Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-08 / 6. szám

Móniink KÖZELEG A FÉLÉV Január utolsó napjaiban az általános és középiskolák peda­gógusai félévi mérleget készí­tenek a reájuk bízott kis- és nagydiákok munkájáról. Bár a félévi bizonyítványosztás már mentes a riasztó külsőségektől — mert az ellenőrző füzet erre a célra nyomtatott lapjára ke­rülnek »csak-« a félévi érdem­jegyek —, a várakozás mégis kedves feszültséggel tölti el a diákot és a szülőt egyaránt... Igen, kedves, kellemes fe­szültséggel ... és nem izgalom­mal, riadalommal! Ha a szülő nem mulasztotta el a szülői ér­tekezleteket látogatni, sőt oly­kor megkereste a pedagóguso­kat, rendszeresen figyelemmel kísérte az ellenőrző füzet be­jegyzéseit, ha a diák becsülete­sen, óráról órára készült, ak­kor izgalomra semmi ok. An­nál kevésbé, mert az eddigiek­kel szemben egy új érdemjegy­gyei is találkozunk: a szorga­lommal. A magatartás mellett a szorgalom szempontjából va­ló minősítés reálisabbá, világo­sabbá teszi a diák munkájának értékelését. A szülő számokban kifejezve láthatja, hogy gyer­meke az esetleg közepes (3) ér­demjegyeit teljes »erőbedobás­sal«, példás szorgalommal ér­te-e el, vagy »hanyag« (2) szor­galmi jeggyel. Ez utóbbi eset­ben bizony nagyon megérdem­li a gyermek a dorgálást. De ne álljunk meg itt A szorgalom tág&bb értel­mezésben következetességet, kitartó munkabírást jelent; tü­relmet, megfontoltságot, önbe­csülést és elsősorban helytál­lást, munkaszeretetei tartal­maz. Tehát ha valahol hiba van a szorgalommal, akkor az abból adódhat: a szőlői ház nem tett meg mindent az óvo­da, az iskola hivatásos neve­lőinek segítésében hogy a gyermek következetessé, meg­fontolttá, munkaszeretővé vál­jék ... Akadnak persze gyerekek, akik »alkatilag« nem szorgal­masak, s akikre — betegesen érzékeny idegrendszerük miatt — a türelmetlenség, a csapon- gás, a lazaság, a felelősségér­zet hiánya a jellemző. Ebben az esetben pedagógiai »konzí­lium«, a szülők és a nevelő- testület közösen kidolgozott módszerei szükségesek ahhoz, hogy a szorgalom érdemjegyén valamelyest javítsunk. »És mi történik akkor — kérdezte az egyik szülő —, ha gyermekem példás szorgalom­mal is csak közepes vagy csak elégséges osztályzatokat tu­dott a félév során összegyűj­teni'’« Hát bizony itt már ne­hezebb esettel állunk szemben. A gyermek szorgalmas volt, minden igyekezetével a tanu­lásnak szentelte erejét... és mégte! Valószínű, hogy ez a kislány vagy fiú értelmi ké­pességeit tekintve a későbben érők közül való. Egy kicsit még nehéz a felfogása, az em­lékezőtehetsége sem túl fejlett, de a példás szorgalom, ez az új érdemjegy azt mutatja, hogy azért rendes, becsületes ember lesz belőle, és az életben, ha nem is vezető poszton, de jól megállja majd a helyét. A vi­lágért sem szabad szidni, kor­holni, fenyíteni, legföljebb csak buzdítani és vigasztalni kell. Nincs aggodalomra ok akkor sein, ha a szorgalom 4-es, és az általános eredmény is ekörül mozog.. Különösen szépek azok az értesítők, ame­lyekben a példás magatartási és szorgalmi osztályzatot ötö­sök, jelesek követik. Bár itt