket 92 százalékra teljesítették. Az építőipar ter­vének teljesítését . nehezítette a munkaerőniány. Ezért a Mi­nisztertanács az építőipar ter­melési- előirányzatát évközben mérsékelte. A csökkentett ter­vet 96 százalékra teljesítették. Április óta 3—4 százalékkal kevesebben dolgoztak az álla­mi építőiparban, mint 1963 azonos hónapjaiban. Az építő­ipari vállalatok munkájának összehangolásában és az építé­si munkák szervezésében hiá­nyosságok voltak. 1964-ben megkezdte termelé­sét többek között a Hidasi Bri­kettgyár 150 000 tonna évi ka­pacitású új üzemrésze, a Du- namenti Hőerőmű 1. sz. és az Oroszlányi Hőerőmű 4. sz. 50— 50 mw teljesítményű gépegy­sége, a Győri Oxigéngyár, a Fémlemezipari Művek Sátor­aljaújhelyi Gyáregysége, a Ké­ziszerszámgyár Kecskeméti Gyáregysége, a Kazincbarcikai Könnyűbetongyár, az Orosházi Üveggyár több üzemrésze, a nyíregyházi új konzervgyár. Átadták a MA VAUT buda­pesti új gépkocsitelepét, a pé­csi és a nyíregyházi 300 ágyas aj tbc kórházakat. Űj szálloda JJ(épült Salgótarjánban, Siófo­kon, valamint Budapesten. Át­adták a forgalomnak a buda­pesti Erzsébet-hidat. 1964-ben az állami építőipari vállalatok — lényegében a tervnek meg­felelően — mintegy 20 400 la­kást adtak át. Ezenkívül ma­gánerőből — többségében je­lentős állami támogatással — mintegy 30 000 lakást építet­tek. Bővült a kereskedelmi bolthálózat, Budapesten átad­ták rendeltetésének az újjá­épített Divatcsarnokot, a Jó­zsef Attila-telep ABC áruhá­zát, és több száz kereskedelmi egységet korszerűsítettek az or­szág különböző vidékein. Továbbra sem volt kielégítő a beruházások gazdasági-mű­szaki előkészítése. Az 1964. évi üzembehelyezésre elő­irányzott néhány fontos beru­házás befejezése nem történt meg, így pl.: a Budapesti Hír­adástechnikai Ipari Kutató In­tézet, a Hatvani Cukorgyár, a Szolnoki Mezőgazdasági Gép­javító Vállalat beruházása, az Ózdi Állami Áruház, a buda­pesti Astoria Szálloda, a du­naújvárosi kórház. A lakosság jövedelmei és vásárlásai Előzetes számítások szerint a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 1964-ben 2,5—3,0 százalékkal, egy főre jutó reáljövedelme —» a tervezettnél nagyobb mér­tékben — 5—6 százalékkal ha­ladta meg az 1963. évi szintet. A parasztság egy főre jutó reáljövedelme és fogyasztása kb. 4—5 százalékkal emelke­dett. 1964-ben a kiskereskedelmi eladás a tervezettnél nagyobb volt, és 7,6 százalékkal ha­ladta meg az 1963. évit Az összes eladás mintegy felét ki­tevő élelmiszerforgalom 8 szá­zalékkal emelkedett. Az élel­miszerellátás általában kielé­gítő volt. Az átlagosnál jóval nagyobb mértékben nőtt 1964- ben a déligyümölcsök, a kávé, a csokoládé, a tojás, a barom­fi eladása. Zsírból 2 százalék­kal, cukorból 4 százalékkal, tejből és tejtermékből kb. 10 százalékkal, nyershúsból kb. 1,5 százalékkal nőtt a kiske­reskedelmi forgalom. Egyes húsféleségekből a szükségletet azonban nem tudták kielégí­teni. A ruházati cikkek vásárlá­sa 1964-ben 4 százalékkal ha­ladta meg az 1963. évi forgal­mat. Cipőkből 15 százalékkal, konfekcionált cikkekből 7 szá­zalékkal több fogyott, mint 1963-ban. Méterárukból vala­mivel többet, kötöttárukból ugyanannyit adtak el, mint 1963-ban. A vegyes iparcikkek eladása a korábbi évekhez hasonlóan, az átlagosnál gyorsabban nőtt. A vásárlás televíziókból kb. 30 százalékkal, hűtőszekré­nyekből 65 százalékkal, mosó­gépből 7 százalékkal, porszí­vóból 40 százalékkal volt na­gyobb, mint 1963-ban. A bútorforgalom 5—6 száza­lékkal emelkedett. Néhány tar­tós fogyasztási cikk forgalmá­nak nagyobb mértékű növeke­dését esetenként az áruhiány, a nem megfelelő választék, mi­nőség akadályozta. 1964-ben a lakosság kb. 10 százalékkal többet költött kü­lönféle szolgáltatásokra. Ezen belül jelentősen nőtt a közleke­désre, a kulturális célokra és a különféle javításokra fordított összeg. A javítószolgálat fejlő­dése azonban nem tartott lé­pést az igényekkel. Az év folyamán a lakosság takarékbetéteit 3,9 milliárd fo­rinttal növelte. De Geulte és Erhard négyszemközt tárgya majd Párizsban A francia fővárosban óvatos várakozás előzi meg a találkozást — Csak Erhard elutazása után tájékoztatják az újságírókat — Schrödert feláldozzák ,,Párizs oltárán“? Népesség, népmozgalom, egészségügy és kulturális ellátottság 1964-ben 31 000 fővel növeke­dett az ország lakossága és az év végén 10 135 000 volt. 1964- ben az élveszületések aránya (1000 lakosra számítva 13) ugyanolyan volt, bűnt az elő­ző két évben. A halálozás (1000 lakosra számítva 10) és a ter­mészetes szaporodás (1000 la­kosra számítva 3) aránya is azonos volt az előző évivel. Tovább csökkent 1964-ben a csecsemőhalandóság: az ezer élveszülöttre jutó egy éven alu­li meghaltak száma 40 volt, 6 százalékkal kevesebb, mint 1963-ban. 1964-ben 900 új orvos kapott diplomát, az év végén 10 000 lakosra 18,3 orvos jutott. A kórházi ágyak száma tavaly 800-zal gyarapodott és' számuk az év végén elérte a 76 000-et. Az egészségügyi ellátás a számottevő javulás mellett sem tartott lépést az igényekkel. 1964 végén több, mint 1 100 000 ember kapott nyugdí­jat, illetve járadékot. A ré­szükre folyósított összeg 1964- ben 600 millió forinttal több volt, mint 1963-ban. A Kőolajvezeték Vállalat AZONNALI BELÉ­PÉSRE KERES gyakorlattal rendelkező magas- és mélyépítő mérnököket, technikusokat, kőműveseket, vasbetonszerelő, ács, vízszigetelő és ragasztott-tető fedő szakmunkásokat, épületbádogos, épületlakatos, asztalos, szerelőlakatos, műanyagburkolé, szobafestő és mázoló, épület-villanyszerelő, vízvezeték-szerelő, építőipari gépkezelőket, építőipari segédmunkásokat. Bér- és lakáskérdéseket személyes tárgyaláson tisztázunk. Jelentkezés személyesen vagy Írás­ban a vállalat személyzeti osztályán: Siófok, Kálmán Imre sétány 4. (3845) Az 1964—65. tanévben kb. 2,3 millióan tanulnak. A tan­év elején a középiskolákba 417 000-en iratkoztak be, 32 000-rel többen, mint- az elő­ző tanévben. Az “idei "tanévben 92 000-en folytatnak felsőfokú tanulmányokat, 11 százalékkal többen, mint egy évvel koráb­ban. A szakmunkás tanulókép­zésben részesülő fiatalok szá­ma 164 000. A kiadott művek példány­száma 1964-ben mintegy 71 millió volt, ezen belül a köny­vek több mint 44 millió pél­dányban jelentek meg. A tele­vízió előfizetők száma 1964- ben 471 000-ről 675 000-re emel­kedett. Az idegenforgalom — nagy­részt az utazásokat megköny- nyítő államközi megállapodá­sok hatásaként — jelentősen nőtt. 1964-ben magyar állam­polgárok 1 487 000 alkalommal utaztak külföldre, s ez több mint két és félszerese az 1963. évinek. Magyarországra külföl­di állampolgárok pedig 1302 000 esetben jöttek, ami kétszerese az 1963. évinek. Budapest, 1965. január 17. Központi Statisztikai Hivatal Csőmbe nem kap zsoldosokat Csőmbe ügynökeinél egyre kevesebb zsoldos jelentkezik a kongói harcokra — jelenti a MEN hírügynökség. — A dél-afrikai toborzó irodák ja­nuár 7-én újabb kampányt kezdtek, de azóta csak húsz ember jelentkezett náluk. Bár a dél-afrikai sajtó min­dent megtesz, hogy a zsoldos­életet vonzónak, színesnek, romantikusnak tüntesse fel, Johannesburgban már felis­merték, hogy az egész kam­pány megbukott: éppen azok a hírek buktatták meg, ame­lyek a Csombe-zsoldosok kongói rémtetteiről szóltak. Párizsban közzétették Er­hard és De Gaulle tanácskozá­sának programját. A kancel­lár kedd délben érkezik a francia fővárosba és délután kezdi meg tanácskozásait De Gaulle-lal a Rambouilleít-kas- télyban. A négyszemközti megbeszélés megszakítások­kal szerda délig tart. Schröder De Gaulle és Erhard tárgya­lásai ideje alatt Párizsban marad és csak szerdán, a dél­ben összeülő záróértekezleten vesz részt, ahol Pompidou mi­niszterelnök és Couve de Mur- ville is jelen lesz. Erhard szer­da délután 5 órakor repül vissza Bonnba. A tárgyalásokról, mint azt a külügyminisztériumban közöl­ték, csak Erhard elutazása után. adnak tájékoztatást az újság­íróknak. Párizsban óvatos várakozás­sal tekintenek a francia—nyu­gatnémet csúcstalálkozó elé. A Franciaország és Nyugat-Né- metország között felhalmozó­dott ellentétek közül változat­lanul Bonn és Washington szo­ros katonai együttműködése és a nyugatnémeteknek az atom­fegyverek iránti leplezetlen ér­deklődése nyugtalanítja Pá­rizst. A Paris Jour arról ír, hogy a nyugatnémet—amerikai katonai egyezmény olyan tit­kos záradékokat tartalmaz, amelyek belépést biztosítanak a német szakértőknek a legtit­kosabb amerikai katonai kuta­tóintézetekbe és olyan fegyve­rek szállításáról szólnak, ame­lyekkel Nyugat-Németország a Nyugat-európai Unió engedé­lye nélkül nem rendelkezhet. Egy további titkos záradék — mint írja a lap —, amely kü­lönösen nyugtalanítja a francia vezérkart, Nyugat-Németor- szágra bízza egy esetleges eu­rópai háború stratégiai tervei­nek kidolgozását. Erhard kancellár 3 és fél ótás _ tanácskozást „ folytatott Adenauerral jövő heti párizsi látogatásáról. A megbeszélésen, mint később közölték — »igen alaposan megtárgyalták mind­azokat a kérdéseket, amelyek felvetődhetnek majd De Gaulle és Erhard párizsi találkozó­ján« A kommentárokból kitűnik: Erhard — a Washingtonból ka­pott újévi »hidegzuhany« után — most mindenáron valami po­zitívumként feltüntethető ered­ménnyel szeretne visszatérni Párizsból, hogy azt felhasznál­ja majd a választási kampány­ban, s ennek fejében hajlandó lesz De Gaulle-nak kilátásba helyezni, hogy az Atlanti Szö­vetségen belül támogatja majd az ő igényeit, s elismeri őt a közös piaci országokból álló Kis-Európa »szóvivőjének«. A kommentátorok arra is rámutatnak: Schröder külügy­miniszter a párizsi találkozón úgyszólván csak a statiszta sze­repét játssza, a Rambouillet- kastélyban folytatandó tanács­kozásba egyáltalán nem vonják be. Az SPD-hez közelálló Neue Rhein-Zeitung vezércikkében azt jósolja, hogy a . rambouil- let-i találkozót csakhamar nyo­mon fogja követni a kiábrán­dulás. A lap azt írja, hogy Schröder külügyminisztert Bonnban politikailag immár »halottnak« tekintik, saját pártja öt most bűnbakként szemelte ki a francia—nyugat­német viszony megromlásáért, és most fel: l '.ezza a Párizshoz való közeledés oltárán. Párizs elérte azt) amit akart — írja a lap. — Erhard egyedül megv a rambouillet-i kastély kandalló- termébe és Schödert a ruha­tárban hagyja. (MTI) BELGRADEAN a Magyar Nép- köztársaság és a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság kormányának képviselői megálla­podást írtak alá a közúti és sze­mélyszállító forgalomról. Az egyez­mény értelmében lehetővé válik, hogy a két ország között rendsze­res és turista autóbuszjáratok in­duljanak. BOBÉRT KARASZJöV, a Szov­jet Tudományos Akadémia kohá­szati intézetének tudományos mun­katársa a napokban tért vissza az Egyesült Államokból. Ö az első szovjet tudós, aki Amerikában védte meg doktori disszertációját. A FRANCIA TENGERÉSZETI MINISZTÉRIUM betiltotta az Étendard—4. típusú katonai repü­lőgép felszállásait. A hangsebes­ségnél gyorsabb sugárhajtású gé­pet a repülőgéphordozó anyaha­jókon alkalmazzák. A gyártó vál­lalat, a Dassault művek 77 Eten- dard—4. ~ pet adott el a hadse­regnek, (. rabját nyolcmillió fran­kért. A gépek közül 14 lezuhant. A katasztrófát mindannyiszor a motor leállása okozta. ROMÁNIÁBAN megkezdődtek a jelölőgyűlések a március 7-i par­lamenti választásokra. 300 UTAS- ÉS TEHERSZÁLLÍTÓ HAJÓ VESZTEGEL MAR az Egye­sült Államok keleti partjain a 60 000 kikötömunkás szombaton hetedik napjába lépő sztrájkja következtében. A munkabeszünte­tés naronta mintegy 67 millió dol­lár kárt okoz az amerikai gazda­sági életnek. SZATO japán miniszterelnök pénteken este befejezte amerikai látogatását, és Los Angelesből re­pülőgépen Honoluluba indult, ahonnan szombaton délután repült tovább Japánba. Szato közölte, hogy viszontlátogatásra meghívta I Johnson elnököt Japánba. Elmarad a Wilson—De Gaulle találkozó? Londonban hivatalosan kö­zölték, hogy Wilson miniszter- elnök február 10-én találkozik ismét Johnson elnökkel Wa­shingtonban. Február 11-én az ENSZ-közgyűlésen mond be­szédet a brit miniszterelnök, majd a következő napon a ka­nadai kormányfővel találkozik Ottawában. Wilson amerikai útiprogram­jának bejelentésére azután ke­rült sor, hogy Párizs meglehe­tősen udvari at, alanul London értésére adta: Couve de Mur- ville-nek »nincs ideje« talál­kozni a brit külügyminiszter­rel és egyáltalán nem tekinti fontosnak és sürgősnek a ma­gas szintű angol—francia esz­mecsere felújítását. Az angol—francia külügymi­niszteri találkozó elodázása végképp bizonytalanná tette Wilson tervezett párizsi láto­gatását is. Eredetileg arról volt szó, hogy még januárban .sor kerül Wilson és De. Gaulle »nagy kibeszélésére« áz atlan­ti tábor torzsalkodásba fulladt nukleáris politikájáról és a brit—francia nézeteltérésekről. Miután azonban világossá, vált, hogy De Gaulle elnök most »Bonnra összpontosít« és Er­hard kancellár »megdolgozásá­éi ott hallani sem akar az an­golszászokról. Londonban úgy vélik, hogy Wilson párizsi za­rándoklatára — ha sor kerül rá — március előtt aligha talál­nak »alkalmas« időpontot. (MTI) Washington továbbra is hallgat Az amerikai sajtó cikkeiből nyugtalanság csendül ki amiatt, hogy Washington to­vábbra is teljes titoktartással övezi a laoszi területen fekvő célpontok ellen végrehajtott amerikai légitámadások részle­teit és körülményeit. Az amerikai külügyminiszté­rium szóvivője szerdán sem volt hajlandó nyilatkozni az ügyről. Amerikai hivatalos sze­mélyiségek másrészről igye­keznek meggyőzni a közvéle­ményt arról, hogy az Egyesült Államok nem tervezi a dél­vietnami háború kiterjesztését. A szóvivő a Reuter jelentése szerint nem válaszolt arra a kérdésre, »vajon az Egyesült Államok kötelezőnek érzi-e még magára nézve az 1962-es Laoszról szóló genfi egyezmé­nyek megtartását, amelyek megtiltanak bármiféle külföl­di katonai beavatkozást. A külügyminiszter, aki éppen a szenátus külügyi bizottságá­nak zárt ajtó mögött megtar­tott üléséről távozott, cáfolta azt a hírt, amely szerint a na­pokban a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság ellen is vég­rehajtottak támadást. Spark­man szenátor, a bizottság ülése után kijelentette: »Egyértel­műén állíthatjuk, hogy nem terjesztjük ki a háborút. A ki- terjesztésre vonatkozó egyes hírek pontatlanok voltak,-«, A Dél-vietnami Hazafias Arcvonal hírügynöksége je­lentést tett közzé a felszabadí- tási hadsereg 1964-ben Dél- Vietnam középső részében vég­rehajtott hadműveleteiről. Eszerint a dél-vietnami haza­fiak tavaly több mint 30 000 el­lenséges katonát megsemmisí­tettek, és 4500 fegyvert zsák­mányoltak. Elpusztítottak 1SO0 úgynevezett stratégiai falut, felszabadítottak 120 helységet és több száz települést. A fel­szabadított területek lakossága 1,2 millió fő. E területek népe megerősí­tett falvakat épített, amelyek­ben eredményesen veheti föl a harcot az ellenség támadásai­val szemben. Iskolákat, tájé­koztató központokat és egész­ségügyi állomásokat létesítet­tek. A hírügynökség jelentése szerint a katonai cselekmények során az ellenségnek körülbelül 35 000 katoná.ja állt át a fel­szabadító hadsereg oldalára. (MTI) Amerika ismét „segít’ A dél-vietnami polgári poli­tikusok és tábornokok között hetek óta tartó erőpróbában a katonák újabb sikert könyvel­hetnek el. Tran Van Huong miniszterelnök elhatározta, hogy három tábornoknak is helyet ad kormányában. Saigoni tájékozott körökben azt is közölték, hogy az Egye­sült Államok felajánlotta, haj­landó azonnal vállalni továb­bi százezer ember besorozásá- nak és fölfegyverzésének költ­ségeit. Ennek révén a dél-viet­nami kormányhadsereg létsr - mát — a rendőri erőket és i milíciát is beleszámítva 6Q0 000 főre tudnák emelni. A pomezieri polgármester milliós panamái A római büntetőbíróságon megkezdődött egy politikai hátterű bűnper tárgyalása. A vádlott Nicola Bernabei pro­fesszor letartóztatásáig az olasz főváros közelében lévő Pome- zia polgármestere és a keresz­ténydemokrata párt ottani szervezetének egyik vezető funkcionáriusa volt. Bernabei és pártvezetőségi cinkosai sok millió lírát fogadtak el meg­vesztegetésül azért, hogy telke­ket bocsátottak rendelkezésre építkezés céliából. A vádlott a biz-»- '‘M-ok súlya alatt beismerte, hogy megvesztegetést fogadott el. de azt hangoztatta, hogy az így kapott pénzt a keresztényde­mokrata párt szervezetének fi­zette be. Bernabei beismerése a tárgyaláson nagy zavart kel­tett. úgv, hogy az elnök gyor­san a jövő hétre napolta el a per tárgyalását.. Olasz sajtóvéleménvek sze­rint az ügy hosszú ideig elhú­zódhat és a kereszténydemok­rata párt pomeziai vezetőinek egész sorát érintheti. A perben körülbelül 180 tanút ‘ hallgat­nak majd ki. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom