Somogyi Néplap, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-08 / 6. szám
A téliesítés mint orvosság Uz MSZMP MEQVEI PI7ÓTTSÁGA ES A MEGVE' TANACS LAPJA A KÖZÉPISKOLAI NEVELÉSI TERVRŐL 1964 VÉGÉN országszerte megvitatták a középiskolái nevelési tervről szóló könyvet. A vita alapján dolgozzák ki végleges formájában a közép- iskolások neveiéi tervét. Ezzel a magyar pedagógia nagy lépést tett meg a szocialista embernevelés útján: átgondolta és megfogalmazta az iskoláskorú ifjúság tervszerű nevelésének tartalmát, eszközeit és módszereit. Mit tartalmaz a középiskolai nevelés programja? A középiskolai nevelési terv mindenekelőtt jellemzi, pontosan megrajzolja a szocialista embereszményt. Ez az eszmény a gyakorlatban persze csak megközelíthető. Tulajdonságai azonban hatnak a fogékony ifjúra aki azonosulni akar eszményképével, hasonlítani akar hozzá. Foglalkozik a terv a 15—18 éves ifjú testi és lelki fejlődésével. Azzal, hogy az említett korú fiúk és lányok hogyan változnak, érlelődnek; melyek a fejlődésükkel járó természetes vagy rendellenes tulajdonságok. Részletezi a könyv értelmi fejlődésük, érdeklődésük, gondolkodásuk, érzelmeik és cselekvéseik okát, célját; magyarázatot ad sokszor ellentmondásos viselkedésükre; hirtelen változó hangulataikra, dacosságukra, rajongó lelkesedésükre. Egyszóval mindarra, ami ebben a korban jellemző az ifjúság lelki életére. SZAMOT AD A KÖNYV arról is, hogy milyen a fiatalok világnézete, hogyan vélekednek a szocializmusról, a kizsákmányolásról, a családról, a hazáról, a nőről, a szerelemről; mi iránt érdeklőd-: nek, milyen pályák felé vonzódnak. Kétségtelen, hogy ebben a korban már többé-ke- vésbé kialakul bennük a hajlam bizonyos tevékenység, szakma, életpálya iránt. Szerencsés dolog az, ha az iskola és a szülők megfigyelései alapján az ifjút sikerül olyan pályára irányítani, amelyen a legnagyobb fokú alkotásra képes, a mestersége nem megunt kényszer egész életén át. Jellemzi a nevelési terv a művészetek iránti fogékonyság mértékét, az irodalom-, zene-, film-, tv-, színházélmények hatását s értékes tanácsokat ad műveltségük gyarapítására. A gyermeknevelés nagy felelősségei jár. Sokszor a legjobb szándékú gyermek is, ha rossz nevelés, gondatlanság, bűnös mulasztás miatt kikerül a kedvező ráhatások alól, rövid idő alatt úgy megváltozhat, hogy a szülők és ismerősök értetlenül állnak a jelenség előtt. A bűnügyi krónika lapjai bizonyítják, hogy a legelszántabb, legravaszabb bűnösök nem gyenge képességű, hanem tehetséges gyermekek voltak, s talán csak a nevelés hiányán múlt, hogy a társadalom kárára és nem javára használták fel képességüket. A KÖZÉPISKOLAI NEVELESI TERV nemcsak a szakembereknek, a szülőknek is sok érdekes, tanulságos ismeretet nyújt. Legértékesebb és leghasznosabb fejezetei éppen azok, amelyek a nevelési követelményeket és az ajánlott tevékenységi formákat tartalmazzák. A régi nevelés sokszor arra korlátozódott, hogy bizonyos helyzetben mi helyes, mit kell tenni. Hogy adott esetben valóban megte- szik-e a fiatalok azt, amit célszerűnek tartanak, vagy csak szólamszerűen elmondják kötelességüket, azzal már nem sokat törődtek. Így felemás — hatásosan szónokló, de a tevékenységtől óvatosan visszahúzódó — embereket neveltek. A szocialista nevelés cselekvő, bátor, tettre kész férfiakat és hőket tart eszményképnek. A középiskolai nevelési terv ennek az eszményképnek a formálására törekszik: megfigyelései, tevékenységi formái ennek az útját egyengetik megfelelő rendszerbe és csoportokba foglalva e követelményeket, tevékenységeket. Lássunk ezekből néhány példát. Az egyik fontos követelmény az egészséges napirend, életrend kialakítása. Az ifjúnak edzettnek, teherbírónak, a betegségekkel szemben ellenállónak kell lennie, aki pl. a sportot elsősorban eszköznek Felkészült a posta tíz esetleges zavarok gyors elhárítására Tavaly ilyenkor éjjel-nappal a megrongált telefonvonalak helyreállításán dolgoztak a posta hálózatszerelői. A múlt év első napjaiban húsz-harminc falu telefonvezetékét szaggatta le a hó- és szélvihar. Megkérdeztük Végh Sándort, a posta műszaki igazgatóját, hogyan készültek föl az idén az esetleges zavarok gyors elhárítására. — Szerencsére Somogybán eddig szelíd volt a tél — mondotta az igazgató —, a mai napig egyetlen vonal- szakadásról sem érkezett bejelentés. A Dunántúl más részein — Győr, Sopron. Pápa, Celldömölk és Szombathely körzetében — a hó- és szélvihar kétezer telefonoszlopot döntött ki, tört össze. Kilencvenkét község telefonforgalma bénult meg. Mivel a tél java még hátravan, ezért nekünk is számolni kell a veszéllyel. Idejében megtett- tük a szükséges intézkedéseket. Megállapodtunk az Autó- közlekedési Vállalattal, hogy ha egyszerre több helyen lenne baj, elegendő kocsit adnak, hogy a hibákat mielőbb helyrehozzuk. A MÁV Kaposvári Pályafenntartási Főnöksége az idén is mindenben segítségünkre áll. Az elszakadt vonalak, eltört oszlopok pótlására megfelelő mennyiségű tartalék anyagot tárolunk. Ha hozzánk is betör a hó- és szélvihar, nyolcvan hálózatszerelő és vonal- felvigyázó láthat azonnal munkához. Irodalmi párbaj tekinti szervezete edzésében, egészsége fenntartásában. Az ehhez tartozó ajánlott (tehát nem kötelező) tevékenységi formák: válasszák ki a testi adottságuknak legjobban megfelelő sportágakat. Vegyenek részt ennek a sportágnak az iskolai és középiskolások számára rendezett nagyobb versenyein. Menjenek el az előírt sportorvosi vizsgálatra. Tanuljanak meg úszni, kerékpározni; ismerkedjenek meg legalább egy téli sportággal stb. Vagy egy másik példa. »Ahol az osztályban fiúk és lányok együtt tanulnak, igyekezzenek a kulturált érintkezést megteremteni, beszédmodorukat csiszolják; ízléstelen dolog nemi kérdésekről fecsegni, kétértelműséget mondani, a másik nemhez tartozót kínos helyzetbe hozni.« Ez tehát a követelmény. A hozzá illés zár edő tevékenységi formák: tanuljanak meg a fiúk és lányok táncolni, de ne kivételezzenek a táncpartnerek megválasztásában; vegyenek részt a közös osztályrendezvényeken, szellemi vetélkedőkön; ismerjék és becsüljék meg egymás alkotásait, tevékenységét stb. A középiskolai nevelési terv fontos része a követelmények és tevékenységi formák rendszere. Ezeket megszabni és ellenőrizni egyedül az iskola nem képes; feltétlenül számít a többi nevelési tényező: a szülők, az ifjúsági szervezet, a társadalom, az üzem stb. aktív közreműködésére. MIÉRT VAN SZÜKSÉG NEVELÉSI TERVRE — éppen most? Eddig talán nem nevelt az iskola, a szülői ház? A kérdés jogos, és őszinte választ érdemel. Igaz, hogy középiskoláink eddig is becsületesen neveltek, de talán nem olyan tudatosan és rendszeresen, ahogy azt a szocialista társadalom érdekei ma és holnap megkívánják. A nevelési tervvel viszont olyan iránytűt kap az iskola és a család, az osztályfőnök, a szülő és az ifjúsági vezető is, amelynek segítségével — az eddiginél sokkal egységesebben — elvezethetik a középiskolás ifjúságot a tetterős, közösségi, kommunista embereszmény közelébe. Tari János A tél a korábbi években gyakran hozott betegséget a kötcsei Jóreménység Termelő- szövetkezet állatállományára. A malacok és a süldők tüdő- gyulladást kaptak a nagy hidegben, mert a sertésfiaztató nem nyújtott kellő védelmet. Előfordult, hogy az elletést nem is a fiaztatóban, hanem másik istállóban, végezték, mert csak így tudhatták biztonságos helyen a szaporulatot. Tavaly már augusztusban hozzáfogtak a húsz férőhelyes. szerfás sertésfiaztató té- liesítéséhez. A deszkák helyére téglafalat húztak. és hogy kisebb legyen a légtér, mélyebbre eresztették a nádpalló mennyezetét. Korszerűsítették ötven férőhelyes növen- dékmarha-istállójukat is. Az egész átalakítás alig több mint húszezer forintjukba került. A téliesített fiaztató jól tartja a meleget, most is mintegy hatvan, decemberben ellett malac telel át benne. Nem kell félni, hogy az állatok megfáznak. Márciusban további sertésszaporulatot várnak, de most már nem kell máshol elhelyezniük erre az időszakra a kocákat. Dolgozók esti iskolája — Tanító úr, nem tudtam készülni. Az üzemben a főnököm pikkel rám . .. Lengyelország — emberközelben Egy könyv, amelynek tulajdonképpeni szerzői — az olvasók. Röviden így jellemezhetnénk a Lengyelország című új könyvet, amely a Kossuth Kiadó gondozásában nemrég jelent meg. Írója, Pálos Tamás ugyanis nem néhány hetes vagy hónapos lengyelországi utazás élnrénycsokrát nyújtja át könyvében, hanem arról számol be, amit — a szerző több éves közvéleménykutatása és tapasztalatai szerint — a magyarok tudni akarnak Lengyel- országról. Ilyen feladatra természetesen csak az vállalkozhat, aki nemcsak »tartózkodott«, hanem »élt« is egy országban, mégpedig évekig, így alaposan megismerte a nép életét, szokásait, megértette problémáit. A szerző kivételes helyzetben volt. Négy éven át »Varsóból jelentem ...« kezdetű híreket, kommentárokat és cikkeket közölt a lengyel fővárosból mint a Magyar Távirati Iroda varsói tudósítója. »Sok ezer kilométert tettem meg autón, vonaton, repülőgépen és az ország több mint ötszáz kilométeres tengerpartja mentén, ha jón — írja. — Sok-sok barátot ZŰZMARAS nyírfa ISiAjt V. — v* szereztem, Megtanultam lengyelül, megértettem és — ami egy kicsit ebből következik — megszerettem Lengyelországot. Ez a könyv valójában folytatása tudósítói munkámnak: hű képet kíván adni a magyar olvasónak a testvéri lengyel nép életéről és hazájának politikai, társadalmi, gazdasági viszonyairól. Gondolataimban fölidézem a négy év eseményeit, mindazt, amit láttam, hallottam, tapasztaltam.« E felfogásból, valamint az ország megismerésére kínálkozott nagyszerű lehetőségekből adódik, hogy a könyv sok ismeretet ad, elemez, továbbá olyan eseményeket, jelenségeket, problémákat magyaráz, amelyekről »1Ö0 magyar közül 99 érdeklődik a Lengyelországból hazatérőknél«. Ezek puszta felsorolása is mutatja, hogy a szerző valóban jól ismeri olvasóit: Mi az igazság a varsói felkelés körül, hányszor pusztult el, és hogyan épült fel romjaiból Varsó, miként formálódik a szocialista jövő a mezőgazdaságban, hogyan élnek az emberek Lengyelország nyugati területein, az Odera— Neisse határ mentén, hol tart az eszmei harc, milyen az életszínvonal, milyen az állam és a katolikus egyház viszonya, mennyire történelmi és menynyire új tartalmú a magyar— lengyel barátság? A könyv őszintén válaszol ezekre a kérdésekre; vázolja azt a kemény harcot, amelyet a Lengyel Egyesült Munkáspárt és vezetésével az egész lengyel nép vívott és vív az új, szocialista Lengyelország fölépítéséért. Ezt a harcot a könyv emberközelbe hozza. Élmények alapján joggal kelti azt az érzést az olvasóban, hagy Lengyelországban a legnagyobb változás: új ember formálódik. »S milyenek a lengyelek? — kérdezik a szerzőtől. — Milyenek? Sok-sok jelző kellene ide — hangzik a válasz. — De mindennél találóbban jellemzi őket e két szó: életerősek és életvidámak.« Pálos Tamás Lengyelország című könyve érdekesen tárja elénk a lengyel életet, s ezzel hozzásegít bennünket ahhoz, hogy még jobban megértsük egymást, még közelebb kerüljön egymáshoz a szocializmust építő magyar és lengyel nép. A szerző elérte célját: arról írt, ami Lengyelországgal kapcsolatban leginkább érdekli a magyar közvéleményt, • • • • ■ « « » « • • • » • « SOfZO Happy end — Mondd, iMn az új darabnak happy end je? — Igen, mindnyájan boldogok voltunk, hogy véget ért. * * * Szilveszter szilvesztere Jim Mahon nyolcéves skóciai kisfiú a szilvesztert a cumberlandi kórházban töltötte, miután az óév utolsó napján macskája társaságában a sárga földig leitta magát. Jim mamája arra lett figyelmes, hogy az ifjú skót bizonytalanul dülöngél, fennhangon dünnyög, macskája pedig a bútorokon korcsolyázik, és vadul keringve saját farkát üldözi. Mint kiderült, Jimet elkapta az újévi előkészület láza, belopózott a konyhába, ahol a Mahon család nagyobb mennyiségű italt tartott az óesztendő búcsúztatására, s macskájával testvériesen osztozva elfogyasztott egy fél üveg whiskyt. A részeg macska neve egyébként Szilveszter. Majmok — emberek A Puerto Rieó-i trópuskutató intézet érdekes kísérletet folytatott az állatkertben. A majomketrecekbe embereket zártak, a majmokat viszont kiengedték. Az állatok pontosan úgy viselkedtek, mint az állatkert legtöbb látogatója: körülállták a ketreceket, ingerelték az embereket, banánhéjjal, gyümölcscsutkával dobálták őket.;. * * * _ Norman Peterson amerikai tábornokot nemrégiben Hawaii parancsnokává nevezték ki. Felesége néhány hét múltán utána utazott, és férjét női társaságban találta. A fölháborodott asszony a következő repülőgépen visz- szatért az Egyesült Államokba, és a katonai bírósághoz fordult követelvén, válaszszák el férjétől, annál is inkább, mert szerinte egy magas rangú amerikai tábornok házasságtörése az Egyesült Államok helyzetének biztonságát fenyegeti. * * * Taunton angol városka minden évben a világ legkülönösebb versenyének színhelye. Ä verseny részvevői kutyák. és zsűri állapítja meg, melyik négylábú sztár a győztes. A versengés tárgya: melyik kutva csóvália legszebben és leggyorsabban a farkát. Rio de Janeiro egyik nagy napilapjában jelent meg az alábbi apróhirdetés: »Elszökött egy Goulart névre hallgató beszélő papagáj. Kérem a becsületes megtalálót, jutalom ellenében juttassa vissza. Fontos közlemény: a madár politikai elvei nem azonosak tulajdonosának meggyőződésével!« Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága es a Somogy megyei Tanáéi lapja. Főszerkesztői WIRTH LAJOS. Szerkesztős ég: Kaposvár. Latinka Sándor u. i Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megye« Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka 8. u. 2. Telefon 15 10. Felelős kiadói Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzüulc meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál es postáskézbesitőknéL Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipart Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár« Latinka Sándor utca 6.