nem árt az iskolai munka mel­lett még másfajta szellemi te­vékenységgel (szakközt munka, nyelv-, zenetanulás, rendszere­sebb olvasás) »leterhelni« a gyereket. Akkor sincs aggodalomra ok, ha az ötösök előtt négyes szorgalomosztályzat éktelenke dik. De ekkor világosan meg kell magyaráznunk, hogy az ötösöket csak példás szorga­lommal lehet megtartani. Az ilyen kitűnő értelmi képessé­gű gyermekeket általában nem túlságosan nehéz következetes­ségre, kitartó munkára és ál­talában szenvedélyes munka­szeretetre nevelni. A szülői ház és az iskola kapcsolata akkor jó, ha a fél­évi jelzések nem okoznak meg­döbbenést otthon. De fordít­sunk időt arm, hogy az egyes tárgyak érdemjegyeit a szor­galom minősítésének nézőpont­jából is elemezzük. Egészen odáig, amíg a gyerekkel közös nevezőre nem jutottunk a meg­állapításokban és a további tennivalók pontos megfogalma­zásában ... Mert csak így biz­tosíthatjuk a külsőségeiben is ünnepélyes, a továbbhaladás szempontjából rendkívül fon­tos — s remélhetőleg a félévi értesítőnél sokkal szebb év vé­gi bizonyítványt... Kolozsvári Gyula Gyors t vasárnapi ebéd 4 személynek TEJFÖLÖS t DISZNÓSZELETEK ÖRIÁSGOMBÖCCAL Fejenként 12—15 deka húst! számítunk. A szeleteket jól], kiverjük, megsózzuk, és sza-i lonnacsíkokkal megtűzdeljük. * Lisztbe mártva forró zsírban (olajban) hirtelen pirosra sütjük, és tányérra tesszük, amíg az összes hússzeletet kisütjük. Ezután visszatesz- szűk az edénybe, s kevés víz meg egy deci tejföl hozzáadá­sával puhára pároljuk. Ha a hús megpuhul, a mártást tej­föllel szaporítjuk. Rizst is adhatunk mellé, de különö- > sen ízletes hozzá az óriás- i gombóc. / ) 4—5 deka habosra kevert vajhoz 3 tojássárgáját keve­rünk, 3—4 púpozott kanál re­szelt sajttal (füstölt sajt is 5 lehet), sóval, kevés borssal ízesítjük. Ebbe a masszába1 négy tejbe áztatott és jól ki-{ nyomott zsemlét teszünk, vé-( gül 3—4 tojás habját adjuk1 hozzá. Vajjal (zsír, margarin)' megkent szalvétában hosszú­kás cipóalakra formálva forró ^ vízbe tesszük, és fél óráig főz-, zük. Tálaláskor morzsás vajjal, leöntjük. Téli divat Párizsban Zsír helyett olajban süssünk halat, lángost és krumplis pogácsát NÉHÁNY SZÓ A ZSÍROKRÓL A felnőttek hajápolásáról A hajápolás legfontosabb té­nyezője a t^zíáság. Olyan gyakran kell tehát hajat mos­ni, hogy mindig tiszta legyen; alkalmazkodni kell a külső kö­rülményekhez, a munkaviszo­nyokhoz. Aki olyan munkát végez, hogy por, korom, pihe nagyobb mennyiségben kerül a fejbőrére, helyesen teszi, ha hetenként mossa a haját. Ke­vésbé szennyező munkát vég­zők, különösen, ha hosszú har jat hordanak, megelégedhet­nek kéthetenkénti mosással is. Ennél ritkábban mosni nem ajánlatos, mert tudvalévőén a haj fényét és rugalmasságát a rajta levő faggyútól kapja, ez pedig bizonyos idő múlva el­bomlik, kellemetlen szagú lesz. Azoknak, akik a fentiek miatt gyakrabban kénytelenek fejet mosni, ajánlanánk, visel­jenek rövid haiat, még ha nem is divat, mert egyszerűbb a mosás, gyors a szárítás, rövi- debb ideig tart a fésülköáés; így az is. kinek kevesebb ide­je van önmaffa számára, ápolt­nak hat mindig Az egészséges haiat moshat­juk pipereszappannal 40—45 fokos vízben, a fontos csak az, hogy a víz lágy legyen, nehogy a képződött mésrszapnantó! szürke maradion a haj. Persze igen iól használhatók — és ma divatosabbak is — a folyé­kony vagy por alakú halmosé szerek a megadott használati utasítás szerint. Nagyon fon­tos az alapos és gondos öblí­tés. Az utolsó öblítést végez­zük híg ecetes vízzel (két evő­kanálnyi egy liter vízre) vagy citromoldattal (fél citrom le­ve egy liter vízben), így na­gyon szép, fényes lesz a baj. Szőkék, ha hajszínüket meg akarják tartani, vagy barnák, ha világosabb árnyalatú hajat akarnak, öblítsék kamillafő­zettel hajukat és szárítsák. (A kamillafőzet úgy készül, hogy egy-két evőkanálnyit dobunk egy liter forrásban levő vízbe, elvesszük a tűzről, fél órát le­fedve állni hagyjuk, leszűrve használjuk.) ősz hajúak ne használják, mert sárgít. Mosás után melegített törülközőkkel töröljük jól meg a hajat és szá­rítsuk. VÉGSŐ MEGOLDÁS Az amerikai Trenton városim egyik középiskolájában a tanár óra alatt feltűnő Jelenséget ész­lelt. A szokás ellenére senki sem fütyült, nem lökdöste szomszédját, senki sem lár­mázott, és nem engedtek sza­badon egeret a tanteremben. Az ideális csendet csak nélia törte meg horkolás és szuszo- gás: az egész osztály békésen aludt. Kiderült, hogy az anyák a legutóbbi szülői értekezlet ered­ményeitől elkeseredve összebe­széltek, hogy altatót adnak gyermekeiknek. Ettől remélték, hogy a gyerekek Jobb osztály­zatot szereznek magaviseletből A zsírok a szervezet fűtő­anyagai. Minél nehezebb munkát végez valaki, annál több zsírra van szüksége. Té­len sokkal többet igényel be­lőle a szervezet, mint nyáron, (kivéve, ha tűző napon, ne­héz munkát kell végezni, mint a falusi embernek is). A zsír az éléskamra szerepét játssza, mert betegség idején ebből pótolja a szervezet a számára szükséges anyagokat, azonkívül a vitaminok feldol­gozásában is segít. Amennyire fontos, hogy elegendő zsírhoz juttassuk a szervezetet, annyira ártalmas, ha sok zsír rakódik le. Ha a zsír a túlzott fogyasztás kö­vetkeztében felhalmozódik szervezetünkben, a testsúly csökkentése végett kevesebb zsírt tartalmazó és szénhidrá­tokban szegény ételeket kell ennünk. A magyar konyha a ná­lunk egészségesebben táplál­kozó országokhoz képest megdöbbentően sok zsiradé­kot hasznát fel. A zsiradékok között pedig az első helyen van a sertészsír. A tudományos vizsgálatok alapján kialakult álláspont az, hogy a sertészsírnál egészsége­sebb az olaj, a vaj, a marga­rin. Megfelelő fűszerek alkal­mazásával rá kellene nálunk is szoktatni a családokat e könnyebb zsíroknak legalábbis részleges fogyasztására. Ha ez minden ügyeskedés ellenére sem megy, nem marad más hátra, mint hogy az egészsége­sebb életmód érdekében csök­kentsük a felhasznált zsír mennyiségét. Sokan azt hiszik, hogy a zsírtól csöpögő étel az ízletes, csak az lehet tápláló, ami zsíros. A főzéshez jól értő háziasszonyok már tudják, hogy ez téves felfogás. Halat, burgonyát, tésztafélét (pl. lángost, krumplis pogá­csát) olajban is lehet sütni anélkül, hogy sertészsírhoz szokott kosztosaink ezt kifogá­solhatnák, vagy egyáltalán észrevennék. Egyes gyümölcsök zsírtartal­ma is nagy, például a mogyo­róé, a manduláé, a dióé. A tej ugyancsak tartalmaz zsírt, de fehérjét és szénhidrátot is, ezért nagyon egészséges, igen fontos élelmezési cikk. Kevés zsírral elkészíthetők a roston, sütőben sült vagy párolt hú­sok, pörköltek (az ízesítés is sokat pótolhat, paradicsom, zöldpaprika, zöldség, gomba, vöröshagyma stb. használható). A sertéshúshoz elég kevés zsír kell, a kövér szeletekhez pedig egyáltalán ne tegyünk. Telje- ( sen zsír nékül készíthetők a ( roston- és nyársonsűlek meg, a sonkák. A zsíros húsról, ha ( elkészült, öntsük le a lölösle. i ges zsírt, inkább barna már. i tásban tálaljuk. A szőrme már tavaly is divatos volt, de az idén még nagyobb tért hódít, elsősorban, mert meleg, másodsorban, mert igen nőies, jól ke­retezi az arcot. Bemutatunk néhányat a párizsi divatházak mo­delljei közül: 1. rajz: 9/10-es szövet, kétsoros téli kosztüm. A kabát alja és a gallér szőrmézett. (Lanvin-mo- dell.) 2. rajz: Redingole vo­nalú sportösszeállítás. A kabát az eddigiektől egv kissé jobban bővül lefe­lé. Alatta nadrágszok­nya pulóverral, gyapjú- harisnyával. (Lanvin modell.) 3. rajz: Velour tél kosztüm golyógombolás sál, rókagallérral és szé­les kézelővel. (Cardin­modell.) 4. rajz: Ragián szabá­sú, egyenes vonalú gyap­jú tweedkabát szőrme pántdíszítéssel. (Cardin­modell.) 5. rajz: Ragián szabá­sú, svejfolt vonalú, csí­pő alatt bővülő, több so­ros szőrmézéssel. (St. Laurent-modell.) 6. rajz: Laza szövésű tweedkosztüm. A szok­nya bővülő, négyvarrá- sós, és élére vasalt. Szőrmegallérral és a ka­bát alján szőrmepánttal. (Dior-modell.) Az orvos válaszol A SZÁJ ÉS A LÉLFGZÉS TISZTASÁGÁRÓL Kiejtett szavainkat légzés kí­séri, s a tüdő, a légcső, a gége, a hangszalagok és a szájüreg rezonálása adja a hangot, sőt a hang színezetét te. Kilégzés­kor a tüdőben, a szájban levő levegőt fujjuk ki a benne levő gázol kai együtt. Az ápolatlan szájból jövő levegőnek szaga van, s ezt a velünk beszélő sokkal hamarább megérzi, mint mi maguník. A szájszag erősebb és kellemetlenebb, mint testünk (kéz, láb, hónalj stb.) más szaga. Bár sokan tud­ják ezt, az emberek mégsem törődnek túlságosan ezzel a do­loggal. A hozzátartozó, a barát vagy a rokon feladata, hogy az illető figyelmét felhívja erre a kellemetlen tünetre. Vannak emberek, akiknek foglalkozásuknál fogva sokat kell beszélniük. Különösen a bolti eladók, az előadók és a jogászok foglalkozása jár az átlagosnál több beszéddel. A rossz szagú lehelet éppen olyan visszatetsző, mint a rossz szó vagy a meggondolatlan tett. A száj kellemetlen szagát leginkább o fogak között visz- szamaradt ételmaradék bomlá­sa okozza. Ugyanis a szájban sokféle, és gyorsan szaporodó, rothasztást előidéző baktérium van, ezeknek hatására bűzös gázok keletkezhetnek, tehát szagos lesz tőle a száj, illetve a kilégzett levegő. Ezen viszonylag könnyen le­het segíteni. Az étkezés utáni fogmosás már megakadályoz­za vagy nagyon meglassítja az említett folyamatot. A gyakori szájöblítés is jó hatású. Külö­nösen az esti, a lefekvés előtti fogmosást ne feledjük el, mert éjszaka kevesebb a nyálkénző- dés, és a sűrű nyálban tömé­nyebb a baktérium- és a gáz­képződés. Ha esetenként fogke-, fével és -krémmel a fogak nya­kát & közét jól letisztítjuk, ez a folyamat nagyjából megaka­dályozható. Vörös- és fokhagymától, erő­sen fűszeres ételtől (kolbász) is rossz lehet a leheletünk. Gon­doljunk csak arra, hogy így té­len, a disznóvágások időszaká­ban milyen rossz egy zárt he­lyiség (terem, vonatfülke stb.) levegője. Az, aki* moziba, szín­házba vagy más, zárt levegőjű helyre szándékozik menni, ne egyék erősen fűszerezett ételt. Ilyenkor a legalaposabb fog­mosás sem használ, mert a fű­szer szaga az emésztőszerveken és a véren át a tüdőkbe. így a kilégzett levegőbe is átmegy. Az úgynevezett élvezeti cik­kek (dohány, pálinka stb.) is bűzössé teszik a lélegzetet. Az esetek nagy százalékában a rossz, podvás fogakban visz- szamaradó és ott bomlásnak induló ételmaradékok az oko­zói a rossz leheletnek. A kul- túrember legalább minden fél­évben megmutatja fogót az or­vosnak, még akkor te, ha kü­lönösebb panaszai nincsenek. A romlásnak induló fogakat a fo­lyamat elején be kell plombál- tatni. Sok embernek idült és gennyjáratos mandulagyulla- dása van, másoknak ínygyulla­dása, ami szintén szájszaggal jár. Az emésztési zavarok, a cukorbaj, a hörgtágulás szin­tén lehet okozója a rossz sza­gú lélegzetnek. A súlyos cu­lt baj csőké erősen aceton sza­gú. Amint látjuk, a szagos, bű­zös kilégzésnek sok oka lehet. A helyesen alkalmazott meg­előzés vagy gyógyítás biztosan megszü.. éti vagy csökkenti a kellem en szájszagot, illetve leheletet. Dr. Tóth Sándor ’ A válás áibc. eéből André Gullot francia humo­rista furcsa könyvvel lepte meg az olvasókat. Címe: A vá­lás ábécéje. A könyv érdekes vá.ópöiös esetek leírását tar­talmazza. Idézünk néhányat, Josephine Hairnet New York-i asszony kétnapi házas­ság után válópört indított fér­je ellen, mert — sok helyesírá­si hibát követ el írás közben. Franklin Seatle chicagói munkás azért vált el a felesé­gétől, mert boldogtól, boldog­talantól kölcsönöket veit föl. A munkás egy ideig állta a dolgot, fizette felesége adós­ságait, amikor azonban tudo­mására jutott, hogy az asz- szony azzal az ürüggyel kér kölcsönöket, hogy férje teme­tési kelts égéit kell fedeznie, beadta a válópört. Panasz barát­Csucserák panaszkodik jftnak. — Ez az albérlet! Fogalmad sincs, mennyire rendetlen a házigazdám. Alig takarít a fürdőszobában. Ma vettem észre, hogy a polcon ta­nyát ütött egy pok, ki tudja, mi­kor . . . Petnzli elámul: — Honnan tudod, hogy olyan régen ? — Na, hallod?! Csupa pókháló volt a ro: kefém . . . CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ 19 órakor: Mrozsek-víg játé­kok. Bemutató. Csiky-bérlet. VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ Füst. Olasz film. Csak 18 éven felülieknek! Az előadások kezdete 5 és 7 óra. (Január 10-ig.) SZABAD IFJÜSAG filmszínház Fekete Péter. Csehszlovák film. Korhatár nélkül. Az előadások kezdete 4, 6 és 8 óra. (Január 10-ig.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom